Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

Német vendégek Szatymazon A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága kétnapos ba­ratsági találkozót rendez Csongrád megyében. Ma dél­után a helybeli mezőgazda­sági szakemberek meghívá­sára Szatymazra érkeznek német vendégek az NDK bu­dapesti nagykövetségéről. A tanácsházán találköznaTc há­rom órakor vendégváróikkal, szóbeli tájékoztatás kereté­ben a falu jelenével, gazda­sági és társadalmi helyzeté­vel ismerkednek, később lá­togatást tesznek a Béke Ter­melőszövetkezetben, és meg­tekintik a táj világhírű ex­porttevékenységének köz­pontját, az állandóan bővülő, korszerűsödő . tranzittelepet, is. Este a tanácsháza nagyter­mében a Német Demokra­tikus Köztársaság mezőgaz­daságáról tart előadást Joa­chim Wuatzig kulturális at­tasé. Pénteken Hódmezővá­sárhelyen kerül sor hasonló rendezvényre itt . Gerhard Grall nagykövetségi titkár tart előadást. Történelem előtti trófeák Egy kievi régész-csoport befejezte azoknak a „trófe­áknak" az osztályozását és összeszámlálását, amelyeket 30 évezreddel ezelőtt sze­reztek a vadászok a Gyeszna folyó vidékén. Amint kide­rült, 116 mammutot, 3 orr­szarvút, 5 bölényt, 63 vad­lovat, 83 rénszarvast, 17 pézsmaökröt ejtettek el, Ezenkívül barnamedvék, láj-' hárok, farkasok, rókák, nyu­lak és más vadállatok sze­repelnek a listán. Ez a felsorolás meglehe­tősen elcsüggeszti a leg­korszerűbb fegyverekkel fel­szerelt mai vadászokat. Ki­derül, hogy kőkorszakbeli vadásztársaik sokkal sze­rencsésebbek voltak. Igaz, hogy nem Ismerték a sörétet és a puskaport, mégis elej­tették a mammu tokát is. Az elejtett zsákmány az egész település tulajdonába került, amely a gyermekekkel és az öregekkel együtt 50—60 fő­ből állt. A vadászok a zsák­mány minden részét haszno­sították: a húst elfogyasz­tották, a csontot és a bőrt sátrak készítéséhez" használ­ták fel. Az agyarokból és a szarvakból díszeket, ékszere­ket készítettek. A fentiek csupán kis feje­zet egy késői csiszolatlan kőkorszakbeli település tör­ténetéből. A település feltá­rását a közelmúltban fejez­ték be a Csernyigov környé­ki Mezin faluban. Az új tanévben? Szakosított tantervű osztályok Á művelődésügyi minisz­ter utasításban szabályozta az általános iskolák és a gimnáziumok szakosított tantervű osztályainak egysé­ges szervezését és működé­sét. Az utasítás szerint a ta­nulók egyes tantárgyak irán­ti fokozottabb érdeklődésé­nek kielégítésére, képessé­geik kibontakoztatására — az említett iskolatípusokban — a következő szakosított tantervű osztályok szervez­hetők: az általános iskolák­ban ének—zene az I. évfo­lyamtól; orosz, angol, fran­cia, német, olasz, spanyol nyelvekből a III. évfolyam­tól; orosz nyelvből az V., matematikából a VII., test­nevelésből az I. évfolyamtól. A gimnáziumok I—IV. osz­tályaiban orosz, angol, fran­cia, német, olasz, spanyol és nemzetiségi nyelvből, továb­bá fizika, kémia, biológia, matematika „I" matematika „II" ének—zene, rajz, vala­mint testnevelés. A gimná­ziumi matematika „II". osz­tályok az „I" osztályok tan­tervi anyagán felül maga­sabb szintű és speciális ma­tematikai ismereteket is nyújtanak. A miniszteri utasítás ki­mondja: 1970. szeptember 1­től a felsorolt tantárgyakból szakosított tantervű osztály csak egy szaktárgyra szer­vezhető, egy tanulócsoporton belül azonban megosztással két önálló szakosított tanter­vű csoportot lehet szervezni (matematika és fizika, fizika és kémia, kémia és biológia) megosztásban. A szeptember l-ig tett si­keres különbözeti vizsga alapján <— a szülő kérésére a tanuló átléphet a szako­sított tantervű osztályba. Ilyen jellegű osztályból — ugyancsak a szülő kérésére feltétel nélkül, bármikor át lehet lépni általános tanter­vű osztályba. Ha az általános iskolai felsőtagozatos, illetőleg gim­náziumi tanuló a szakosított tantervű osztály magasabb követelményének nem felel meg, a szülőkkel (gondvise­lővel) történő előzetes meg­beszélés után, áthelyezhető általános tantervű osztályba. Az a tanuló, aki szakosított tantervű tárgyból az év vé­gén elégtelen osztályzatot kap, tanulmányait általános tantervű osztályban foly­tathatja, ha a rendtartásban előirt módon és időben az általános tantervű osztály tantervi anyagából eredmé­nyes javító vizsgát tesz. (MTI) A vevő és a vállalat javára Az ÉUKER árpolitikája kent, az eladót, aruk összes­ségénél nő az árrés. Tehát a vállalat is megtalálja a szá­mítását. A haszon megoszlik. Jól jár a vásárló és a keres­kedő is. A kereskedelemben van egy régi alapelv, amely való­színűleg akkor alakult ki, amikor megszületett a nagy­ipar, a tömegtermelés. Ne­vezetesen az, hogy valamely vállalat a maga hasznát leg­inkább akkor találja meg, ha •»..., » , r , , szolidabb árakon nagy for- KöVCl8!mCRV6K fiS llMÚ galmat bonyolít le. Igaz, az * egyes eladott termékekert a csökkentett árrés következté­ben kevesebb lesz a haszna, de az értékesített áruk mennyiségének növekedésé­ben végsősoron a haszon is nő. Tehát mindketten jól járnak: a vevő és a kereske­dő is. Az alapelv régi, de mint­ha sok vállalat megfeledke­zett volna róla az utóbbi idő­ben. Nem mindenütt történt így. A Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalatnál ahhoz az elvhez tartják ma­gukat : alacsonyabb árakon nagyobb forgalom. Árindexük: 0,5 alatt Saját hasznukra nem kez­deményeznek áremelést. Csak abban az esetben nö­velik valamilyen cikk árát, ha a nagykereskedelem is drágábban adja. Erre viszont egyre kevesebb a példa. A vállalat hasznát nem az el­adási árak növelésében akar­ja megtalálni, hanem a for­galom fellendítésében és a hatékonyabb gazdálkodás­ban. Abban, hogy többen és többet vásároljanak üzletei­ben. Törekvésük eredmé­nyességét jellemzi árindexük alakulása is (árindex: az ár­színvonal egyévi növekedésé­nek százalékban kifejezett értéke). Az országos kereske­delmi • árindex 1,5, élemiszer­kiskereskedelemben 0,5—0,6; az ÉLIKER-nél ugyanez az érték, becslés szerint, 0,5 alatt van. Akciók és hasznok Az őszi burgonyavásár ide­jén az átlagos piaci árunál kilónként 30 fillérrel, a je­lenleg is tartó almavásárban pedig 50 fillérrel adják ol­csóbban a zöldséget, gyü­mölcsöt. A különbözetet a kockázati alapból fedezik. Hasonlóan a tojást is, mely­nek pedig húsvét előtt eddig mindig felment az ára. Most, húsvétkor 1,20-ért árulták a tojást, lenyomva ezzel a sza­bad piaci árakat is. A csök­kentett árat mintegy 70—80 ezer forinttal dotálta a vál­lalat, tehát ennyit „adott"" a vásárlóknak. Évi kockázati alapúk 1 millió forint, melyből ta­valy 800 ezer a vevőknek ju­tott, dotáció formájában. Dé hogyan éri ez meg a vállalatnak? Ügy, hogy egy forint értékű áru eladásából átlagban 11,5 fillér hasznuk van. Az olcsóbb árak követ­keztében megnő a forgalom. Bár az egyes tételeknél csök­A vállalat célja árpolitiká­jával többek között az, hogy megnyerje a vevőket. Ugyanakkor piacszabályozó szerepük is van. A város la­kosságának mintegy 70 szá­zalékát látják el élelmiszer­rel. Árpolitikájuk hatására a többi szektor, így a szabad­piac is kénytelen csökkente­ni az árakat. Megállapodtak a Baromfi-" ipari Országos Vállalat szen­tesi gyárával, hogy a húsel­látás javítására a szezon kez­detétől — tehát május végé­től — egészen év végéig pe­csenyekacsa akciót indíta­nak, olcsó áron. A tavalyi 28 forint helyett, kilónként 23 forintért fogják áruint a tisztított baromfit. Az árkü­lönbözetet egyenlő arányban dotálja a BOV és az ÉLI­KER. Több cikknél tervez­nek még kiárusítási akciót. Terveik és árpolitikájuk megfelel a párt és a kor­mány álláspontjának. Sürge­tik a szerényebb igényeket szolgáló, olcsó áruk gyártá­sát és eladását, melyek az utóbbi években a választék átalakulása következtében •gyakran eltűntek áz üzletek­ből. Szeretnék összehívni a közszükségleti cikkeket gyár­tó és a nagykereskedelmi vállalatok vezetőit. Megbe­szélni, mit tudnak és mit hajlandóak tenni e cél érde­kében. A vállalat elképzelé­se szerint hasznos lenne az Illetékes állami és társadalmi szervek támogatásával és koordinációjával országossá tenni ezt az akciót. Szávay István A tévé-mintabolt legutóbbi adásában kaptuk a piszok hasznosításának leg­korszerűbb ajánlá­sát. Különböző mi­nőségű, gyártású szőnyegek praktikus használatáról volt szó. Kiderült, hogy a kereskedelembet) — nem is alacsony áron — forgalomba hoz­nak, enyhén szólva, gyenge minőségű sző­nyegeket. Rossz sző­nyegeket. Olyano­kat, amelyek nem sokáig bírják a kop­tató strapát. A tanács, amit szakember ajánlott, fölöttébb elgondol­koztató. Azt mondta, hogy ezeknek a sző­nyegeknek a tartós­ságát az biztosítja, ha legalább 3 hóna­pig nem tisztítják, nem porszívózzák. Ennyi idő alatt ugyanis a szőnyegről lenyírt szőrmehulla­dék — mert a sző­nyeget meg kell nyír­ni, tehát nyirószerke­zetről .és hozzáértő­ről is gondoskodni szükséges —. „beta­posódik a szőnyegbe, a piszok összeáll'". Következésképpen a piszokhulladék hasz­nos, megnyújtja a szőnyeg élettartamát, ezért érdemes az egyébként normális használatra szánt árut silány állapot­ban is drága pénzen megvenni. A tévé-mintabolt ajánlata alapján ja­vaslom, 'hogy inget, gatvát. zsebkendőt, egyéb közhasználatú textíliát mindaddig — 2—5 hónapig — folyamatosan hasz­náljanak polgártársa­im, míg a piszok tö­möríti a szövést, ösz­szeáll, bádogosodik és sem az NDK Kri, serp az Unimo, vagy akármilyen mpsó­oldószer nem képes többé eredeti állapo­tába és „rendeltetés­szerű használatába" visszaállítani. A piszoknak ezt a hasznos tulajdonsá­gát ..zsíroskalap", „cájgnadrág", „fagy­gyús-nyereg" és Ár­pád-kori „viasz-ba­jusz" receptjei kitű­nően igazolják, hogy a reneszánsz rizspo­ros parókáit vagy a középkor vasbilincsű erényöveit rte is em­lítsem. K. J. Öriás harcsa a varsában A Tisza áradása és a víz felmelegedése meghozta az év eddigi legnagyobb halász­zsákmányát. Pintér György és Pintér Antal, a szegedi Kossuth Halászati Szövetke­zet tagjai a folyó legdélibb szakaszán, a jugoszláv ha­tár közelében, 81 kilós har­csát fogtak. A Tisza árterü­letén elhelyezett egyik var­sába tévedt bele a hatalmas vízi ragadozó. A szerencsés halászok csupán előlegként 1300 forintot kaptak. Jiniexpo" Angol és francia nyelven a világ számos országában megjelentetett magyar köny­vek, regények, tudományos kötetek is szerepelnek majd a montreali világkiállítás te­rületén júniusban nyíló Em­ber és világa című nemzet­közi kulturális kiállításon. Ez lesz az úgynevezett „mt­niexpo", ahol a világkiállí­táson felvonult országok kul­túrájukról adnak számot. Hová tűnt? Nem tudni. Mindenesetre nagyon messzire szaladha­tott, mert nyomát már bottal sem igen lehet ütni, no meg felesleges is lenne. Attól még nem tér vissza a bol­tokba. Hogy mi? A vatta. A közönséges árucikkből ér­tékas különlegességgé avan­zsált háztartási vatta. Merre jár? Mi lett vele? Fehér színéből aligha követ­keztetett volna bárki is ar­ra, hogy ilyen fekete cikké válhat. Sokan keresik, vár­ják — hozzávetőleges becs­lés szerint is Szeged lakos­ságának fele —, de ő bú­jócskát játszik. Nem hajlan­dó újra megjelenni az üzle­tek polcain. Itt-ott felbuk­kan ugyan, és aki kitartóan keresi, néhány órás próbál­kozás után rá is találhat. Nem lehetne egyszerűsíteni a dolgot? Ügy, hogy fehér színéhez illően nyugodtan vá­rakozzék a boltokban, gyógy­szertárakban a vevőkre. Va­lószínűleg nem tudja az ár­tatlan, hogy ő tulajdonkép­pen közszükségleti cikk. Fel kellene világosítani! Sz. I. Á FÁO magyarországi tervtan uSmányai Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO — a ma­gyar kormány felkérésére — tanulmányokat folytat, terve­ket kégzít Magyarországon, a Tiszavidék 300 ezer hektár­nyi, területének öntözésével és mezőgazdaságának fej­lesztésével kapcsolatban. Olyan gazdaságokat vá­lasztottak ki, amelyek az egész Tiszavidékre jellemző­ek,. Mindegyik területeit a helyi adottságoknak megfe­lelően .más irányú a vizsgá­lat tárgya. Hajdúszováton, Rakamazon, Kondoroson, Törökszentmikloson, Takta­harkányban, Kisújszálláson egy-egy termelőszövetkeze­tet, valamint a Hajdúszo­boszlói Állami Gazdaságot jelölték ki modellgazdaságul, ahol azt vizsgálják, hogy az öntözés milyen hatással lesz majd a különböző termelési ágakra, a növénytermelésre, az állattenyésztésre. Most az előkészítő stádi­umban a szakértők megis­merkednek az adottságokkal, a körülményekkel. A fejlesz­tési koncepció a másfél éves első szakasz adatgyűjtésén alapul- Olyan optimális fej­lesztést dolgoznak majd ki a modellgazdaságok részére, amelyet a Tiszavidék többi gazdasága is felhasználhat, szinte lemásolhat. Nem kí­sérleti módszerekről van sző tehát, hanem olyan igényű fejlesztésről, amelyet az át­lag adottságokkal rendelkező téesz-ek, állami gazdaságok is megvalósíthatnak. Nem kapnak különösebb hitelt, állami támogatást az említett gazdaságok, csak helyzeti, időbeli előnyük lesz. Bizo­nyos berendezéseket, licen­ceket a FAO is rendelkezésé­re bocsát a modellgazdasá­goknak. Például Hajdúszová­ton két öntöző berendezést (másutt már beváltakat)' próbálnak ki, hogy az adott viszonyok között melyik a hatékonyabb. Mi a vizsgálatok tárgya az egyes gazdaságokban? A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban a lucerna és tejtermelési, valamint számí­tógépekkel hosszútávú tervet készítenek. Hajdúszováton az öntözőberendezések és a víz­rendezés. Kondoroson zöld­ség- és kukoricatermelés li­neáris programja. Kisújszál­láson a rizstermelés komplex gépesítése és a vízrendezés, Rakamazon a szarvasmarha­tenyésztés és hústermelés, Törökszentmiklóson a komp­lex gyümölcstermelés, szere­pel a modellgazdaságok ter­veiben. fi nagyszabású munkában a FAO által delegált kiváló szakemberek mellett részt vesznek a legnevesebb ma­gyar szakértők is. A külföl­diek világtapasztalata sze­rencsésen egyesül a hazai szakemberek helyzetismere­tével. Az állandó munkatár­sak mellett a legkülönbözőbb területek ideiglenesen felkért szakértői adnak tanácsot, vé­leményt. Kádár Márta "Szeded szobrai Zrínyi Ilona (1643-1703) (24Í) Nemzeti történel­münk nagy nőalakjának szobra a róla elnevezett ál­talános Iskolában látható. Készítője: Zoltánfi István. CSÜTÖRTÖK, 1970. MÁJUS 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom