Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Szegedi művészek Cs. Pataj Mihály A „Cs." betű azt jelenti, hogy csabai; vagyishogy békéscsabai. Persze, ennyi erővel egy nagy „B" betűt is illeszthetett volna a neve elé Cs. Pataj Mihály, hiszen élete sokkal inkább Békés megyéhez, mint annak fővárosához, Csabához kapcsolódik. Dehát Pataj Mlhályból Cs. Pataj lett. tgy ismerték meg 1959ben Szegeden, s ígv emlegették, emlegetik a város határain túl. is ... Merthogy emlegetik — tagadhatatlan. Tetszett a közönségnek, amit szarvasi tanárként, vízfestékkel kartonra vitt, fába metszett, s tetszik az Is, amit mostanában — immár a Szegedi Tanárképző Főiskola adjunktusaként — olajjal fest a kisebb-nagyobb pozdorjalemezekre. — Melyik készül könnyebben: a kicsi vagy a nagy kép? — Egyelőre a kiesi! A szorosabb keretekben tömörebben valósítható meg a téma; szenvedélyesebb színekkel, nagvohb drámaisággal. A szélesebb méreteket viszont nehezebb befogni; n tágasabb táblákkal keservesebb a munka. De hát Cs. Pataj Mihálynak a nagyobb méretek sem maradnak idegenek. Ahogy mondja kijárja ő ezt az iskolát is, mint ahogy kijárta a korábbiakat. Az akvarellfestését, a táblametszését, amelyekkel első sikereit aratta, s amelyekből első kiállításainak anyaga összeállt. — Hol is voltak etek az első tárlatok? — Szarvason, Békéscsabán, Gyulán, majd Szegeden. Később — az újabb munkákból pedig — a budapesti Derkovits-teremben, ahol már a magára talált Alföldfestőt ismerhette meg a fővárat közönsége. — Alföld-festő! „Elviseli" vagy vállalja ezt a minősítést? — Vállalom! Paraszti Indíttatásom. eddig leélt életem mindenképpen az Alföldhöz köt. — A valóságos világot valóságos motivtimok tanulmányozása után festi? — Nem! Már nem járom a határt, nem odakint, hanem a magam emlékei között keresek témát. Ez — véleményem szerint — nem annyira az eltávolodás, mint inkább az érdeklődés, a szükséges elvonatkoztatás jele. Cs. Pataj Mihály műteremben festett, de „műteremszagúnak" aligha nevezhető munkái, jelenleg határainkon túl is láthatók. Ott sorakoznak a szegedi képzőművészek odesszai tárlatán éppűgv, mint az NDK fővárosába. Berlinbe kiküldött. Alföld-kiállítás darabjai között. Ami pedig munkásságának kritikai értékelését illeti, erről ugyancsak ide,legyezhető egy nem mindennapi újdonság. A szovjet képzőművészeti folyóirat, az Jstkusziro márciusi számának cikkírója elemzi — több más szegedi pályatársáéval együtt — művészetét a következő szavakkal; erőteljes kontrasztokat, nagy dinamizmust mutatnak Cs. Pataj Mihály képel, s új faktúrát a felvillanó falakkal megtört, barna világban. Felvillanó falak, barna világ. . Egeszében véve pontos is ez a minősítés, melyhez legfeljebb még a szerkesztés gondosságát, meg a gyakori szimbólumhasználatot kell hozzátenni. Tervek? Cs. Pataj Mihály a «—7 éve megtalált önmagát akarja a következő esztendőkben is kiteljesíteni, megmaradva az Alföld-témáknál, a drámai előadásmód mellett. S természetesen próbálgatni fogja azokat a bizonyos nagyobb méreteket ls. Akácz László Mellékfoglalkozásból havonként 57 ezer forint Folyik a vizsgálat A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz a közelmúltban egymást követően érkeztek a bejelentések arról, hogy a szöregi Egyetértés Tsz kiegészítő tevékenységet folytató gázszerelő részlegétől egyesek mellékfoglalkozás címén hihetetlennek tűnő, nagy pénzösszegeket kapnak. A népi ellenőrök vizsgálata megállapította, hogy a bejelentők jelzései megfelelnek a valóságnak. A tsz 1969-ben trtbb százezer forintot fizetett ki mellékfoglalkozás címén tervezésért. szaktanácsokért. A szegedi Építőipari Ktsz egyik gépésztechnikusa. akinek munkahelyén 2300 forintos fizetése volt, május 1-től december 31-ig 458 318 forintot vett fel a termelőszövetkezettől. Mellékfoglalkozása így ezen idő alatt havonta 57 000 forintot jövedelmezett. Sokan egyszeri megbízatásként végeztek munkát a tsz-nek, amelyért 15 000-től 39 000 forintig terjedő összegeket kaptak. Közülük többen budapesti székhelyű, nagyvállalati főosztályvezetők. főmérnökök és más vezető beosztású dolgozók. A népi ellenőrök a szőregi Egyetértés melléküzemágának számláit sem találták rendben. Az egyik megvizsgált számlánál például 70 000 forint helyett több mint 100 000 forintot ezámláztuk és fizettek ki. A NEB által feltárt ügyben az illetékes szervek folytatják a vizsgálatot. Ezernél több elsős Bár messze még az ősz, az új tanév kezdete, de már ilyenkor felmérik, hány kisgyerek fejezi be életének játékosabb felét, s kezdi szeptemberben a tanulást. Szegeden körülbelül anynyi lesz az általános iskolát kezdők száma, mint tavaly: 1100 körül lesznek az elsősök. Sem tanteremhiány, sem pedagógushiány nem lesz — az 5 tanítói állásra igen sokan küldtek be pályázatot. Csökkenni fog — a nagylétszámú, végzős osztályok távozásával — a tanulók létszáma az általános iskolákban, ezért is, meg a tarjáni iskola átadása miatt is elegendő tanterem lesz. Nagy az érdeklődés a speciá! is osztályok, tagozatok Iránt is. Bár a n.velvtagnzHtok csak III, osztálytól működnek, n szülők szeretnék — érthető módon —, ha abban az Iskolában kezd lanulni a gyerek, ahol majd a különleges osztályba léphet. Lesz-e hely az elsősök számára a napköziben? Ez nem mellékes szempont, hiszen sok családban mindkét szülő dolgozik és a gyermek étkeztetése, tanulása és felügyelele gondot okoz. Az iskolák az alsó tagozatos tanulók napközibe vételével megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak. Az új tarjáni iskolában 600 adagos napközis konyha Is lesz, ez nemcsak csökkenti az iskolai konyhák túlzott igénybevételét, de az alsótagozatosok elhelyezését, napközis ellátását biztosítja. Gazdasági élet Üzleti érzék Dicsérjük is néha. A dicséretre legalább annyi példu kínálkozik, mint a bírálatra. A csemege üzletekben egy plakátocska adja közhírré, hogv tíz darub presszó kávéra blokkot lehet váltani 20 forint ellenében, s a blokkot a hazai csemege üzletek bármelyikében beválthatja a kedves vásárló. Ez a kezdeményezés elismerést érdemel. Miért? Elsősorban azért, mert nem úgy akarja a l'semege kereskedelmi vállalat bevételét növelni, hogy felfelé srófol az árakon, hanem éppen fordítva, árengedménnyel „csalogatja' a vevői. Régi kereskedelmi gyakorlat ez: nagv forgg lom, kevés haszon. Persze a 2 forintos duplával nem lehet ráfizetni a boltra, sőt... S aki már ott várakozik a kávéjára, lehet, hogy eszébe jut, vásá rolni kellene valamit Sok szorozódhat a forgalom, vele együtt a tisztes haszon is Továbbá: az. üzleti szféra nem elosztó, hanem kereskedelmi szervezet. A kereskedelmi gyakorlathoz pedig üzleti érzék kell. Ki tanyája í ? Egy ismert magvar nóta kezdődik így: ki tanyája ez, a nyárfás? Permé most nem tanyáról lesz szó. hanem teherautóról, autóbuszokról. mikrobuszokróí és hozzájuk hasonló motorizált járművekről. Egy olyan vállalatról, amely legalább olyan kiválóan tudja „színét" változtatni, mint a kaméleon. De lássuk a medvet. Illetve a példát. Megyek az utcán és nézegetem a járműveket, régi magyar szokás ez. Megakad a szemem egv modern, hatalmas tehergépkocsin. Olyanon, amelyiket már kamionnak is nézhet az ember. Nyerges vontató, mögötte hatalmas, ponyvával fedett teherkocsi. Amikor ilyen szép konstrukciót látunk, érthetően kíváncsiak vagyunk a cégre, amelyik tulajdonosának vallhatja magát. Netán fel is írnánk a noteszünkbe a vállalat címét, hátha szükség lesz egyszer a szolgáltatására. De mit jegyezzünk a füzeibe? A kocsi elején. a vezetőfülke oldalára az van írva. hogv VOL.AN Egy vállalat fantázianeve. A pótkocsi oldalán a közismert rövidítés: TEFU. Valószínű B teherfuvarozás rövidítése. A járművet fedő ponyván pedig: AKÖV. Ez a rövidítés az autóközlekedési jelzi. R m| a neve a vállalatnak? Volán. TEFU. AKÖV. vagy valami más? Maradva a címnél: ki kocsija ez a tarkás? Gazdagh István Lehúzták a redőnyt Neon a bajban Amennyire díszítette, olyannyira csúfítja (s elég régóta) a Kárász utcát az óraés Ékszerkereskedelmi Vállalat leégett neonja. Több olvasónk — így G. R.-né Újszegedről — arról érdeklődik, hogy mikor javítják meg végre az elromlott szerkezetet. Vagy legalább, miért nem távolítják el a hasznavehetetlen reklámot? A boltban megtudtuk, hogy azért húzódott el ennyire a várva várt javítás, s azért nem tudják még megmondani, hogy mikorra remélhetjük a szerkezet eltávolítását, mert az Óra- és Ekszerkereskedelmi Vállalat Pet"t indított a neont gyártó kiskőrösi ktsz ellen. Mint ismeretes, a neonreklámot a múlt nyáron szerelték fel, tehát — márcsak az árából kiindulva is — javítását az egyéves garancia keretében kellene elvégezni a ktsz-nek. Arról folyik a vit«, hogy a kt$z hathónapos garanciaidőre hivatkozik, a vállalat pedig egyévesre. így addig kell várni a javításra, míg el nem dől a per. Tiltakozó levelet írtak a Béke utcának és környékének a lakói, mert az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat bezárta a Petőfi Sándor sugárút és Földvári utca sarkán levő 21. számú fűszerboltjét. Negyvennégyen írták alá a levelet, amelyben arra hivatkoznak, hogy az üzlet megszüntetése társadalmi érdeket sért: így még több időt kell eltölteni a bevásárlással, hiszen csak távolabb van bolt, és az is kicsi. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál tudnak arról, hogy sokan háborognak a kicsi, korszerűtlen, gazdaságtalan bolt bezárása miatt. Mégis, úgy gondolják, hogy a szegedi üzlethálózat fejlesztése, amelynek ez a mostani intézkedés egy fontos láncszeme, legalább Keskenyfilm az oktatásban olyan társadajmt érdekű, mint amire levélíróink hivatkoznak. Az a tervük ugyanis, hogy a két, egymástól legfeljebb száz méterre levő fűszerből t helyett egy szebb, nagyobb és így a bevásárlást is megkönnyítő harmadikat létesítenek. Ez a bolt a Petőfi Sándor sugárút 27. számú házban lesz, a jelenlegi húsbolt, Illetve zöldségbolt helyén. A környék azonban ígv sem marad húsbolt nélkül, mert azt átköltöztetik a 25. számú üzletbe, amely a sugárút és a Nemestakács utca sarkán van. Igy tehát két régi boltocska helyett nem sokkal messzebbről, de kulturáltabb körülmények között szerezhetik be az ebédhez, vacsorához valót az egész környék lakói. Segítség a háziasszonyoknak Felháborodott levelet irt egy olvasónk — aki azt kérte, hogy csak „Egy dolgozó nő" megjelöléssel szerepelhessen — arról, hogy az olyan fontos szolgáltatás, mint az ablakmosás, nemhogy fejlődne, de visszafejlődik, Illetve — szerinte —• meg is szűnt. Azt is tudni véli, hogy azért szűnt meg, mert azok az asszonyok, akik a takarítás nehéz munkáját vállalták, nem kapták meg a kellő megbecsülést. Nem tudhatjuk, hogy olvasónkban van-e a hiba, vagy pédig abban, hogy ném reklámozzák eléggé az Univerzál Ktsz-nél a takarítószolgáltatást. A ktt/.-ben mindenesetre meglepődtek azon, hogy levélírónk nem tud a Gogol utcai szolgáltatórészlegről, ahol bármilyen takarítást megrendelhet, akár Ablaktisztítást ls. Olvasónk másik megjegyzésével kapcsolatban azt is elmondták, hogy semmiféle megkülönböztetés nincs a vállalatnál a dolgozók között, ami a díjazást és a részesedést illeti. Az tagadhatatlan, hogy a takarítónő elnevezés már egymagában ls sokakat elriaszt ettől a munkától, s az ls, hogy néha a szolgáltatást kérő háziasszonyok nem adják meg azt a sokat emlegetett megbecsülést á lakásukban dolgozó takarítónőknek. Az ilyen panasz azonban meglehetősen kevés, olvasónk valószínűleg egyedi esettel találkozhatott. Ma valóban elmondhatjuk, hogy az iskolai oktatásban valamiféle reformkort élünk át, sokszor már azt hinné az ember, hogy az „újítás az újításért" mozgalom minden hagyományt elsodor. Az Igazi reformer azonban tudja, nemesak a világot, hanem az oktatás ügyét sem lehet megváltani egyik napról a másikra. A Ságvári Endre gyakorló gimnázium két tanára. Kalcuszi László igazgatóhelyettes és Horóczi Ferenc szakvezető sem azért kezdett filmet csinálni, mert ez lenne az egyedül üdvözítő módszer a tantárgyi ismeretek alapos elsajátításéban. A fizikai kísérletek között vannak olyanok, amelyeknek az előkészítése és bemutatása naRvon sok időt vesz igénybe, s ráadásul a sikere sem biztosított — mondja Kakuszi László. A szappanbuborék például közismert, hogv „eloszlik", elpukkan. De több példát is mondhatnék. A ftlmtechnika sajátos eszközivei lehetővé válik, hogy több ilyen vagv ehhez hasonló kényes kísérletet 5 —6 perces rövidfilmen mutassunk be. Gyors mozgásokat lelassítva, lassú mozgásokat felgyorsítva láthatunk, részletekben figyelhetünk meg bizonyos folyamatokat. Arról nem is beszélve, hogv olyan tárgyakat „vihetünk be" az utcáról a tanterembe, amelyek egyébként méreteik miatt sem férnének be (mozgó járművek stb). — Az iskolai oktatófilmeknek hasonló szerepe van, s ugyanez n rendeltetése — vetjük közbe. — Ez igaz. Nagyon hasznosak az ilyen filmek, De ezek 16 mm-es szalagra készülnek, s a 16 mm-es vetítő kezelése nehézkes, sok munkával jár. Szereztünk egv 8 mm-es osztrák gyártmányú hangos vetítőt. nmelv félautomata, tehát rendkívül egyszerű a kezelése, súlya kicsi. Mi ilyen méretű filmeket csinálunk. Másrészt: a 16 mm-es. központilag készített oktatófilmek 300—600 m hosszúak, más rendeltetésük van. mint a ml 5—6 perces darabjainknak. — Ismeri-e munkájukat a szákmai közvélemény? — Április 2-án a fizikatanárok továbbképzése keretében Szegeden 40 szakos kolléga előtt mutattuk be A felületi feszültség, A fonálinga, és Az egyenletesen változó mozgás című munkáinkat. A kollégák érdeklődve figyelték törekvéseinket. Annál is inkább, mert 8 mm-es hangos oktatófilmet Magyarországon még sehol sem készítettek. Ugyanezeket a filmeket bemutattuk április 9—11 között Debrecenben, az Eötvös Loránd fizikai Társulat középiskolás tanárok részére rendezett ankétján, tehét országos fórumon is. — Kik vettek részt a munkában? Mik a terveik? — Néhány érdeklődő tanulót vontunk be. számukat a jövőben növelni akarjuk. Nemcsak fizikából. hanem biológiából, s más tárgyakból is készítünk filmeket, amelyeknek tehát úgv érezzük. megvan a sajátos létjogosultsága a középiskolai oktatásban. A Művelődésügyi Minisztérium is támogatja munkánkat. Cs. Farkas István Szeged szobrai Keresztre feszítés (219.) Az ismeretlen művész 1792-ben készítette azt a barokk stílusú homokkő szobor'együttest, amely a felsővárosi templom szomszédságában látható. CSÜTÖRTÖK, 1970. ÁPRILIS 16. MLMAQYARORSlAÉ 55 i