Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-03 / 78. szám
Az indokínai válság MINDENKI VAROSA A 7 aLlamcsinnvel eltávnIttnH karntwirooj iilamf, I • • • x ^^ • s • m, • ' m m m m m m A z államcsínnyel eltávolított kambodzsai államfő. | Norodom Szihanuk herceg, továbbra is rendkívüli aktivitást fejt ki jelenlegi tartózkodási helyén, a kínai fővárosban. Legutóbbi lépése: a herceg üzenetet intézett U Thant ENSZ-főtitkárhoz, amelyben azt kérte, hogy a világszervezet vonja meg a működési engedélyt az új rezsim ENSZ-képviseletétől. Dél-Vietnamban megélénkültek a harcok, állandósulnak a szabadságharcosok támadásai. Az egyik legaktívabb DNFF-tevékenység színhelye a Mekong-delta. Egy innen keltezett AFP-jelentés arról számol be. hogy a partizánok elfoglaltak és teljesen lerombolták a saigoni rezsim 7. hadosztályának Can Tho-i támaszpontját. Miközben egész Indokínában feszültebbé vált a helyzet. Párizsban sor került a Vietnam-konferencia immár 61. ülésére. A résztvevők ezúttal főleg Laosszal és Kambodzsával foglalkoztak. Ugyanakkor Párizsban olyan hírek terjedtek el. hogy a francia kormány a jövőben esetleg megpórbál valami látványos közvetítő szerepet vállalni annak érdekében, hogy a konferencia kimozduljon a jelenlegi holtpontról. Izraeli—szíriai összecsapás # Damaszkusz (AFP, TASZSZ) Tegnap alkonyatkor ért véget az izraeli—szíriai tűzszüneti vonal mentén csaknem nyolc óra hosszat folyt ütközet, amely a hírügynökségi jelentések szerint a legnagyobb szabású összecsapás volt az 1967-es háború óta. Mint egy damaszkuszi katonai szóvivő közölte, a csatában, amelyben mindkét részről bevetették a légierőt, a tüzérséget és páncélkocsikat is, Izrael 120 harcképtelenné vált katonával fizetett a támadásért. A szíriai hadseregnek 16 halottja van, köztük négy tiszt, 37 katona pedig megsebesült. Az ellenség anyaglakban Is érzékeny veszteségeket szenvedett, megsemmisült 25 harckocsija és 12 harci járműve, azonkívül megrongálódott több megerősített állása. A szíriai légelhárítás lelőtt két támadó Phantom gépet, öt másik különböző típusú izraeli gép pedig a szíriai vadászgépekkel vívott harcban zuhant le, közülük kettő szíriai területlen. A szíriai légierő két gépet veszített. A Washington (Reuter) Washingtonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői szerdán ismét találkoztak, hogy megvizsgálják a Közel-Keletről vallott szovjet és amerikai felfogás közelítésének lehetőségét. A tárgyalópartnerek a jövő héten újra találkoznak. Beszélgetés Mocsár Gáborral első színdarabjáról Pályadíjak, kitüntetések Szöulba várják a japán túszt • Szöul (UPI. AFP) A harmadik napja Szöul közelében veszteglő japán gep elrablói közölték, hogy elvben hozzájárulnak a gépben sínylődő több mint 100 utas szabadon bocsátásához, iia folytathatják útjukat Phenjan felé és túszként velük utazik Yamamura közlekedésügyi miniszterhelyettes. Az akció lebonyolítása azonban még késik, mert a diákok követelik, hogy a Japán Szocialista Párt egyik parlamenti képviselője — Sukeya Abe — utazzék Szöulba és állapítsa meg: a gépbe szálló személy valóban azonos a miniszterhelye ttesseL A gerillák követelése • Bonn (MTI) A bonni külügyminisztérium csütörtökön délben, az NSZK guatemalai nagykövetségének jelentése alapján közölte: Kari von Spretinek, az NSZK guatemalai nagykövetének elrablói 17 fogva tartott gerilla szabadon bocsátását követelik a guatemalai kormánytól. Csütörtökre összehívták a guatemalai kormányt a gerillák követelésének megvitatására. A kormány kényes jogi problémákkal kerül szembe, ha teljesíteni kívánja a gerillák követelését, mert a név szerint felsorolt foglyok többségét már jogerősen elítélték. Mocsár Gábor sok munkát ad mostanában a kultúrrovatoknak. Nincs még egy hete, hogy új könyvét, a szegedi olaj mezőről írt Egö aranyt ismertettük, s most már legújabb alkotásáról, a szegedi színházban április 11-én bemutatásra kerülő Mindenki városa című színművéről kell előzetest írnunk. Egyébként kedves kötelességként és bizonyos értelemben teljesen újszerű feladatként; éppen húsz év telt el azóta, hogy szegedi író művét mutatta be a szegedi színház. Az idősebbek még emlékeznek rá, az azóta már budapestivé vált Forgách István Szegedi boszorkányok című alkotása volt ez a dráma. — A Mindenki városa elsö darabja Mocsár Gábornak? — Igen. Tizenhárom kötet után ez az első színpadi vállalkozásom. Illetve 1961-ben a debreceni színház számára Balassi Bálint Szép magyar komédiáját készítettem elő bemutatásra. A darab igen szép sikert aratott. A Hungária kamaraszínházban, ha jól emlékszem, harmincszor játszották. — Hogyan szánta rá magát a szindarabírásra? — L endvay Ferenc, a színház igazgatója kért rá. A Tisza Szálló éttermében találkoztunk először, s ott született a megállapodás — még tavaly tavasszal —, hogy a felszabadulás 25. évfordulójára darabot írok. A nyár ezzel telt el. Két hónap alatt írtam a darabot — Miről szól a Mindenki városa? — Jubileumi darab. Olyan értelemben, hogy 1944. októberében, a felszabadulás pillanataiban játszódik. A cselekmény színhelye egy vidéki város színháza, pontosabban színpada, összegyűlik ezen a színpadon néhány színész, s arról beszélnek, hogy most már újra kellene valamit Játszani, de másképpen, mint eddig. A színhely: színpad a színpadon és színészek játszanak színészeket. Rögtön a darab elején elhangzik egy mondat, amely rendkívüli fontosságú az egész darabra nézve. Nem én írtam, hanem Shakespeare, 8 így hangzik. Színház ez az egész világ ... — Mi a színmű alapproblémája? — Az élet újrakezdése. De erről a kérdésről nem pátosszal, hanem komédiás hangvétellel beszél, bár nem Somogyi Károlyné felvétele A szerző első színművének próbáján. A képen (balról jobbra): Király Levente, Mocsár Gábor, Csizmadia László, Szcndrő Iván és Balogh Emese komédia. A komoly gondolatok szinte frivol formában hangzanak el benne. — Mit jelent a cim? — Az úgynevezett senki földje ellentétét. A Mindenki városa azt jelenti, hogy az ország mindenkié. — Hogyan tudott együttdolgozni a színházzal? — Kitűnően. A színház sokat segített, s úgy látom, a színészek nagy kedvvel foglalkoznak a néhol majdnem burleszk hangvételű darabbal. — Az elsőt követi majd a többi? — Nem tudom, Lendvay Ferenc szerint a bemutató után rögtön hozzálátok majd az új darab írásához. Most még nem hiszek benne. Majd meglátjuk, mit szól a darabhoz a szegedi közönség. Ö. L. Szeged város tanácsa — mint ismeretes — felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából zenei pályázatot is hirdetett. A pályázatot Vaszy Viktor érdemes művész, Papp Lajos versére írt Szabadságdal című kantátájával és Vántus István, Juhász Gyula Himnusz az emberhez című versére írt kantátájával nyerte. Vaszy Viktor tíztizenkét perces. nagyzenekarra. vegyeskarra és bariton. szoprán, tenor szólóra írt alkotása közérthető zenei nyelven fogalmazza monda nívalóit. Vántu6 István sajátos összeállítású zenekarra és ötszólamú énekkarra írt alkotása szintén himníkus fogantatású. A négyezer forintos pályadijakat tegnap délelőtt adta át hivatalában a három nyertesnek, Vaszy Viktornak, Vántus Istvánnak és Papp Lajosnak Papp Gyula, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A díjak átadásánál jelen volt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője is. A városi tanács vb. elnökhelyettese ugyanekkor a színház hat dolgozójának miniszteri kitüntetéseket adott át. Szocialista Kultúráért jelvényt kapott Szalay Miklós karnagy és Török János, a szimfonikus zenekar zenekari felügyelője. Miniszteri dicséret ben részesült Pálfy Lajos magántáncos. Lakatos János énekkari tag. Román Zoltán és Török János zenekari szólamvezető. ARC Atmoszféra teremtés nélkül nincs művészet. De önmagában az atmoszféra mé3 nem művészet. A hangulatteremtés képessége eszköz a művészi létrehozásához, semmiképpen sem a cél, és nem a végeredmeny, nem maga a művészet. Zolnay Pál új filmjének, az Arcnak legnagyobb előnye és legnagyobb hibája éppen ebben, az atmoszférateremtésben található. Vitathatatlan, hogy a film légköre, levegője felfokozottan intenzív, atmoszférája szinte —, hogy ezt a képtelenséget mondjuk — kézzelfogható. Rögtön az plső képek feltámasztják a légkörnek ezt a sajátos intenzitását — megi M 11111 1111• i filmjei-a hét filmjei-a hét I I í I I I í I 1.1 I I I I I I I I I I II I I II I I I I I I I I I I I I I l l l l teremti ezt a fiú arcának monoton premierplánja és a környezet szinte naturális hűségű részletezése — és ez végigkíséri a filmet egészen a befejezésig. Ez azonban kevés. A filmnek nemcsak atmoszférát keli teremtenie, hanem feszültséget is ós izgalmas, új információkat kell közölnie tárgyáról. Az Arcból ez utóbbiak szinte teljesen hiányoznak. A film főhőse egy nyilas börtönből megszökött fiatalember, aki égy rosszul sikerült akció után elveszti kapcsolatát a mozgalommal. Aztán minden erejével megpróbálja létrehozni ezt az elvesztett kapcsolatot, de nem sikerül és végül egy nyomozó lelövi. Siklós János: Végig az úton ÍO Apámék mellett a régi Bózsó-házat, a kőfaragók fellegvárát, Sántháék vették meg. A Gyevi-tanyákról jöttek be ide a telepre. Kint álltak a kapuban a kerti munka után. Oda köszöntünk, ahogyan az illendőség kívánja. A kétszázötven óles gondozott kert termése iránt érdeklődtünk. Szépen hoz — mondták Sántháék —, föltéve, ha nem éri baj. Korai saláta, retekágyások zöldje virított az utcára, kipattantak a virágrügyek, a csersznye-, meg a barackfákon. Megfigyeltük a dolgos gyárimunkást, aki beszéd közben is tekintetével simogatta a míves, szép kertet. Sok a vesződség vele — de azért érdemes, kifizeti magát. Nagy kár, hogy nem vesszük komolyabban a kertgazdaságot, hiszen egymillió kert van a hazában. Micsoda hatalmas termőföld! Hacsak valamennyire is egyengetné az állam ezt a gazdálkodást, mennyivel több termés kerülne ki ezekből a minigazdaságokból. A „dühöngő" — a telepi kocsma — előtt állt Zsurkán Ferenc, a vízvezeték-szerelő. Már indulóban volt, látszott rajta néhány korsó sör. Menjünk be, ha már így összejöttünk, még ó is marad egy csipetnyi időt. Házvételi ügyben járkál, mivel nősül a fia. Nászajándéknak egy házat szeretne adni. Panaszkodott az árakra. Száz-százhúszezerig elmenne, ennyi pénze van, de százötven-száznyolcvanezernél kezdődik a valamirevaló kertes ház. Mondta volna még, de szavába vágott Szemerédi Józsi bácsi, régi mesterem a szalagfűrészen; egy-két nagyfröccsöt, ha fizetnék. Igen alacsonyra mérték a rokkantsági nyugdíjat — 700 forint —, s ebből nemigen lehet fickán-: dőlni négy gyerek mellett. Rátartian azért hozzátette még, hogy majd visszafizeti friss gombával, csak legyen egy jó, kiadós eső. Árendás Gyurkát meg a tsz-tagok kapták fülön. Belekeveredett a hangos tárgyalások gyűrűjébe, s akár akarta, akár nem, tette a törvényt velük együtt. Szélpál Pityu, a kábelgyári esztergályos meg azt. újságolta, hogy átvált; maszek Iparos lesz. Már vett két padot, a műhelyt is kinézte a Csongrádi sugárúton. Otthagyja a céget, azután vállal bérmunkát. Kézen-közön — egy kis kenéssel — mindig lehet kapni „kiszuperált" gépeket, csak valami kis összeköttetés legyen. Bérmunka meg annyi van, mint a nyű, csak győzze az ember. n Ez sem fejezhette be. mert Perneki Jani — vagány stílusban — méltatlankodott, hogy anynyi börtönt nem érdemelt azért a néhány mázsa szén áráért Igaz, hogy becsülettel letöltötte annak ellenére, hogy igazolt tbc-s. Túlságosan szigorúak manapság az ítélkezések, méltatlanok a demokráciához. Most már aztán indulni kellene, unszolom Árendás Gyurkát, de nyomban rám tromfolt Gyurik Sándor, a Finommechanika precíziós esztergályosa: — Mi az isten, a megyetitkár nem érzi jól magát a prolik között? (Abban az időben megyei párttitkár voltam.) Persze, elküldtem langyosabb tájakra, mert nem erről van szó, de ha belemelegszünk, olyan húsvéti mulatozás kerekedik, hogy másnap reggelre sem ér véget. Üjra az utcára kerültünk. Jutkáék csapott tetejű haza előtt Gyurka oldalba lökött. Értettem a mozdulatot, nem is engedtem el. Régen itt lakott Jutka, a fekete szépség, ö volt az első igazi nő, aki komolyan szóbaállt velem. Nem hasonlított a bitangianyák csajhos, piszkos szerencsétlenjeihez, akiktől úgy irtózott a jobb érzésű ember, mint a búbópestistöl. Mikor széjjelszedtük a babaruhát — mert Jutka jobb partit talált — megfogadtam; ezután mindig szép, fekete lányokkal járok. Büntettem a múltamat, mert megérdemli. Útban hazafelé már csak filozofálgattunk. Olyasmi megállapításra jutottunk, hogy a szocializmus akkor jó, ha az emberek vidámak, szívesen dolgoznak, tervezgetnek, esznek isznak. Ha szomorúak, vagy rosszkedvűek és kevésbeszédüek, akkor mindig valami baj van. Ügy találtuk, hogy mostan az 1945—48-as idők tünetei jelentkeznek; ez az, amiért lelkesedtünk, ilyesmiben reménykedtünk. Minden mai bajjal, ellentmondásossággal és kínlódással — mégiscsak ez az! A József Attila sugárút, meg a Rózsa utca sarkán megálltunk. Gyurka ott lakott a túlsó utcában, én meg a villamossal akartam továbbmenni a belvárosba. De nem tudtuk abbahagyni a beszélgetést. Mi az Oka, hogy mi ketten ennyit tudunk beszélni? S ezt a témát kezdtük feszegetni. Bármily csöndesen, de mégiscsak odajutottunk, hogy van a mi társadalmunkban valamilyen mélyebben fekvő okokra visszavezethető érzelmi elrugaszkodás. Megfigyeltem, hogy összejönnek emberek és a harmadik mondat után már nincs több téma, egymás terhére ülnek. Dolgok, ügyek, munkakörök, érdekek kötnek össze embereket, és egészen elhalványul, elszürkül az egyes ember érzelmi világa. Ugyanannyira, hogy ezen az úton már nehezen tud közeledni a másikhoz. Az rendjén van, hogy a tőke, a pénz az emberi kapcsolatokat eldologiasítja, a lelkéből kelkáposztát formál. Emiatt is lázong a haladó nyugati irodalom és társadalomtudomány. De nálunk ezek a belső ellentmondások már nincsenek meg. És mégis. Talán a társadalom, a hivatásos pedagógia és a család nevelésének harmóniája bomlott meg. Nem kap elég hangsúlyt és valódi szerepet a leglényegesebb közöség: a család. Nem sikerült megváltani a világot ott, a Rózsa utca sarkán. Siettem haza. A gyerekek már aludtak, óvatosan megnéztem őket. Andrisnak a fejpárnája a talpa körül tekergett, paplanja félig a földre lógott. Eligazítottam. Zsuzsi rendben, szépen aludt, mint aki tudja magáról, hogy nagylány. Érettségire készül. Legszívesebben fölkeltettem volna őket, hogy meséljék el, milyen dolgok történtek ma. Ritka az olyan nap, hogy Andrissal ne történjék valami, ami eltér a bevett szokásoktól. De késő volt, sajnáltam őket háborgatni. Pedig reggel, amikor ébrednek, már csak vetetlen ágyamat találják. Hajnalban indulok Pestre és amikor visszaérek, ők Ismét az álmok országútján járnak. Hiába. (FolytatjukJ A cselekmény tehát nem mozgalmas; ezt nem is sajnáljuk. Azt viszont máiigen, hogy az ellenállásról új információt, képtelen a film közölni. Egyetlen dolog, ami e tekintetben talán új, hogy a kapcsolatot ügyetlenül kereeó- fiút a mozgn lom emberei provokátornak hiszik és megverik. Ilyet még csakugyan nem láttunk filmen. De minden mást. ami anyag a filmben — igen. Ily módon talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az Arc tulajdonképpen nem igazi film. Inkább tanulmánynak fogható fel. Egy rendező tökéletes remeklésének arról, hogy miképpen kell atmoszférát teremteni. Az Arc arra is bizonyíték, hogy ez a módszer tényleg csak eszköz. Mert hiszen az atmoszféra akkor is létrejön, ha a művésznek nincs a tárgyról lényeges mondanivalója. Vitathatatlan ugyanis, hogy se a rendező Zolnay Pálnak, se a forgatókönyvíró Köllö Miklósnak nem volt ilyen mondanivalója. Ezért ez a film jóval gyengébb produkció, mint Zol nay korábbi alkotásai. ö. L. An—22 Genfben Szerdán a genfi repülőtérre leszállt egy An—22 mintájú szovjet szállító-repülőgép. Az Anteusz nevű gépáriás egv nagy terjedelmű. bonyolult elektronikus felszerelést vesz fedélzetére a Szerpuhovban protonevorsító segítségével végzendő nagyszabású kísérlethez. A kísérletre a szovjet tudósok és az európai atomkutató központ (VERN) tudósai közötti együttműködés keretében kerül. sor. A vasúti szállításhoz szét kellene szerelni a nagy terjedelmű elektronikus felszerelést. ami azzal járna, hogy Szerpuhovban bonyolult öszszeszerelési és beállítási munkát kellene végezni. Az Anteusz' mintájú szovjet óriás repülőgép több mint 80 tonna továbbítására képes, és így az ily módon való szállítás megkönnyíti a feladat megoldását.