Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

Építésügyi Kapós a spárga • rra ti m r i ® ™ együttműködés Befejeződtek a május 18 és 21 között Budapesten tar­tott -magyar—román építés­ügyi tárgyalások. Ennek alapján a Gellért Szálló Go­belin-termében csütörtökön délben magyar részről Bon­dor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter, ro­mán részről Traian Ispasn építőanyagipari miniszter aláírta a magyar Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, valamint Románia Építőanyagipari Miniszté­riuma, Ipari Építkezések Mi­nisztériuma között 1970-ben és 1971—75 között megvaló­sítandó közvetlen gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési jegyzőköny­vét. i Jó piaca van nyugaton a homokvilág spárgájának, négyszer, ötször annyi meny­nyiséget átvennének a mos­tani árak mellett, csak len­ne belőle. Csongrád megyé­ben nem nagy területen dí­vik, az Öttömös környéki homokon próbálkoznak vele, termelőszövetkezetben és háztáji gazdaságokban. Teg­nap Bács, Békés megyéből és természetesen Csongrád megyéből jöttek össze szak­emberek, 103-an, hogy meg­hallgassák a Vitaindító elő­adást a spárgatermesztésről és megtekintsék a gyakorlati bemutatót Öttömösön. A községi művelődési ház­ban Kiss Sándor megyei kertészeti felügyelő nyitotta meg a tapasztalatcserét, ame­lyen dr. Kóródi László do­Válaszol az illetékes Gázellátás „Van gáz, vagy nincs" cí­mű cikkünkre — amelyet Ko­vács Mihály és Kun Sándor petőfitelepi lakosok panasza alapján írtunk — a Délalföl­di Gázgyártó és Szolgáltató Vállalattól kaptunk választ. Mint leírták, megvizsgálták Petőfitelep propán-butángáz fogyasztóinak problémáját. Megállapították, hogy ápri­lis hónapban összesen 2 ezer 394 darab palackot értékesí­tettek az ottani telepen. A nyilvántartás szerint a tele­pen összesen 1116 gázpalac­tulajdonos van, s így — a gázművek szerint — a je­lenlegi ellátás jó, mivel minden petőíitelepi lakos ha­vonta két gázpalackot tud cserélni. A jelenlegi telep 90 palack tárolósára alkalmas, ugyanakkor maga a vállalat is tudja, hogy nemcsak az ottani lakosok — hanem Tá­pé, Fodortelep és a felsővá­rosi fogyasztók nagy része is ott cseréli ki az üres palac­kokat, s erre a gázmű hozzá­fűzi : „amire az építéskor nem számítottunk". Még ezen csak nem is akadtunk fenn, pedig elég furcsa „üz­leti szellemre vall", hogy nem számítottak a forgalom­ra, később sem igyekeztek jobb ellátást biztosítani, s ebbe törődjön bele mindenki. De azzal már nem érthetünk egyet, hogy a jelenlegi nyit­vatartási időpont megfelelő, hiszen az nem igazodik egyáltalán — mint azt a gáz­mű véli — a munkába járók szabadidejéhez. Ugyanis 8­tól 12-ig legritkább esetben van szabadideje a munkába járóknak és délután 15-től 17 óráig nyitvatartó telepre jószerint az sem jut el, akj 4-ig, fél 5-ig dolgozik. Annak viszont örülünk, hogy a gáz­mű egy új szállítókocsival akar enyhíteni az ellátási zavarokon és a későbbiekben újabb kistelepek létesítését tervezik. Megjavították a neont Amaczi Viktorné olvasónk panaszolta, hogy az Arany­pók üzlet neonfelirata igen zajos, zavarja őket. A Komp­lett Ruházati Vállalat vá­laszlevelében leírja, hogy panaszosunk április 29-én je­lentette be. a vállalat azon­nal megrendelte a felirat megjavítását és május 8-án már el is végezték a transz­formátor szerelését, tehát a pók „elhallgatott". i i i i i 11 i 11 i i i i • i i i • i i i • i i ii i • i i i filmjei-a hét filmjei-a hét 11111111111M1111111111111111ii11111111111 $zes>elem, 6! A budapesti Vígszínházban ba a többi fő- és melléksze­hárman — Ruttkay Évax Darvas Iván, Bárdi György — játszották el a világjáró Schisspaíl-vígjátékot, a teg­nap műsorra tűzött amerikai filmben pedig megszámlál­hatatlan szereplő kavarog. A Várkonyi Zoltán rendezte magyar előadás emlékezetes siker volt, a Columbia-cég szélesvásznú, színes filmjére viszont alig fog emlékezni valaki. A színpadi és filmváltozat közötti különbség oka: az elsősorban szellemes párbe­szédekből álló darabot in­káb kavargó, mint szelleme­sen poentirozott képsorokra váltotta a rendezés. Agyon­zsúfolt háttér előtt, agyon­hajszolt tempóban futtatja végig a különben is vérsze­gény cselekményt, s ezzel szinte teljesen lehetetlenné teszi, hogy a néző a darab éltetőire, a sziporkázó, ide­odavágó párbeszédekre fi­gyeljen. Hiába Jack Lemmon, a páratlan amerikai . vígjáték­színész csetlése-botlása, hiá­replő minden igyekezete, a nevetés csak ritkán csattan fel, s akkor is inkább egy­egy mulatságos jelenet lát­tán, mint az eredeti szöveg miatt. Olyan ez a szélesvásznú, színes Szerelem, ó!, akár az Irma, te édes filmváltozata. Belezsúfoltak minden szépet, amúgy, amerikai módra — még a kékfehéren sistergő Niagara is ott zúg egy hosszú képsor háttereként —, s az­tán a nézőnek nevetnie, ol­vadnia kellene — „hivatal­ból". A néző azonban inkább csak mosolyog, s azt is több­nyire a megírt, s nem a le­fotózott ötletek miatt teszi. Aki annak idején látta a budapesti Szerelem, ól-elő­adását, az most nosztalgiá­val gondolhat vissza a Rutt­kay—Darvas—Bárdi-trió re­meklésére. Többet produkál­tak ők hárman, egyetlen színpadkép előtt, mint a Co­lumbia-film valamennyi' köz­reműködője szélesvásznon és színesen! De hát — nem elő­ször történt ilyesmi... A. L. cens, a kertészeti egyetem zöldségtermesztési tanszéké­nek képviseletében tartott vitaindítót az étkezési spárga termeléséről, betakarításáról és csomagolásáról. A MÉM képviseletében Tiborcz György osztályvezető-helyet­tes jelent meg, az ültetvény­tervező vállalatot pedig Neugebauer Mihály igazga­tó képviselte. Igen értékes hozzászólások is hangzottak el, s a Bács megyelek el­mondották, hogy náluk gya­korlattá vált a felvásárlásnál a MÉK a HUNGAROFRUCT egyetértésével 60 százalékos árrést ad a tsz-nek és így nagyobb az ösztönzés és na­gyobb területen termesztik ezt az igen keresett homoki ínyencséget. Bács megyében 160 holdon rendezkedtek be a termesztésére, s a jövő hé­ten, május 28-án, csütörtö­kön Kelebián rendezik a népfront Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben az or­szágos étkezési spárgabemu­tatót. Mind a vita, mind később a gyakorlati bemutató, ame­lyet a Magyar László Ter­melőszövetkezet területén tartottak, jó tapasztalatokkal szolgált és meggyőzte az öt­tömösre látogató szakembe­reket, hogy a fajta jó meg­választáséval, szakszem trá­gyázással, a szedés gépesíté­sével, s a vegyszeres gyomir­tás alkalmazásával igen nagy jövő vár a spárgatermesz­tésre. Ne „csípjenek le" belőle! Népi ellenőrzés a szegedi menzákon A nép! ellenőrzés alapos­ságúra néhány adat: 1969. november 18-tól idén már­cius 25-ig, összesen 128 ét­kezési nap anyagbeszerzé­sére és anyageiszámolására terjedt ki a vizsgálódás. Eközben mázsányi bizony­latot kellett átnéznie 21 népi ellenőrnek. hallgatók panasza nyomán Egyetlen napon 533 forint az MSZMP Csongrád me- értékben károsították a köz­gyei bizottságának agit.-prop. ponti konyháról étkezőket, osztálya és a megyei KISZ- Mondanunk se kell a súly­bizottság kezdeményezte a csonkítással egyenértékű az Jogos panaszok A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság teg­nap délelőtt tartotta sét. Ezen az Alföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat 5. sz. szegedi telepén végzett vizs­gálat volt az egyik napiren­di pont. Megjelent a deb­receni központú vállalat igazgatója és főkönyvelője is. S nekem az ülés óta ki­tartóan motoszkál a fejem­ben a kérdés: hogyan arány­lik egymáshoz a népi ellen­őrök odaadó társadalmi mun­kája és a vállalati vezetők ráérős, papírízű, megoldást nem hozó intézkedései? Mi­képp lehetséges például. vizsgálatot. A népi ellenőr­zés célja az volt. hogy meg­állapítsa, mennyiben felel vagy nem felel meg a szege­di diákélelmezés a fiatalok érdekeinek. A „gyomor si­rámai", a diákpanaszok rendre beigazolódtak. Ennek kapcsán mindjárt felvetődik a kérdés: egyetemi illetéKe­sek, az ifjúsági szervezetek, ülé- a diákok menzabizottságai miért nem cselekedtek; „áll­tak a sarkukra" már koráb­ban is? olyan károsítás, mikor a fo­rint normában meghatáro­zott anyagot nem adják ki. Az ellenörök kalkuláció­ja szerint átlagosan napi 60 fillérrel csökkentették így az ebédeknél az egyetemi hallgatók nyersanyag-nor­máját. Magyarán — ennyivel rövidítették meg őket. Nincs rendezve a személyzet ét­keztetése sem — például le­vest, kenyeret nem is ter­veznek a részükre —. tehát a hallgatók rovására laknak Nem csekély létszámról jól más személyek is. Az van szó: 3 ezer egyetemi, fő- is furcsa dolog, hogy a rak­iskolai hallgató, illetve dol- tárba érkező húsokat na­gozó ételét főzték a szegedi gyobb értékűnek számolták menzakonyhákon. Sajnos, a el. És végül — egyetlen ese­megrendelő egyetemek és az tet kivéve — miért nem üzemi vendéglátó szerződése vizsgálta a vállalat az olyan is , lehetőséget adott arra, leltártöbbletek okát, melyek hogy elsősorban a vállalati csakis gondatlan mérlegelés­érdekeket helyezzék előtér- bői. az étkező fiatalok meg­be. Tessék milyen csak belekóstolni, is volt a diákkoszt hogy a vizsgálat lezárása óta március 23-án. Ez volt az el­káfosításából adódhattak? Ismétlődés lényegében semmi sem vál­tozott. hogy május 1-én is az előzőhöz hasonló étkez­tetési „baklövéseket" álla­píthattak meg azok, akik vették a vizsgálódás fárad­ságát? És akik — „természe­tesen" — nem a vállalat megbízott revizorai voltak. De haladjunk csak sorjá­ban. Annak idején egyetemi ső vizsgálati nap, mikor is a nyersanyagok útját a rak­tártól a konyháig, majd a menzai kiosztásig árgus szemmel figyelték a népi el­lenőrök. Egy-két példa meg­állapításaikból: burgonyánál 42 kilogramm, a fánkhoz Sok ága-boga van ennek a menzaügynek, többjére nincs is helyünk kitérni. Tény, hogy a vizsgálat utáni idő­szakban a vállalat Intézke­dett. De nem hatékonyan. Űj szerződést kötött ugyan a József Attila Tudomány­adott lisztnél 26,4 kilogramm egyetemmel, elismerte több volt a különbség a megsza­bott és a ténylegesen ki­adott mennyiség között. Szicíliai falu, Trója várfala Készülnek a díszletek a szabadtéri játékokra A Szegedi Szabadtéri Já- lati Trója kiégett, félig le- cserélnek. amelyen az el­tékok Dóm téri műhelyeiben a héten megkezdték az idén bemutatásra kerülő produk­ciók díszleteinek készítését. Vastag Attila szcenikus az előkészületekkel kapcsolat­ban elmondotta, hogy több mint 290 tagű műszaki gár­da közreműködésével, 3 hó­napos munkával öntik for­mába mindazt, amit a ne­ves tervező művészek: Fülöp Zoltán, Vámos László, Szé­kely László, Varga Mátyás az egyes előadások környezeté­hez elképzeltek. A Háry János, a Trójai nők, a Parasztbecsület, a Bajazzók, a Magyar Nép­hadsereg Művészeti Együtte­sének Vitézi ének című ösz­szeállításához, a novoszi­birszki vendégegyüttes Csip­kerózsika című balettjéhez egyaránt egy alapdíszlet ké­szül. A különféle jelenetek­hez kevés változtatással te­remtik meg az újabb és újabb helyszínt. A legtöbb díszlet kerekeken gördíthető, könnyen mozgatható épít­mény lesz. A hátterül szol­gáló Fogadalmi templomot nem takarják. A háttér- és oldalvilágitáshoz sok reflek­tort helyeznek el az épüle­ten. A Parasztbecsületben a húsvéti körmenetnél a dóm maga is szerepet kap, és en­nél a jelenetnél megszólal­tatják világhírű orgonáját is. Ehhez az operához egyéb­ként egy szicíliai falut építe­nek fel a 700 négyzetméteres színpadon Kétoldalt mint­egy kétemeletnyi ma­gasságba kerülnek az épü­leteket. az utcákat ábrázoló díszletek. Több méter hosz­szú hidak ívelik át maid a színpadot. A Parasztbecsület­hez minte.ev ötezer négyzet­méter felületű kulisszasort készítenek a munkások. Ez a , szicíliai falu ad maid játék- \ teret a Baiazzókhoz is. A tervezett főtérre lovak von­tatnak majd 1 ú.i elemekiként Cirkuszi kocsikat, amelyek­nek környezetében e másik opera cselekménye játszódik. A Trójai nőkhöz ugyan­csak monumentális díszlet készül. Az egész színpadon áthúzódik majd az ostrom­rombolt várfala. Ennek felü- használódás jelei mutatkoz­letét a tervek szerint mü- nak. Üjra festik, lakkozzák a anyag habból képezik ki. széksorokat. Munkához lát­A Csipkerózsika szimboli- tak már a villanyszerelők is. kusan mesés, tüllel takart Ok az energiát szolgáltató díszleteit a tervek szerint sok kilométeres vezetékrend­2400 méter hosszú vascső fel- szert vizsgálják át, hogy használásával készítik. A balett előadásán a háttérre a cselekményhez kapcsolódó képsorokat vetítenek. Az összes díszlet elkészí­téséhez mintegy 100 köbmé­ter faanyagot, sok tonna va­sat, 40 mázsa festéket és enyvet,, valamint minden ko­semmilyen hiba ne akadá­lyozza majd az előadások za­vartalan menetét. Vastag Attila elmondotta azt is, hogy az újszeged! li­get szabadtéri színpadának korszerűsítése is folyik. Itt is sürgetöek a munkák, fon­tos a határidők pontos be­rábbi évnél több műanyagot tartása, mert aZs idei nem­használnak fel. Az elmúlt napokban már a hatalmas nézőtér széksorai között is megjelentek a mű­szakiak. Statikailag átvizs­gálták a nézőteret tartó vas­szerkezetet, és azt rendben találták. A feljáróknál min­den olyan deszkapallót ki­zetközi néptáncfesztivál be­mutatóit ezen a színpadon tartják. Ez a tény fokozott felelősséget ró az átépítés­nél dolgozó kisteleki tsz­építőbrigádra. Minőségileg jó munkát, a határidők pontos betartását várják tőlük. Dénes János vezető felelősségét, felelős­ségrevonást, sőt leváltást fo­ganatosított. Érdemi és konkrétumokiban megmutat­kozó változásokra azonban nem került sor. Ezért nem volt megnyug­tató a tegnapi ülésen a vál­lalat igazgatójának, főköny­velőjének válaszadása. Még mindig csak a feladatoknál tartanak az 5-ös számú te­lepnél. Ezért kérték nyoma­tékosan a megyei népi ellen­őrzési bizottság tagjai, hogy a vállalati irányítók konkrét Intézkedési tervben sürgősen rögzítsék, milyen valós lé­péseket tesznek a szegedi diákélelmezés megjavításá­ért. Világos, hogy mindez nemcsak leváltások, személy­cserék, hanem átgondolt és szervezett vezetés, azontúl piedig ellenőrzés kérdése. A feltárt hibák ne ismét­lődjenek meg! — Ez minden vizsgálat célja. Keserű száj­ízzel hallottuk az újabb ta­pasztalatokat: a Semmel­weis és a Jancsó kollégium konyhájáról május 1-én is­mét nem kaptak meg néhánv fogást a hallgatók. Például 694 bécsi kockát és 748 cso­mó retket a vacsorához (ösz­szesen több mint 1500 forint értékben). Ezzel szemben az ebédkiosztási íveken külön­féle számolási zavarokra lel­tek a vizsgálódók. Hová lett például a mignon és több mint 200 kilogramm normán felül kiadott kenyér? — ta­nakodhattak. Rendet! Egészségügy és Vöröskereszt Tegnap délután Vörös­marty utca 3. szám alatti helyiségében vezetőségi ér­tekezletet tartott a Vörös­kereszt szegedi szervezete. Az ülés tárgya Szeged egész­ségügyi intézeteinek vörös­keresztes munkája volt. A város egészségügyi inté­zetei vöröskeresztes munká­jukat .a tervek szerint vég­zik. Feladataikat jól oldják meg. Jól végzik a betegek és hozzátartozóik egészség­ügyi felvilágosítását is, vi­szont az intézeten belül a fizikai és laboratóriumi dol­gozók felvilágosítását fej­leszteni kell. Gyakrabban kellene előadásokat, tájékoz­tatókat tartani számukra. A íelvilágosító-nevelő munká­hoz hozzátartozik a Családi lap terjesztése is. amelyet a szükségesnél kisebb számban fizetnek elő. Dicséretes munkát végeznek az egész­ségügyi szakiskolák hallga­tói a véradások szervezésé­ben, magányos és idős embe­rek gondozásában. Sok gonddal jár az egész­ségügyi intézetek tisztántar­tása. Kevés a munkaerő. Fej­leszteni kellene a tisztasági mozgalmat az intézetekben éppúgy, mint az egészség­ügyi szakiskolákban. Az intézményeknek feladatához S méE lehetne firtatni a rejtelmeket. De hát ideie. hogy a vállalati vezetés is amúgy istenigazában hozzá­lásson az efféle tények derítéséhez. a rendcsinálás­hoz. Az nem lehet. hogv annyi áldozatkész társadalmi munkának csak ennyi ered­ménye legyen — most már azok JS szorgoskodjanak, akiknek hivatalból köteles­ségük az ellenőrzés. Ne „csíphessen" le senki semmit abból, ami kijár q diákoknak! Viszont töreked­jenek arra. hogv a forintke­reteken belül minél jobban, minél választékosabban vá­tartozna a parkosítás, a kül- .. ... ső kép javítása, amelyre a | ^ráUanak. főzzenek, elegen­jövőben jó lenne több gondot fordítani. Főleg a klinikák parkjára, melyen idegenek is átjárnak és a betegek szívesen sétálnak ott a idő beálltával. PÉNTEK, 1970. HJAJUS 32. dő és jo ételt tegyenek a diákok asztalára. Úgv is 'oö ven van mit helyrehozni •• tekintetben. ^'mai Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom