Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Ütban a vetőmag ja g^jj jZ gfGSZ Országszerte szállítják a kukorica-vetőmagot a Hód­mezővásárhelyi Állami Gaz­daság hibridüzeméből a jól sikerült feldolgozási idény befejezése után. Nem keve­sebb mint 577 vagon vető­mag készült el. amelynek nagy részét hazai megrende­lők: Csongrád. Békés. Bács, Szabolcs. Hajdú. Győr és Fejér megye gazdaságai kap­ják. Naponta rakják vago­nokba a huszonöt kilós fém­zárolt zsákokat és indulnak a szállítmányok. Az idén kü­lönösen a rövidebb tenyész­idejű fajták iránt pőtt meg a? érdeklődés, a még min­dig késlekedő kitavaszodás miatt. Exportra is dolgozik az üzem. mert a nyugati orszá­gok kedvezőtlen éghajlati és talajviszonyok miatt nem tudnak ió minőségű vetőma­got előállítani. Ezért Csong­rád megye nagyobb terme­lőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban — megren­delés alapján — külföldi ku­koricafaitákat is termelnek az utóbbi években. A legna­gyobb vásárló a Német De­mokratikus Köztársaság, de szállítanak Olaszországba és a Német Szövetségi Köztár­saságba is. Holland 7 7 A Dél-Alföld legkorsze­rűbb ..üvegvárosa" készültel és első részlege már árut ad piacra a szentesi Felszaba­dulás Termelőszövetkezet­ben. A Hollandiából impor­tált két nagy termálvízfűté­ses üvegház együttesen 15 ezer 600 négyzetmétert tesz ki. Az új létesítmény abban különbözik a már ismerték­től. hogy automatikusan szabályozható a belső hő­mérséklet. amely a primőr­kombinát minden pontián egyforma. Ezenkívül óriási előnye, hogv „ legtöbb fi­zikai munkát igénylő öntö­I f zést gombnyomásra műkö­désbe lépő berendezések lát­ják el. Az építmény tetőzete alatt elhelyezett kis öntozőtárcsák nem cseppekben árasztják a vizet, hanem finomra por­lasztva nedvesítik a levegőt és a talait. Ezzel a legked­vezőbb mikroklímát teremtik meg a primőröknek. Az „összkomfortos" üvegházak­ban hónapos retket, zöldpap­rikát. paradicsomot termel­nek és tavaszi kiültetéshez kertészeti palántákat nevel­nek. Csendes bárok Eltűnt műsorok — Sztriptíz Csak a Szeged Egy időben szidták az éj­szakai szórakozóhelyeket, mert nem voltak, és hogy legyenek. Aztán hogy lettek, megoszlottak a vélemények: egyesek a kocsmai záróra meghosszabbítását üdvözöl­ték bennük, mások változat­lanul szidták, hogy idült ré­szegek hajnali lerakodóhe­lyei, piszkosak gusztustala­nok stb. Az előbbi tábor hí­veit legfeljebb az zavarhat­ta, ha néhányszáz métert odébb kellett sétálniok: emitt tízkor húzták le a redőnyt, amott ugyanekkor nyitottak, de a kis éjjeli szellőzködés csak jót tett az idegeknek, mehetett tovább a móka reggelig, ami belefért. A másik tábornak — ahogy mondani szokás — két vá­lasztása maradt: eszi vagy nem eszi, nem kap mást. Legfeljebb változatlan jog­gal érvelt a kultúráltan be­rendezett és üzemeltetett műsoros presszókért, éjsza­kai bárokért, ahová jó ízlés­sel. a leégés kockázata nél­kül elviheti vendégeit, vagy szűk baráti körben is kelle­mesen ütheti agyon az időt, ha nem akaródzik hazamen­ni. * Mondom: ez volt. Mosta­nában keveset hallani az éj­szakai szórakozóhelyekről. A műsoros presszók divatja is lassan elkopik, a bárak meg hétköznap csendesek. Egy hétközi este sorra benyi­tottunk tíz és éjfél között a Jegesbe, a Hungária-bárba, a Csirke-bárba és a Szeged­be, semmi izgalom. Éjfélig. Ekkor csattant az első pofon — a korzón, s tranzitban a Csirkebár és a Szeged között még láttuk az URH-s kocsit helyszínelni. A Szegedbe tartottunk, műsor csak ott van. Egyáltalán ami a bár fo­galmának ma körübelül meg­ízlel. egyedül a Szegedre il­lik. Itt rendszerint nincs nangás. Jakab Zoltán triója hangulatos változatos zenét játszik, s viszonylag sűrűn cserélik a programokat: az OSZK újabb és újabb éne­keseket közvetít. Azeste pechünk volt. A komplett műsorból ketten beteget je­lentettek. s a srtriptíz-tán­cosnő. Steiner Éva ugrott be a pantomim-produkcióba. S hogy a program ne veszít- | sen sokat, a bár vezetője te­lefonon átkérte (!) a Hungá­ria énekesnőjét, Süli Máltát, aki Németh Hajnalkával több szám erejéig „tartotta a frontot", (Megtehette: a Hungiban egész éjjel alig iordultak meg tízen-tizen­öten, magunkat nem számít­va.) Az est fénypontja termé­szetesen a sztriptíz (játék­szabály: mindent a szemnek, semmit a kéznek). Az utóbbi hónapokban már egészen csinos lányok prezentálják — így tulajdonképpen a cou. vertes belépődíj „kifizetteti magát", a kíváncsiak nem csalódnak. Csupán annyit jegyeznénk meg: érdemes lenne a műsorok monoton menetét frissíteni, színesí­teni. gyakrabban cserélni a konferansz-szövegeket is: a pityókás-kikapós férj egy­kaptafás monológjai hatás­talanok. * A Szeged után változatlan a csend. Ismét körbejártunk: legtöbben a Csirke-bár pin­céjében könyököltek az asz­talra; a Lakatos Árpád1— Czutor Béla duó szervíro­zott ' búfelejtőnek örökzöld slágereket. A Jeges vezetője szerint máskor megtelik a bolt, szinte érthetetlen, hogy aznap miért kongott; a Ne­messzegi László—Lakatos István kettős Sybill-részletet üzent át a presszóasztalok fölött. Később csak maguk­nak játszottak. Csakúgy a Hungária Acs György—For­gács László duója, amely pedig jobb sorsra érdemes. Modern bárzenét — azt hi­szem — pillanatnyilag ők játszanak legjobban Szege­den. A műsor nélküli, „csak zenés" bárokban kü'.ön belé­pődíjat nem számítanak, a couvertért italt szolgálnak fel. Az érkezőnek tehát nincs veszteni valója, ha netán el­unja magát, s hazamegy. ..Mindenek felett legjobb a víz" — mondá Pindarosz. a hellén poéta, egy olyan pil­lanatában. mikor az illumi­nációt már icópteien volt fo­kozni. Mit (phPtnénk hozzá: esv kiadós alvás még jobb lehet... N. L Ketten állnak a bírói pul­pitus előtt. Alig 18 évesek. Az igazságtevők rutinból kérdeznek, s mindannyiszor jól ismert válaszokat kap­nak... „Igen, bevertük az ablakot. — Micrt? — Csak ... olyan kedvünk támadt. — S miért verték meg a háztulajdonost? — Hát... — Talán valamiért elégtételt akartak venni? — Nem; elő­ször láttuk. — S az arra jö­vő R. A.-t miért lökték a hóba, miért rugdosták ösz­sze? — Azt hiszem pechje volt, hogy épp akkor jött ar­ra"... — felelt az egyik. A hecc kedvéért Tehát: csak úgy, ha tet­szik szorakozasbol, jó hecc­böl, a balhé kedvéert. A ma­napság sajnos oly gyakori bűntett iskolapéldája áll előttünk. Ismét veletlen, a verekedők számára ismeret­len embert bántalmaztak minden indok nélkül. Tu­dom, sok szót ejtettünk! mi már erről, az olvasók nap mint nap találkoznak ilye­nekkel a lapokban, a rádió­ban, televízióban. Ha nem a hírek között, akkor az or­szággyűlési beszámolóban, a tanácsülések tudósításaiban. Mert társadalmunk makacs baja ez, olyan, amelytől évek óta nem szabadulunk. Csupán néhány adat bizonyí­tásként. Az országban egy esztendő alatt — az összes bűncselekmények között — 11.3 százalékról 13.3 száza­lékra nőttek az erőszakos garázda jellegű cselekmé­nyek. És a helyi statisztika: Szegeden 1969-ben majdnem kétszer annyi garázda bűn­cselekménnyel találkozott a bíróság mint 1968-ban. Csendes szemlélődéssel, de még hangos fölháborodással sem érhetjük be. meg kell kérdeznünk akár többször is: miért élhet meg közöttünk ennyire az erőszak? A legfőbb ügyész az or­szággyűlésen mondta el, hogy hazánkban az ismert­té váló bűncselekmények száma 1965 óta fokozatosan csökkent. De nem csökkent az erőszakoskodók száma, sőt a fiatalkorúak bűnözé­sében nőtt a csoportos bűn­elkövetés. Maradjunk az előbb említett szegedi eset­nél: a két fiatal szinte on­nan kapott kedvet az erő­szakoskodásra, hogy egy­mással találkoztak, egymást vitték a cselekménybe. Kü­lön-külön nem érezték volna magukat olyan erősnek —, de ketten már igen! Be­szélgettem az igazságszolgál­tatásban hivatásukat gyakor­ló emberekkel. Tőlük tudom, hogy a verekedő garáz.dálkn­dók között nagyon gyakran találkoznak fiatalokkal. Cso­portokkal vagy szorosabb szálú, „szervezett" galerik­kal, amelyek sajátos törvé­nyek szerint különleges „er­kölcsök", csoportszokások alapján működnek. Ami e világon szégyellni való a normális embernek, az szá­mukra dicsőség, amit mi igyekszünk elkerülni, azt ők keresik! Dicsekvők Megbilincselt kezű kocs­mai duhajkodókkal váltottam nemrég szót. Nem tévedés — büszkeséggel mondták — „jó pár embernek kiosztottuk a fejét, a srácok majd tisztelni fognak bennünket. mert minket is megmázsálnak". Magyarul: ők a verekedéssel, s a megérdemelt börtönbün­tetéssel dicsekednek. Kérdés következik kérdésre. Vajon hogyan jött divatba a tizen­és huszonévesek között (még tán idősebbeknél is) ez a ki. csavarodott szemlélet? Hi­szen annyira idegen ez tár­sadalmi rendünktől, szoká­sainktól, tödek/éseinktől! Jogtudósok, pszichológu­sok. szociológusok sem is­merik még a pontos választ. De valamiben egyetértenek: a torz, bűnöző szemlélet mel­lett a közönyösség teremt lehetőséget az erőszaknak. Persze ezt is hallottuk elégszer. De Ismét emleget­nünk kell. mert a szemünk előtt lejátszódó, nem egyszer életet 'veszélyeztető bűnese­lekménveknek csupán nézői akadnak, a bajba jutottat sorsára hagyják. Pedig ép­pen a galeri szemlélet a ga­leri életérzés miatt az elri­asztáshoz, a megelőzéshez kevés a törvény szigora, a kiszabott hónapok súlya. Megbízhatunk-e abban hát, hogy az egyébként sem érett emberek kizárólag a tör­vénytől való félelmükben le­mondanak a balhéról? Alig­ha. Az erejükkel hivalkodók nem egyszer mondják el a rendőrségen, vagy bíróságon: tudták, könnyen győzhetnek. Az emberek „úgy is vízben hagyják", akit éppen ütnek. Sajnos, ebben igazuk van. Szövetségben a törvénnyel Bíróságainkban meg van az eltökéltség, hogy az erő­szdkos bűnözőkkel, a garáz­dákkal szemben hathatósabb védelmet adjon. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter néhány nappal ezelőtt or­szággyűlési felszólalásában mondta el, az ítélkezésekben nem uralkodhatnak szélsősé. ges nézetek és hangulati ele­mek, a törvényességet be kell tartani. De a bíróságok szigorúan felelősségre von­ják az erőszakos, durva bűncselekmények elkövetőit és határozottan fellépnek velük szemben. Így van. hi­szen manapság a szegedi bírófág garázdaságért eszten. dőket szab ki. a verekedők minden esetben jó leckét kapnak. Az erőszak ellen a szigorú ítéletek egymagukban mégis kevesek. Az erőszakkal szemben sokkal nagyobb erőre van szükség. Olyanra, amelvet a törvények és a becsületes emberek eddiginél szorosabb szövetsége teremt­het csak meg. Ha mi az ut­cán ezentúl nem hagyjuk „vízben" társainkat, akiket megtámadtak; ha mellettünk nem mennek el embertár­saink fejüket elfordítva, ami­kor bennünket ütnek —, majd kevesebben merészked­nek erőszakoskodni. Annál inkább, mert tudni fogják, hogy bennünket nemcsak a törvények, hanem embertár­saink is megvédenek — és ez az erő erősebb az erőszak­nál. Matkó István Export­cikkek kiállítása Az Elektroimpex külkeres­kedelmi vállalat március 12­én nyitja meg Berlinben ex­portcikkei egy csoportjának szakkiállítását. Ezúttal az elektroakusztikai gyár Isme­retközlő és oktatástechnika: berendezéseit mutatja be. Küldöttség a seregei nyomában A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége meghívá­sára bolgár újságírók öttagv csoportja érkezett Budapest, re. Valamennyien haditudó­sítóként vettek részt a ha­zánk felszabadításáért vívott harcokban. A küldöttség tagjai: Milko Grigorov. a Blgarszki Zsurnaliszt helyet­les főszerkesztője. Milko Bo­zsilov. a Zemedelszko Zname szerkesztője. Sztrahil Dug­mediev. az Otecsesztven Front szerkesztője. Petar Ni­j kolov, a Rabotnicseszko Delo szerkesztője és Petar Nenov, a szófial rádió szerkesztője. A vendégek nyolc napot töl­tenek Magyarországon. Vé­gigjárják a loolgár seregek negved évszázad előtti útvo­nalát. ellátogatnak több me­zőgazdasági és ipari termelő­üzembe. Operettest A bécsi nagyoperett vilá­ga támadt fel tegnap, szer­dán este azon a kedves és kellemes műsoron, amelyet az újszegedi November 7. művelődési ház. és a színház rendezett a Színházt esték Űjszegeden című sorozat második előadásaként. Aho­gyan illik, az estet prológ vezette be. amelvet Marosi Károly adott elő. részben énekkel, részben humorral, operettesen. Aztán Juhász József énekelt a bécsi nagy­operett legnépszerűbb dalai­ból, megteremtve a hangu­latot ahhoz. hogy ezután színre, azaz. a művelődési ház parányi dobogóiára láp­ien az est főszereplője. A bécsi operetten kívül ugyanis Décsy Györgyi volt az. est főhőse. A népszerű művésznő primadonnaként lépett ez alkalommal a kö­zönség elé. igazi örömet sze­rezve az operett összegyűlt szegedi barátainak. Hangu­latos előadásában egymás után csendültek fel a leg­szebb dalok Ábrahám. Ja­cobi. Kálmán. Lehár és a többiek művei, azok a szá­mok. amelyek a legszebbek és a leenéníteerűbbek ebben a műfajban. Akik szeretik az operet­tet nagvon kePemesen érez­ték magukat, legfellpbb az1 sajnálhatták, hnev a humor. amellyel Decsy Györgyi leg­szebb sikereit aratta. nem szerepelt a műsorban. Pe­dig még színesebb, még vál­tozatosabb lehetett volna a műsor, s ennek megfelelően a hatás is. Zongorán Szalay Miklós kai-nagv kísért. Ö. L. Fehértó mérnem vadvízország Mosolygunk a külföldiek naivságán. akik szállodai rendelésükben kikötik azt Például, hogy a Fehértói Szálloda harmadik emeletén szeretnének szobához iutni. Azért mosolygunk, mert tud­juk. hogv a madárparadi­csomként számon tartott Fe­hértó évek óta minősen már. Ennek a Homoki-film nvo. mán Európa-szerte ismert területnek egy emberi élet­tel átfogható változásairól tartott tegnap, szerdán dél­után érdeklődéssel kísért ve­títettképes előadást dr. Be­retzk Péter kandidátus, c. egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának rendezésében az MTESZ Kossuth sugárúti előadótermében. A > gazdasági célszerűség hozta" magával, hogv a haj­dan vad szikeseket termőre fogtuk, rizst telepítettünk, halastavat létesítettünk a legfeljebb birkalegelőként hasznosítható területen. Az időszakos sós vizek helyére érkező édes víz a szikvilág madarainak olyan környezet­változást jelentett, amelvhez alkalmazkodni nem tudtak. Igaz. hogy jöttek helyettük az árterek ismert madarai — a kakukk, a függőcinke, a nádiveréb, a vörösgém —. de ezek szinte mindenütt meg­találhatók. Az egykor honos szárnyasok egy része átköl­tözött a Pusztaszer határá­ban levő Büdösszék-tóra. Az előadás befeiezéseként hallhattunk folyamatban le­vő tárgyal ásókról is. melvek szerint a természetvédelmi hatóságok nagyobb, összefüg­gő területeket kaphatnának esetleg vissza a híres vad­vízországból. Az idegenfor­galmi nevezetességeit egvre jobban őrző és propagáló Szeged mindenképpen jól járna vele. Ha jól meggon­doljuk. a furcsa külföldiek szállodarendeléseit sem lenne reménytelen vállalkozás ki­elégíteni. H. D. Szeged szobrai Tisztasági mozgalom indul Szegeden A Magyar Vöröskereszt Szeged városi szervezete tegnap délután az idei tisz­tasági mozgalom előkészíté­séről. megindításáról tár­gyalt a Bartók Béla Művelő­dési Házban. A széles körű tanácskozáson a kerületi ta­nácsok. az érdekelt kereske­delmi vállalatok. a város tisztításában, illetve karban­tartásában részt vevő üze­mek. a KÖJÁL, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, a rendőrség képviselői döntöt­tek a legfontosabb tenniva­lókról. Elhatározták többek között, hogv mindent meg­tesznek a virágos város cím elnyeréséért. A vöröskeresz­tes aktívák például gondo­san figyelemmel kísérik az utak. házak, intézmények területét, helyiségeit, s fel­hívják az illetékesek figyel­mét. ha hibát észlelnek. A mozgalmat a rendőrség is segíti. a szabálysértőkkel szemben eljárást kezdemé­nyez. Sajnos a tisztasági mozgalmat nehezíti, hogy a tanács nemrég alakult kom­munális üzemének nincs elég mosó-, illetve locsoló­kocsija. Jellemző a gondra, hogy a napokban mindössze egy mosókocsi val kezdik meg a város útjainak, utcái­nak mosását. CSÜTÖRTÖK. 1970. MÁRCIUS 12. Szent Antal (197.) A Dóm bal oldali tornyát disziti Szent Antal rózsás:. ínü már vá nyszohra. Készítője: Erdey Dezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom