Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

Jelentés az árvízvédelemről Biztosítják a közrendet, őrzik a lakosság vagyonát a kiürített Makón A 30 ezres lélekszámú Ma- lakásokban, akiknek ott kón csak a 16-tól 60 éves munkaképes férfiak maradtak, hogy részt vegyenek a Maros gátjain folyó védekezési helyzetet mint jelentettük — van a bejelentett lakásuk is. Ezzel elejét veszik annak, hogy esetleg bűnözők kihasználják a rendkívüli munkákban, egészségügyi valamint az szolgálatban Az ellenőrzés során kiderült az is, hogy akadtak és az ellátás zavartalan biz- olyanok — főleg magányos tosításában. A várost több betegek — akik késve, vagy száz rendőr, munkásőr és egyáltalán nem szereztek tukatona járta végig. A kiürí- domást az árvízi helyzet mité6 után felkerestek minden att elrendelt kitelepítésről. lakói házat és lakást. Az ott A járőrök 270 ilyen magátartózkodókat igazoltatták, nyos. beteg embert találtak, mert csak azok a férfiak valamennyiüket mentőkkel tartózkodhatnak a házakban, szállították el. ISz árvízvédelmi munkások díjazása A Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminsztérium ban, ha a saját ingatlanát, ingóságait menti, s ha önés a SZOT együttes közle- kéntesen, például mint munményt adott ki az árvízvé- kásőr vesz részt a védelmi delmi munkákkal kapcsola- munkában. Az utóbbi két tos díjazásról, az árvíz mi- esetben a, dolgozónak a taett kiesett munkaidő elszá- nács vb-től kapott igazolásmolásáról. A közlemény sal kell bizonyítania, hogy a utal arra, hogy az árvízvé- mentési, illetve a védelmi delmi munkákra beosztott munkában részt vett Vagy igénybe vett dolgozók Azoknak a dolgozóknak, díjazását jogszabályok ren- akik az árvíz miatt munkadezik. A rendelkezések sze- helyüket felkeresni nem tudrint ezeknek a dolgozóknak ják és árvízvédelmi munkáaz átlagkeresetet és a ki- ra nem vették őket igénybe, h üldetési költségeket a ki- a lakóhelyük, illetve a kiküldő vállalt fizeti. A válla- telepítés helye szerint illelatoknak ügyelniök kell arhogy a védekezésnél tekeS tanacs végrehajtó bi~ Somogyi Károlyné felvétele Éjjel-nappal megállás nélkül töltik a homokzsákokat a védekezéshez a szegedi haji-állomásnál. A homokzsákokat a Maros gátjához szállítják Tudnivalók a kitelepifelleknek A Csongrád megyei Tánsa- eredeti lakcimük — és ha isdalombiztösítási Igazgatóság mert, a nyugdíj törasszámá,, ^ _ x . t felhívással fordul az árvíz nak feltüntetésével. E célra zottsaga segelyt adhat es azt miatt ideigienesen kitelepí- a kitelepült nyugdíjasoknak a szociális gondozás kiadásai tett dolgozókhoz, hogy kö- minden postahivatal dijmenlk.xh • .. .. . „ zöliék új címüket az igaz- tesen köteles szolgálati leverandóságukat Előre hívják kozott szamolhatja el. He- g.^^ vagy _ ha mun. lezőlapot kiadni, amelyen a fel a dolgozók figyelmét az ^es, ha a segény összegét kahelyükön kifizetőhely van nyugdíjas ideiglenes címváláltalában nani 50 forinthan ~ « munkáltatóval: a táp- lozását Hódmezővásárhely 1. altalaban napi 50 forintban ^^ ^^ ^^ ter. s?„ postahivatalnak bejelenti. Résére, hogy ezzel is elejét allapitjak meg. Nem lehet hességi, gyerekágyi segélyt Az említett, postahivatal közazonban segélyben részes!- stb- csak 'SY tudják részük- vetlen küldi meg a jelenlegi re eljuttatni. tartózkodási helynek megfeteni azt, akinek keresetében A CsQngrád megyei hejy_ lelő postahivatalhoz a nyugpéldául a ségekből kitelepített nyugdt- öíjutalványt. , • vállalattól térítést kan vasv í36014 ki nem fizetett nyűg- Az árvíz miatt lakóhely ükdolgozo vallalattol térítést kap, vagy ^^ p^^ványainak ről kitelepített személyek toéppen szabadságon van az utánküldését Hódmezővásár- vábbi intézkedésig kitelépíilletve aki sa- hely 1 sz. postahivataltól tési helyükről díjmentesen kell kérni. A nyugdíjasok te- adhatnak fel belföldre kora, igénybe vett dolgozók késed/lem nélkül megkapják jársetieges igazolások beszerzésére, hogy ezzel is elejét jregyék az indokolatlan késeik-lemnek. Az említett renick-lkezések érvényesek arra Kiesés nincsen, ez esetre is, ha a p/ árvízveszély miatt a vállalat In.tézkedésére munka- árviz idején. helyén, a vállalat telephelyén ját hibájából nem vesz részt hát jelenlegi tartózkodási he- zonséges levelet, levelezőlav esz részt a védelmi munka- árvízvédelmi munkában. lyüket oda jelentsék be. az Útépítés — gépekkel Dolgozik az aszfaltútépítő vállalat Az ország talán legna- ben kerül a régi gyobb forgalmú útja az E— naponta 400 méter 5-ös. Vagy ha nem is a leg- ságban. A forgalmasabb, de őt látja a legtöbb külföldi. kocsi, az időjárás viszontagmost vett 16 kilométeres szakahazánkon átutazó szon az út felújítása 48 A sok nehéz gép- millió forintba kerül. Utat építeni tehát ságai az utóbbi időben — olcsó dolog, de nagy szük főként a dél-magyaroszági sakaszán —, igencsak meg úttestre, gépesítéssel minden bizonyhosszú- nyal sikerül majd behozni munkába az időkiesést. Az építésvezetőség nagyüzemi módszerekkel dolgozik. Nagy tele jesítményű asznem falkeverő berendezésük mellett gépláncok is gyorsítják viselték. Egy részét a határ hazai és Szeged között az elmúlt hiszen a esztendőben már rendbe- úton kevésbé hozták. A töredezett, hepe- Élettartamuk hupás burkolatra tükörsima, szélesebb aszfalt került. ség van rá. Kellenek az új. a munkát. A járási tanács jó utak az egyre növekvő megbízásából Rúzsa és Ülrongálódnak. megnő, karbantartásuk olcsóbb lesz. Az E—5-ös egyben Eurójárműforgalomnak is, lés között folyó útépítésen a gépkocsik sima géplánc a helyi homoktalajból készíti el az alapozást. Cementet szór a homokra, melyet a rotor összekever, majd locsolás után gumihengerekkel tömíti és formálja az alapot. Jellemzi a idén hasonlóan jó minőségű genforgalmi bevételünk sok- gépesítés fokát az is, hogy út épül Kistelek és Szeged ban függ állaptotától is. az itt végzett 8 millió forint között is. A töredezett, régi Rendbe kell hozni, hiszen az értékű munkánál csak nyolc brtont ott az aszfaltútépítő épülő új osztrák és olasz kubikos dolgozik. Feladatuk épitésveze- autópályák sok átutazót csá- a gépek kiszolgálása, bíthatnak el tőlünk, ha nem tudunk velük lépést tartani, útépítés biztatónak Az újjáépített út, ha nem idegenforgalmunk és saját közlekdésünk szempontjából. A vállalat igazi területe a után másfél méterrel széle- kat javít a forgalom lehető- nae; tételekben végzett sitik az utat. ségein. A sima burkolat, a A munkához aszfaltot az építésvezetőség Dorozsmai úti telepén az pot és külön szolgáltatás nélkül táviratot. Azok a postahivatalok, ahová árvízkárosultakat telepítettek, vagy ahol árvízkárosultak tartózkodnak, azok részére bélyegbenyomásos postai levelezőlapot és bélyegnyomáso6 levélborítékot levélpapírral díjmentesen szolgáltatnak ki. A kitelepített takarékbetétesek részére 23-án a délelőtti óráktól kezdődően minden postahivatal teljesít visszafizetést a vonatkozó rendelkezés kézhezvétele után, az abban foglalt előírások szerint. Munkaerő-vándorlás és szakmunkásképzés V

állalati vezetőkkel — igazgatókkal, műszaki vezetőkkel, munkaügyi vezetőkkel — folytatott tanácskozások vissza-visszatérő témája a munkaerőhelyzet; a munkaerő-piacon meglevő feszültség. A munkaerő vándorlás és a munkaerőhiány központi gond a kitűzött éves termelési tervek teljesítése közben, de a készülő középtávú terv kidolgozása során is. A jelenlegi munkaerőhelyzet arra ösztönai vállalatainkat, hogy komoly pénzügyi eszközöket használjanak fel új munkaerő megszerzésére. Erről tanúskodnak a legkülönbözőbb előnyöket ismertető hirdetések és vállalatok által kiadott propaganda anyagok. Az a céljuk ezzel, hogy már kiképzett, termelési gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező munkaerőhöz jussanak. Az ígért nagyobb anyagi juttatás és más szolgáltatások a dolgozók egy kisebb rétegét nézeteiben olyanná formálták, hogy gyorsan hátat fordít régi munkahelyének, könnyen megválik megszokott üzemi környezetétől és munkatársaitól. Van olyan üzem, ahol az összdolgozók számához viszonyítva eléri, sőt meghaladja a mozgás a dolgozók 20 százalékát is. Az arány és az ezt kifejező abszolút szám arra figyelmeztet mindannyiunkat, hogy mögötte komoly társadalmi ügy húzódik meg. Hiszen az új munkaerő beállítása emeli a vállalatok általános költségeit. Emellett pedig az új dolgozó hosszú ideig — bármilyen jó szakember ls — nem tud olyan minőségi munkát végezni és olyan teljesítményt adni. mint begyakorlott társai. A belépésével járó külön kiadás — munkaruha, védőruha stb. — végső soron a gyári kollektíva szociális alapját terheli, tehát rrúndez társadalmi ügy és az adott termelő közösség ügye is. Felmerül a kérdés: milyen intézkedések lehetnek célravezetők? Olyan eszközökre van szükség, amelyek megfelelnek azoknak az elveknek, melyek ma érvényesülnek és hatnak gazdasági életünkben. Figyelemre méltó és bizonyos fokig érdekes is egyesek álláspontja. Azoké, akik a vállalati önállóság és a döntési jog kiszélesítése mellett vannak, ugyanakkor a munkaerő-gazdálkodásban a mozdulatlanságot, a centralizáltságot, kizárólag az ' adminisztratív intézkedéseket látják járható útnak. Helytelen ez az álláspont, még akkor is, ha el is fogadhatunk szükségből bizonyos' körben adminisztratív intézkedést. Látnunk kell azonban, hogy ez végső megoldást nem ad, nem adhat munkaerő-helyzetünk javítására,, A megoldás egyik útja, mely lényegesen nagyobb figyelmet érdemel, a szakmunkásképzés. A jelenleginél nagyobb anyagi és pénzügyi eszközöket kell erre a célra felhasználnunk. Ennek érdekében valóban érdemes ösztöndíjakat és más kedvezményeket adni, hiszen e tevékenységükkel vállalataink a jövő szakmunkás gárdáját nevelik. Ezt vizsgálva, vállalatainknál figyelemre méltó tevékenységet látunk, hisz vannak olyan helyek, ahol nem tízesével, hanem százas létszámokkal tanulják a fiatalok a szakmát. Közben megismerik üzemüket, leendő munkahelyüket, megszeretik azt, túlnyomó részük hű is marad a szakmához, s ahhoz a gyárhoz, ahol a szakmát tanulta, a kollektívához, amely számára a hosszú évek alatt felgyülemlett szakmai ismereteket átadta. Sajnos, találunk negatív jelenségeket is. Felelős gazdasági vezetőtől lehetett hallani olyan véleményt, hogy nem érdemes a fiatalokat nevelni, nem kifizetődő a vállalatnak a szakmunkásképzés, hisz úgyis elvándorolnak, másutt keresnek munkát. Van és lesz is ilyen vándorló természetű ember mindig. Az üzemeinkben kiképzett szakmunkásokra azonban nem ez jellemző. A többség nem vándorol. A fiatal szakmunkásgárda nevelése anyagi áldozatokat, törődést és sok szeretet kíván. A munkaerőhelyzet legcélszerűbb megoldásának egyik alapja az lehet, ha a vállalatok hosszú távra készítik el erre vonatkozó tervüket. A könnyen, kis anyagi előnyökkel elcsábított szakmunkás gyorsan továbbáll, mi sem köti a gyárhoz, idegen ott számára sok minden, sokszor csak vélt kis sérelem vagy újabb anyagi ígéret mozdítja eL A

szakmunkásképzés a munkaerő-vándorlás megakadályozásának és a hiány okozta gondok megszüntetésének folyamatában csak egy tényező. Az ezzel kapcsolatos intézkedések akkor vezethetnek eredményre, ha vállalataink más intézkedéseivel — műszaki fejlesztés, a holt munka arányának növelése a termelésben, a meglevő munkaerő megtartására tett komolyabb intézkedések, a helyes vállalati munkaerő-gazdálkodás stb. — párosulnak és együttesen hatnak. Biztosra vehető, hogy a követelményekhez a jövőben jobban igazodnak majd azok a gazdasági szabályzók is, amelyek a helyes munkaerő-gazdálkodás érdekében erőteljesebben hatnak. Dr. VARGA DEZSŐ Kétoldalt fehér optikai ve- pát átszelő tranzitútvonal, zetősávok húzódnak. Az Évi egymiliárd forintos ide vállalat szegedi tősége varázsolja újjá. Modern varázslás ez. Gépek végzik. A megrongált burkolatra először tötibréte- is felel majd meg a legkonszegű aszfaltszőnyeg kerül, az- rűbb követelményeknek, sonagyüzemi látszik munka, bár tavaly mintegy ország legnagyobb. magyar szolgálja a kanyarok nagyártmányű keverőgépe "ké- eyobb ivure történő atepiteszíti. A telepről gépkocsival se isszállítják az építkezés helyére, ahol szovjet gépsor terígép óránként 25—30 tonna fcuroklatanyagot állít elő. fehér vezetősávok gyorsítják harminc kisebb feladatot is 8 és biztonságosabbá teszik a elvállaltak Szegeden és a közlekedést. Ugyanezt a célt megy eben. Az idei évtől kezdődően elsősorban országútjainkat építik. Abból a nagy munkából veszik ki részüket, amely a következő évtizedben minden bizonnyal az ország egyik legfontosabb, legnagyobb energiát megkövetelő gondja, fejlesztési feladata lesz. Száva*- István A tervek szerint a 142— 158. kilométer közötti szakati az útra. Az aszfaltkeverő szon a rekonstrukció az ünnepi játékok idejere elkészül. A munkát most hátráltatják az árvízvédelmi felamely ót centi vastag réteg, adatok, de a nagy aranyú Befejeződtek a magyar-csehszlovák belkereskedelmi tárgyalások Dr. Sághy Vilmos, a bel- kapcsolatainak szélesítése, a kereskedelmi miniszter el- választékcsere, a határmenső helyettese és E. Decker, ti árucsere és a minisztériua szlovák kereskedelmi miniszter első helyettese vezetésével Budapesten szombaton befejeződtek a magyar —csehszlovák belkereskedelmük közötti műszaki-tudományos együttműködés jobb lehetőségeinek kimunkálása. A tárgyaláson a csehszlomi állandó bizottság alakuló vák fél felajánlotta, hogy az ülésének tárgyalásai. A zá- árvíz sújtotta területek serótárgyaláson részt vett Jo- gítése céljából a választékzef Travnicek, a csehszlovák csere keretében építőanyakereskedelmi miniszter első gokat. ruházati termékeket és egyéb szükséges árukat szállít. helyettese is. A magyar— csehszlovák vegyes kormánybizottság szerveként működő belkereskedelmi állandó bizottság feladata a VASÁRNAP, két ország belkereskedelmi 1970. MÁJUS ZI. Tanácskozás Oswiecimben Oswiecimben, az egykori auschwitzi hitlerista haláttábor területén szombaton délelőtt megkezdődött a Nemzetközi Auschwitz bizottság kétnapos közgyűlése. A tanácskozásra tizenhét országból — köztük hazánkból — érkezett küldöttség. A tizenöt évvel ezelőtt megalakult Nemzetközi Auschwitz Bizottság a volt haláltábor foglyainak nemzetközi összefogásán, országos szervezteik munkájának összehangolásán tevékenykedik. Küzd a fasizmus újjáéledése ellen és széles körű tevékenységet fejt ki, hogy megakadályozza a hitlerista háborús bűnösök rehabilitálását. DÉLMAGYARORSZÁG 3