Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

nz nmfizvi Kivilágították a gátakat Ideiglenes villanyvezeték a határig Nagy fényerejű lámpák A Dálmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat dolgozói gyors és megfeszített mun­kává] ideiglenes villanyveze­téket építettek ki a Maros és a Tisza védőgátjain, hogy ezzel is segítséget nyújtsa­nak az árvízvédelemben résztvevőknek. A töltések megvilág'"táróra szükség van a figyelőszolgálat és a vé­dekező munka miatt, a Ma­ros töltésén Nagylaktól a torkolatig két nap alatt 50 kilométer hosszú* szakaszon epitettek vezetéket, a beépí­tett. vezeték hossza 100 kilo­méter. amelyen 2500 darab nagy fényerejű izzólámpa vi­lágít. összefüggő fénysávol biztosítva. A DÁV Szegedi Üzletigaz­gatóságának vezetője, Kovács János elmondotta, hogy kedden estig befejezik a Ti­sza töltéséin is a villanyve­zeték kiépítését Felgyőtöl a jugoszláv határig. A villany­szerelő munkások szünet nélkül dolgoznak. 10 brigád állandóan a töltésen tartóz­kodik. sőt segítséget nyújtott a szegedieknek a bajai és a békéscsabai üzletigazgatóság is. Az áramszolgáltató válla­latnak gyors segítséget nyúj­tott a szegedi kábelgyár, amely soron k'vül biztosítja a vezeték kiépítéséhez szük­séges kábeleket. A VIDIA kereskedelmi vállalat is so­ron kívül rendelkezésükre iiocsátotta a villamos szerel­vényeket. Elmondták még a szegedi üzletigazgatóságon, hogy az árvízvédelmi munkákhoz megnyitott homokbányák áramellátását is soron kívül és gyorsan megoldották; a hattyastelepi homokbányánál például azonnal felépítettek egy ideiglenes trafóállomást. Az üzletigazgatóság mű­szaki szakemberei éjjel-nap­pal szoigálatot tartanak, s ha bármilyen szükség van segítségükre, azonnal az ár­vízvédelem rendelkezésére állnak. Újra munka a határban Öröm látni, és öröm hírt adni róla: a félelemtől eve­zett Marosra fűződő falvak határában újra megkezdő­dött a munka. Közel a há­takhoz látni már napközben az újkrumplit termő földe­ken kapásokat, a hagyma­táblákon dikkelöket. és több helyen gyűjtik a korábban lekaszált, de renden maradt lucernát is. Virág, ajándék az új­szülötteknek A Hódmezővásárhelyre, illetve Szentesre költöztetett makói asszonvok közül he­ten életerős csecsemőt hoz­tak a világra ideiglenes tar­tózkodás' helyük kórházai­ban. A kismamákat a hód­mezővásárhelyi és a szentesi asszonyok szerető figyelmes­ségkén 1 virággal. kisebb ajándékokkal Köszöntötték. Gondoskodnak arról is, hogy a gátakon dolgozó hozzátar­tozók soron kívül elutazhas­sanak Hódmezővásárhelyre, illetve Szentesre. a kisma­mák. valanrnt az újszülött gyermekek meglátogatásara. fl gálakon levők helyeit is... Hősöket nevel ez az idő, ez a küzdés a gátakon. Tízezreket szólított el a víz szolgálatra, közmunká­ra gyárakból, termelőszö­vetkezetekből, intézmé­nyekből. Kell az igyekeze­tük a gátakon, a szállí­tásnál, a figyelőszolgálat­ban — hiányoznak viszont a gépek mellől a munka­helyeken. Mind ott van­nak a védelemben a mun­kásőrök is, s hol innen, hol onnan kell 100—200 ember. Nincs most ennél fontosabb, sürgetőbb do­log. Az élet azonban megy továbbra is a maga vágá­sában. A gyárakban nem állhatnak a szalagok, a bol­tokban éppen úgy ki kell szolgálni mindenkit és a hivatalban is rendben ha­lad az ügyintézés. A sok­sok kéz természetesen mégis hiányzik. A termelés valamelyest csappan is emiatt, mert ráadásul a gyárakban, a munkahelye­ken is el kell végezni bizo­nyos kötelező védelmi in­tézkedéseket. Talán nem lepődik meg mégsem sen­ki azon, ha azt mondjuk: a termelőmunka ugyan­olyan fontos most. mint a gátak őrzése. Anyag, ener­gia. élelem pedig még több kell, mint csöndes napokon: a védekezés sú­lyos milliókat emészt fel. A gátakon levők helyett is helyt kell tehát állni a munkapadok mellett. Az idei nagy víz szám­lájára sok mindent fel kell majd róni. De ne súlyos­bítsuk a kárt olyan téte­lekkel, amelyeket igyeke­zettel. ilyen időben be­csületből is megkívánt munkahelytállással meg­spórolhatunk. A közvéle­mény nem fog „áldást" adni az olyan magyaráz­kodásokra, amelyek helyett példákat, öntudatot, terme­lési helytállást várt volna. Szervezett erők védik biztonságunkat, mindig annyi embert szólítanak a gátakra, amennyit a hely­zet kíván. Mi. többiek, ugyancsak felelősséggel tartozunk: tegyünk hát meg mindent, hogy a tá­vollevők. a gátakon helyt­állók munkáját pótoljuk a gyárban, a földeken, min­denütt. Így lehet tisztessé­gesen megosztani a felelős­séget. a helytállást. Igv le­het valamit visszanyerni abból, amit a víz elvesz tőlünk. Sz. S. I. Köre is szükség van a töltések erősítéséhez. Képünkön: munkalánc továbbítja a követ a horgonyzó uszályba „Példás a szegedi készültség" Rendkívüli készültség Családlátagati . ,, . . , járatok Jugoszláviái varosokban Jugoszláv vélemények az árvízvédelemről Mint arról már tegnapi lapunkban beszámoltunk. Szabadkának. Szeged jugo­szláv testvérvárosának se­gitsegfelajánló küldöttsége járt itt. A jugoszláv vendé­gek megtekintették a Tiszán és a Maroson folyó árvíz­védelmi munkát és megnyug­vással tapasztalták, hogy a védelem jugoszláv területek biztonsága szempontjából is fontos, szakszerű és a ve­széllyel arányos. Nyilatkoz­tak is a látottakról. Savanya István mérnök, a JKSZ szabadkai községi bi­zottságának titkárhelyettese a következőket mondotta: — Rendkívüli a készültség, azt mondhatnám példás. A helyzet nagyon komoly. Ügy vélem. kellő pillanatban ajánlottuk fel a testvérváros Szegednek Szabadka segítsé­gét. Vass Béla. a szabadkai Községi Szakszervezeti Ta­nács elnöke igv fogalmazott: — Láttuk, hogyan védeke­zik Szeged, s az árvíz mi­lyen nagy anyagi áldozatok­kal jár. Á megvédhetöt eddig megvédték, a Tisza azonban még ezután teszi próbára a felkészültséget. Stanislav Sigulinski mér­nöknek. a szabadkai községi képviselőtestület alelnökének véleménye: — Az kapott meg a leg­jobban, hogy milyen elszán­tan védik városukat a sze­gediek. A legneheze még halra van. de Szeged védői mindenre készek, s ez a biz­tonság záloga. Ha komolyra fordulna a dolog. Szabadká­ról mi is segítségükre sie­tünk. Megérdemlik a szege­diek a segilséget, mert itt és a Maroson értünk, jugoszláv emberekért is harcolnak. Ha ebben a nagy árvízvédeke­zésben arcvonalról beszélhe­tünk. akkor a szegediek az első sorban vannak. Külön öröm számomra, hogy jó a kapcsolat a magyar és a jugoszláv vízügyi hatóságok között. A harmincezres lélekszá­mú Makó lakosságának több mint a felét — gyermekeket, nőket és öregeket — hat nappal ezelőtt költöztették át Hódmezővásárhelyre, il­letve Szentesre, mint jelen­tettük. Makón csak a 16—80 éves munkakepes férfiak tartózkodnak. Kérésükre most családlátogató járato­kat szerveztek az üzemek és a szövetkezetek a befogadó városokba. Kedden indultak az első ilyen járatok Hód­mezővásárhelyre. illetve Szentesre. A látogatás né­hány órát fart. hogy minél gyakrabban fordulhassanak az autóbuszok és minél töb­ben találkozhassanak hozzá­tartozóikkal. A makói férfiak egyébként egy műszakot dolgoznak a gátakon, egyet a munkahe­lyen. egyet pedig pihenőben töltenek. A városban teljes a rend és a közbiztonság, semmiben sincs hiány. Éjjel­nappal nyitva tart a főtéri nagy csemegebolt. Ugyan­csak rendszeresen kinyitnak a háztartási, a villamossági, a fehernemű- és a cipöüzle­tek is. A lakosság ellátására elegendő az árukészlet. Van bőven élelmiszer Nehéz a helyzet az árvízfronton: A köz­ségek kiürítése idején sokan gondoltak arra. hogy fennakadások lesznek az élel­miszer-ellátásban. Ezért az elmúlt héten néhány cikkből, mint a liszt és cukor, többet vásároltak a boltokban. Péntektől a só. a gyufa és a zsír is a szokásosnál nagyobb mennyiségben fogyott. De min­den áruból volt bőven. Erre a hétre már a szokásos szintre csökkent a vásárlás. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat­tól kapott inlormáció szerint boltjaik bő árukínálattal rendelkeznek. A nagykeres­kedelem az igények szerint naponta ki­egészíti a készletet, melyeket az elmúlt heti vásárlások után már minden áruból feltöltöttek. A boltokban a szokásosnál nagyobb készletek vannak az alapvető élelmiszerekből, többek között konzervek­ből, lisztből, cukorból és száraztésztából. Hasonló tájékoztatást kaptunk a Csong­rád—Bács megyei élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalattól, amely Sze­gedet és a megyét látja el. Az alapvető élelmiszerekből korlátlan mennyiséggel rendelkeznek. Nagyon sok van raktáron, és az utánpótlást is megszervezték, csak­úgy, mint az üzemi és szükségkonyhak élelmiszer-ellátását. Cukorral, liszttel, zsírral és étolajjal fel­töltötték a vállalat raktárait és minden­hol gépkocsik állnak készen a szállításra. A fiókok Kiskunfélegyházán. Kecskemé­ten és Kiskunhalason nagy tartalékokkal rendelkeznek, melyeket bármikor felhasz­nálhat a vállalat. Sóból például 960 va­gonnyi a készlet. A mezöhegyesi cukor­gyártól pedig az egész cukormennyiséget átvette a vállalat tárolásra. Folyamatosan dolgoznak a malmok, és tartalékgabona is bőven áll rendelkezésre, nemcsak Sze­geden, de másutt is a megyében. Az AKÖV biztosítja a megfelelő szállítóesz­közöket. A vállalat raktáraiból eddig 300 mázsa fóliát adtak át az árvízvédelem számára, a Maros gátjainak védelméhez. Azóta újabb utánpótlás érkezett, 120 mázsa, melynek egy részét már átvette a vízügyi igazgatóság. sz. i. A Tisza, a Temes és a Be­ga vizének állandó emelke­dése miatt Sztipan Marusics, a Vajdaság autonóm tarto­mány kormányának elnöke kedden hivatalosan is elren­delte a rendkívüli árvízvé­delmi készültséget tíz jugo­szláv városban és faluban: Kanizsán. Zentán. Adan. Be­csen. Titelen, Törökkanizsán, Csókán, Kikindán. Törökbe­csen és Zrenjaninban. A Tisza Zentánál — átme­neti rövid apadás után — újabb 10 cm-rel duzzadt, s a vízmagasság elérte a 856 cm-t. A Bega magassága el­érte a 318 cm-t, ami nyolc cm-rel több mint az eddigi idei maximum. A vajdasági polgári vé­delmi bizottság kedden meg­vitatta a jugoszláviai árvíz­védelem jelenlegi helyzetét és a műszaki felszereléseket a leginkább veszélyeztetett pontokra irányította. A leg­kritikusabb helyzetben levő Tisza menti területek tanács­elnökei is találkoztak Zen­tán, a teendők fokozottabb összehangolása érdekében. Közben a Tisza mindkét partján folytatják a fő vé­delmi vonalak megerősítését és nyúlgátakat építenek ott, ahol a víz közvetlen áttö­réssel fenyeget. Zentánál a gátak szilárdak, néhány he­lyen azonban feltört a talaj­víz. A Tisza menti jugo­szláv falvak egy részében fertőzés veszélye fenyegeti a kutakat. Péterréven a Tisza vize elérte a parthoz legkö­zelebb eső házak udvarait. Ugyancsak lakott területeket kezd veszélyezteni a Bega Zrenjaninnál. óvatosságból már előre kidolgozták a Zrenjanin környéki alacso­nyabban fekvő települések kiürítésének tervét. Rendkívüli készültségi ál­lapotot rendeltek el a Duna bánáti szakaszán Pancsovától délre, a Tisza és a Száva áradásának következménye­ként ugyanis veszélyesen emelkedik a Duna vízszint­je is. Valószínűnek tartják, hogy a Duna vízmagassága az al-dunai térségben eléri, söt meg is haladja a három hét előtti csúcsszintet. A vas­kapui román—jugoszláv erő­mű- és gátrendszer építke­zésén máris 12 500 köbméter víz rohan keresztül másod­percenként, s ez a mennyi­ség napokon belül 14 000 köbméterre növekszik. Az építkezésen máris meg kel­lett nyitni hat átereszt, hogy megkönnyítsék a víz levonu­lását. Romániai károk Kedden délelőtt Barbu Popescu mezőgazdasági mi­niszterhelyettes. a központi árvízvédelmi bizottság elnö­ke sajtóértekezleten tájékoz­tatta a Bukarestben akkre­ditált állandó tudósítókat és az árvíz alkalmából Romá­niába érkezett amerikai, an­gol és nyugatnémet újság­írókat a katasztrófa mére­teiről, az okozott károkról, az árvízvédelmi parancsnok­ságok tevékenységéről. Elmondotta, hogy az ára­dat eddig 1100 helységet, mintegy 80 000 lakóházat ön­tött el és ezekből 33 000 ösz­szedölt. Körülbelül 30 000 mezőgazdasági épület rongá­lódott meg súlyosan. Az ár­víz sújtotta területekről 90 000 családot, mintegy 270 000 embert költöztettek ki. 1050 híd dőlt össze, vagy rongálódott meg. használha­tatlanná vált 1800 kilométer közút és 300 kilométer vas­úti vonal. Körülbelül 1000 kilométer villanyáram- és 55 kilométer magasfeszültségű vezeték ment tönkre. Eddig 854 000 hektár mezőgazdasági Őrködés a rendre Hódmezővásárhelyen a vá­ros és az oda telepitett ma­kói é> Makó környéki lako­sok nyugalma felett körülte­kintően őrködik a rendőrség, fellép a rend megbontóival szemben. Verebes Dezső és Sztojka Mihály makói lako­sokat, akik ittasan a kitele­pítettek körében valótlan hí­reket terjesztettek az árvíz­ről. harminc, illetve huszon­öt nap elzárással büntették. Felelősseget vonták Sándor István és Raffai János makói lakosokat, akik saját sze­mélygépkocsijukon jogtala­nul „árvízvédelem" felirat­tal közlekedtek. Több hód­mezővásárhelyi munkakerü­lőt, garázdát ugyancsak több napi elzárásra ítélt a sza­bálysértési hatóság. terület került vfe alá. 256 ipari vállalat szenvedett ki­sebb-nagyobb károkat, köz­tük 61 országos jelentőségű, 98 ipari egységben még csökkentett kapacitással sem indult be a termelés. A hi­vatalos közléá szerint az ár­víznek 154 halálos áldozata van. 28 személyt pedig el­tűntnek nyilvánítottak. A miniszterhelyettes szólt az országnak nyújtott kül­földi segítségről. Kérdésre válaszolva elmondotta, hogy Románia kormányszinten nem kért segélyt egyetlen külföldi államtól sem. Gyermekek üdültetése A Tisza—Szamos-közi ár­víz sújtotta területeken élő gyermekek közül kedden újabb hatvan utazott el a műszaki egyetem balaton­bogiári, száz pedig a bá­nyászszakszervezet leányfa­lui üdülőjébe. Az árvíz súj­totta területen lakó. mintegy 1300 óvodáskorú és négyezer általános iskolás korú gyer­mek közül eddig ezret he­lyeztek el megyén belül mű­ködő intézményekben, 650-et pedig megyén kívüli — deb­receni, budapesti és Bala­ton környéki üdülőkben. A gyerekeket mindenütt nagy szeretettel fogadták, ellátták őket a szükséges ruhanemű­vel, gondoskodnak teljes el­látásukról, szórakoztatásuk­ról. SZERDA. 1970. MÁJUS 27. DÉLMAGYARORSZÁG A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom