Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

Vesés alumíniumgyűjtő hetek A MÉH tröszthöz tartozó vattaiatok tavaly több mint 2.3 milliárd forint értékű hulladékanyagot értékesítettek. 600 000 tonnánál több értékes alapanyagot juttattak vissza az ipar vérkeringésébe. ennek világpiaci ára meghaladja a 31 millió dollárt, s ez az összeg 4 millió dollárral több, mint az 1968-ban összegyűjtött hulladékanyagoké volt — mondotta szombaton a Magyar Sajtó Házában tartott tájékoztatón dr. Hazai Géza, a MÉH tröszt áruforgalmi igazgatója. A MÉH újabb vas- és alumíniumgyűjtő heteket szervez április 27-től május 30-ig. Ez idő alatt minden 10 kiló vashulladék vagy 1 kiló alumíniumhulladék után a gyűjtők a vételáron kívül egy-egy ajándéksorsjegj-et is kapnak. A sorsolás július 5-én lesz, és 1366 nyereménytárgy — köztük 15 tízezer forintos vásárlási utalvány, 15 külföldi IBUSZutazás, 15 Orion tv-készülék és főnyereményként egy Skoda személygépkocsi — jut a szerencses nyertesek- i nek. Díjkioszto ünnepség A KPVDSZ, a SZÖVOSZ, a Belkereskedelmi Minisztérium és az OKISZ által a felszabadulás jubileuma tiszteletére rendezett országos kirakatverseny díjkiosztó ünnepségét szombaton tartották Budapestért A díjakat dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese adta át. Korszerű vízgazdálkodás Rendhagyóan csapadékos, sokra ragadtatná magát az belvizes ez a tavasz. Külö- ember, ha nem tudná, hogy nősen itt. szűkebb pátriánkban, Szeged környékén és a Délalföldön. Könnyen tülzáOp art festmény tegyen a város ? A _ városlakó ember jó is- den. hogy szinte minden ut- meg festéssel a szabványos meróse a zebra. Hogy barát- easarkon regulázni kellene méretre. Csak éppen azt i ja lenne, azt éppen nem le- a embereket. Természetesen nem veszik tekintetbe, hogy het mondani, a gyalogos meg szép számmal akad már a a zebra a járda folytatása, a járművezető is haragszik "városban kellemetlen, bal- és ahol keskeny a zebra, rá. Melyiknek van igaza? esetveszélyes kereszteződés, semmi szükség nincs széles Tulajdonképpen mind a de ezek ürügyén talán még- gyalogos átjáróra, kettőnek. sem hasznos op art fest- Nagyon sok helyen szereEszményi az volna ha a ményhez tenni hasonlatossá pel a tervekben U-alakú átvárosokban is a maga ter- utcákat. Ez nemcsak elmészetessegeben zajlana á lentmondana annak az elvkozlekedes. Mindenki a nek hogy nem érdemes a legrövidebb úton. könnyű- természetes közlekedést megSferrel eljutna céljához, akasztani ott, ahol nem fel- egyáltalán, másutt „saját feLsakhogy ezek a múlt szá- tétlenül szükséges — hanem lelősségére" mehet át a gyazadban kialakult városok túlságosan költséges is. Az logos. Az ilyenféle szervezés folyton-folyvást útját állják aszfaltfestés — tudjuk jól azonban nem annyira rena termeszetes forgalomnak, tapasztalatból — csak „egy det csinál, mint inkább zaIgy aztan kénytelen kellet- nyáron át táncol". A festék vart A járókelők nem közlen rendszabalyozni muszáj drága, a festés munkaigé- lekedési szakemberek, a kozlekedest. Erfe szolgálnak a KRESZ-táblák, s sem rek. járó. Vagyis a kereszteződés négy oldala közül csak háromba festik fél a csíkokat. A negyediken főútvonalon „földi másuk ti jelek. hanyes. állandóan pótolni kell, nem munkába siető, dolguk különben még több zavart után járó vagv sétáló embeaz útburkola- ^^ mintha nyoma Feleslegesnek tűnik Ujraszabott zebracsikok De hol legyen zebra? A közlekedéstudomány szakemberei erre különböző norlenne. S azután, amikor az minden olyan szabályozás, őszi esők jól megáztatják, amelynél előre lehet tudni, majd belepi őket a hó, hogy úgysem tartják be, s mintha sohasem lettek vol- amit ellenőrizni amúgy is na. Maradnak a közúti jel- képtelenség. Kilencven utzőtáblák. melyek amúgy is. casarkon Szegeden még egy nyáron is ott állnak helyükön. néhány évtizedig vagy talán sohasem lesz rendőr! De ne Azt hiszem, az kétségtelen, is legyen. Épp így képtelenhogy az útburkolati jelek ség lesz elvárni, hogy a Bajmákat dolgoztak ki melvek legkyakrabban használt csy-Zsilinszky utcában sarJ2í„ESZS? alakzata a gyalogosátkelő konként csak egv helyen általánosságban helytállóak, de nyilvánvalóan nem mindenütt helyesek. Mióta Szegeden zebrát festenek a az elmúlt, esztendőkben, a/, elmúlt negyedszázad alatt mennyi mindent építettünk, beruháztunk, hogy korszerűbbé tegyük az ország s ennek a tájnak a vízgaz® dálkodása t. Kétségtelen, a legjelentősebb komplex vízügyi beruházás a Tisza csatornázásának megkezdése, ennek keretében Ijészült el a tiszalőkd vízlépcső is, a Tisza I. amely öntözővizet tárol, s egyben juttat a Keleti és Nyugati főcsatornába. Hasonlóan nagy jelentőségű létesítmény a most épülő Tisza II. vízlépcső, Kisköre mellett. Ez szinten komplex célokat szolgál : öntözővíz tárolása és juttatása a területre, a Vlzi erő hasznosítása, a későbbiekben hajózás. E két vízlépcsővel. és gyakran szóha kerül már a harmadik vízlépcső is, amely Csongrádon készül el, az egész ország vízgazdálkodását megváltoztatjuk, termőképeseblzé tesszük a földeket. Jellemző adat: a felszabadulás évében összesen 35 ezer holdnyi berendezett öntöző terület volt hazánkban. Hol tartunk ma már ettől? Év elejéig ez 700 ezer holdra emelkedett. A fejlődés ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy hazánk,' vagy éppenséggel szűkebb pátriánk, Szeged környéke, a Maros—Tisza háromszöge, belvízrendezése tökéletesen, különösen nedvesebb évjáratokban, mint ez a mostani tavasz is. megoldódott volna. Remélhető az.snban, hogy az ország teherbírásától függően erre is sor kerül majd. ló hangulatot, az emberért A

fogalmat — mikroklíma — a meteorológia szótárából kölcsönözte az üzemszociológia. Korábbi jelentése aligha szorul magyarázatra: a helyi széljárás és hőmérséklet komponenseinek összességét fejezte ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti: honnan fúj a szél, s rideggé jegesítik-e az üzemi, a vállalati szociális légkört bizonyos talajmenti fagyok ... Ám lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klímát természetesen nem lehet.hőmérővel és szélfokozatokkal értékelni. Mégis, egész sor megbízhatóan leolvasható műszer jelzi e klíma hőfokszintjét — csak éppen: érteni kell hozzá, hogyan lehet a jelzőskála kilengését észrevenni és értelmezni. Nyilvánvaló például, hogy olyan tényezőkben, mint a termelékenység mérséklődése vagy stagnálása, illetve a vállalatok kapuin ki- és beáramló munkaerő-hullámok nagyságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is kifejeződik. Sokirányú tudományos-szociológia vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a munkahelycserék tavalyi adatait vesszüR szemügyre, érthető. miért került a népvándorláshullám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szempontjából is a tudományos vizsgálatok homlokterébe. Tavaly a szocialista szektorban összesen 1,6 millió esetben szűnt meg és keletkezett új munkaviszony. Ha már most ezt a tényt egybevetjük például az egyik legnagyobb budapesti vállalatnál végzett munkalélektani vizsgálódás eredményeivel, kitűnik, hogy a klíma nem csekély hatású a munkahely-változtatási döntésekben. A megkérdezett, dolgozók 22 százaléka a munkatársak egymás közötti viszonyával: 51 százalék a megbecsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. • Közismert, hogy a termelékenység tavalyi stagnálása egész sor gazdaságirányítási tényezővel is összefügg, például a bérszabályozás akkor érvényben levő rendszerével, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érdekeltek a munkaerő-takarékosságban, mint a beruházási eszközökkel, általában az úgynevezett holtmunkával való gazdálkodásban. Mindemelett tudományellenes, ökonomista túlzás lenne e kedvezőtlen tendenciákat kizárólag érdekeltségi. tehát gazdasági eredőkre visszavezetni, teljesen kiiktatva a szubjektív — emberi — komponenseket. Kétség sem fér hozzá, hogy egész sor vállalatnál a termelékenység mérséklődő görbéje az üzemi hangulat, a klíma tükörképében is felfogható. A gondolatsorból értelemszerűen az következnék, hogv kizárólag a forintban kifejezhető vállalati és országos érdekek indokolják a munkahelyi klíma elemzését és jóirányú hőfok-szabályozását. Ez így igaz is, nem is. A nyereségben, forintban érzékelhető, 6 a gazdaság fejlődésében testet öltő hangulati tényezők természetesen fontosak, azért is, mert hiszen bűvös körről van szó; az így nyert forint ugyanis szintén visszahat a klímára, az üzemi hangulatra. Mégis, itt helyénvaló a meghatározás: a munkahelyi hangulat javítása, ha úgy tetszik, öncélúan — tehát a vállalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontoö. Igen, öncélúan, pusztán az ember, a dolgozó érdekében; azért, mert — átköltve az ismert szólásmondást —: nemcsak forinttal él az ember... A jó üzemi hangulat, az alkotásra serkentő munkahelyi légkör, a konfliktusgócok programszerű kiiktatása, a vezetők ós vezetettek intézményesített jó kapcsolata — mindez azért is fontos, mert hiszen életünk javarészét mindannyian munkahelyünkön töltjük. Meglehet, hogy ez a fogalmazásmód nem tűnik elég tudományosnak; a szociológus talán a munkahellyel szembeni társadalmi elvárásokról beszélne szakmai kifejezésmódján — a lényeg azonban mégis ez! S

az igény, amit abban összegezhetünk, hogy jó hangulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően társadalmi jellegű. Nyilvánvaló, hogy az ember elsősorban két szerepkörben érintkezik a közösséggel, a társadalommal: fogyasztóként és termelőként. Ami az első funkcióhoz kötődő hangulati motívumokat illeti, ezek elemzése más kérdés, amely témánktól messzire vezetne — bár a második, termelői hangulattényezők bonyolult kölcsönhatásban befolyásolják a fogyasztói pozíciót is. Olyképp természetesen, hogy az üaemi klíma nyomán — végső soron — a termelt, következéskéop értékesített javak mennyisége, minősége, ára is változhat Egy-egy üzemi perpatvar mögött, a műhelybéli intrikus vagy kiskirály terjesztette jeges légkörben, a munkatársak közötti ridegségben ilyen m esőzi re vezető hatásokat, Ö66zefüggéseket sem árt észrevenni' Tábori András helyeket jelző zebra, első- ennyit jelöltek meg — mensorban. sőt talán kizárólag a jenek át a másik oldalra az ] gyalogjárókat szolgálja, emberek. Az elmondottak igazán csak szemelvények a tanácskozás témáiból, s bár éppen az erősen vitatható nézetek közül valók, egyáltalán nem dönteni. höfcTk'i 'Tg^djOT cáfolják, hogy a belváros forgalomtechnikai tervenek az utburkolati flaszterre azóte vitatkoznak M°gpedig h°ffv egyúttal terasz emterek Hol™ eligazítja a járművezetőket «/ cáfolták" kallják. hol keveslik, kinek ls- ^z^eden es nyugodtan WCm COfOlJOK. mi tűnik célszerűbbnek mondhatjuk, az egesz viláA Csongrád megyei tanács *on a varosok, kulonoskep- Crö3tHk tervező vállalata a szegedi ^ a belvárosok kozlekedeI kerületi tanács vb építési si szervezesenek ..gyalogososztályának megbízásából centrikusnak kell lennie, most tervezi a belváros ut- P^03"1 a 120 cáinak új útburkolati ielzé- lakostól 10—12 ezren ha seit. melyeknek egy részét ftePJarmuvel közlekednek, még az idén felfestik az út- tehat igazan nem nehez eltestekre. A terv a korábbi évekétől bizonyos mértékben eltérő jelzéseket javasol. Mondhatnánk úgy is, hogy szándéka szerint igyekszik nyomon követni a város forgalmának fejlődését, szisztematikus. összefüggő rendszert alkotni. A terveket nemrég hatósági egyeztető tárgyaláson vitatták mee a városi és a . kerületi tanács, a rendőrség oldolon a közúti igazgatóság, a közlekedési vállalatok és a ter- Néhány kérdésben külö ve?ők képviselői. nősen meglepő eredményre energia Kilencveneevnéhánv útke- jutottak. Javasolják példá- arányban reszteződés. forgalmi csomó- ul, hogy a Bolyai János uta másikhoz. Ezeket az alapvető igazságokat, melveket mindenki tud és elisjelek helvéntík meghatározárner.' azért érdemes hlngtó- sa milyen nehéz munka. lvozni. mert a már említett "lelve,I a megrendelő es a tanácskozás nem mindenben ]s__Vsz^eletr®. , vette őket figyelembe. Csak az egyik erőfeszítéssel akar elvégezni. Éppen a tervezésre fordított szakéi-telem. a tervezés volumene, s majdan a kivitelezés elismerése és költségeinek érzékelése mondatta el az észrevételeket. A megoldandó kérdés nagysága és a megoldásba fektetett nagysága nincs egymással. Még nem elég nagy a forgalom pont forgalomtechnikai ter- cában — melyet alig öt éve hozzá. Csak ott érdemes ek vét. útburkolati jeleit tár- építettek ki! — a fehér asz- kora gonddal foglalkozni a gvalták meg szép egymás- faltból készült zebrákat gyalogosok és a járművek utánjában. szedjék fel. mert azokat közlekedésének rendezésével Ez a szám azonnal megüti ú&is „^tólják^ autófc szükség van rá.' az ember szemet. Sok. Ak- Ahol mégis szükség esnek kora forgalom nincs Szege- látszik letúk. hosszabbítsák Fehér Kálmán Teendők a munkaerőcsökkentéséért mozgás A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelveket bocsátott ki a munkaerőmozgás csökkentésével csolatos feladatokról. Az irányelvek elemzik a munkaerő-politikát. A káros munkaerő-mozgás csökkentésére a közelmúltban máitöbb intézkedés, kezdemékap- nyezés történt. A jövőben sem lehet nélkülözni különtenni a nehéz, az egészségre ártalmas munkafolyamatok gépesítésére, a munka veszélyeinek elhárítására. Addig, amig ennek feltételeit megteremtik, helyes ha a nemunkaerő-mozgas növekedé- a meglevők továbbfejleszté sének okait, köztük az in- sét. féle központi intézkedéseket, héz munkakörülmények között dolgozók bérezésénél a dokoltakat. például az üzemek létesítésével, a tsz-ek melléküzemági tevékenységének bővülésével, a szabályozórendszer létszámnövelő hatásával összefüggő fluktuációt, de kitérnek azokra az esetekre is, amikor csupán a pillanatnyi előnyök vagy rossz munkakörülmények miatt hagyják el régi munkahelyeiket a dolgozók. Annak ellenére, hogy a munkaerő-hullámzás elsősorban a vállalatok tevékenységét nehezíti, altalában nem folytattak célszerű Az irányelvek szerint a vállalatoknál * gondoskodni kell a megalapozott munkaerőtervezésről, ehhez elemezni kell a várható munkaerő-szükségletet. A helyes munkaerő-gazdálkodás egyik előfeltétele mindenképpen a vezetés színvonalának emelése, a munka- és üzemszervezés javítása. Fokozott erőfeszítéseket kell pótlékrendszert alkalmazzák. Az irányelvek szorgalmazzák a szociális, kulturális és egészségvédelmi célokra fordított összegek növelését és azt, hogy a vállalatok a tervszerű gazdálkodás koncepcióinak megfelelően fokozottan segítsék a dolgozók lakásépítkezéseit. Nagy figyelmet kell fordítani a régi dolgozók, a törzsgárdatagok megbecsülésére. VASÁRNAP, I97«. ÁPRILIS M. DÉLMAGYARORSZÁG 3