Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

Kiváló vállalat az AKÖV JÓ munkájával egymás után most harmadszorra nyerte el a Kiváló vállalat címet a szegedi 10. számú Autóközlekedési Vállalat. Ebből az* alkalomból tegnap, vasárnap délután, a vállalat nagytermében ünnepséget rendeztek, amelven megjelent és a dolgozókat köszöntötte Prágai Tibor, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője és Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa is. Az elmúlt esztendő feladatairól. eredményeiről Csiszár Károlv. a vállalat igazgatója emlékezett meg. Elmondotta. hogy a gépkocsivezetők. a szocialista brigádok áldozatkészsége révén gazdaságosabban bonyolították le a "teherfuvarozást, kevesebb veszteséggel dolgozott a rakodás. Az AKÖV ennek megfelelően jóval nagyobb nyereséget ért el 1060-ben, mint 1908-ban, a dolgozók átlagosan 21 napi keresetüknek megfelelő nyereséget vehettek át. A Kiváló vállalat cím elnyerését tanúsító oklevelet Kovács Lajos, az Autóközlekedési Tröszt főosztályvezetője nyújtotta át Csiszár Károlynak; a munka élenjárói mintegv 42 ezer forint pénzjutalomban részesültek. Tovább indultak Budapestről a szovjet hadibajók Több napos budapesti vendégeskedés után vasárnap reggel felszedték horgonyaikat a szovjet hadihajók, s tovább vonultak fővárosunkból az egyik csehszlovákiai kikötő felé. A búcsúztatásnak ugyanúgy nagy" nézőserege volt, mint a fogadtatásnak. A partról katonazenekar adott hangos tisztelgést a szovjet hadiegység törzshajóján felsorakozó parancsnokoknak. tiszteknek, és az üdvözlést a bázishajóról a szovjet tengerészzenészek viszonozták. P. E. Pahalosuk ellentengernagy, a Szovjetunió Hőse, a fekete-tegeri szovjet flotta folyami rajának parancsnoka köszönt el egységének tisztjei és legénysége nevében a házigazdáktól. akiknek képviseletében Kovács Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, továbbá a fővárosi tanács és a budapesti társadalmi szervezetek több képviselője jelent meg a búcsúztatón. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és V. K. Gvozd altábornagy, a nagykövetség katonai és légügyi attaséja. Csehszlovákia magyarországi nagykövetsége részéről megjelent Viliam Salgovic ezredes, katonai attasé. Végig a magyar határig terjedő Duna-szakaszon a magyar flottilla naszádjai adtak kíséretet a barátsági úton levő szovjet haditengerészeknek. N. L Képernyő Rákférífő Zoltán, a szombat esti té- dolgozni. A párbeszédek képvéfilm magányos-lázadó hő- szerűsítése bár sajátosan se elutazik az országból, filmszerű, a cselekmény meIdegnyugtató szabadságra, netét kapkodóvá, rapszódizaklatott lelkének-testének kussá teszi. Dávid Kiss Femegpihentetésére, főnökei renc tehetséges alakítása javaslatával, támogatásával, passzív rezisztenciában engea festői-mediterrán görög di át a befolyásolás lehetőtengerpartra. Éppen a gö- ségét az őt körülkeringő szerögre. Nem utazik a rákté- replő-bolygóknak, akik körítőig (ahol a Napnak bizo- zött Sunyovszky Szilvia és nyos időszakban nincs ár- Faluhelyi Magda szewiélyényéka, s ami éppen ezért ben ismét új arcokat találnem is lehet valóságos vi- ttmk a képernyőin, lág, s ahonnan éppen ezért majd vissza kell térni, s ahová — erős a néző gya' núja — csak azért utazna Zoltán, hogy egyszer visszatérhessen) csupán a görögtörök zónahatárig. Zoltán építészmérnök és feltaláló, akinek újításában a humánum, a társadalmi hasznosság, a szocialista emberség a legfontosabb, hiszen az anyagi ráfordítás csak később, közvetlenül csak az emberek életének jobbátételében térülne meg. Zoltán igazáért hiába harcol, küzd idehaza: külföldön, Görögországban, az angol vállalkozóknak is vissza kell utasítani ahhoz, hogy végre hazatérjen. Mert Zoltán, a nagy megnemértettségben, a nagy búbánatban, kissé kintfeledkezett. Hámori Ottó tévéfilmjének építészmérnök hőse így a nyertes pályamunkától felzaklatva sajátos Odüsszeiát jár be, a éző ronkonszenvét fürkészve. csinos lányoktól ajnározva — hogy őszinte legyek, nehéz könynyeket hullatni érte. Ha pedig egy meg nem értett zseni letargikus pillanataiban unatkozó fiatalasszonyt invitál a taxiba, az irigykedő nézőnek még olyan érzése támad, a Ditták, Melinák és Johannák csak azért szerepelnek a filmkockákon, hogy a főhőst a maguk sajátos eszközeivel valamilyen irányba — befolyásolják. A Ráktérítő állomásai Zoltánt az értetlenség és az illúzió bástyái közt hölgyszigeteken űzik folyton-folyvást: az állomások a múlt konzekvenciáival töltődnek fel, s ekkora tartomanyban a rendező Szőnyi G. Sándor csak túlméretezett idősíkokkal tud' Barkácsolók Ismerősöm, ki nemrég tért haza külföldről, nagy lelkesedéssel regéli, hogy milyen óriási méretekel . ölt egyes országokban a Do you itself mozgalom. Elmagyarázza azt is, hogy magvarul azt jelenti: Csináld magad, s afféle barkács Ki mit tud, csakhogy nem versenyszerűen űzik. hanem ki-ki a maga kedvére. Ugyancsak bámult, amikor én meg azt közöltem vele, hogy tudomásom szerint ennek a mozgalomnak nálunk nagyobb hagyományai vannak, sót egy idő óta magam is azok közé tartozom, akik — ha nem is kedvükre —, de hódolnak ennek a barkácsolásnak. Vesz ugyebár az ember egv ruhát; mondhatni, öltönyt, büszkén feszít benne, s éppen ez a baj, mert egyszerre csak azt veszi észre már az első napon, hogy onnan kezdenek potyogni a gombok, ahonnan ezt legkevésbé várná, s amely nadrágrésznek nevét az illem tiltja hangoztatni. Dujuitself — mondja magának az ember —. s ha nem is egészen ezt, de legalább ilyen kacifántosát, és eló.veszi minden barkácstudását. valamint a tűt és cérnát. S miután két nap alatt valamennyi gombot — nadrág- s knbátgombot — újra 'felvarr, gondolkodik csak el azon, hogy mennyivel egyszerűbb lenne, ha fel se varrnák a gombokat a gyárben. Ök is időt takarítanának meg mi is bosszúságot. Az ember persze vesz mást is néha. Gyerekbiciklit például. amelyről időnként leesik a pedál, amelyen meglazul a csengő. a sárhányó — akarva, akaratlan, megint mond valami kacifántos dujuitselfet, míg feléleszti magában a barkácskedvet. S haza hozza az ember a ruhát a Patyolatból, s — dujuitself — előveszi a vasalót, mert két éle van a nadrágnak, s az ágynemű gyűröttebb. mint mikor elvitte. De hát így alakul ki a — ha nem is sok arcú — sok kezű ember, az univerzális csodalény. Újjáéled a reneszánsz polihisztor egyénisége. akit már nem tud az sem felizgatni, hogy rossz műsor megy a tévében. Elvégre — dujuitself — tévéjátékot sem nehezebb írni, mint vízcsapot javítani. Előbbutóbb azt is megtanuljuk. V. M. Mentsétek meg Velencét! Nyílt levél vasűtügyben Országgyűlési képviselő kérdései a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetőjéhez Kedves Igazgató Elvtárs! Az országgyűlés 1908. .ok. lóberi ülésszakán alkotó vita után elfogadta a vasutakrol szóló törvényjavaslatot, amelyet én fenntartás nélküli bizalommal szavaztam meg, abban a reményben, hogy a szegedi igazgatóság területén is fokozatosan megszűnnek a még megtalálható korszerűtlen és kulturálatlan utazási körülmények. Azóta éppen másfél év telt el, és sajnos, nem tapasztalható javulás, éppen a legrosszabb körülmények között utazó emberek számára — az Újszeged—Mezőhegyes—Kétegyháza vonalon. A továbbiakban 1969-ben a Csongrád megyei tanács is igen színvonalas vitában tárgyalt a megye közlekedésének gondjairól és fejlesztési feladatairól. Tájékozódásom szerint az igazgatóságnak komoly törekvése a gyenge forgalmú kisvasutak és állomásainak fokozatos megszüntetése, arányban az úthálózat korszerűsítésével. a közúti személyszállítás fejlesztésével. Ezzel mélységesen egyetértek, őszintén örülök annak is. hogv Szegedről Budapestre már három gyorsvonat pár közlekedik és eredményesen dolgoznak a dieselesítési program megvalósításán. A A fejlődést igazolja az is, hogy Makó-Újvárosról gyorsvonat jár Budapestre, Szentes és Hódmezővásárhely között pedig gyors motorvonat közlekedik. ' Az igen jelentős fejlődés mellett azonban rendkívül elszomorit az Újszeged— Mezőhegyes—Ké.tegyháza vonalon tapasztalható elmaradottság. Az I. osztályúnak minősített kéttengelyes kocsik tisztasága kétes; április 19-én a 18.56 órakor induló személyvonat 80 percet késett. Fel teszem a kérdést e nyílt levélben: az igazgatóság illetékes és felelős vezetői ismerik-e ezt a helyzetet, utaztak-e az elmúlt 4—5 évben ezen a vonalon. tapasztaltak-e az itteni személyszállítás bosszantó körülményeit? Nagyobb gondoskodást, több törődést éremeinének azok a dolgozó emberek, akik nap mint nap ezt a vonalat járják, munkába indulva, vagy hazatérőben. Az Igazgatóság mikor szándékozik változtatni e joggal elkeserítő utazási körülményeken ? Ez a vonal nem is olyan kis forgalmú, hogy elkerülhetné figyelmüket. Sikeresen dolgozunk a harmadik ötéves terv kulturális, szociális, közlekedési stb. célkitűzéseinek megvalósításán és a negyedik ötéves terv javaslatain. Végtelenül időszerű lenne, ha az Igazgatóság vezetői is hathatós tervet dolgoznának ki ennek az elmaradott vasúti vonalnak a korszerűsítése érdekében. Katona Sándor, országgyűlési képviselő A hét filmje N. N., a halál angyala Herskó János új filmjével, az N. N., a halál angyalával nyitotta kapuit az újjáépített Vörös Csillag filmszínház. Közönségsiker szempontjából nem valami szerencsésen választott filmmel: a Halál angyalát gyér széksorok előtt vetítik. Pedig ha elképzelhető vonzó alapelemekből összeszerkesztett film. Herskóé az. Az égvilágon minden benne van, amiről feltételezhető. hogy tetszik majd a közönségnek. Krimi, szociológia. pszichológia, technika. Minden, ami divatos. Még egv kicsi — nyolcvan százalékos — sztriptíz is van benne. A közönség azonban mégsem megv a moziba. Nem nehéz megfejteni, miért. A nézők, úgy gondolom, nem szeretik a szegyei lős művészeket. Nem szeretik, ha a művészek, miközben minden, de mindem eszközzel a közönség elámítására törekszenek. úgy tesznek, mintha ez a hatás egyáltalán nem érdekelné őket. Herskó is „mindent bedob" ebbe a filmbe. De ezeket a nyilvánvalóan hatásvadászó motívumokat. mintha szégyellné. mindig takarja valamivel. Valami rejtélyessel, valami soknak látszó dologgal. Ezekről később kiderül, hogv se nem rejtélyesek, se nem sokatmondók. A közönség nem szereti a sztriptíztáncosnőt. ha vetkőzés közben hirr telen abbahagyja a számot. Nem szereti a' filmet, amely többnek akar látszani, mint ami. Ha már hatásvadászat, hát legven nyílt Ám lehet az is. hogy a film naivitása nem tetszik a közönségnek. El kell persze ismerni, sok realisztikus, kritikai elem van a filmben. Herskó néha egészen keményen és feltétlenül jogosan bírál emberi magatartásformákat és viszonyokat. Mégis az egész filmen valamiféle nehezen körvonalazható, de mégis határozottan érezhető naivitás vonul végig. Valami olyasmi, amit közönségesen így szoktak fogalmazni: ahogy azt Móricka elképzeli. Minden részletrealitás ellenére sem hiteles és meggyőző az egész, a végeredmény. Magával a film problematikájával már nem is érdemes részletesen foglalkozni. A film ugyanis nem mond semmi újat. érdekeset, meghökkentőt, vitára, ellentmondásra vagy csodálkozásra késztetőt tárgyáról, a tudósok világáról, illetve a mai valóságról. A film erőtlenségét kitűnő színészek leplezik. ak<k megint bizonyítják, amit már régóta jól tudunk: szinte mindent el tudnak velünk hitetni. Ebben a filmben mindenekelőtt Oá bor Miklós, és Törőcsik Mari. valamint egv egészen kis szerepben Kállai Ferenc. 0. h. Svéd miniszter hazánkban Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter meghívására vasárnap néhány napos magyarországi látogatásra Budapestre érkezett Gunnmhanqe svéd kereskedelemügyi miniszter. A Ferihegyi repülőtéren dr. Bíró József, dr. j Szalai Béla külkereskedelmi I miniszterhelyettes, a Külügyminisztérium és a Külkeres' kedelmi Minisztérium több j vezető munkatársa fogadta. Ott volt Sigge Lilliehöök. a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Fejér mepyében a lenini páncélautó Tegnap Fejér megyébe érkezett az országjáró körúton levő lenini páncélautó. Előbb Martonvásáron, majd a Velencei-tó melletti községekben. kora délután pedig Székesfehérvárott várta sok fiatal a páncélautó érkezését. Székesfehérvárott úttörők sorfala között gördült be a páncélkocsi a megyei pártbizottság épülete elé. A történelmi múltat idéző gépkocsi mása — stnslvet a Csepel Autógyár és Jármű Ktsz Ifjúmunkásai készítettek — két napot tölt Székesfehérvárott. Tizedik műszaki hónap Ez itt » Szent Mark tor? Az idén ismét májusban rendezik meg Szegeden és Csongrád meg ve városaiban a műszaki hónap rendezvénysorozatát. Jubileum is ez: az MTESZ Csongrád megyei szervezete, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Csongrád megyei bizottsága által szervezett program immár tizedik alkalommal ad fórumot a múszaki-gazdasági kérdések megvitatásának. A tíz év előtti első rendezvénvsorozat (akkor technika napjai) központi gondolata a tudomány közvetlen termelőerővé válása volt, az előadások e téma köré cso| portosultak. Az idei, a X. műszaki hónap pedig a tudománypolitikai irányelvekkel, megvalósításukkal. a műszaki haladás kérdéséi vei. az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozik, különös tekintettel a negyedik ötéves terv előkészítésére. A gazdag programban 80 előadás, egy sor filmvetítés, ezenkívül technológiai, illetve termékbemutatók, ankétok. vetélkedők szerepelnek. Három, minden szakmát egyformán érdeklő plenáris előadás hangzik majd el: Kiss Árpád miniszternek, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MTESZ elnökének megnyitója május 5-én a tudománypolitikai irányelvek megvalósításával és a műszaki fejlesztés kapcsolatával foRlalkozik. Május 20-án Gadó Ottó. az Országos Tervhivatal elnöke a negyedik ötéves tervre való felkészülés jegyében ipari- és mezőgazdaságfejlesztési kérdésekről ad ismertetést. A harmadik plenáris előadáson dr. Tasnádi Emil. az Országos Találmányi Hivatal elnöke az új szabadalmi törvényről és az iparjogvédelem aktuális kérdéseiről számol be. A tetszetős kiállítású műsorfüzetet forgatva űgv találjuk. a jubileumhoz méltó programot állítottak össze a rendező szervek erre a májusra. Ezúttal is a legidőszerűbb kérdések megvitatásának fóruma lesz a műszaki seregszemle. Most tehát, mikor a jubilánst, a X. műszaki hónapot köszöntjük, kívánjuk: legven a műszaki haladás térhódításának még jobb. hatékonyabb eszköze az idén. HÉTFŐ, 1976. MÁJÚS t DÉLMAGYARORSZÁG 5