Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Centiméterek és akciók A lakosság védelmében Szolnoknál még tegnap nem, következett be a tiszai árhullám tetőzése, a vízosz­lop magassága viszont 15 centiméterrel már meghalad­ta az 1932-es vízszintet, a 994 centimétert. A csongrádi vízmérce tegnap 925 centi­metert mutatott. 4 centimé­terrel ez még alatta van az eddig ott mért legmagasabb 6 izáilásnak. Mindszentnél 915 centiméter vízmagassá­got mértek tegnap, az eddig mért maximum 954 centimé­ter volt. Szegednél a Tisza vízoszlopának magassága tegnap délben 939 centimé­teixe emelkedett, vagyis éj­féltől számítva két centimé­ter az áradás. Biztató jelenség, hogy Cvománál a Körös már te­tőzött 700 centiméterrel, s azt követően megindult az aoadás. Tegnap délben már 697 centiméterre húzódott a vízszint magassága. Szarvas­nál azonban intenzíven duz­zad a Körösön haladó ár­hullám. a tegnapi vízmérce itt 919 centimétert jelzett, noha ez a vízszint meglehe­tősen alatta van még az ed­dig mért maximumnak, a P04 centiméternek. A körösi árhullám, sajnos együtt „bal­lag'' a Szolnokról még erő­sen érkező vízoszlop magas­ságával. Szarvasnál a Körös tetőzése június másodikán várható. A Maros ismételt daeadása Makónál várhatóan 48 órán belül tetőzik. A tegnap dél­után mért vízállás Makón Si7 centiméter volt. Polgár István, az Alsótiszavideki Vízügyi Igazgatóság helyet­tes vezetője arról tájékozta­tott. hogy a Maroson, az úgynevezett vetyei részen, a szegedi torkolattól mintegy 5 kilométernyire átázást ész­leltek a jobb parti töltésen, nem jelentős hosszúságban. Az észleléstől számítva per­ceken belül 250 katona ho­mokzsákokkal bordás leter­heléssel állta útját a töltés­láb további szivárgásának. Nem jelentős mértékben, de „dolgozik" még mindig az egyes számú buzgárser. amelyben a víz szintje teg­nap reggelre másfél centi­méterrel magasodott, estére viszont 3 centimétert vissza­apadt. Ez az ingadozás a Maros ismételt árhullámá­val függ össze és a homokos altalaj korábbi megmozdu­lásával. Minden eshetőségre számítva, ennél a buzgár­sornál az eddiginél még ma­gasabb körgátat építettek, s a helyszín körzetében be­rendezkedtek. hogy adott esetben 11 méter hosszú pátria lemezeket verjenek le a már földbe süllyesztett pátriasor elé. Ennél a buz­gánsornál állandóan ott tar­tózkodik a vízügyi igazga­tóságnak egy olyan létszámú osztaga, amely szükség ese­tén azonnal munkába lép a kritikus ponton. Séta a parton - éjjel Mi lehet odakint a gáta­kon? — a kérdés mosta­nában percenként felbukkan az emberben. Nyugta aligha lehet tőle. Este van, tíz óra felé jár az idő. A Lenin körút ele­jén, a homokkirakónál ref­lektorok fényében töltik a zsákokat. Sokan dolgoznak itt, jobbára fiatalok. A te­le zsákokat szállítószalagra teszik, telnek a teherautók. Gyakran váltják egymást a szalag vége alatt. Gyerünk tovább! A sétá­nyon végig homokzsákokból emelt falak állnak. A kam­rák mélyén itt-ott víz csil­lan, de a fóliával burkolt falak megfogják. Az ellen­nyomó medencék. A beszi­várgó víz szövetségesünkké válik: erről is tartja a fa­lat. A hídfeljáró. Itt mindig akad nézelődő, még a ké­sői órákban is. Sokan áll­nak, nézik a vizet. Többnyi­re hallgatnak, csak néha hangzik egy-egy mondat. a part alsó szakaszán, túl a klinikákon, a vasúti töl­tésnél máskor sötét van. Most gúla alakú állványok­ra szerelt égők világítják be a torlaszokat. Éppen váltás van. Teherkocsik viszik a fáradt embereket pihenőre. Már érkeznek az újak is. Az utolsó simításokat végzik az ellennyomó medencék zsákfalam. Vissza a gyermekkliniká­hoz. Egyetemi oktatók, gim­náziumi tanárok töltik a zsákokat. Pillanatonként me­rül a lapát a homokba. Egy ismerősre találok — Hallottad? A Tömör­kény gimnáziumnál bejött a víz! Buzgár van! — Ugyan, egy fél órája jártam arra. De biztos, ami biztos, fu­tás a gimnáziumhoz. Csend és nyugalom. Nemhogy buz­gár, de még szivárgás sincs. Hazafelé még egy isme­rős: — Buzgár van a sétányon! — Ugyan, ne viccelj. Az ellennyomó medencék körbefutó, bástyaszerű fa­lait nézik a buzgár elfojtá­sára szánt medencéknek. Terjednek a „hírek". És nem is nagy baj ez. Csak azt mutatja, hogy a szegedi em­ber aggódik városáért, figye­li, vizslatja a fejleménye­ket. Szávay István Kő a hegyaljáról A Tisza felső szakaszán és a Bodrogon lényegesen eny­hült a veszély. Így az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság szombaton a Bod­rognak Felsőberecki és Viss közötti szakaszán harmad­fokúról másodfokúra mérsé­kelte az árvízvédelmi ké­szültséget. Az utóbbi 48 órában mintegy 50 000 kiürí­tett homokzsákot küldtek Szegedre. Ezekben a napok­ban a tokaji kőbánya is Sze­gednek dolgozik, eddig na­gyobbrészt uszályokon 2300 tonna terméskövet, a hegy­aljai ásványbányákból pe­dig bentonitot szállítottak a Tisza alsó szakaszának véde­kezési munkáihoz. Ifin(19 I Óll az ország érdeklő­JUyyfl I flll désének középpont­jában az a megfeszített munka, mely Csongrád megyében az árvíz­veszély elhárításáért folyik. Nem ki­sebb dologról van szó, mint a Tisza és Maros menti, illetve közeli tele­pülések több százezres lakosságának élet- és vagyonvédelméről, nemze­dékek munkája által létrehozott ér­tékek megvédéséről. A veszélyezte­tettség szokatlanul nagyfokú. Hi­szen ilyen magas vízállások sem a Maros, sem a Tisza mentén eddig még soha nem fordultak elő. De a veszély elhárítására tett erőfeszíté­sek még nagyobb mértékűek. A víz­ügyi szakszervek, a magyar néphad­sereg és karhatalom, valamint a ha­zánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg katonáinak védeke­ző ereje és a lakossági közerő fel­készülése napról ne.pra, óráról órára fokozódik Pártunk és államunk ve­zetői nemcsak érdeklődéssel figyelik és a helyszínen is számos esetben ta­nulmányozzák, hanem minden mó­don segítik is ezt a védelmi munkát. Az össze.-, szaktényezők és a hely­zetet közvetlen közelről ismerők egyöntetűen vallják: a veszély nagy­mértékű, a gátak mégis megvédhe­tők és meg is védjük a Tisza és Ma­ros völgijének Csongrád megyei sza­kaszát. Erre a magabiztos kijelen­tésre nemcsak az árvízvédelmi be­rendezések állapotának ismerete jo­gosít fel bennünket. Olyan hatalmas erőt sorakoztatott fel kormányza­tunk ezen a szakaszon a gátak vé­delmére, amire e területen még so­ha nem volt példa. Az árvízvédelmi kormánybiztosság ide irányította az ország legjobb szakembereinek zö­mét. A Honvédelmi Minisztérium nagy árvízvédekezési tapasztalattal rendelkező tisztek irányításával je­lentős létszámú katonai és polgári védelmi egységeket és nagy tömegű eszközt összpontosított e térségbe. A gátak őrzésére, a védelmi erők fel­vonulási útvonalainak biztosítására, a vagyonvédelemre, a Belügyminisz­térium ugyancsak számottevő erőket vont össze A munkásőrség éjjel­nappal készenlétben áll minden, vé­delmet szolgáló feladat végrehajtá­sára. A párt, a társadalmi és a taná­csi szervek sokoldalúan segítik a vé­dekezők erőfeszítéseit. Minden olyan szerv és intézmény — az autóközle­kedési vállalatok, a MAV, a Posta, az áramszolgáltató vállalat, és hosz­szan sorolhatnánk még —, amely szolgálhatja a védelmet —, éjjel­nappali Készenlétben áll és megfe­szített munkával biztosítja a szüksé­ges feltételeket. A kormány szinte korlátlanul bocsátotta rendelkezésre a védekezéshez szükséges (kő, fólia, homokzsák stb.) anyagokat. Mind­ezeken felül a védelmet irányítók rendelkezésére állnak két hét erő­feszítésének rendkívül gazdag ta­pasztalatai is. A Maros gátjait ezideig sikerült megmenteni az árhullám legnagyobb ostromaitól is. Pedig felkészülésre kevés idő jutott, az erők — különö­sen kezdetben — lényegesen kiseb­bek voltak. Tapasztalatokkal sem rendelkeztek a védekezők a Maro­son. hiszen ott ritkán fordul elő, hogy az árhullám akárcsak a gátak lábáig is eljusson. s 1932 óta még csak hasonló mértékű áradást sem tapasztalhattunk. így a védekezők ott sok ismeretlen, előre nem látott és ki nem számítható körülménnyel találkoztak. Mégis sikerült szilárdan tartani a gátakat. A tiszai árvízveszély e,h£a természetesen sokkal nagyobb erő­feszítést követel A Tisza gátjai ugyan erősebbek, és többszörösen ki­próbáltak. Mégis, számolni kell olyan tényezőkkel is, melyek az eddigi vé­dekezési munkától eltérőek. Így a rekordmagas vízállás. Ismeretes, hogy az eddig mért legmagasabb víz­szintet is meghaladta már Szegednél a Tisza áradása. Gondot jelent, hogy hosszú ideig magas vízállásra kell számolmi a Tiszán, s az árhullám lassú levonulása miatt a gátak sok­kal nagyobb megterhelésnek vannak kitéve. A Tisza gátjainak hossza te­rületünkön több mint kétszerese a Maros gátjának. Egy pillanatig sem szünetelhet a Maros gátjainak védel­me, hiszen a Maroson újabb árhul­lám van levonulóban. Az átázott töltéseket az alacsonyabb víztömeg is próbára teszi s a magas tiszai árhullám visszaduzzasztó hatása egé­szen Makóig érezhető. A Tisza ára­dása következtében a Körös és a be­torkolló kisebb vízfolyások torkolat­közeli gátjainak védelme is külön figyelmet igényel. Minden erőt meg kell tehát feszíteni a gátak védelmé­re. A lakosság élet- és vagyonvédel­me a gátakon dől el. Ezért kell a lakos­ságnak is maximális támogatást nyújtani a gátak védelméhez. Ez je­lentkezhet közerőként való tevé­kenységben a gátakon, jelentkezhet a gátakon dolgozók helyett is elvé­gezni a munkát a termelő teriilete­ken. és jelentkezhet nyugodt, fegyel­mezett magatartásban. Az első vo­nalban — a gátakon — küzdők mun­kájának eredményességét nagyban befolyásolja a szilárd háttér. Ezért nem szabad pillanatra sem teret en­gedni a csüggedésnek, a rémhírkel­tésnek. A veszélyt lebecsülni, de túl­becsülni sem szabad. Bármennyire %őzi vaSÍ. hogy meg tudjuk védeni a gátakat, minden eshetőségre fel kell készülni. Csak így tudjuk biztosítani, hogy bármilyen előre nem látott körül­mény se okozzon zavart, és ne ve­szélyeztesse értelmetlenül a lakosság élet- és vagyonbiztonságát. Ezért dolgoztak ki olyan terveket is, ame­lyek alapján bármilyen veszély ese­tén biztosítani tudjuk a lakosság vé­delmét. Ezeknek a terveknek a vég­rehajtásába!. is vannak már meg­nyugtató tapasztalataink. Ismeretes, hogy az első hét közepén a Maros mentén olyan súlyos veszélyhelyzet állott elő, hogy szükséges volt Makó és néhány község részleges kiüríté­sét végrehajtani Bár rendkívül ke­vés idő állott rendelkezésre, mégis szervezetten, rendben, fegyelmezet­ten hajtották végre a települések részleges kiürítését. A tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy egy további veszélyes hely­zet esetén még szervezetebben, na­gyobb biztonsággal valósítsunk meg ilyen jellegű intézkedéseket. Ezért ho­zott az Árvízvédelmi Területi Bi­zottság határozatot a Tisza és Maros menti települések egy részében a la­kosság fokozott védelmének biztosí­tására. E határozat kapcsán fogana­tosított intézkedéseiket sok találgatás és helyenként rémhír is kíséri. A la­kosságnak pontosan tudnia kell, hogy bármilyen helyzetben, élet- és va­gyonbiztonságáról az arra illetékesek maximálisan gondoskodnak. A kiadott intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a még egy előre nem látott, és a jelenlegi ismereteik alapján be nem következhető súlyosabb veszélyhely­zet kialakulásakor se legyen kockáz­tatva egyetlen ember élete sem. A gá­tak, a jelenleg vártnál magasabb ár­hullámot is képesek kivédeni. Ha pe­dig valahol a nagy tömegű víz nyo­mása következtében a gátszakadás veszélye merülne fel, azt számos kö­rülmény előre jelzi. így az illetéke­seknek módjuk van, hogy az adott ponton, vagy szakaszon erősítsék a védelmet és a veszélyt elhárítsák. Lé­nyegében ez történt az elmúlt hét szombatján Ferecszállás térségében is, ahol a veszélyt időben kivédték, nem engedték elhatalmasodni. Ha azonban valahol komolyabb ve­szélyhelyzet alakul ki, hogy egy pil­lanatra se kockáztassuk a lakosság életét, szükséges elrendelni a veszé­lyeztetett települések részleges, vagy teljes kiürítését. Hogy az ilyen in­tézkedés minél szervezettebben, na­gyobb rendben kerüljön végrehajtás­ra, előzetes felkészülésre van szük­ség. Ezt célozza a tanácsok több — az árvíz által veszélyeztetett közsé­gekben — foganatosított intézkedése. Pontosan feltérképezték azokat a településeket, amelyek mély fekvésük miatt veszélyeztetve lehet­nek az áradat kisebb, vagy nagyobb mértékű elszabadulása esetén. Az érintett települések veszélyeztetettsé­ge különböző mértékű. Számos tele­pülésen belül vannak olyan magasabb fekvésű helyek, melyeket az áradat semmilyen körülmények között sem vihet el. Vannak olyan városaink, melyeknek nagyobb részét külön kör­gát is védi, s csak a körgáton kívüli kisebb telepek veszélyeztetettek. Ezek lakosságát, ha indokolttá válik betele­pítik a körgáton belülre. A veszélyez­tetett települések irányába is lokali­zálják (fékezik) a víz előrenyomulá­sát a kiépített csatornák gátjai, vas­úti töltések, vagy magasabb vonal­vezetésű utak, esetleg természetes kiemelkedések. Minden eshetőségre felkészülve, a veszélyeztetett településekben a la­kosságnak célszerű pontosan betarta­ni a tanácsi szervek intézkedéseit, felhívásait. Bár a legveszélyeztetet­tebb településeket se önthetné el még gátszakadás esetén sem egyik percről a másikra az áradat, mégis szükséges bizonyos készenléti állapot. Ezáltal elhárítható minden kellemet­len meglepetés, vagy pánik, amely oktalanul emberéletekbe kerülhetne. Különösen fontos ez a készenléti ál­lapot éjjel, amikor az esetlegesen fel­lépő veszélyhelyzet komolyabb prob­lémákat okozhat. Ezért célszerű a veszélyeztetett területek lakosainak elkészíteni egy olyan könnyű úticso­magot, amelyet lakóhelyének elha­gyásakor különösebb nehézség nélkül magával vihet. Ebben célszerű egy­két napi hideg élelmet, egy-két vál­tás fehérneműt, tisztálkodószereket és a kis helyet elfoglaló értéktárgyakat összecsomagolni. Ha valamelyik érin­tett településen a veszélyhelyzet fo­kozódik, a tanácsszervek figyelmez­tetik a lakosságot; felöltözve térjenek éjszakai nyugovóra, hogy az öltözkö­dés se vonjon el időt és figyelmet adott esetben. Makón, Marosleién és Öföldeákon, amikor előállott egy komolyabb ve­szélyhelyzet, a maximális biztonság érdekében a betegek és egyéb, moz­gásképességükben korlátozott szemé­lyek azonnal elszállításra kerültek Miután a veszélyhelyzet tartósnak mutatkozott, kitelepítésre kerültek a gyerekek, az öregek és a nők nag része is. Ha a körülmények alakulása ezt szükségessé tenné, természetesen más veszélyeztetett településeken is végre kellene ilyen intézkedéseket hajtani. Közvetlen életveszély esetér. természetesen a tanács nemre és kor­ra való tekintet nélkül minden egyes lakost biztonságba helyez. meg a rög­A tapasztalatok szerint tön fellépő veszély esetén ls. ha szer­vezetten. rendben történik a lakos ság elszállítása, elegendő idő áll ren­delkezésre. Ha a körülmények megen­gedik, az állatok áttelepítésére is tör­ténnek intézkedések. Ila azonban hir­telen alakul ki a veszélyhelyzet, min­denekfelett az emberekről kell gon­doskodni. Ilyenkor célszerű az állato­kat szabadon engedni, hogy termé­szetes ösztönük által vezettetve, me­nekülni tudjanak. A veszélyeztetett helyeken állandóan gépkocsikat és vasúti szerelvényeket tartanak készen­létben. Ezen túlmenően területünkön a magyar és a szovjet hadsereg ala­kulatainak nagy számú életmentő esz­köze van készenlétben minden eshe­tőségre számítva. Az észak-magyaror­szági árvíz tapasztalatai mutatják, hogy még rendkívül súlyos körülmé­nyek között is (ott oz ár éjjel, várat­lanul lepte mea az embereket) az emberek élete biztosítható. Hiszen a hadsereg úszó járművei és helikop­terei. a vasúti vagv árvédelmi tölté­sekre, vastagabb törzsű fákra, több­szintes épületek emeleteire. illetve szilárd alapú és falazatú házak padlá­saira menekült embereket szervezet­ten tudták folyamatosan elszállítani, biztonságos helyekre. Területünk domborzati viszonyai lehetőséget ad­nak arra. hogy több községben az em berek, ha a víz megközelítené lakó helyüket, a község magasabban fekv' részébe, vagy a község közelében lev magas fekvésű, biztonságos helyek:­áttelepüljenek. Nyugtalanságra. p nikra nincs ok. A gátak szilárdan á1 ják a víz nyomását, a gátakat védő éjjel-nappal készenlétben állnak min­den veszély elhárítására, a lakosság védelmére foganatosított egyéb intéz­kedések minden nem várt eshetőség­re is biztonságot nyújtanak. Dr, KOMÓCSIN MIHÁLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom