Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLET ARJAI, EGYESÜLJ ETEK 1 60. évfolyam, 59. szám 1970. MÁRCIUS 1L. SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR A találkozót követően Pé­ter János és kísérete koszo­rút helyezett el az ismeret­len katona síriónál. A ko­szorú vörös és magyar nem­zetiszínű szalagján a követ­kező felirat olvasható: „Di­csőség a lengyel hazáért és a népek szabadságáért el­esett lengyel hősöknek — a Magvar Népköztársaság kül­ügyminisztere". A koszorúzási ünnepség után küldöttségünk városné­zésre indult. A többi között megtekintette az 1944-es var­sói felkelés ideién teljesen lerombolt és a felszabadulás után régi formájában újjá­épített óvárost. Felkereste a történelmi múzeumot, ahol megnézte az ..És mégis Var­só" című dokumentumfilmet Kedden délután Péter Já­nos és kísérete Varsóból kü­lönrepülögépen Wroclawba utazott, ahol egy napot tölt. Péter János és Stefan Jedrychowski Varsóban A többi között megtekinti a város egyetemét és a Dói­méi mechanikai üzemet. A közel félmillió lakosú Wroc­law Lengyelország egvik leg­jelentősebb iparvárosa is fel­sőoktatási központja. A lengvel sajtó kedden ve­zető helyen, foglalkozik Péter János látogatásával. A Trybuna Ludu vezér­rülő találkozók — mint Pé­ter János mostani varsói lá­togatása — mindig értékes tapasztalatcserét biztosíta­nak. A magyar külügymi­niszter tárgyalásai a nemzet­közi porondon kifejtett erő­feszítéseink koordinálását is szolgáliák. Egyengetik az utat azoknak a lehetőségek­nek a növeléséhez és ki­használáshoz. amelyek előse­Kétezer házat rongált meg a belvíz cikk helvén közolt. háromha- eítik az államközi kapcsola­sábos jelentésének címe: „Baráti • látogatás — Péter János Varsóba érkezett — megkezdődtek a legyei—ma­gyar tárgyalások". A Kurier Polski „Magya­rok — lengyelek ..." című kommentárjában tok és együttműködés köl­csönösen hasznos formáinak bővítését" — hangoztatja a Kurier Polski. Az Express Wieczorny „Varsó üdvözli Péter Jánost" című elsőoldalas cikkében ki­kiemeli. emeli, hogv a magvar kül­hogy a két ország hagyomá­nyos barátsága most különö­sen kedvező körülménvek kö­zött fejlődik. „Lengyelország számára a magyar állam és párt képviselőivel sorra ke­ügyminiszter varsói tartózko­dása során igen gazdag prog­ramot bonyolít le. A lao közli Péter János fényképét és életrajzát. Különösen árvíz idején, vagy belvizes esztendőben kerül az érdeklődés közép­pontjába az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munká­ja) s tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén is — amelyen beszá­moltak tevékenységükről — sok szó esett a jelenleg leg­jobban szorító gondról, a hónapok óta pusztító belvíz­ről. Hiszen a vízügyi munká­latok jó részét területükön — bármilyen ágazatot nézünk is — az jellemzi, hogy igye­keznek szabályozni, hogy se túl sok, se túl kevés ne le­gyen a víz, hanem mindig NEPUNK ALKOTASAINAK ALBUMABOL A magyar vidék iparosításában sokáig hátul kuilogott az Alföld. Az utóbbi tíz­tizenkét év ebben is nagy változásokat ho­zott. Példáért most ne menjünk messzire, említsük fel csak a szomszédság: Hódme­zővásárhely és Orosháza ipari újszülött­jeit Vásárhelyen dolgozik az Alföldi Por­celángyár (baloldali kép), melynek további bővítése, termelésének fokozása most is napirenden van. Már körülbelül ezer munkást foglalkoztat az új üzem. Az Orosházi Üveggyár 1966-ban már teljes kapacitással dolgozott, ma közel 200 millió darab üveget készítenek az üzemben. amennyi éppen kell. Hogy ez mennyi feladat megvalósítá­sával érhető el, azt éppen annak a munkának jellegé­vel lehet érzékeltetni, amiről a számok és adatok nyel­vén nem szólhatunk: a ha­talmas, 9 ezer 351 négyzetki­lométer területen szétszórtan találhatók a munkahelyek, mindig helyt kell állni az időjárás viszontagságai köze­pette is. Dicséretükre legyen mondva — s a vb jegyző­könyvi elismerése is leszöge­zi —, ha meg kell előzni a bajt, vagy éppen már itt a veszedelem, nem nézik, hogy ki a gazda a körtöltésen be­lül vagy kívül, hanem a taná­csokkal példásan együttmű­ködve dolgoznak. Az Orszá­gos Vízügyi Hivatal főosz­tályvezetője, Najmányi Lász­ló megerősítette a vb véle­ményét: 02 ország 12 vízügyi igazgatósága között az egyik legjobban működő az ATI­V7Z/G. Tegyük hozzá: az egyik legtöbbet küszködő is. Hiszen jelenleg is területén 55 ezer holdat belvíz borít, de a köz. ségekben, városokban kétezer házat rongált meg a víz. Vi­szont az idén végre komoly segítőtársak az üzemi belvíz­védelemben a téeszek, nem mindent a vízügyi igazgató­ságtól várnak, hanem igen öntevékenyek. Mint arról Forgó László igazgató beszámolt, az ATI­VIZIG jelentős feladatokon dolgozik most is Csongrád megyében, így a Kurca víz­rendszer építésén, a dorozs­ma—majsai főcsatorna bőví­tésén, a tiszaszigeti vízrende­zésen, amely például máris, félkész állapotban is teljes biztonságot nyújt: ott jelet»J leg is sikerült visszaszorítani a belvizet. De a sok nagy feladat között szerepel az újj szegedi belvízrendszer építéJ sének megkezdése is, és oa arad—csanádi, román—ma­gyar együttműködésben ké­szülő csatornarendszer mun­kálatait is előkészítik. Nem kis feladata az igazJ gatóságnak az öntözési rendszer kiépítése sem, hi-J szen a megyében a jelenlej ginéi jobb termésátlagokat már csak öntözéssel lehet el­érni. A Tisza II. vízlépcsőből nem kap a megye elegendő vizet, meggondolandó, hogy víztároló rendszert kellené kiépíteni addig is, amíg a Tisza III. vízlépcső majd könnyebbséget jelent öntö* sési gondjainkban. Talán nem véletlen, hogy a vízgazdálkodási társulásoki munkáját és jelentőségét ebben a csapadékban bő esz-' tendőben olyan szempontból is értékelték, hogy a terhe-; ket most közösen viselik a társulatok tagjai, nemcsak azok, akiket mindig sújt a belvíz. Emellett a vízműtár­sulások segítségével oldható meg a városok és falvak egészséges ivóvízzel való eW látása is, aminek jelentőség gét méltatni aligha szüksé-' ges. Az ATIVIZ1G munkáját értékelve nem szabad meg­feledekezni arról, hogy a je­lenlegi anyagi lehetőségek mellett nem lehet megelőzni az évről évre ismétlődő bel­víz pusztítását — éppen emiatt szólalt fel a parla­mentben Nieszner Ferenc! Csongrád megyei képviselő is. Péter iános Lengyelországban négyszázezer forint az I. kerületnek Odaítélték a társadalmi munka jutalmait Szegeden Wroclawba utazott Szép jelentéseket és elha­tározásokat olvashattunk mostanában. Miskolc vagy Debrecen majd 20 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát könyvel évről évre. Nemrégiben a Makó városi tanács — az idei költségve­tés tárgyalásakor — 1970-re 17 millió értékű közösségi hozzájárulást vett fel gaz­dálkodási tételeibe. Szeged lakosságát úgy emlegetjük, hogy szereti városát, áldoza­tokat, munkát is vállal érte — amikor az elszámolás órá­ja következik, mégis törpe számokkal kell beérnünk. A városi tanáés végrehajtó bi­zottsága tegnap mérlegelte a kerületi tanácsok között meghirdetett társadalmi munkaversenyt, s bizony csak 1 millió 264 ezer forint állt a lista alján. Egy-egy szegedi lakostól átlagosan 10 forint 66 fillérre telt a szá­mok törvénye szerint, ám csak 7463 polgár nev£ mellé van könyvelni való. Együtte­sen 143 ezer órán át fára­doztak azon, hogy a költ­ségvetés forintjait megtold­ják társadalmi buzgalommal, így is siettetve a városfej­lesztési célkitűzések megva­lósítását. A számítást ugyan régeb­bi kulcsok szerint végezték el — a munka értéke a va­lóságban a 2 millió forint­hoz közelít, —, de így is csekélykének tetszik hasonló méretű, de még kisebb vá­rosok tételeihez képest is. Igaz, ez mind bizonylatolt munka, s talán nem is tel­jes, de hát ez az ok is csak szépségtapasz. Természetesen így is tisz­tességes hasznot hozott a kerületek vetélkedése. Több volt a tavalyi haszna, mint az azt megelőző esztendő­ben. Az I. kerületi tanács nyerte el az első dijat, ami azt jelenti, hogy 400 ezer fo­rintot kap fejlesztési alap­jához. A III. kerület lakos­ságának igyekezete 200 ezer forintot kamatozott — eny­nyi a második helyezés ju­talma. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a kerüle­tek versenyét 1970-re i$ meghirdeti, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnökségével közösen. A fel­tételek és az értékelés rend­je változatlan lesz. Remél­hetően nő majd azonban a lakosság igyekezete, segítő­készsége a jubileumi eszten-' dőben, hazánk felszabadulá­sa 25. évében. Szerkesztősé­günk értesülése szerint az idén vita is kezdődik Sze­geden a társadalmi munka városépítési, városfejlesztési szerepéről, a lakosság ebbe­li érdekeltségéről és aktivi­tásáról, az ilyen természetű hozzájárulások nyilvántar­tásáról, értékelésének rend­jéről. Ideje is összevetni sa­ját buzgalmunkat más vá­rosközösségekével. Nemcsak a sok milliós eltérések mi­att, hanem önvizsgálódásból is. Vajon ez a kifejezés: vá­rosszeretet — kellőképpen és hírünkhöz méltón társul-e olyan készséggel, hogy ásót, lapátot, körzőt, vonalzót fo­gunk érte? A magyar külügyminiszter tegnap A hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Péter János külügyminiszter ked­den gazdag programot bo­nyolított le. Délelőtt 10 órakor Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke fogadta Pé­ter Jánost. A megbeszélésen részt vett Zygfryd Wolniak külügyminiszter-helyettes. Németv Béla. hazánk varsói és Tadeusz Nanuszek. Len­gyelország budapesti nagy­követe. Józef Cyrankiewicz és Pé­ter János közel egy órán át tartó szívélyes, elvtársi be­szélgetésen az időszerű nem­zetközi helyzetről, az euró­pai biztonság ügyéről, a KGST-együttműködés és a kétoldalú kapcsolatok kérdé­seiről volt szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom