Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

A KOMLÓI ZOBAK-AKNA Állok a hegyen, s "ézejn a völgyet. Bágyadtan süt a nap. Előttem van Komló: karcsú aknatornyok, kötélpályán tova­suhanó csillék, gözfelhot lihegő erőmű, poros szénosztályozó, üdezöld pázsit, hatezer új lakás. Hátam mögött Pécs: háromezer éves múltjóval, meredeken ka­nyargós utcáival, Jakovóli Hasz­szán dzsámijával. Árpád korabeli székesegyházával. pincelabirin­tusaival és az új. modern urán­várossal. Mind a kettő a mi vi­lágunk. Én most Komló városát figye­lem és faggatom. A felszínt és a mélyet, az ott élő embereket és a feketeszén világát. A városnak még akkora múltja sincs, mint egy ma érettségiző fiatalembernek. Jövőre lesz ép­pen húszesztendős. Az apró mecseki bányász falunak a na­cionáléja olyan, mint a többié. Kincset kerestek a föld gyom­rában. de csak „fekete köveket" találtak az ősök. A fekete kövekről aztán kide­rült. hogv nem ls kövek azok, hanem valódi gyémántok, fekete gyémántok, s a Mecsekben lel­hető hazánk egyetlen olyan szén­vagyona. amely kokszolásra al­kalmas. A múltban még nem tudtuk hasznát venni, hiszen ko­hászatunk gyenge lábakon állt. A lexikonban ez olvasható: „Komló, a Mecsek-hegvségben, Pécstől északra, gyorsan fejlődő bányászváros. Szénosztályozó, villamos erőmű, kőbánya (ande­zit). A felszabadulás előtti kis bányászfalu helyén korszerű új városrészek épültek (Kökönyös, Kenderföld). A mecseki nagy (6—7000) kalóriatartalmú, kok­szolható fekete kőszén bányásza­tának egvik központja. A kiter­melt szén a Dunai Vasműben ke­rül felhasználósra., " Utólag milyen egyszerűnek tű­nik egy város születése, megte­remtése. s később leírjuk: Komló bányászváros, lakóinak száma 30 000, épült az elmúlt huszonöt esztendő során. Nem kell levél­tárakat bújni, hogy történelmét felvázoljuk. Csak visszaemlékezik az ember, s azt mondja: tényleg, mi építettük. Hogv is néztek ki azok a napok? „Rio de Komló", népviselete gumicsizma, tégla­hegyek, sörösüvegek, cement, boxer, vasbeton, lapos üvegek, vagonok, vagonok, rum, rum, daruk és. dömperek, rabok és sza­bad emberek, párttagok és pár­tonkívüliek, volt csendőr tisztek, könnyűlányok és vagányok, ak­natornyot életükben először látó falusi gyerekek, fiatalok és öre­gek. bányászok és kőművesek, alföldi diákok... Soroljam to­vább? Dr. Simek Árpád. Komló akkori tanácselnöke mondja: — Zűrös időszak volt, A kezdet, valóiban klassziku­san zűrös volt. De semmi sem tart örökké. A salak kiválik, le­ülepszik. termőtalajt hord rá a szél és pázsit .nő a teteién. Az emberi közösség is átalakul, a salakot kilöki A térdig érő sár is eltűnt, aszfaltos utak és virágos kertek fedik. Az alvilág is el­tűnt. s lekopott a „Ki ae" jelző is Komló névjegyéről. Sok ván­dorember éppen abban a for­tvogó kavalkádban találta meg önmagát, társát, az otthonát és társadalmunkat. Lenyűgöző a sziluettje. Csak áll az ember és nézi, önmagában pedig morzsolgat egv számada­tot: „Egy és egynegyed milliárd forint." Ennyibe került a komlói Zobák-bányaüzem építése. A he­gyektől övezett modgrn bánya­üzem az emberi alkotniakarás nagyszerű példájaként illeszkedik a természet csodálatos panorá­májába. Mit is lehetne modanl erről a bányáról? Az üzem tör­ténete a magvar bányászat fel­szabadulás utáni fejlődéstörténe­tének szerves réeze. Visszatük­röződnek benne mindazok a jel­legzetességek, amelyek bányá­szati történetünk e korszakára is nagyobb arányokban jellem­zőek. Nagy nekirugaszkodások, visszaesések, míg végül is meg­születik az eredmény, melvre egész nemzetünk büszke lehet. Amikor a Dunai Vasművet építették, vele párhuzamosan Komló is épülni kezdett. A du­naújvárosi kohók hazai kohó­kokszot vártak. A zobáki bánya­üzem első kapavágását 1952. áp­rilis 8-án végezték el. A bökkenő csak az volt, hogy az ötvenes évek eleién sok Ilyen óriási be­ruházás indult el egyszerre. Kö­vetkezmény: a hét évre terve­zett 820 millió forintos munká­latokból mindössze 280 milliós érték készült el. sőt 1957 és 1960 között nem is építkeztek Zobá­kon. Majd ahogvan a lehetősé­gek engedték, úira folytatták a bánya' építését. 1964-ben napon­ta már 750 tonna szenet küldtek hazánk legmélyebb bányájából a felszínrp. Persze nem volt za­vartalan a zobáki bánva élete ezután sem., olykor elfordult tő­lük a „Jó szerencse" a hatvan­négyes sújtólégrobbanás nem csupán a vágatokat sebezte meg, hanem a gyengébb idegzetűek hitét is. Az idő azonban kérlel­hetetlen. feledtet is. Az új mam­mutüzem évente 900 ezer tonna kokszolható szenet ad a magyar népgazdaságnak. A tornyok alatt 65 millió tonna szénvagyon nyugszik. A régi falu házait bontogatják. Eltűnik a kontraszt, hogy Komló modern külvárosokkal rendel­kező csúnya falu. A Lenin té­ren toronyházak sorakoznak, Somág-tetőn gimnázium. Geszte­nyésen napfényes lakóházak. Is­kolák. üzletek, technikumok. Megállapodott a tegnap szüle­tett város, s Komló neve a mi világunkat asszociálja gondola­tainkban. Búcsúzóul megállok még egyszer a hegy gerincén. Előttem van Komló, két évtize­des múltjával. Az iskolából han­cúrozva hömpölyög ki a diákse­reg. Mit tudnak ők a kezdetről, városuk vajúdó születéséről? Ne­kik már levéltári anvagokat kell böngészgetni, ha kíváncsiak lesz­nek szülővárosuk történetére. — Jó szerencsét! — kiáltanak taní­tójuknak. Magamban én is jó szerencsét kívánoft ezeknek a szép. egészséges testű és lelkű gyermekeknek. A mi városunk nemsokára csak az övéké lesz. Éljenek benne boldogan. Gazdagh István Zsebemben a sárgacsíkos ve­zérigazgatói engedély. Állok a 236. magyar villanymozdonv ve­zetőfülkéjében. A jelző zöldre vált, a 3 ezer lóerős motor szin­te kirántja a budapest—szolnoki szerelvényt a csendes Nyugati pályaudvarról. — Szabad a pálya! — mond­ja Keszthelyi István mozdony­vezető. s ketten ismétlik hango­san ugyanezt: „Szabad a pálya!" A MÁV szigorú szabályzata szerint minden mozdony vezető­fülkéjében tartózkodó vasutas köteles hangosan megállapítani, hogy miiven jelzést lát a vonat előtt. Tilosat, sárgát vagv zöldet. A kívülállónak szokatlan, de a kékruhások már úgy szövik be­szédjükben. mintha ez lenne a legtermészetesebb. Akik ismétlik: a vonatkísérő meg Rimóczi Gá­bor vasútmérnök. Hivatásában az „öregebbek" közé tartozik: az egyetem után azonnal a MÁV­hoz került. A villamosmozdo­nyok közé. Ugyes-baios dolgal­kat ma ő Intézi, a Hámán Kató „fűtőházban". Mert a vasútnak szigorú hagyományai vannak. A villanvmozdonvokat nem fűtik, de garázsaikat. azokat éppen úgy hívják, mint a gőzösök „ott­honát". — Először ül villanymozdo­nyon ? Igen. ígv már értem. Meglepi ugye. milyen csendben, könnyedén vágtat ez a gép? És nézze, a széles ablakokon szinte mindent lát az ember, nem úgv. mint a régi. romantikus gőzösök posztján. Én megszereztem mind a háromfajta mozdony-jogosít­ványt. így tudom, mi a különb­ség. Az apám is csodálla ezt a gépet. Nem ismerős magának a név? Rimóczi? .Persze, gondoltam, hogv ígv ráismer. Igen. ő az. a festőművész, ö Ls szereti Sze­gedet. ezt gvorsan elmondom, valamikor művésztelepen járt ott. Szóval az öregnek is tetszik ez a technika. — Szabad a Pálya — szabad a pálya! — Gyorsan megmagyarázom, ml található Keszthelvf Zoltán előtt. Ez a mozdonv külföldi tervek alapián a GANZ-ban készült, jó néhány automatával. Ha a ve­Ez a cím: Budapest, XIV. ke­rület, Szabó József utca 3. egy­magában nyilván nem sokat mond az olvasónak. De ha hoz­záteszem, hogy ebben a kis ut­cában ' van a Népstadion egyik bejárata, az úgynevezett Millená­ris-kapu, így már felkeltheti az érdeklődést. A kapu fölött neon­betűkből van kirakva a Millená­ris szó, és ez azt bizonyítja, hogy a Népstadion, a magyar sport fellegvára nem „falta fel" elődjét, első nagy sportlétesítmé­nyünket, az 1896-ban épült Mil­lenárist. — A hetvenöt éves Millenáris még ma is fiatal! — jegyezte meg Székelyhídi Istvánná a por­tán. Majd elkalauzolt a régi lé­tesítmény folyosóin. Az egyik te­remben jéggyártó üzem zakatolt. Ezt az üzemet egyébként azért működtetik, mert a Népstadion közvetlen szomszédságában, a Millenárison, a Jégszínházban és a Kisstadionban is van műjég­pálya. A Kisstadionban pompás lát­vány tárult szemem elé: 8—10 éves lánykák műkoresolyáztak, majd amikor már a dobóatléták edzőpályájánál jártam (ott is ed­zés folyt), autóbuszok haladtak el mellettem az úton. A kocsikon levő „IBUSZ különjárat"' felírás azt bizonyította, hogy utasaik vá­rosnézés közben jutottak el a Népstadionba. A turistáknak bő­ven akadt látnivalójuk, rnár csak azért is. mert itt a. kora délelőf)i órákban is igen mozgalmas volt az élet. Magam is a Népstadiont kö­rülvevő betonúton igvekezterr yégcélom, a toronyépület felé. Ott Németh Imre igazgatót, olim­piai 1 kalapácsvető-báinokunkat kerestem. Amikor az előszobába léptem, telefonált, s a nyitott aj­tón át kihallatszott a beszélge­tés. Súlvemelő-dobogó készítésé­ről tárgyalt. — Idén Szombathelyen rende­zik a súlyemelők Európa-bajnok­ságát — fogadott. — Erre mi. ké­szítünk dobogókat, mert a Nep-­stadion és Intézményei sportszer­gyártással is foglalkozik. Üze­. műnkben főleg olyan cikkeket készítünk, amelyeket eddig kül­földről kellett behozni... Megtudtam tőle, hogy a Nép­stadion országos jellegű vállalat, és az úszás kivételével minden sportágat felkarol. Hozzájuk tar­tozik többek között a Fehér úti lőtér (tavaly az öttusa-világbaj­nokság keretében avatták fel), a népszigeti vízitelep, a dunavarsá­nyi- evezős- és kajakostóbor, a mátrai sítábor és a tatai edzőtá­bor is. Németh Imre második emeleti, igazgatói szobájából pompás ki­látás nyílt a Népstadion 90 ezer embert befogadó nézőterére és a pályákra. Amikor az ablakhoz léptünk, . kissé elérzékenyedve mondta: — Tizennégy évvel ezelőtt itt voltam utoljára magyar váloga­tott. a finnek elleni csapatban szerepeltem. De azóta se hagy­tam abba a sportolást. Az orszá­gos csapatbajnokságon a Vasas színeiben mindig elindulok. Igaz. tavaly kisebbik fiam. Pál mór megelőzött, s helyettem ő kapott aranyérmet... , Azok az eredmények is szóba kerültek, számos Európa- és vi­lágrekord, amelyeket főleg a fu­tók értek el a Népstadion salak­jan. — Régebben arról voltunk hí­resek. hogy nálunk aránylag könnyen lehet rekordot javítani. Egy kis túlzással elmondható: ha valahol -megkérdezték. hol született az új világcsúcs, már legyintettek ... Budapesten. a Népstadionban?... Ott nem ne­héz . . A fejlődés azonban idő­közben uagv változásokat hozott. Külföldön ma már tartan-pályá­kon futngk. és ezért nekünk is létre kell hozni a műanyag-ta­lajú pályát. A tei.ies kört, teljes szélességben akarjuk minél előbb kiépíteni. Ebben a felsőbb szer­vek is támogatnak bennünket. A "tartan nagyszerű' műanyag, csak egy hibája van: sokba kerül.,. Emellett természetesen masj t'on­tosabb célkitűzésünk is akad. A következő két évben a legjobb magvar sportolókat fogadjuk ed­zőtáborainkban. hogv kedvező körülmények között segítsük elő felkészülésüket az 1972. évi müncheni olimpiára ... Végül a jegyirodába látogat­tam el. ahol érdekes adatot kap­tam. A Népstadion 90 ezres né­zőterének az elmúlt 16 év fo­lyamán összesen 19 millió 226 ezer 128 fizető nézője volt. Ebben a számban azonban nincsenek ben­ne a kulturális rendezvények, többek között a SZŰR nézői sem. A mintegy 20 milliós né­zőszám azt jelenti, hogy hazánk mindegyik lakosa átlagosan két­szer szurkolt már a Népstadion­ban. Metzger Károly zető netalántán elaludna, a moz­donv önmagától leáll. A hátuk mögött, igen. ott. egv kis kürt, meg csengő van. Figyelje, időn­ként jelzest ad. Ha nem vála­szol a vezető, a mozdonv Ismét átveszi a hatalmat... VlRyázni kell háromezer lóerőre, s a há­tunk mögött utazó nyolcszáz em­berre. — Zóld a Jelző — a jelző zöld. — Eredetileg autósszakot ta­nultam. de mindig vonzott ai elektromosság. Ez nem fontos, csak azért mondom, hogy lássa: tudok különbséget tenni. Egy biztos, az újabb technikai forra­dalomban. amikor az élet így meggyorsult, a vasútnak, a köz­lekedésnek is lépést kell tarta­ni. A Diesel-mozdonyok mellett, éppen a nagv forgalom miatt, kezdtünk villamosítani. ígv szü­letett meg a „Szili", amin most utazunk. Szili — szilícium egven­irányítós mozdonyt jelent. Mi­vel a vasutasok megszerették, ugyanúgy elnevezték, mint ahogy a szovjet Dieselt „Szergej"-nek­Hogv mi teszi Indokolttá a vil­lamosítást? Hót a nagv forgalom. A „Szilik" gyorsak, üzembizto­sak. ha fegyelmezetlen bánnak velük. S a pályát, a vezetéket csak egvszer kell megcsinálni, hosszú távon a villamosvontatás nagyon gazdaságos! Először He­gyeshalom—Budapest között sza­ladt a villanvmczdonv. aztán Budapest—Záhony, most egy éve pedig mór Budapest és Szolnok között jár. A nyíregyházi sza­kaszon most épül R felsővezeték... — Szabad a pálya! — Szabad a pálya! — Ml kell a villamosításhoz? Három dolog. Jó mozdonv. jo pálya és megbízható emberek. A MÁV-nak pénzt adott az ország és megvannak a becsületes, ügves emberei is. Tehát nincs akadálv. az egész vasút fejlődik. Sőt. a közöttünk felnevelődött fiatalok türelmetlenek a körülményekkel! Minden áron nagvon jó vasúti közlekedést szeretnének csinálni Magyarországon. Azt hiszem, si­kerülni fog nekik. — Szabad a pálya! — Szabad a pálva! Valóban szabad-e? Valóban második reneszánszát, éli-e vas­útunk. amelven az egész ország munkája és munkásgárdája köz­lekedik? — Persze, az országban nem lesz mindenütt villamosított pá­lva. A gőzösök azonban minde­nütt mellékszereplőkké válnak, s végül nyugdíjba vonulnak. Fel­váltják őket a Diesel-elektromos mozdonyok, a NOHAB-ok. a Szergejek. a magvar Dieselek. Ez az újjászületés nem látvá­nyos. mert napról napra ismét­lődő. „kis" lépéseket, .egyszerű", fegyelmezett munkát ielent. A MÁV behozza a két világ­háború között összeszedett ké­sést; évente százmilliókat költ vágányépítésre, tranzisztoros biz­tonsági berendezésekre, új moz­donyokra. Tíz esztendő alatt 500 kisállomáson szüntetik meg az áruforgalmat, új üveg-beton pó­lyaudvarok születnek — gyorsabb lesz a magvar vasút. Megfiata­lodik. Az élő 623 kilométernyi villamosvonal után elkészül az új pálva Debrecenig,.. Keszthelyi István éleset tül­köl Ferihegv előtt Kápillant a várakozó gépekre. Szemében ném veszek észre irigvséget. — Szabad a pál.va! — A pálya szabad! M. I. A Népstadionban a futóatléták és a körpályán belül pompás sz Noi tornaozuk ciuiu részére rdzöpálvál ls készítettek, obrok találhatók, Képünkön a JZUÖUI csoport

Next

/
Oldalképek
Tartalom