Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

Csongrád megye 25 évéről rendeztek jubileumi kiállí­tást a múzeum Horváth Mi­I hály utcai képtárában a Csongrád megyei és a Sze­ged városi tanács vb műve­lődésügyi osztályai és a me­gyei múzeumok igazgatósá­ga. A kiállítás a múzeumok, levéltárak, könyvtárak anya­gából több mint ezer doku­mentum, irat, fénykép, ma­kett s különféle tárgyak se­gítségével mutatja be a fel­szabadulás eseményeit, illet­ve a megye iparának, mező­gazdaságának negyedszáza­dos fejlődését. Kiállítottak a Tiszából kihalászott második világháborús fegyvereket, a pusztaszeri földosztás irata­it, a felszabadulás után ki­adott röplapokat, plakátokat. A jubileumi kiállítást teg­nap délután nyitották meg Csongrád megye és Szeg' •' politikai, társadalmi és áll mi életének képviselői je­lenlétében. A megnyitó (h népségén dr. Komócsin M hály, a megyei pártbizotts: titkára mondott beszédet. Koszorúzások Ünnepi köszöntő 1945. április 4-e népünk ezeréves tör­téneimének legnagyobb fordulópontja. A szovjet hadsereg történelmi győzel­me eredményeként felszabadult hazánk a német fasizmus és a magyar ural­kodó osztály elnyomása alóL A magyar dolgozó tömegek a munkásosztály, a kommunisták pártja vezetésével meg­valósították a nép hatalmát, újjáépítet­ték az országot. A Szovjetunió és a többi testvéri szocialista országgal együttműködve leraktuk a szocializmus alapjait, s ma már a szocialista tár­sadalom teljes felépítésén dolgozunk. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön dolgos népünk az alkotó büszkeségével tekint negyedszázadunk eredményeire, Tehetjük ezt, mert a 25 év alatt ha­zánk szocialista ipara, nagyüzemi me­zőgazdaságunk soha nem remélt utat tett meg, kulturális életünk szabadon kibontakozhatott. Ezekben az eredmé­nyekben a felszabadult nép munkája, áldozatkészsége, akaratereje, tehetsége és tudása tükröződik. Megyénk dolgozó társadalma alkotó részese negyedszázados fejlődésünknek. Itt bontakoztak ki elsőként az ország­ban a társadalom demokratikus erői, itt született meg pártunk javaslatára .„Magyarország demokratikus újjáépíté­sének és felemelkedésének programja'*. Az eltelt 25 év alatt megyénk átala­kult, hatalmas ipari létesítményekkel gazdagodott, mezőgazdaságunk termés­eredményeire büszkék lehetünk, tudo­mányos és kulturális életünk kiemel­kedő helyet foglal el hazánkban. Sike­reink alapja a marxizmus—leninizmus­hoz, a proletár internacionalrijnushoz való hűség, testvéri barátság a Szovjet­unióval és a többi szocialista ország­gal és dolgozóink százezreinek a ne­gyedszázadban végzett áldozatos, szo­cialista építőmunkája. Sikereinket nem volt könnyű elér­nünk és a kővetkező évek, évtizedek nagy feladatainak megvalósítása is dol­gos kezeket, alkotó tenniakarást Igé­nyel. De biztos alapról Indulunk az új harcok, az új sikerek felé. Évfordulónkon köszöntjük Szeged, megyénk dolgos társadalmát és kívá­nunk sikerekben és eredményekben gazdag újabb munkás hétköznanokat. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI ÉS SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGA Koszorúzás Szegeden, a szovjet hősök Széchenyi téri emlékművénél Áz elmúlt 25 év előre vezetett Félszabadulásunk tiszte­letére tegnap mindenütt az országban koszorúzási ün­nepségeket rendeztek. Buda­pesten, a Szabadság téri szovjet és a Hősök terén le­vő magyar hősök emlékmű­vénél volt "koszorúzási ün­nepség, melyeken megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke, í'ock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, ez Elnöki Tanács és a kor­mány számos tagja. Részt vettek az ünnepségeken a' hazánkban tartózkodó szov- j iet, NDK-beli, csehszlovák, I lengyel, bolgár, jugoszláv, román és osztrák küldöttsé­gek is. A román párt- és kormányküldöttség pénteken megkoszorúzta a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök síremlékét Szegeden a két Széchenyi téri és a Dugonics-temető­ben levő szovjet hősi em­lékműnél, valamint a Belvá­rosi temetőben levő román hősi emlékműnél rendezett koszorúzási ünnepséget az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a Csongrád megyei és a Sze­ged városi tanács, a népfront megyei és városi bizottsága és az SZMT. Mind a négy emlékműnél koszorút helyez­tek el az MSZMP Csongrád megyei. Szeged városi és szegedi járási bizottsága, a Csongrád megyei, a Szeged városi és a szegedi járási tanács, az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet alakulatok, a magyar fegy­veres testületek, a társadal­mi és tömegszervezetek kép­viselői; a Széchenyi téri emlékműveknél és a román hősi emlékműnél Odessza testvérmegye és Temes test­vérmegye delegációjának képviselői; az első Széchenyi téri emlékműnél a fentebb felsoroltakon kívül koszorút helyeztek el az élelmiszer­ipari üzemek a MAV és a posta, a József Attila Tudo­mánvegyetem és az Orvostu­dományi Egyetem a Délma­gyarország és a Csongrád megyei Hírlap szerkesztősé­ge a Haladás és az Ű1 Élet Tsz kénviselői; a második eml^'-nvtnél a K»nd»rfonó és Szövőipari Vállalat, a kőolaj fúrási üzem, a Minő­ségi Cipőgyár, a textilmű­vek, a 10. AKÖV, a XI. Autójavító Vállalat, a Tanár­képző Főiskola, a felsőfokú vasútforgalmi és felsőfokú élelmiszeripari technikum, a Móra és a Felszabadulás Tsz képivselői; a Belvárosi te­metőben a III. kerületi ta­nács, a fémfeldolgozó, a téglaipari egyesülés, a Dugo­nics-temetőben a II. kerületi tanács, a Délalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság és a kőolaj termelő vállalat kép­viselői. A román hősi emlékműnél a munkásőrzenekar az ün­nepség megkezdésekor a magyar és a román, a Dugo­nics-temetőben a MÁV zene­kar a magyar és a szovjet, a Széchenyi téri emlékművek­nél a mánkásórség zenekara a magyar és a szovjet him­nuszt játszotta, mind a négy koszorúzás az Internacio­nálé hangjaival fejeződött be. Az ünnepségeken díszal­egységek vettek részt, a Széchenyi téren a koszorú­zási ünnepség után a dísz­alegység díszmenetben vo­nult él a két szovjet hősi emlékmű előtt ' — Ezekben a napokban két nagy történelmi esemény foglalkoztatja közvélemé­nyünket: Lenin születésének 100. és, hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója — kezdte beszédét dr. Komó­csin Mihály, majd utalt ar­ra, hogy a megyei jubileumi kiállítás rendezőinek nem volt könnyű dolguk, hiszen elég kevés eredeti dokumen­tum áll rendelkezésre. A tör­ténelmi jelentőségű építő­munka során nem gondol­tunk arra, hogy mindent hi­telesen megörökítsünk. Ezért e kiállítás célja többek kö­zött az is, hogy serkentse Az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága meghívásara megyénkben tartózkodó Te­mes megyei román delegáció tegnap délelőtt a megyei pártbizottság szegedi szék­házába látogatott. Mihail Telescu-t, a Román Kommu­nista Párt KB tagját, a Te­mes megyei pártbizottság első titkárát, a megyei nép­tanács vb-elnökét, a delegá­ció vezetőjét, valamint Va­sile Motz-ot a Temes me­gyei néptanács vb elnökhe­lyettesét és Georghiu Tunei-t, Lúgos úáros pártbizottsági titkárát a megyei pártbizott­ság titkárai és osztályveze­tői fogadták Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal köszöntötte a román elvtár­sakat, majd szólt azokról a munkákról, amelyekkel az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a megyei pártbizottság foglalkozik. Részletesebben kifejtette a szocialista terv­gazdaság korszerű irányítá­sát jelentő gazdasági refor­munk bevált, jó tapasztala­tait, és válaszolt a román küldöttség tagjainak kérdé­seire Mihail Telescu felszólalá­sában köszönetet mondott a Csongrád megyei meghívá­(Enyeól Zoltán felvétele.) Balról Jobbra; Török László, Mihail Telescu és Győri Imre sért, a baráti fogadtatásért, az őszinte tájékoztatásért, megállapította, hogy a Csonrgád megyében végzett munka nagyon gyümölcsöző és szép sikereket hozott a nép javára. Hangsúlyozta, hogy a jövőben is szükség lesz a két megye közötti ba­ráti kapcsolat fenntartására, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy erősödjék a két baráti nép, a magyar és román párt közötti kapcsolat. Részlete­sen szólt megyéje eredmé­nyeiről, arról, hogy a megyék közötti versenyben Temes megye az elsők között vég­zett és elnyerte a Munká Érdemrend II. fokozatát. Sok olyan érdekes terv foglalkoz­tatja a romániai dolgozókat, a pártszervezeteket, amelyek eredményes végrehajtásától az ország gyorsabb fejlődé­sét várják. Ezt követően a román de­legáció a Csongrád megyei Tanács székházát kereste fel, ahol Török László, a megyei tanács vb elnöke, Kovács Imre és dr. Paczuk István vb-elnökhelyettesek fogadták a román vendége­ket, akiket elkísért Rózsa István, a megyei pártbizott­ság titkára is. A tanácsi élet sokirányú problémái erűitek itt szóba, hogy ró­nán elvtársaink részleteseb­ben megismerkedhessenek a Csongrád megyei tapasztala­tokkal. Ezután vendégeink­nek bemutatták a megyei tanács épületét. megyénk lakóit: gazdagítsuk történelmünk adattárát, fej­lesszük tovább ezt a gyűj­teményt gazdagabb, állandó helytörténeti kiállítássá. — Politikai rendezvény ez a kiállítás. Méltán foglal he­lyet a jubileumi események sorában. Bemutatják a szo­cialista Szovjetunió és a Vö­rös Hadsereg elévülhetetlen érdemelt hazánk, benne szű­kebb hazánk Csongrád me­gye felszabadításában. Bizo­nyítja, hogy népünk nagyra értékeli a szovjet hősök és a velük együtt, harcolt ro­mán hősök dicső tetteit Be­mutatja, hogyan élt népünk a felszabadulással kapott le­hetőségekkel, és a kommu­nisták vezetésével milyen nagy vívmányokat hozott létre szabadságunk elmúlt negyedszázadában. Választ kapunk a kiállításon arra is: milyen jelentős szerepet töl­tött be Csongrád megye az ország felszabadulás utáni fejlődésében. Ez a város sza­badult fel először, innen in­téztek felhívást a még fel nem szabadult országrészek lakóihoz, itt hirdették meg a magyar újjászületést szolgá­ló kommunista programot, itt hozták létre a Magyar Nemzeti függetlenségi Fron­tot, itt kezdődött meg a föld­osztás. — Nem nagy idő 25 év. Mégis az eltelt negyedszázad rendkívül gazdag történelmi eseményekben. Egyetlen ne­gyedszázad alatt sem gyara­podott e honi föld annyi vív­mánnyal. mint a felszabadu­lás óta. Hazánk élxnara " agrárországból közepes fejlett ipari országgá válto­zott Arról is beszélt dr. Komó­csin Mihály, hogy a kiállí­tás igen életszerű, felidézi az átélt örömteli, kellemes es izgalmas vagy esetenként fájdalmas epizódokat, ame­lyekből összeállt az elmúlt 25 év története. — Mi, akik mindezt átél­tük, tettük, amit akkor ten­nünk kellett Eszünkbe sem jutott hogy mi most törté­nelmet csinálunk. Tettük, amit tennünk kellett, mert kommunista öntudatunk, a párt iránymutatása arra ős- ­tönzött, mert az élet, a hely­zet azt követelte tőlünk. S amit tettünk egészében véve előre vitte az ügyet, szolgái­, ta hazánk felemelkedés" "., noha köziben hibákat is el­követtünk. Az elmúlt ne­gyedszázad egészébe véve előre, felfelé vezetett. Vissza­tekintve a megtett útra, jo­gos elégedettség és büszke­ség tölthet el bennünket — Nyugodtan mondhat­juk, hogy történelmet for­máltunk, a nép, a haza új történetéi, s mindezt önzet­lenül Eltéróleg a felszaba­dulás előtti történelmünk irányítóitól, mi nem a ma­gunk vagyonának' gyarapítá­sára, hanem a nép, a haza javára munkálkodtunk. Bi­zonyítják ezt e kiállítás anyagai is, amelyek jól tük­rözik negyedszázados . har­cunk, építő munkánk ered­mény eít. SZOMBAT, 1970. ÁPRILIS 4. Részlet a kiállításról Wum

Next

/
Oldalképek
Tartalom