Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-23 / 94. szám

Jogos kérés LLUXOI II i mii 5UPf(? — Nagyon kérem, hogy menjen a... másik hcnzin­liUthos ínséges napokra bőségesek Baletinapok Pécsett Pecsett ezek a napok a ba­letté. A keskeny korzo iölött atnyujtozó transzparensek­öles betűkkel tudatják azok­nak. akiket illet, 10 éves a Pécsi Balett. Pécsett egyre többeket illet: a kezdet kez­deten. a hőskorszakban még gyakorta ásítozó színházi széksorok az utó obi években zsúfolásig megtelnek. S bár a társulat a színházon belül jelenleg is az operai s a pró­zai részleg mellett működik, külföldre — és kicsit az or­szágos publikumnak is — elsősorban a balett jelenti a pécsi színházat. Bent. a szín­padot körülölelő kétemeletes labirintus falain egymást vrik az idegean.velvü plaká­tok, amit a vendégszereplé­sekről szorgalmasan haza­hoztak: filológus legyen a talpán, aki valamennyit csak kuíülbelül el tudja olvasni, le tudja fordítani. Fél napot töltöttem ott: rendkívül ud­variasan fogadtak, de beszél­getésre csak rövid ötpercek­re futotta. Április 24—28 kö­zött tartják a jubileumi ren­dezvénysorozatot. melynek gyújtópontjában a balett öt előadása szerepel (két bemu­tató: Harangozó Gyula és F.ck Imre koreográfiáira), s a főpróbák reggeltől ostig szakadatlanul zajlottak. Aki befejezte fent a színpadon, lent folytatta a balett-terem­ben. • A pécsiek szinte a semmi­oöl teremtettek európai ba­lettkultúrát. S mindezt tiz esztendő alatt, egy magyar v idéki városhan, (a jelző hangsúlyát: vidéki, talán nem kell magyarázni). Az együttes „súlya" statisztikai adatokkal is némiképp fel­becsülhető: tíz év alatt negy­venhét bemutatót tartottak (oolőle egyet Szegeden), húsz mai magyar komponis­ta zenéjet koreografálták meg. hat önálló táncfilmet forgattak, tizenkilenc ország­ban, huszonöt külföldi út során hatvannégy városban leptek közönség elé, s Ide­haza is negyven különböző helyen, városban, községben, falun szerepeltek. A premie­rek közül harmincnyolc Eck Imre nevéhez fűződik, há­rom-három Fodor Antal és Tóth Sándor, kettő u buda­pesti Harangozó Gyula és °gy a kubai Alberton Alonso koreográfiájú. Tóth Sándor Igazgató (szó­lista és koreográfus is) el­mondta. a balettnapokra csak hazai szakembereket varnak, ám nemcsak a táncművésze­tát. a kepzóművészek. kom­ponisták érdeklődésére ls szamítanak, A balett bemu­tatói mellett kiállításokat, filmvetítéseket. dzsesszkon­certet rendeznek. A társulat alapítója, mű- j dog vészeli és eszmei vezetője j ben Eck Intve: — Amikor 1960-ban a bu­dapesti balettintézet végzős osztályával, tizenhárom tán­cossal, lejöttünk Pécsre, két szempont vezetett: vagv ko­moly haletthagvoimánvokkal rendelkező váróéba menjünk. vagy oda, ahol mindent elöl­ről kezdhetünk, magunk ala­kíthatjuk ki. mi nevelhetjük a közönséget. Tekintve, hogy az előbbi fettételeknek csak Budapest felelt meg, szá­munkra az utóbbi maradt. Táncosaim azóta ls Itt dol­goznak, s a tiz év távolából, azt hiszem, célunkat elértük. Pedig nagyon nehéz volt. Az első bemutatóra — Szoko­lay: Az iszonyat balladája, Vujicsics: Változatok egy ta­lálkozásra és Hidas: Concer­to a szivárvány színeire cím­mel én készítettem koreográ­fiát — még megtelt a szín­ház, ám később jöttek az ín­sége® napok. És ismét ké­sőbb már sorbaállt a köaön­ség egy-egy balettjegyért! Ugyanazok a darabok ma ls. Pécsett is, telt házzal men­nek. — Hogyan tovább? — Sokféle stílusban aka­runk dolgozni, s ha a ro­mantikáig már nem, a neo­klasszikúig feltétlenül elme­gyünk. A kamaralétszámú társulatot erős középegyüt­tessé akarjuk fejleszteni. Tíz évig jobbóra én koreografál­tam. s noha a korszerűség komplex követelményeinek rám jutó feladatát továbbra ls vállalom, a társulat telje­sebb repertoárjának kialakí­tásához más koreográfusok is kellenek, — Szegeden egyértelmű tetszéssel fogadták a pécsie­ket. Lesz folytatás? — Idén még a Bartók-est­tel tartozunk, örültünk a sikernek, elképzelhető, hogy a következő évadban is fel­lépünk Szegeden. Nikolényi István Találkozás Lajos hiába öltözött át civilbe, Ugyanúgy érezte a katonáéknál vég­képpen levetett utaszcsizma súlyát, szorítását, a derékszíj tapadását, a passzenios zubbony teszüleset, mint­ha mo.t is örségbe, vagy gyaKorlat­ba menne. Pedig dehogyis. Uj sötét­kék öltönyét, amit magára vett, csak az imént vitte haza a szabó. Tompaorrú, divatos fekete félcipője is új, s az Ing. a nyakkendő is. Szá­mara új volt Marlka is, a szőkehajú tündér, akivel alig huszonnégy órá­val előbb, leszerelése napjan ismer­kedett meg a vonaton. Reggel volt, Marika ugyanabba a városba járt dolgozni, ahol Lajos lakott. — Holnap is találkozhatnánk, lé­vén vasárnap — ajánlotta fel Lajos, miután elújságolta, hogy becsülettel leszolgálta katonaidejét, Marika nem válaszolt rögtön, hagyta Lajost egy kicsit a bizonyta­lanságban, Kutató tekintetével elő­ször beleakart látni a fiatalember­be. hogy kiféle, miféle, A szava já­rásában sem tudott felfedezni ha­misságot vagy tolakodást. Hanem a szeme, az megfogta. — Mint a mágnes — gondolta ma­góban Marlka. — Olyan fényes, fe­kete, mint a szurok. Egyszerre si­mogató és szúrós a nézése, s akko­rára kitágul ez a fekete szén. hogy szinte belefér a világ, s talán még én is. Mire idáig ért a vizsgálódásban, szinte kibuggyant a száján: —• Bejöhetek a délutáni vonattal, ha megvár az állomáson. Ezzel váltak el, s Lajos erre a biz­tatásra vágta magát glédába. — Hova menjünk? — kérdezte masnap, amikor találkoztak az ál­lomáson. — Van itt egy presszó nem mesz­sze, a Hóvirág, A hetes vonattal úgyis haza kell mennem — igazítot­ta útba Marika. — Ez azóta nyílt, amíg én oda­voltam -Atájékozódott Lajos, miköz­ben Iptlltek egy sarokasztalhoz. — Én is csak egyszer voltam itt. a barátnőmmel. — Igaz is, mit kér ? — kérdezte Lajos. — Egy dupla kávét. — Csaaak... és pont kávét ? — nvújtotla el meglepődését a fiatul­ember. s csalódottan hozzátette: — Hát jó, akkor nekem ls azt —, s az­zal elment a pulthoz rendelni. Marlka nem tudta eltaiálnt, hogy mit nevet ratjuk a pénztáros és a presszógépeslóny. mert folyton felé­jük néztek. Sokára is szolgálták kl őket. de akkor aztán alaposan. Tíz duplát rakott elébük a felszolgáló, s Lajos elé még egy málnás nagypoha­rat, üresen. — Hova gondol ennvt kávéval, ki issza ezt meg? — hüledezett Mari­ka. — Csak ne féljen! Mire maga be­kapja azt az egyet én a többivel végzek — hárította el a lány aggo­dalmát Lajos, s azzal málnáspohárba öntögette a duplákat „meztelenül", cukor, nélkül. Látszott rajta, hogy méla undorral eregette le u kortyo­kat. mint valami szükséges rosszat — Tudja — szólalt meg a végén —, én annyi csajka kávét Ittam a katonaságnál, hogy már kiütött raj­tam a feketeség. Nem is értettem meg a társaimat, akik, ha valahova elmentünk szórakozni, rögtön kaié­ért nyafogtak. A fene ha belétek üt, még itt ls ég u beletek utána — mondogattam is nekik, de ók csak nevettek. Én Jobban szívleltem o sört, egy-egv pohár bort, vagy \ula­milyen fogósabb röviditalt — De a katonáeké más kávé ám — ellenkezett Marika. — Más, nuis, lárl-fárl. hát az ls kávé, meg ez ls, majd leöblítjük va­lamivel — serénykedett Lajos Ismét u pulthoz. Észre sem vették az idő mulasút, annyira elbeszélgettek, hogy Marlku majdnem lekéste a hetes vonatot. Lajos ftisser. és hosszan Integetett utána. Nem ls volt kedve másfülé menni, egyenesen hazatartott, hogy örömével egyedül legyen. Akkor is ébren volt, amikor tizenkettőt vert a toronyóra. Ébren találta a kakas első kukorékolása és úgy világosodott rá, sütött a nap a hasára, hogy egy csöpp ólom se jött a szemére. Ha­nem a szíve úgy vert, zakatolt, mint annak a vonatnak a kereke, amelv Marikát vitte. Lajos nem is gondolt másra, csak a szőkehajú tündérre. Neki tulajdonította álmatlanságát, ágyban forgolódását, amely meg másnap éjjel is tartott, és a szeme úgv égett, mintha homokot szórtak volna bele. Kedden délután találkoztak Ismét, mikor a kislány a délutáni vonatra várt. Lajos azonban rábeszélte, hogy menjen az estivel, meri annyi sok mondanivalója van. Volt is. Megkér­te Marika kezét, mert két álmatlan éj elégséges volt annak eldöntéséhez hoRv mekkora la«z«ág ls az: meglát­ni és megszeretni elégséges eg.\ elei­re. Lodl Ferenc OlV eln Iraki gazdasági küldöttség Budapesten Dr. Fakhrl Kadduri-nak, az Iraki Köztársaság gazda­sági és kereskedelemügyi miniszterének vezetésével Rügyező famatuzsálemek Az idén is rügyet hozott a szigetközi Hédervár község nevezetessége, az Árpád- és a Kom-fa. A két több ev­— A KISZ városi bizott­ságának kibővített ülése. A KISZ Szeged városi bizott­sága és a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának KISZ-bizott8águ együtt emlékezett meg Lenin születésének 100. évforduló­járól. Tegnap este a MÁV Petőll Művelődési Otthoná­ban tartottak ünnepi ülést. Elek György, a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának he­emlekezett százados fát — bár koruk nem egyezik a hozzájuk fűződő mondák adataival — évtizedek óta ápolják, gondozzák lyettes vezetője Hédervár lakói. Az utóbbi időkben már cementtel injek- meg Leninről. tolták. 3 abronccsal fogták össze korhadó törzseiket. A Or\os| előadás 5 vese szerdán iraki gazdasági de- monda szerint az egyik fához annak idején Árpád vezér Moo ..,_„ Y legáció érkezett Magyaror- kötötte lovát, a másik alatt viszont Kont, a „kemény vi- r j téz" szövetkezett harminc társával Zsigmond király es ar' 0/1100 Uen k01/Ul olvo* császár zsárnoksága ellen. szagra. Látogatásának célja a magyar—iraki gazdasági együttműködési megállapo­dás előkészítése,, megkötése. Szerencsés lottózók Tegnap, szerdán nyilváno­san fizették kl Algyőn Szűcs Benjáminná részére a 14. lottó játékhéten elért négy­találatos nyereményét, A sze­rencsés nyertes 77 ezer 614 forintos nyereményét az al­győi takarékszövetkezetnél a né«y kilométer hosszú táv — A fejlődő Harkány. Dél- — Már érettségiznek. A mu, csütörtökön délután 6 órai kezdettel a Gagarin-is­kolában. Az előadást a mó­Baranya európai hírű gyógy- Tömörkény gimnázium zenei r«városi Vöröskereszt alap­helyezte el betétbe. A 16. héten ismét volt egy négytalálatos nyeremény, melyet Szabó Mihály Sze­fürdője, Harkány, űj létesít- tagozatának tanulói idén is menyekkel várja az Idei ven- elsőnek ültek Írásbeli érett­dégostromot. Elkészült a ségi dolgozataik mellé. Teg­strand ötödik 1000 négyzet- nap oroszból vizsgáztak, ma méter alapterületű új, meleg olasszal és némettel folytat­vizes medencéje. 1970-tól Jak. A zeneglmnazlsták Idén végre örömüket lelhetik Har- új rendszerű érettségi vizs­kányban a hideg víz kedve- gát tesznek, hiszen a közis­lői is. Üzembe helyezték azt meretj és a hangszeres tár­gyakból együttes értékelő bizonyítványt kapnak. vezetéket, amely a szomszé­dos kis Tapolcáról kristály­tiszta. 25 Celsius-fokos vizet szállít a sportuszoda tölté­ged. Debreceni u. 34. szám sere. alatti' lakos és munkatársa ért el. A szerenfcsés nyerte­sek a 92 — Angolnahalászat. Sikere* az idei angolnahalászat a Ba­latonon. A nagy tó magas vízállása egybeesett az an­golnák vonulási idejével és így az állandó „csapolás" a Sió-zsilipnél felállított két — Előkészületek a vadá­.... szatj világkiállításra. A va­. .ezef 646 daszati világkiállítás főbi- „ _ _ veSk fel 3 '10V° zottsagának legutóbbi ülésén angolnucsupdaba nagy meny Földes László miniszterbe- nyiségű angolnát .,szállít", lyettes, a világkiállítás kor- Különösen a borús, viharos mány megbízott ja beszámolt napok kedvezőek, mert ilven­muzeum kiállítási az előkészületek eddigi ered- kor kerekedik felül a van­— A legrégibb kenyér. A zürichi tárgyal között találjuk a földkerekség legrégibb ke­nyerét. A kutatók vélemé­nye 6zerint • kőkorszakból származó kenyeret 6 ezer év­vel ezelőtt sütötték. Az ősi táplálékra egy kutató egy ki­száradt tó fenekén kant rá. szervezel rendezi. — Nőnek a női lábak. A világ minden táján működő orthopédák megfigyelései megegyeznek abban, hogv a nők lába nagyobb lett. A 33 —38 számú eipők örvendenek a legnagyobb keresletnek. A török és szovjet nők több­nyire 39-es. a svédek es an­golok 40-es, a dánok 41-es cipőt hordanak. A „legna­gyobb" lábbelldivat Ameri­kában „járja", ahol az átlag­méret eléri a 42-est, — Külpolitikai előadás a Sajtóházban. Ma. csütörtökön délután 8 órai kezdettel a Sajtóházban, a Külpolitikai Fórum kereteben Perenvi István, u Csongrád megyei Hírlap külpolitikai szerkesz­tője tart előadást Nixon tl­ményeiről. A főbizottság el- dorlási készség a halakban. 7t/nöt hónapja a' Fehér llaz. nökségi taeiai tárgyalásokat folytattak Nyugat- és Észak­Európában, afrikai es ame­rikai országokban. s nemegyszer éjszaka is kl kellett üríteni a csapdakat. ban címmel, meghívóval. Belepes csak — Varrógép a zsebben. Ja­pánban elkészítették a világ legkisebb varrógépét. A mi­buk- zahsztánl vegyészek "üveget "'varrógép olyan hosszú. J állítottak elő olyan vulkáni- ™int egv cigaretta, súlya pe- b6k, vásárra. amelyet május kus kőzetekből, amelyeket alg 8 gramm. A játékszernek 8 és 18 között rendeznek — Vulkánikus üveg. Ka­— Magyarok az újUdékl kiállításon. Egyre több ki­állító jelentkezik a 37. Újvi­déki Nemzetközi Mezőguzdtt­Mi, kutyafejűek Az Idősebbek még emlékezhet­nek ró, hogy élt Szegeden néhány évtizede egy éltes­korú férfi, aki meglehetősen fur­csán öltözködött, viselkedett, s rend­szerint kerékpá­ron járt. Ami mi­att azonban a fél város utánafor­dult, a kutyája volt. Egy bulldog. De nem is a bull­bulldogképé­gyönyörköd­| tek, hanem ab­ban, hogy a ku­tya és gazdája mennyire hasonlí­tott egymásra. A petyhüdt, lógó bőr, vizenyős-véres sze­mek, a száj vona­la, az unott, egy­kedvű mozgás, minden. Szóval, aki először látta őket együtt, an­nak is feltűnt a hasonlatosság. Legyünk jószí­vűek: létezhet te­hát emberarcú ál­lat. A véletlen műveként? Közös sorsból eredően? Vagy csupán sportból? Így ls, úgy is. Most ol­vastam. hogy egy londoni kutyakiál­lításon a közön­ség éppen azt vizs­gálta, mennyire hasonlít egymásra a kutya es gaz­dája. A győztes egy csinos lány lett, állítólag szin­tén csinos leezkar­jával. Ezentúl lesni fo­gom: kj mire — kire — hasonlít: pplira, vizslára, mopszlira. boxer­ra. pumira, tacs­kóra. uszkárra, agárra. Én például dán dog szeretnek lenni. Lógó fülű. kajla lábú. de aki­re ránézek, annak megfagy ereiben a vér ... Nem, nem, inkább talán ír üzetter, ragyogó, zsemleszín szőrű, jó futó, jó úszó ... De nem ..., jobb lenne, ha.,. Tessek mondani, mintegy 400 millió évvel ez­előtt vetettek ki a mélyben munkáló erők Földünk fel­színére és jelenleg az Irtisz völgyében találhatók. A- vul­kánikus ÜVBR kitűnő tulaj­donságokkal rendelkezik: igen ellenálló a különböző tűnő aprócska gép szabályos öltéseket készít. — Soha nem késő. Beiga­zolódott, hogy a tanulásra soha nincs késő. J. Whitte­ridgé 90 éves férfi sikerrel tett vizsgát francia, olasz, spanyol es német nyelvből. kar6z?mbenk^C7e0n0rCeTu^ Saiat hallása szerint 83 éve* kora ota. amióta olkez­dett Idegen nyelveket tanul­ni, friésebbnek erzi magát es megfiatalodott. fokos hőmérsékletet is elvi­sel. — Piac. Szerdal árak. is­mét 1—1,10 volt a tojás da­rabja, a tyúkot kilónként 25 —26 forintért adták. A zöld­hagyma csomója 1,20—2.40, a reteké 0.50—1,50 volt. Aspe­kire én? hasonlítók F. K. nót kilója 14—16. a sóskáé kezdték meg a harmadik év­folyamon. Az eddig még egyedülálló kezdeményezés a 9—12 forintba került, egy fej salátát 1—2 forintért le­hetett kapni. A sárgarépa kilója 2—2,50, a gyökéré 3— 4, a vöröshagymáé 4—5. a fokhagymáé 16—22, a száraz­me. Az oktatás elsődleges feladata nem a méztermelés, hanem a beporzó hadsereg babé 14—16, a burgonyáé védelme 1,80—2 forlntha került. Az almát 2,50—5, a diót 14—16, a mákot negyven forintért adtak. meg. A Magyar kiállítók anyagát már sajtótájékozta­tón is bemutattak. Robbanás A Mecseki Ercbunyuszatl Vállalat kóvagoszöllósi érc­dúsító üzemének légsűrítő telepén április 21-én este 8 óra előtt pár perccel az egyik legsüritő nyomoolda­lék légtérében a kenóolai­gózök felrobbantak. A rob­•banás leszakította a két nyo­mószelep fedeleit es átter­jedt a sűritettlevegő-veze­tékre is. ahol főleg a záró­szerelvényeket rongálta meg. A baleset következtében Andronics Zoltán, a légsürí­tötelep gépkezelője könnyebb növényvédelmi tanszék érde- égési sérülést szenvedett és a pécsi honvéd kórház égési osztályán ápolják. A robba­nás okának meoáÜHn'tótóra és a kér felmérésére viz-gá­lat indult. — Üj tantárgy: szet. A Keszthelyi dományi Főiskolán tárgy, a méhészet a méhé­Agrártu­új tan­oktatását 1970. ÁPRILIS 83. DÉLMAGYARORSM P

Next

/
Oldalképek
Tartalom