Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

Mélyf úrás rakétával |Föld®latti Amikor «/. űrrepülőtéren ni. Elméletileg az általuk el­Vosztok—tí, Vosztok—7 és érhető legnagyobb mélység 8 indításához 12 kilométer. Bármely, ha­a a Vosztok készülődtek, rakétakísérletet keszítettek elő a Moszkva melletti gyakorlótéren is. Ugyanúgy számolták vissza az időt: kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy, három, kettő, egy... Start! Fülsiketítő ro­bajjal törtek elő a gázok a fúvókákból. A rakéta azon­ban nem emelkedett a leve­gőbe, hanem köveket és föl­det szórva szerteszét — el­tűnt a föld mélyében. Alig halkult el a hajtómű, még szállongott a por, ami­kor á kutatók már a mint­egy méteres átmérőjű, mesz­sze: a föld mélye felé húzó­dó nyílást vizsgálták. A földalatti rakéta létrehozá­sának ötlete még a háború éveiben született meg a ha­ditengerészet egyik fiatal mérnökkapitányának fejé­ljen, aki zúzótültetes rob­sonló méretű, felfüggesztett fémkötél már saját súlyától elszakadna. Pedig még nem is vettük figyelembe a végé­re erősített bonyolult fúró­mechanizmust. Nyilvánvaló, hogy igen mély fúrásoknál a régi eljárás már nem alkal­mazható, új utakat kell ke­resni. A lőporgázok reak­tív fúrónyalábjának már nincs szüksége drótköteles függesztésre — kitűnően he­lyettesíti azt a reakcióerő, amely munkahelyzetben tartja a fúrószerkezetet, vagy kiveti azt a furatból. Hosszú évek sorén töké­letesítették a számításokat és a konstrukciót, míg végül megszületett a reaktív fúró­szer kezett „felújított" válto­zata. A szerkezet égésteré­ben a nyomás két és félezer atmoszféra. A néhány nyi­bantásokat hajtott vegre az lasból kilövelő felhevített Északi fronton. Alig hall­gattak el a fegyverek már a tervezöasztalnal találjuk, majd 194H-ban hozzálátott a kísérletekhez. A legkülönfélébb ötletek •száguldoztak fejében: szén­fejtőgep, favágó pisztoly, hordozható jégvágo-készü­lék, amely utat nyit a ha­joknak a jegben. Mégis a feltalaló figyelmét legjob­ban a fúrás ragadta meg — tekintve, hogy az előzetes kiserletek során bebizonyo­sodott, hogy a robbantásnál keletkező gázsugár szilárd kőzetekben is fantasztikus — gránitban például másod­percenként 10 centiméteres sebességet érhet el. A mai fúróberendezések körülbelül 8—9 kilométeres mélységbe képesek lehatol­guzsugarak borotvaéles pen­gekent hatolnak a kőzetbe, az irányítófej elfordításával pedig az össznyomás hatásá­ra nagy darabok válnak le a „vájatban", majd hamaro­san apró kőtörmelékké zú­zódnak. A fúrószerkezetet az átmérője mentén fúrt tangenciális fúvókából ki­áramló gáz reakcióereje for­gásba lendíti. Ugyanaz a gazáram tisztítja meg a fu­ratot a törmeléktől. A gázáram sebessege a furónyüásban meghaladja a szaz metert másodpercen­ként. Ez az orkán pneuma­tikus szállítóberendezésben hasonlóan hajtja fel a kiter­melt törmeléket a furatban. Sőt mi több a fúrónyilás egyúttal sajátos pneumatikus malomkent is működik, ahol a felfelé repülő, és egy­mással összeütődő törmelék fokozatosan elaprózódik. A számított fúrási sebes­ség közönséges talajban 250 méter, míg gránitban kö­rülbelül 5 méter percenként. A fúrószerkezet egy feltöl­téssel három és félezer ki­lométert képes haladni, ami még a legtökéletesebb me­chanizmusok számára is csak álom. Fantasztikusan alacsonyak a fúrási költségek is. A fu­rat minden métere — a leg­kedvezőtlenebb körülmé­nyek között sem kerül többe 5 rubelnél, míg a mai fú­rási módszerekkel ez a szám eléri a 200 rubelt. Kutatóintézetek egész sora érdeklődik a találmány iránt. A rakéta még ott is alkalmazható, ahol már a gyémántból készült fúrófe­jek is csődöt mondanak és különösen jól használható furatok rendkívül gyors ké­szítésére, de minden bizony­nyal pótolhatatlan lesz a bányászatban is. O. Zsolondkuvszklj üzem Az eszak-kazahsztáni sztyeppéken gigantikus vas­ércbánya építését kezdték el. A bányát önműködő föld alatti üzemnek tervezik, amely évente 5,5 millió ton­na nyersércet, fog adni. A mélyen fekvő érclelőhelyet és a felszíni négy függőleges akna köti majd össze. A fő­aknát, amely az érc kieme­lésére szolgál, többcsatornás felvonóval is felszerelik. A kisegítő aknát ket lifttel lát­ják el a meddő közét, vala­mint a munkások szállításá­ra. A fennmaradó két akna a szellőzést biztosítja. Az érc kitermelésére az úgynevezett szintes kény­szerjövesztéses módszert al­1 kalmazzék. Mi jelent ez? A 1 80 méter magas, és körülbe­lül 1 millió tonnás giganti­kus monolit tömböket rob­bantással „jövesztik" a bá­nyászok. Az információ a haladás tényezője A szocialista gazdaságban az inforntóció kiindulási ala­pul szolgál a tervek összeál­lításánál, a terv irányelvei­nek helyesbítésénél, valamint a tervteljesítés realizálása közben elért eredmények elemzésénél. Ezenkívül az információ a tudomány és technika, továbbá a népgaz­daság valamennyi ága fejlő­désének egyik legfontosabb tényezője. Ez a magyarázata annak, hogy a szocialista or­szágokban állandóan nő az inlormáció jelentősege. A gazdasági fejlődés sajá­tosságaihoz mérten egyes szocialista országokban az információ feladatai külön­bözőek, mivel annak rend­szerei is különböznek egy­mástól. E különbségek elle­nére igen sok közös vonásuk van. Ez elsősorban az informá­ciós tevékenység állami ko­ordinálásának rendszerében jut kifejezésre. Az informá­ciós tevékenységet vala­mennyi szocialista ország­ban az információ főbb köz­pontjainak segítségével álla­Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Nm-sa Janót es Jan­kóval! Ei a, Abiaham József es Tóth Eva, Ungi Zoltán es Per­nek! Anna Maria. Gyuris Kai­mán es Vörös Emília, Dodoo Eduárd Amunor és Palkó Anikó, l.evai Mihály cs Jakus Maria. Stmsel Mózes es Nacsa Rozá­lia, Sebestyén György es Bunli Etelka, Polgár István és Ver­benyi Eva. Bokor Mihály és dr. Menyhárt Katalin, Ivénku Já­nos eá faragó Vilma. Hosszú Zoltán es Terhes Klara, farkas Mihály es Varga Anna, Szalgi István és Véber Eva, Szabó Fe­renc és Vas Irma házasságot kötöttek. Születés: Molnár Istvánnak és Tóth Ilonának Attila, Juhász Imre Istvánnak és Mangó Má­riának Marid Andrea, Szepesi Józsefnek és Vass Lídiának Gyöngyi, Farkas Imrének és Zádorl Anna Margitnak Imre István. Kasza Tamásnak és Tóth Hona Erzsébetnek Gábor. Kis Miklósnak és Bozókl Mártának Maria. Putoczki Gábornak és Bójal Juliannának Andrea. Vitai Antal Sándornak és Ráez Márt­anak István. Kéri Józsefnek és Szrenka Piroskának József At­tila. Pigntczki Istvánnak és Csonka Irmának Tünde. Árnyas Gyula Pálnak és Magda Magdol­na Mártanak Magdolna. Szokoly Tamásnak és Nagy Mártának Tamás, Szlovák Gábornak és Tóth Máriának Renáta. Király Jenőnek es Pótári Anikónak Eni­kő, Prágai Jánosnak és Szau­ter Ildikónak Anikó. Rácl Já­nosnak és Farkas F.rzsébetnek Katalin Erzsébet. Juhász Illés­nek és Hanria Györgyinek Eri­ka Györgyi. Marschang József­nek és Holló Katalinnak Kata­lin Rita. Mernyó Miklósnak és Mládl Erikának Miklós László. Tóth Istvánnak és Trum Rozá­liának István. Llpták Imrének OS Nóvák Annának Tivadar. Ko­vács Istvánnak és Török Anná­nak IstvAn Tamás. Temesvári Györgynek és Molnár Annának Gyöngyi Anikó. Szitás Benedek­nek es Kocsárdl Ágnesnek Ma­rian Ágnes. Csűrt Istvánnak és Markai Máriának István. Csűrt Istvánnak és Harkal Mártának János. Béké Fcrencnnk és Bokal Annának Anikó. Mlnvó László­nak és Kehemmel Rozáliának Rozália Kriszta, dr. Opál Sán­dornak és P'esz Ágnesnek Ka­talln. Kiss Józsefnek és Csánvl honának László. Tóth Jenőnek es Huszár Máriának Szilvia. Mik­lós Gábornak és Nverges Iloná­nak Ilona Miklós Gábornak és Nyerges Ilonának Katalin. Bn­kondl Endrének és Antal Anná­nak Richárd. Vlnoze Bélának és TJomahldv Te-éziának Fog. 1árka. Kézér Tm—ének vás An"»óneV Vr)ka Évának Ferenc. Hausel Ferenc­nek ós Kelemen Irénnek Emőke Andrea, Tácsi Zoltánnak és Bo­do Klarának Ildikó, Horváth Ká­rolynak és Jókai Irénnek Nor­bert Károly. Fogarasl György­nek és Hesz Editnek György Róbert nevű gyermekük szüle­tett. Halálozást Baranyás Ferencné Pernyész Marcella. Potoczky Pálne Németh Franciska. Baka­est Istvánná Dekany Márta. Szüts Sándor. Sajtos József. Treer Ilona Mária, Obauszki Pálné Gyurik Zsuzsanna. Csl­esely András. Sebestyén István. Kun-Szabó Ferenc, dr. Sípos András, Kovács István. Farkas József. Ilia Oyörgyné Török Márta. Bernát Józsefné Gyöngyi Piroska meghalt. II. KERÜLET Házasság: Bölcsked-Molnár-Lász­ló és Figura Hona, dr. Dobó András és Gulyás Zsuzsanna, Fejes Tamás és Szeredl Erzsé­bet. Szénás Imre és Horváth Erzsébet. Tóth l.aJos es Mihály Julianna házasságot kötöttek. Halálozás: Manterer János. Lo­val György, Havranek Ferenc. Tiszai József. l.évi Jenőné Grün Jolán Ilona Kurusa Antal. La­bancz. János. Gera Istvánná Ge­ra Katalin. Tóth Mihályné Er­délyi Mária meghalt. III. KERÜLET Házasság: Klspál Béla és Sza­bó Aranka Maria. Márki Lajos es Bálint Anna házassagot kö­töttek. Születés: Dézsi Zoltán Pt-ternek >s Dalmadt Mária Erikának Zol­tán. Ormándi Janosnak és Tt­scczkt Teréziának Zsolt. Szögi Istvánnak éa Fodor Irennek Ti­bor. Varga Mihálynak és Cso­mós Erzsébetnek Mária Erzsébet Gergi Péternek es Által Ruzsl­cának Zoltán János. dr. Katona Imrének es Hááz Mária Nikolet­tének Judit. Lukács Ferencnek es Marko Katalinnak Tímea. Varga Imrének es Bodó Irén­nek Zsuzsanna. Halkó Pálnak es Dekany Erzsébetnek Attila. Kolomnar Jánosnak és Kolom­pár Mártanak Erzsébet. Vesze­lovszkt Jánosnak és Szélpál Jo­lánnak Tünde. Kával István Jó­zsefnek és Orbán Mária Rozá­liának Ovörgy. Szélpál Vilmos­nak és Tart Márta Teréziának ll-én. Tólh Jenő PAlnak és Sze­keres Máriának Gábor Jenő ne­vű gyermekük született. Halálozás: Ágoston Ferenc Mucsi István. Ménesi József. Bo­dó Péterné Kis Rozália. Csonka Vlncéné Dobó Ilona. Tószegi Sándor. Sándor Gyula. Miklós András. Miklós Istvánná Tóth és rSó- Terézia Tóth Andrásné Kis Mi­Kat-lin rtn. F0i„n Jánosné Buják! Má­Levonás, kártérítés címen Lsjter Ferencnek és Lepsényi ria meghalt. delmagyarorsiág KEDD. Wífl. ÁPRILIS 21. Cs. F. olvasónk sérelme­zi, hogy vállalata magas kártérítésre kötelezte. Fi­zetésének ötven szazalekát kell részletekben a felme­rült kár megtérítésére be­fizetnie. Hasonló esetben a büntetés mértéke a havi kereset 15 százalékát nem haladta meg. Nagyobb büntetési csak akkor szab­tak ki, ha a dolgozó több­ször is tetemes kárt csi­nált. Olvasónkkal most fordult elő, hogy a kiadott utasításról megfeledkezett, s nem hajtotta végre. A vállalatnak ebből eredően kára származott. Kéri, tá­jékoztassuk: mit kell ven­ni a kártérítés kiszámí­tásának alapjául; a tényle­ges munkabért, vagy pedig a nyugdíjjárulékkal csök­kentett bért; továbbá hc­lyes-e, hogy a vállalat mindjárt az első esetben ilyen magas összeg meg­fizetésére kötelezi? A Munka Törvénykönyve 57. paragrafusa szerint a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségének vét­kes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Az alapvető sza­l>ály szerint tehát, a dolgozó akkor tartozik kártérítéssel az okozott kárért, ha vétkes­seg — tehát szándékosság vagy gondatlanság — terheli. A kártérítés összegének megállapításánál nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a dolgozó követett-e már el hasonló vétkességet hanem egyéb körülményeket is, például: gondatlanságról vagy szándékos károkozásról van szó. Figyelemmel kell lenni továbbá a dolgozó be­osztására, a károkozás gya­koriságára, társadalmi ve­szélyessegére és égyéb kö­rülményekre is. Akinek kár­okozó magatartása súlyosabb elbírálás alá tartozik, indo­kolt, hogy magasabb kártérí­tést fizessen. A Munka Törvénykönyve 57. paragrafusa szerint gon­datlan károkozás esetén a kártérítés összege nem lehet több. mint. a dolgozó havi keresetenek tizenöt százalé­ka. Havi átlagkeresetének ötven százalékával felel azonban a dolgozó, ha a kár foglalkozási szabályok, va­lamint gyártásra, árukezelés­re vagy minőség átvételére vonatkozó előírások súlyos megsértésének következmé­nye. A kollektív szerződés ha­sonló mértékű felelősséget írhat elő a 30 napon belül harmadik vagy további gon­datlan károkozás esetére is. A kártéri lés összege azonban ilyenkor egy naptári éven beiül nem haladhatja meg a dolgozó évi átlafikeresete­nek egynegyedét. Másfél havi átlagkereseté­nek megfelelő összeg megté­rítésére lehet kötelezni a kollektív szerződésben meg­határozott felelős beosztású dolgozót, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladatainak ellátása köré­ten okozta. Gondatlan bűn­cselekménnyel okozott kár esetén a kártérítés összege háromhavi fizetésig terjed­het. ha pedig a bíróság a dolgozót szabadságvesztésre ítélte, egyévi átlagkeresetét lehet kártérítés címén ki­szaoni. Szándékos károkozásnál a kár következményeit a dol­gozó teljes egészében köteles viselni. Ilyenkor a dolgozó a teljes kárt köteles meg­teríteni. E rendelkezés sze­rint az átlagkereset kiszámí­tásánál a teljes jövedelmet itehát nyugdíjjárulék levo­nás nélküli összeget) kell alapul Venni. Kérdésére közöljük, hogy az átlagkereset kiszámításá­nál a tényleges, nem pedig a nyugdíjjárulékkal csök­kentett bért kell alapú! ven­ni. Ugyeben a vállalat eljá­rása törvényes volt. Ameny­nyiben úgy találja, hogy nem a szabályoknak megfe­lelően kötelezték a kár meg­térítésére, panasszal élhet a vállalati munkaügyi döntő­bizottságnád. Dr. V. M. mi központi szervek irányít­ják. Azzal párhuzamosan, hogy a szocialista országokban kifejlődött és megjavult az információs szolgálat, a KG­ST országai között ezen a téren megszerveztél: az együttműködést, A tudomá­nyos és műszaki kutatásokat koordináló állandó KGST­bizottság keretében munka­csoport működik, amely a műszaki-tudományos infor­máció kérdéseivel foglalko­zik. Tevékenységét ez a csoport az olyan problémák megoldására összpontosítja, amelyek az információs anyag, a szolgáltatások és tapasztalatok kicserélése, a közös kutatás stb.* terén az együttműködés fejlesztését szolgálják. A munkacsoport aktív résztvevője Lengyelor­szág, amelyre e munkák irányítását bízták. Az infoimációcsere kérdé­sét, különösen az utóbbi években, nagy figyelemmel kísérik a nemzetközi szer­vezetek, szakemberek, poli­tikusok, a gazdasági és tár­sadalmi élet szervezői. Ez többek között azzal magya­rázható, hogy egyes országok nem képesek saját erejükből a tudományos kutatásokat nagy mértékben kifejleszteni, mivel ezek mind nagyobb pénzügyi ráfordításokat igé­nyelnek. Ezen a területen a szocialista országok konkrét intézkedéséket foganatosíta­nak a KGST keretében Igy például a múlt évben a KGST országai a megkötött kormányközi megállapodások alapján nemzetköri tudomá­nvos és műszaki információs központot létesítettek moszk­vai székhellyel. Ez a világ első ilyenfajta nemzetközi szervezete. Feladatai közé tartozik a nemzetközi infor­mációrendszer terveinek ösz­szeá'lítása, az információ el­meleti ós gyakorlati problé­máinak kidolgozása stb. (MTI) i Pontos jelzés Az lel Parls-ból Mi, horgászok Csak az nevezhet bennünket birka türelmű félnótás­nak, aki soha nem találkozott még a szenvedéllyel. Mert aki próbálta, tudja, hogy a horgászat az egyik legigazibb, s legemberibb passzió. Rólunk persze mindenki tudja, hogy „szülelett hazudozók" vagyunk. Méteres darabokat szabunk ki a levegőből hétfőnként, ha netán horogra akadt valami félkilós márna, s azonnal megszorozzuk a számokat, ha keszegelni jártunk valami kanalison. A szor­zó a fogás arányában változik. Előfordul, hogv nagyobb a szorzandónál. De mi van akkor, ha nincs mit szoroz­nunk? Hohó, arra is tudunk ám kádenciát! Ilyenkor szok­tuk mondani: — Jai. hát nem azért a pár vacak halért ülök én kint. Dehogy! Nem is szeretem a halat. Ha nagv néha a ha­lászcsardába kényszerít valami vendég vagv rokon, hát ott is túrós csuszát rendelek. De ha szeretném is: vehet­nék, nem drága. A természet szépségéért járok ki. A méz­illatú füzes! A vízpart levegője! Az üvegtiszta csend! No. ez a legnagyobb hazugság. Dehogy azért járunk ki! A horgász nem látja a füzest. a partot, az eget. Csu­pán azt a kabátnyi vízfelületet, ahol vékonyica ezüst su­gárként táncol a damil. A lathatatlan mélységben tekereg a csali. Harap a hal. aztán csörren az orsó. vagv buggyan a dugó. Az ember legyőzte a vízben ügyesebb élőlényt, becsapta a halat. 'Ez a szenvedély titka: a győzelem re­ménye. Azt írtam: harap a hal. Ez ígv megint nem igaz. Mert a hal nem harap. Harapott két éve. harapott tíz éve. ami­kor az a hűvös tavasz volt. harapott három éve. amikor az a meleg tavasz volt, harapott tavaly, a múlt heten. tegnap, rfp ma. éppen ma sehogy nem akar harapni. Ez fölöttébb bosszantó lenne, ha nem tudnánk minden idő­ben, s minden alkalommal magyarázatát adni a ha­lak passzivitásának. De tudjuk! Mert mindany­nyian nagy-nagy zoológusok-biológusok, sőt univerzá­lis természettudósok vagyunk. Pár napja, két szovjet írót kalauzoltunk a Kultúrpa­lotában. Illő érdeklódessel hallgatták a Somogvi Könyv­tár tudós őreinek magyarázatát, áhítattal simogatták a bemutatott könyvritkaságokat. Megnézegették a múzeum­ban Rózsa Sándor fokosát, meg a kihalt mesterségek egy­kori szerszámait. Szemük legigazabban mégis a Tisza élő­világát bemutató tárlóknál csillant fel. Vologya. a fiata­labb vendég szinte futott a preparált halakig, s ott hosz­szú időre lehorgonyzott. Társa is odaért hamarosan, s na­gyokat csettintve nézegették a bajszos harcsát, a hosszú csukát, a fogast, a pontyot és a többit. — Most is lehetne ilyeneket fogni a „Tyiszában"? — kérdezték. — Hat... most ugve igen magas a víz, ilyenkor kimos­sa a' partból a behúzódott apró élőlényeket. Majd bolond lenne a hal éppen arra harapni, amit mi belógatunk ne­ki. Ilyenkor nem harap. De különben sem haraphat, mert szeles az fdő. Mozog a víz. fél a hal. Időnként előbújik a nap. s ez még rosszabb. Megvakítja a halat, nem látja a csalit... Hadartam, magyaráztam, a tolmács alig győzte fordí­tani. Érzésem szerint azonban anélkül is értették. Az idő­sebb kacagni kezdett. A vállamra veregetett, s azt mondta: — Harasó! Tovaris nasztojasésij riboljov! — Vagyis: igazi, valódi horgász! Amire én azt mondom: tehát az ismérvek Moszkvá­ban. Leningrádban, Szegeden, s mindenütt a világon — egyformák _ Annus József I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom