Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

Magyar—szovjet akadémiai együttműködés Kedden az Akadémia tudósklubjában Straub F. Bruno. a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és A. P. Vinogradov. a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke aláírta a két Akadémia tudományos együttműködésének idei munkatervét. Az ünnepélyes aktuson részt, vett Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke. Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára. Jánossv Lajos, az Akadémia alelnöke, valamint az Akadémia több tagja és Monori István, a Külügyminisztérium főosztály-vezetője. Ott volt F. J. Tyitov. a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az aláírás után az Akadémia elnöksége fogadást adott a szovjet küldöttség tiszteletére. Gyenge a belső ellenőrzés, sok a hiba az üzletekben Tegnap a Szeged városi tanács kereskedelmi osztályán érdekes, mindenkit érintő témát vitattak meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. a Kereskedelmi Felügyelőség, az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, valamint a tanács szakemberei. Köztudomású, hogy mostanában elszaporodtak a panaszok: a vásárlók mind többször „saját börükön" tapasztalják vendéglök. élelmiszerboltok vagy az élelmiszer cikkeket előállító vállalatok hibáit. Az említett szervek éppen a vásárlók érdekében összehangolt vizsgálatokat tartottak az elmúlt évben. Sikeres együttműködésük, révén a szakszervezet mintegy 200 társadalmi ellenőre, a tanács kereskedelmi állandó bizottságának 50 aktivistája hat nagyobb szabású ellenőrzés során 242 boltot és vendéglátó helyet vizsgált meg. Megnézték többek között, hogy a vendéglőben kis..ol_ gáliák-e az ittas embereket, a fiatalkorúakat; próbavásárlásokat végeztek, a csúcsforgalom előtt megszemlélték a kereskedelem felkészülését stb. Munkájuk eredményességét egyetlen adat is jól bizonyítja: összesen 21 esetben indítottak szabálysértési eljárást durva hibák miatt. Tavaly nyáron például a ' MÉK Marx téri standján cseresznyét és epret adtak jóval drágábban, ezért pénzbírsággal sújtották a MÉK-et. Az élelmiszerKészülődés a Barátság II. kőolajtáwezeték építésére Nemrég az egyik szovjet lap cikket kért a Barátság L kőolajtávvezeték magyarországi szakaszáról aljból az alkalomból, hogy egy évtizede kezdődött meg ennek a négy szocialista országot érintő távvezetéknek az építése. A cikk megírása kapcsán kezembe kerültek azok a feljegyzések, amelyek az egykori nagy munkáról szólnak. A száraz műszaki nyelvezet ellenére is izgalmas olvasmány volt például a hatalmas csőkígyó átvezetésének története a Duna alatt. Ha figyelembe veszszük, hogy mintegy másfél év alatt 14 vasutat, 30 műutat és 3 vízfolyást — közöttük az Ipolyt — kellett keresztezni, képet alkothatunk a vezetéképítők teljesítményéről. Most pedig itt van a küszöbön a másik nagy feladat, a mintegv300 km hoszszú Barátság II. kőolajtávvezeték építése, amely nemcsak hosszabb, hanem nagyobb teljesítményű is lesz elődjénél. Hiszen amíg a Barátság I-en a nemrég elkészült szadai nyomásfokozó üzembe helyezésével is csupán 4, a Barátság Il-ön 10 millió tonna kőolaj szállítható évenként. Most is akad bőven nehéz terep, kritikus műtárgy-, folyó-, patak-, keresztezés. A nagyátmérőjű csövet többek között át kell vezetni a Tiszán. Mondhatni, nagyrészt attól függ, megjelenik-e 1972. december 31-én a távvezeték százhalombattai végén a hömpölygő fekete arany, a Volga környékéről érkező olaj, hogy mennyire sikerül folyamatossá tenni az építkezést. Ezt lényegesen befolyásolhatja a Dunai Vasmű, amely a csöveket szállítja, a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vállalat, amely a létesítményeket készíti, és folytathatnám a közreműködők sorát. Természetesen leginkább a beruházó, a Kőolajvezeték Vállalat munkájának szervezettségétől függ a siker. A vállalat vezetői ennek megfelelően igyekeznek biztosítani a maximális szervezettséget. Ügy határoztak, hogy pontosan feltérképezik a területet, amelyen át a távvezeték halad. A Képzőművészeti és Iparművészeti Vállalat már megbízást kapott arra, hogy a Fényeslitkétől — a szovjet olaj fogadóállomásától — számított 20 km-es szakasz makettjét készítse el. Ennek segítségével a Kőolajvezeték Vállalat szakemberei tereptanulA Hóra Múzeum új szerzeményei mányt végeznek, és kijelölik az anyagot szállító járművek, munkagépek számára a legmegfelelőbb utakat, átkelőhelyeket. A makett alapján a munkások, gépkocsivezetők, gépkezelők is alaposan megismferhetik a munkaterületet, s az erdők sűrűjében, a mezők, rétek végtelenjében sem tévednek el, nem kényszerülnek arra, hogy értékes órákat, napokat vesztegessenek el. Egyébként vizsgálják annak lehetőségét, hogy a továbbiakban légifelvételek segítségével jelöljék ki a legcélszerűbb szállítási utakat. A Barátság II. építésénél több vállalat működik közre. Most az előkészületek idején a legfőbb óhaj. hogy a „bedolgozó üzemek", a partnerek kellő előrelátással készüljenek. Időben elkészüljenek az importot helyettesítő, jó minőségű, nagy átmérőjű csövek a Dunai Vasműben, létrejöjjenek az ifjúsági táborok, minden terv a kivitelező kezében legyen amikor kell. megfelelő ütemben építse fel az objektumokat a Vegyiműveket Szerelő Vállalat, a Villamoserőmű Termelő és Szerelő Vállalat. Amikor a vezeték által érintett fi megye, és az érdekelt vállalatok KlSZ-fiataljainak képviselői elhatározták, védnökséget, vállalnak a Barátság II. felett, nem volt hiány lelkesedésben. Reméljük, nem lesz a vezeték építésekor sem. Szegedi Nándor Az elmúlt hetekben több új kinccsel gazdagodott a Móra Ferenc Múzeum. Mint dr. Trogmayer Ottó igazgató elmondotta, a tudományos intézmény birtokába került dr. Czibula Antalnak, a szegedi direktórium tagjának hagyatéka, amely számos naplórészletet. jegyzökönyvet. ügyiratot tartalmaz. A gyűjteményben levő • levelek többek között dr. Czibula Antal börtönben eltöltött éveiből valók, s a címzettek között olyan jeles személyek vannak, mint Juhász Gyula forradalmár és orvos. Hollós József. A képzőművészeti gyűjtemény Szőri Józsefnek, a jeles szegedi festőnek 11 értékes képével gazdagodott. A Szöri-munkákkal együtt került a múzeum birtokába Boga Lujza iparművész néhány értékes ötvösmunkája is. A harmadik szerzeménycsoport a szegedi tá.i híres növényének, a paprikának termesztésével, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet paprikaminősitő osztálya által hosszú évtizedek óta gyűjtött — és most a múzeumnak adományozott — anyag címkézett zacskókból. dobozokból, védjegyes bárcákból. paprikamintákból, kereskedelmi adatokból stb. áll, s a tervek szerint a nyári hónapokban kiállítást is rendeznek belőle: a felújított néprajzi bemutató részeként tárják a közönség elé. Még egy kiállítási hír: dr, Csongor Győzőnek. a múzeum munkatársának irányításával megkezdődtek a felszabadult Csongrád megye 25 évét bemutató dokumentumkiállítás előkészületei. A Horváth Mihály utcai képtárban április 3-án megnyíló gyűjtemény összeállításában többek között közreműködnek a Somogyi Könyvtár és a szegedi levéltár dolgozói is. A. kiskereskedelmi vállalat 8-as számú árudájában szintén a' gyümölcsöt találták drágának. Még érdekesebb eredményről számolt be Farsang Lászlóné dr„ Szeged városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője a napokban befejeződött széles körű társadalmi ellenőrzés nyomán. Tej- és tejtermékekből 39 mintát vettek, amelyből 14 nem volt megfelelő. Általában a tejföl és vaj minőségét találták gyengébbnek. A 8-as számú ÉLIKER árudéban ráadásul azt tapasztalták. hogy a tejszínt szavatossági időn túl hozták forgalomba: a krémsajtot és krémtúrót pedig hanyagul kezelték, kiderült, hogv a tejtermékek minőségi hibáiért a tejipar felelős, — s ezért szabálysértési eljárást indítottak a tejipari vállalat ellen. A boltban tapasztalt hibákért természetesen szintén pénzbüntetés járt. Harminchárom vendéglátó egységnél 36 mintát vettek a felszolgált szeszesitalokból, összesen 14 esetben észleltek szabálytalanságot; kevesebbet adtak a kelleténél, illetve nem volt megfelelő az ital szesztartalma. Így példa, ul a Fáklya cukrászdában, a Napsugár bisztróban, a Hóvirág cukrászdában, a buszbüfében, az Egyetem eszpresszóban, az Expressz bisztróban, a Móra Ferenc Tsz bárjában és a központi sörözőben. A Napsugárban ráadásul rossz cukrászsüteményt kínáltak a vendégeknek. Az ellenőrök valamenynyi esetben szabálysértési eljárást indítottak. Jó tapasztalatokat szereztek az ellenőrök három szegedi ÁFOR-kútnál: minden esetben a megfelelő menynyiségű anyagot töltötték a kannákba a próbavásárlások alkalmával. Figyelemre méltó gondra hívta fel a figyelmet a februárban végrehajtott vizsgálat. Számos hiba mellett a társadalmi ellenőrök azt tapasztalták, hogy sem a kereskedelmi, sem a vendéglátó vállalatok nem törődnek a belső ellenőrzéssel. Volt olyan hely, ahol másfél évvel ezelőtt jártak a vállalat ellenőrei! A vásárok érdekei megkövetelik, hogy ennél sokkal sűrűbben és sokkal mélyrehatóbban foglalkozzon valamennyi vállalat saját egységeinek munkájával, hiszen a külső ellenőrzés nem pótolhatja a belső ellenőrzést. Matkó István Kisemberek adósai E

lgondolhatják, hogy nem akarok visszaperelni sem Pallavicininek egyetlen kvadrát földet az egykori zsíros grófi birtokból, sem a Pick családnak egyetlen szem téglát a szalámigyárból. Amikor a szocializmus adósságairól beszélek, kisemberek — kovácsmihályok, bozójánosok, vergaíerencek — járnak az eszemben. Olyanok, akik munkás sorból perlekednek velünk, traktorról mondják az igazukat, vagy a postást várják a havi nyugdíjjal, s mint „hivatalos" embernek, neki panaszolják föl a tartozásunkat. Találkoztam mostanában néhány olyan emberrel is, aki perrfe ment. A házát követeli rajtunk, amit összekuporitott. de életében alig lakott. Mert beletettük az „állami szektort" ... Odaadtuk vegyesboltnak, cseretelepnek, kocsmának, könyvtárnak. Most már azt látja, hogy házat vesz az áfész, szépen megfizeti a kisembert, ha éppen azon a sarkon szeretne kerthelyiséget nyitni. Az állam fizet, kártalanít, ha le kell dönteni rozzant kis utcákat, hogy helyet csináljunk az újnak. De ő, akitől tizenöt-hűsz évvel ezelőtt „kértük" el, hogy közel legyen az utcának a kenyér meg a só, a könyv meg a pálinka, a százforintos bérből nem tudja kifizetni az adót és megjavítani a csurgó tetőt. Akkor talán haragudott is ránk és szidalmazott is bennünket. Ma már belátja, hogy kellett az ő két szobája patikának. A tőkéstől meg az arisztokratától nem maradt ránk annyi minden, mint kellett volna. Az ő kis házának missziója volt a faluban meg a külvárosban, örömet, kényelmet szereztünk vele száz meg száz embernek. De annak az egy családnak mégiscsak tüsköt dugtunk a talpába. Ismerek egy családot: háza van. Ez minden vagyonuk. De tíz éve kilincselnek lakásért. A vállalat, amely a házat bérli, lesöpri az asztaláról a gondot. Tudok egy falusi esetről: egy nagy családnak már vissza is ígérte írásban az áfész a házát, ha az új üzletház elkészül. Elkészült — s a bolt helygre cukrászüzemet tett... Szűr ez a tüske. Nem Pallavicini vagy Pick talpát szúrja napról napra, hanem kovácsmihályok, vargaferencek, bozójánosok kedvét nyomorítja. Minden faluban és minden külvárosban van ilyen eset. Példa is van már, hogy megoldást találtak. Elkelt pár ilyen ház, s a volt tulajdonos fészket rakott magának az árából valahol. Megszűnt az adósság, kihúzták a tüskét. De azért még mindig sok az olyan kisember, akivel nem számoltunk el. Jött a remény: no, majd a „mechanizmusban." Az önállóság, a jövedelem szabadabb fölhasználása, a gazdasági pezsdülés hoz valami kedvezőt ebben is. Így történt: számos helyen párosult a gazdasági érdek az emberi megértéssel. Úgy számoltak, hogy százszázötvenezer forint nem nagy pénz a vállalatnak, a szövetkezetnek, annak a dolgozó embernek meg mindene. De a számtan is huncut dolog. 'Mert így is lehet osztaniszorozni: az évi bér 1080 forint azért a bolíért... Ha százötven évre számolok, addig futja a bért a vételár, s hol lesz már akkor az a ház meg ez a vezetőség? Egy másik számításnak meg ez a magyarázó szövege: igaz, hogy visszaígértem, de birtokon belül vagyok. Építsek most egy új épületet cukrászdának félmillióért, mikor itt a megürült üzlethelyiségben húszezerből nevetve kihozom? De lesz-e, aki egyáltalán megépítené az újat? Ez pedig szolgáltatás, közérdek — sőt, így: köz-ér-dek! J

ó számtan ez mind a kettő — csak az egyik éppen az embert hagyja ki a tételekből; A kisembert, aki egy gyárban vagy tsz-ben éppen becsülettel és szeretettel építi a szocializmust. De lehetséges, hogy számtanilag is hibás az utóbbi képlet. Hiszen a kereskedelmi vállalatok és az áfészek vagy a termelőszövetkezetek ma már általában nem olyan esettek, hogy kovácsmihályok, bozójánosok, Vargaferencek kisbérű ingatlanjait ne tudnák folyamatosan és fokozatosan megváltani vagy rendeltetésének visszaadni. Egyszerre nem, bizonyosan, de mér az is nagyon sokat jelentene egy-egy családnak, ha tudná, hol van az ügy vége. Ha szociális megfontolásokat is belemérne a vállalat vagy a szövetkezet a számításba. Mert úgy hiszem, jogos ezeket az adósságokat számon tartani, s valahogyan mégis leróni. Ahogy már mondtam is: nem Pallavicini és nem Pick Márk számlái ezek. hanem munkásoké, dolgozó parasztoké, városi kisembereké, akiknek az anyagi jólétére, tisztességes boldogulására senki sem irigy vagy féltékeny ebben az országban. Hát még mindennapi szükségleteik kielégítésére. Sz. Simon István Filléres áru — de kincs Hazánk évi nádtermelése 13—15 millió kéve. Három kéve kb. egy dollárt ér. a minden mennyiségre felvevőképes nemzetközi piacon, így érthető, hogy a termesztés fokozása, az export növelése elsőrendű népgazdasági cél. A nád legnagyobb felhasználói az építőipar, a papíripar és a háziipar, de az utóbbi időben a vegyipar is nyersanyagának tekinti ezt a sokoldalú növényt. A papíripar a nádban levő jó minőségű cellulózt hasznosítja. Képünkön: gyűlik a nád a celluioza/ar tárolóterén. T liJIIlillisJ .ttáiEs