Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

Lemezalbum Do!omit_ A Quallton újdonságai ez­úttal is az egyetemes és a magyar zeneirodalom ritka­becses értékeiből adnak íze­lítőt. A Lőwey Kléra gim­názium Kodály Zoltán kó­rusa Andor Ilona dirigálá­sával a világhírű mester négy évtizedes énekkari terméséből válogat olyan népszerű kompozíciókat, mlnt a Hegyi éjszakák. Is­ten kovacsa, Túrót eszik a cigány, Vejnemójnen muzsi­kál stb. Mozart rendkívül gazdag hagyatékából a fúvó­sokra epftett kamarazenei müvek három gyöngyszeme szólal meg u Magyar Fú­vósötös és a Kossuth-díjat kapott Bartók vonósnégyes tagjainak előadásában: az Ecz-dur zongora-klarinét­mélyhegedű trió, uz F-dúr oboakvartett és a D-dúr fuvo­lakvartett. Két alig Ismert, 18—19. századi hangszeres vlrtóz, a francia Plerre Loui.s Hus Desforges és a német származású Joseph Muntz-Berger gordonka­gordon szonátáját Mező László, a szegedi koncertkö­zönség közeli Ismerőse és Döme Jenő, a rádiózenekar szólistája mutatja be. A darabok kottáit az egykori Esterházy-archlvumnak az Országos Széchenyi Könyv­tár Zeneműtárában őrzött anyagából válogatta kl Dö­me Jenő: a lemez (gy zene­történeti kuriózumnak szá­mit. De ritka csemegének szá­mít a Hanglemezgyártó Vál­lalat négy-négy lemezes, részletes ismertetővel ellá­tott népzene-válogatása ls. A hazai folklór ősi, eredeti formájával ma mér ritkán találkozni, művelői inkább csak rákérdezésre, a gyűjtők kedvéért szánják el mugukat éneklésre. ígv kiváltképp pótolhatatlan Jelentőségű a népdalok lemezfelvétele, mely szakemberek, laikusok érdeklődésére egyaránt szá­míthat. vagyon Rudabánya környékén, Alsótelekes község határá­ban új ásványi kincsre, do­lomitra bukkantak. Az ed­dig feltárt dolomitvagyont mintegy tízmillió tonnára becsülik és kitermelésére az elmúlt évben új bányát nyi­tottak. Az alsótelekesi dolo­mit mintegy harmincszézu­lék kaktóimqxldot és tizen­nyolc—husz százalék magné­ziumot tartalmaz. így ko­hászati célokra alkalmas. Az E-5-ös út végén w Szoged-Röszko az ország legforgalmasabb határátkelő helye Dilemma Az anyunak vagy a lányának adjam a virágot? Egy kis vita | a szegedi opera múltjáról Az E—3-ös transzkonti­nentális út magvarovszáai szakasza a szeged-röszkel határátkelő helyen végződik. A betonút kí£vózó szalagján nappal és éjszaka állandó a forgalom, elevenen lüktet a határátkelő hely élete. Rekord A forgalmi ellenőrző pont parancsnoka, Ottlecz János határőr őrnagy, a kérdésekre válaszolva adatokat közölt. Tavaly 2 és fél millió em­ber — érkezők és kiutazók — léptek át a határátkelő helyen. Télen kevesebb volt az utazó, de márciusban már megkezdődött, g most szapo­rodik. nyárra pedig tetőzik a forgalom. Egy legfrissebb adat: idén márciusban S7 ezerrel főbben lépték át a ha­tárt. mlnt tavaly, ugi/ancsak márciusban. Ez rekord. Nagy és növekvő a kamionos áru­szállítás. Magyar, bolgár, ju­goszláv, osztrák, albán stb. kamionok futnak ide be. Tí­zevei. százával gördülnek át a határon. Hazánk legforgalmasabb átkelőhelyévé lépett elő a Szeeed-röszkei. s így találó a kifejezés: az E—5-ös út magyarországi szakasza a népek országútja. Tavasszal, ősszel egy-egy hónapban fél­száz. nyáron közel száz or­szág polgárai fordulnak meg az átkelőhelyen. Volt olyan nap tavaly, a nyári csúcs­ban, hogy 56 ezren — nem tévedés! — jöttek és mentek. vesen vannak —, hamis úti­okmányokkal akarnak át­csúszni. csempészni, stb. — rajtaveszt. A határőröknek cs a vámőröknek minden eszköz adott a visszaélések megakadályozására. Jól Is­merik a „trükkök" minden változatát. S a néhány becs­telen miatt nem bizalmatla­nok az utazókkal szemben, viszont a kötelességüket mindenkor teljesítik. Az útlokmányoknak meg­felelően vihető és hozható áru, ajándék, a vámkötele­seket vagv a többletet az előírások szerint be kell je­lenteni. A „feledékenység" Itt is megbosszulta magét, és következményekkel jár. Túl a magyar határon, a jugo­szláv forgalmi ellenőrzési ponton ugyancsak szigorúan ellenőrzik a rendelkezések megtartását. Jó az együtt­működés a magyar és a Ju­goszláv határőrizeti szervek között kai anyanyelvükön beszélt Amikor gyorsan befejezte munkáját és három nyelven további Jő utat kívánt, ki­törő tapssal köszöntötték. Gondok Taps A határőr tisztek Itt álta­lában több nyelven beszél­nek. ígv bármelyik állam polgárával szót értenek. Gyakran „idegenvezetők" is. és az érdeklődésre közlik, hol Intézhető a szállás Sze­geden, hol lehet jól vacso­rázni. A nyelvtudás ls tiszteletet ébreszt sőt olykor tapsot ls hoz. Érkezett egy osztrák utazási iroda busza, több ál­lam polgárával. A magyar határőr tiszt a németekkel. Rend, tisztesség az ans010^31 az oiaazok­A legforgalmasabb átkelő­hely épülete. helyiségei egyáltalán nem felelnek meg a követelményeknek, és őszintén szólva restellkedni kell miattuk. A mostani épü­lethez máslkat emelnek, olyat, ami Illik és kell Ide. Ez azonban egyelőre még terv. A megvalósítás viszont sürgető és Indokolt, hogy az ügyben Illetékes valamennyi szerv megtalálja a lehető leggyorsabb megoldást. Jó lenne az építkezést hónapo­kon belül megkezdeni és mi­előbb befejezni! Az E—5-ös utat a miháljr­teleki elágazástól Szegedig javítják. Ez alatt a forgal­mat Mihálytelken át bonyo­lítják majd le. Már most in­dokolt. hogy Mihálytelken át kialakítsák a legjobb for­galmi rendet. Ez az út ugyanis keskeny, és a sze­mélyautók. kamionok for­galma könnyen dugókat okozhat az úton. Ez azután kihat a forgalmi ellenőrzési pont munkájára is. A torló­dás az úton egy csapásra torlódást okozhat az átkelő­ben, megzavarja áteresztő­képességének ritmusát. Ezért sürgős a rendezés, illetve a nemzetközi főút gyors javí­tása. (Vforvuy Sándor Egy Amerikában élő regi jó barátom juttatta el hoz­zám a külföldön élő magya­rok részére szerkesztett MA­GYAR HÍREK egyik feb­ruári számának kivágott ol­dalát, melyben „A TtSZA VíZKN NEVELKEDETTEK NKVEHEN ..." cím ulatt Magyar László, a régi szege­di hírlapíró „Helyreigazilás tizenötezer kilométerről a szegedi opera története ügyé­ben" közöl érdekes megália­pltasokat az 1943 előtti és utáni szegedi opera törté­netéről. A cikk bevezetőjeként a lap szerkesztőségi- közit, hogy a múlt év november 13­ikl számában Szegedről adott nagy beszámolóban a szege­di opera alapítasáról ls ír­tak „Egy város operát ala­pit" címmel, a fnint bevall­ja: „sajnos nem teljességgel". Ugyanis e közlemény kiegé­szítéséként először L. Taus­sing Los Angelesből, majd Magyar László Szegedről szól hozzá a varosunkról adott beszámolóhoz, amit már azért ls örömmel adnak köz­re — írja a Magyar Hírek szerkesztősége — Wt akik szívesen emlékeznek Szegedre, jobban megismer­hetik". Magyar László a lap szer­kesztőségéhez irt levelében — amit a lap teljes terje­delmében közöl — leírja, hogy régi baráljatól. a kö­zel negyven évvel ezelőtt ki­vándorolt Tauzzínp Lajostól aki ugyancsak Szegeden élt Tardos-Taussing Armiu or­szágszerte Ismert grafikus­művésznek (Tömörkény Istr ván, Juhász Oyula és Mó­ra Ferenc jó barátja) a íta, egy rövid levél kíséretében megküldte neki u Magyar Hírek 1969. nov. 15-lkl szá­mának azt a részét, mely­ben a negyedszázadu fel­szabadult Szeged nagyszerű fejlődését érzékeltető írások jelentek meg. Messzire sza­kadt barátja — írja Maavnr László —. azt kívánja tőle. hony „A Tisza vizén nei cl­kédrltrk nevében" rektlfl­káljii az „Egy város operát tanul'' címmel közölt ripor­tot, amely kissé tájékozat­lanul tájékoztatja a Magyar Hírek olvasóit, tehát a kül­földön élő magyarokat „ami régi Scrpediink kulturális múltjáróí". A Magyar Hí­rek ugyanis a szegedi ope­ra születését úgy állítja be. hogy az csak a felszabadu- ként hadd közöljem még, lás után azületett, a lelkes hogy többek között például szavakkal méltatja Vaszy 1899-ben Krecsányi Ignác Viktornak valóban elévülhe- igazgatása alatt is a szezon tétlen érdemelt, mert „ad- folyamán 8 opera, Makó I,a­dig az időpontig Mag.varor- Josné Igazgatásakor, 1910­szágon csak u budapesti Ma- ben 7 operát. Almassy End­gyar Királyi Operaház szol- re 1911-ben 9-et, 1919-ben gálta az opera kultuszéi..tízet, Puiágyi Lajos 1921-ben és 1946. március 6-án hetet, míg Andor Zsigmond Bizet CARMEN-jével meg- 1923-ban 14 operát 44 elő­tartotta első előadását az adásban, 1924-ben 15-öt 85 ,." előadásban es 1923-ben 14 művet 4t előadásban muta­első önálló vidéki opera • Magyar László levelében felhívja a Maiivar Hírek tott be' Mint érdekesség em­si^rkesztöségéívrit figyíúmét '/'TfL J* arra, hogy Taussig Lajos ba­rátjának tökéletesen igaza alat' «mlkor Tarnay Ernő van, mert ott messze a ?°Laz IgazgaͰ' s akl, a ,to SSttttS^ ^aTkte-ttra^h^m ffi? nyolc (8, 11, 9) operát mu­tatott be összesen szazöt elő­CÍLSLL, CL RVC, vuuglltl­ború között ls volt önálló e asDan; hogy Szegednek már 1945 előtt, tehát a két világhá operaegyüttese, sőt az első Szeged város közönségének világháború előtt és alatt is ré8i vágya egy önálló ope­kötelezte a város színházi szabályrendelete a minden­kori igazgatókat a kötött szerződés értelmében az ön­raház felépítése, s hogy ez valóra vrtllk-e é.» mikor — nem lehet tudni. Minden­esetre .ml is elmondhatjuk álló operatársulat fenntartá- Magyar László cinkének zá­sára, (Az igazság kedvéért azonban meg kell állapita­nunk, hogy ezek az opera­együttesek közel sem állot­tak akkora magánénekfai és zenekari létszámból, mlnt a rőszavsival, ,,,. hogy anv­nyl rektinkáclőt fölt étiéhitt megérdemel az Igazság, no meg az a L. Tussig is, aki közel negyven esztendeje él a Csendes-óceán partján és felszabadulás utáni együtte- onnan ls féltékenyen őrkö­sek.) Többek között a továb­biakban Magyar László meg­említi Andor Zsigmondot, a kiváló muzsikus-igazgatót, aki (1923—1926) „soha nem remélt operai kultuszt te­remtett Szegeden" és ami or­szágos zenei szenzációnak számított: ö mutatta be 1024. május 14-én (és nem márci­us 24-én) Mascagnl „KIS MARAT" című operáját ma­gyarországi ősbemutatóként. A színházi krónikák hiteles adatai szerint már 1833-tól kezdve — írja Ma­gyar László — átlandóan szerepeltek operák a szege­di színház műsorán ..." Majd így folytatja: „...Csu­pán a kuriózum kedvéért íróm Ide. hogy Verdi NA­BUCCO-Ját 1837. augusztus 23-án mutatta be a szegedi színház, tehát pontosan száz évvel nz 1937-es Vaszy-féle bemutató előtt..." Továbbiakban Magyar László felsorol jó néhány színrehozott operát, opera­énekesek neveit és a min­denképpen helyeselhető rek­tifikált .adatók kiegészítése­llik egykori pátriája. Szeged elvitathatatlan kulturális ér­demei fölött". Jenő István Személyes tapasztalat és vizsgálódás, az utazók közül sok megkérdezett véleménve alapján bátran állítható, hogv o roppant forgalom kö­vetelményeinek jól. általá­ban és Jellemzően udvaria­san. tesznek eleget mind a határőrök, mind a vámőrök. A* útiokmányok kezelése és a vámvizsgálat után folytat­ható az út. A csúcsidőben — amikor például naponta több tízezer az utas és egyszerre sokan jöttek — előfordult, hogy fél órát, vagy egy órát kellett várakozni. Az átkelőben rend van. az érkezőt, H távozót tisztesség­uel fogndják. Pedig ezrekkel foglalkozni, beszélni, pláne a nagv utat megtett, vagv ide­gesebb utasokkal fárasztó is. De bírták türelemmel, ud­variassággal. Nagy tapasztalatú határ­őrök és vámőrök dolgoznak itt. Immár negyedszázada teljesít szolgálatot a határ­őrségben Juhász Mihály Őr­nagy, Vlri Imre és Sza­bó Ernő főhadnagyok, ök Is. mint a parancs­nok és a töbhl tisztek, atad­ják tapasztalatukat a Kns­suth Lajos Katonai Főiskola határőr tagozata hallgatói­nak. akik bizonvoc gyakorla­ti képzést az átkelőhelyen ls kapnak. Ismerik a „trükköket" Akinek tisztességtelen a szándéka — elenyészően ke­Földek patikája Lombikok, kémcsövek, mű- A térképezés helyszíni lő­szerek világa; izotóplaboré- lajmlnta vétellel kezdődik en tórium, talajminták, vegy- az mtezet talajlaboralórlu­szerek, tégképek, rajzaar.ta- inában folytatódik, majd kü­lok az Országon Mezőgazda- lönböző liartogramokban én sági Minőségvizsgáló Intézet- gyakorlati tanácsadásban tes.. ben. Hatósági Jellegű ellen- tenül meg. A toldj különböző őrzés és szakvéleményezés, minőségét figyelembe véve tudományos kutatán én gya- készítik a tulajhasznoeítájt korlati tanácsadás az intézet karlqgramot, amely tartal­munkája. feladata. mazza — például — a java­Talajtani én agrokémiai solt művelési áeakat és azt vizsgalatokat végeznek a a maximálta mélységet. negymúltú Intézetben, ameddig a talaj károsodás amelynek elődje az 1892-ben nélkül forgatható, vagyis alapított Kémiai Intézet volt. szantassal művelhető, olyan vezetőkkel, mlnt az A talajjavítás! kartogram alnpiiö Llebeiman I*ó. Kn- a felhasználható Javítóanyag sutany Tamás vagy 'Sig- minőségét éo 'nennyiségét mond Elek. mulatja, a vízgazdálkodási Hét talajtani osztályán, kartogram egyebek között Budapesten, Mosonmagyar- arról tájékoztat, hogy a ta­óváron. Kaposváron. Szege- laJhói mennyi vizet tudnak den, Mezőtúron, Debrecen- a növények felvenni. Külön ben és Miskolcon az egész, kartogramok tartalmazzák a országra kiterjedő vizsgála- talaj tápanyagoliátottságát. tok folynak. Üzemi genetikus az erózió mértékét, a szlke­talajlér1 péket készítenek a sedés fokát. A talajtulajdon­tsz-ektiek. mezőgazdasági ságok közül mindig azokat üzemeknek. Hat év alatt 1 smelik kl. amelvek az adott millió 7i»0 ez.er holdnyi terű- gazdaságban vagy területen lei üzonii talajtórképét ké- a termelés szempontjából a szítettek el. A OÉIMAGYARORSÍÁÉ SZOMBAT, ím ÁPRILIS 18. A lóvösúltól a metróig Budapest új büszkesége, a utóbb megépült Európa el­metró avatását 138 esztendős ső városközponti villamos­múlt előzte meg a főváros Vonala a Baross .ulc^bpn, és tömegkrtzlekedésébéit C.mk 18ttH-ban már a magyar fő­néhány főbb állomása en- vártig büszkélkedhetett az nek a fejlődésnek: Még egész kontinens legnagyobb 1832-t írtak, amikor elindult és műszakilag legtökélete­nz első omnibusz — a sín- sebb villamosvasútjával. hez nem kötött, lófogatú' Még ezt megelőzőleg, Jármű — a mai Roosevelt, 1896. május 2-éfi adták át illetve Vörösmarty tér és a a forgalomnak Európa első Városliget között. Harminc-, földalattiját, amelyet forra­négy év múlva lépett fel /a dalml újításként villamos nugy versenytárs, a lóvasút, kotrógépekkel építettek, és amelynek első vagányát a mai Kálvin tér és újpest között fektették le. 1887 volt mér. amikor az első vil­lamos végigcsörömpölt a a Nagykörúton, a Nyugati pá­lyaudvar és a mai Maja­kovszkij utca között. Röviddel HÉV-vonal. amelynél az egész világon először alkalmaztak motor­kocsikat önálló mozdonyok helyett. De ezt ls Jóval meg­előzte 1870-ben a sikló, 1674-ben a fogaskerekű és 1867-ben a soroksár-ctnkotai Az első világháború má­sodik évében Indult meg a fővárosban az első rendsze­res autóbuszjárat, ma pedig az Ikarusok csaknem 600 kilométeres útvonalukon már 850 millió utast szállí­tanak évente a város hatá­rain belül. így jelenleg a lakosságnak csak mintegy 4 százaléka kénytelen 500 mé­ternél többet gyalogolni, míg hazulról vagy munkahelye­rői eléri a legközelebbi megállót. A koronát minderre most az új földalatti tette fel. öt­száztiz főre méretezett sze­relvényel naponta átlag 176 000, évente tehát mint­egy- 61 millió utassal szá­guldanak végig pályájukon. legfontosabbak. Tereprendezéshez. fcalaj­iBvltáshoz, öntözéshez tele­pítésihez és számos, a talajjal naóteíüRgő témában adnak tudományos alaposságú taná­csot az Országos Mezőgaz­dasági Minőségvizsgáló In­tézetben. A termelőszövetke­zetek kérésére a térképeket, szakvéleményeket, térítés ellenében készítik. K. M Atomerőmű A Duna portján fekvő KozloduJ városkában. Bul­gária északnyugati részén ;yui az ország első alom­erőmüve. Az erőmű építésé­nek befejezését 1974-re ter­vezik. Az erőmű berende­lése uránreaktorokbői tevő­tik össze, melyek önezkapa­ciiöia ROo megéwstt. a kő­jőbbiokbeu az erőmű kape­citaaat tovább növelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom