Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

Komócsin Zoltán és Péter János beszéde A nemzetközi nőnap al­kalmából tegnap este ün­nepséget rendeztek a Sze­gedi Konzervgyárban. Az üzem hatalmas raktárhe­lyiségében gyűltek össze eb­ből az alkalomból a dolgo­zók, köztük legnagyobb számban az ünnepeltek: a gyári lányok, asszonyok. A konzervgyáriak ezúttal körükben köszönthették Ko­mócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját. a Központi Bizottság titkárát és Péter János kül­ügyminisztert is. Megjelent az ünnepségen Rózsa István, a Csongrád megyei pártbi­zottság titkára, dr. Ozvald Imre, a Szeged városi párt­bizottság titkára és Csri­pensski István, a szegedi járási pártbizottság első tit­kára is. Az üzembe érkező vendé­geket a gyár vezetői, az if­júsági szervezet képviselői köszöntötték. Bódis József párttitkár szavai nyitották meg a nőnapi ünnepséget. Ezután Komócsin Zoltán mondott ünnepi beszédet, s felszólalt Péter János is. Komócsin Zoltán üdvözölte a szegedi gyár dolgozóit, s méltatta a tavaly elért ki­magasló eredményeket, me­lyekben igen nagy részük van a szorgalmas, szocialis­ta szellemben munkálkodo lányoknak, asszonyoknak. A gyári ünnepségen hét nő kapta meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, negyve­nen pedig pénzjutalmat vet­tek át. gerelt acélszalagnak több mint a felét exportálták, Lengyelországba, Egyiptom­ba, Indiába, Jugoszláviába, a Német Szövetségi Köztársa- j ságba és más országokba. (MTI) i wmzMmmé'* Igv alapoznak egy kísér­leti atomreaktort. Ezen a berendezésen azóta már a budapesti Műszaki Egyetem diákjai tanulják a szakmát. A köralakú építmény 36 mé­ternél szélesebb átmérőjű. És ha már a felsőoktatást idézi az első kép, illesszük mellé egy másik műszaki egyetem megteremtését do­kumentáló fotónkat: egy lé­gifelvételt a miskolci egye­temi városról, ahol az üj műszaki értelmiség ezres csapatait képezik népgazda­i sagunknak. 60. évfolyam, 51. szám 1970. MÁRCIUS S., VASÁRNAP Megjelenik hétlö kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Háromszázmillió forintos beruházás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉLMAGYARORSZAG K ereken hatvan éve annak, hogv 1910 tavaszán a világ szo­cialista érzelmű leányai és asszonyai a Koppenhágában tartott II. konferenciájukon — C. Zetkin Javaslatára — vállalták a harcot a nem­zetközi összefogásért, a békéért, a társa­dalmi egyenjogúság kivívásáért. Az 1969­es moszkvai tanácskozás is utalt a nők tö­meges részvételének jelentőségére az osz­tályharcban, az imperialistaellenes és kü­lönösen a békéért vívott küzdelemben. A hat évtizedes folyamatos küzdelem közepette szép és nemes hagyománnyá vált, hogy március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmából itthon és világszerte a nőket köszöntjük egy-egy csokor virággal, köszöntőnkben egy-egy szép jelzővel, s ezen a napon több figyelmet és gyöngéd­séget tanúsítunk irántuk. Hazánkban a nőnap igazi értelmét fel­szabadulásunkkal nyerte el, hiszen a szo­cializmusért folyó harcban és a szocializ­mus teljes felépítéséért folyó küzdelemben leányaink, asszonyaink • méltó harcostár­saknak bizonyultak. Jó azonban azt is tudnunk: negyedszázad hatalmas eredmé­nyei mellett nem konfliktus nélküli a nők élete, s noha törvényeink rögzítik egyen­jogúságukat, nem tagadhatjuk, hogy szá­mos akadály tornyosul még a törvény tel­jes megvalósulása elé. A nők becsülettel részt vesznek a ter­melőmunkában, a felnövekvő nemzedék felnevelésében és a jövőben arra keü tö­rekednünk. hogv ennek megfelelő he­lyet kapjanak a közéletben. Pártunk mindig nagy figyelemmel fog­lalkozott a nők helyzetének javításával, problémáik megoldásával. Ezt tette a Köz­ponti Bizottság is legutóbbi ülésén, ame­lyen felmérte a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét és megállapította: „A nők — különösképpen a dolgozó nők. — társadalmi helyzetét, szociális körülmé­nyeit meghatározó kérdéseket (naPÍrender> kell tartani és rendszeresen foglalkozni kell velük. Ki kell dolgozni azoknak az intézkedéseknek közeli és távlati terveit, amelyek végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét. Általában mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nők egyen­jogúságát, egyenlő érvényesülési lehetősé­geit hazánkban az eddiginél nagyobb és teljesebb mértékben biztosítsuk a jövő­ben." H uszonöt év eredményeinek és az el­következendő évek újabb sikerei­nek biztos tudatában köszöntjük megyénk leányait és asszonyait, hű har­costársainkat a mai nőnap alkalmából, és kívánjuk, hogy a családban és a munka­helyeken egyaránt érezzék azt a szeretetet és megbecsülést, ami társadalmunkban betöltött szerepük után megilleti őket. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA Üj postaközpont épül Szegeden Szeged gyors fejlődése meg­növelte a postával szembeni igényeket. A telefonért vára­kozók száma jóval megha­ladja az ezret, a napról nap­ra növekvő forgalom túlzsú­folttá tette a kezelőhelyeket. Már három-négy esztendővel ezelőtt kiderült: a szegedi. Csongrád megyei gondokon csak jelentős beruházás eny­híthet. Szeged vezető szer­veinek véleménye szerencsé­sen találkozott a Magyar Posta elképzeléseivel. Ennek alapján elhatározták, hogy az igazgatóság Szegeden több száz milliós költséggel úi székházat és technikai be­rendezést létesítenek. A ter­veknek megfelelően a Postai Tervező Iroda hozzálátott a tervek elkészítéséhez, a be­ruházás kivitelezésével meg­bízták a Csongrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalatot. A Szeged számára oly fon­tos postai beruházás nemrég elkezdődött: a régi épületet —• a városrendezési szem­pontok figyelembevételével — a Kossuth Laios sugárút és a Lenin körút sarkán bontják. Dr. Hódi István, a postaigazgatóság helyettes vezetője és Török József fej­lesztési igazgatóhelyettes teg­nap már a részletes tervek­ről. határidőkről adott tájé­koztatást. Elmondották. a számitások szerint mintegy 300 millió forintot fordíta­nak az új épületre és beren­dezésére. amelyet 1974-ben adnak át rendeltetésének. Közismert, hogy a régi szegedi telefonközpont 5000 előfizetőt tudott kiszolgálni. A felmérések azt mutatták, hoev ennek többszörösére is szükség lesz a város fejlő­désével: ezért az új telefon­központot 23 ezer állomás kiszolgálására tervezték. Át­adásakor összesen 10 ezer állomás bekapcsolását teszik lehetővé, a központot azután az igények szerint bővítik. Gondoskodnak Tarján és Új­szeged. illetve a leendő la­kótelepek ellátásáról. Tartan­ban egv ezres. Újszegeden nyolcszázas mellékközpont készül. Az építkezéssel, beruházás­sal egyitiőben mintegy 60 milliós költséggel felújítják az elavult kábelhálózatot a sűrűn lskott városrészekben. Azaz: a sok hibát okozó lég­vezetékeket megbízhatóbb föld alatti, illetve fali ká­belekkel cserélik ki. Az ország néhány nagyvá­rosához hasonlóan Szeged is bekapcsolódik a távválasztá­sos rendszerbe. A szakembe­rek azon fáradoznak, hogy már az úi központ átadása előtt. 1972-ben megtörténjék a fontos műszaki változás: a szegedi előfizető közvetlenül tárcsázhassa Budapestet, Győrt. Az igazgatóság vezetői nap mint nap találkoznak a sze­gedi telefonhiánnyal. Ezen közelebbi időpontban már enyhíteni szeretnének: a jö­vő év első negyedére néhány százas kisközpontot szerel­nek fel és adnak át Tarián­ban. hogv a legsürgősebb és legindokoltabb igényeket ki­elégítsék. Természetesen nem csupán telefongonddal találkozunk, hanem a postahivatalok zsú­foltságával is. A beruházás megoldja ezt is. Dr. Hódi István elmondotta, hogy az 1. sz. postahivatalból az úi központ átadása után lesze­relik a berendezéseket és tá­gas. korszerű kezelőhelyisé­get alakítanak ki. A hétszin­tes. új épületben pedig kor­szerű hivatalt rendeznek be. A postai korszerűsítésekkel megjavul, illetve biztonságo­sabb lesz az összeköttetés Csongrád megye városaival is. M. I. tonna hengerelt acél Átfutott az ötszázezredik Kohászati Üzemek henger­tonna hidegen hengerelt müvének úgynevezett kvar­acélszalag a Salgótarjáni to hengerlőgépén. Az 1961 októberében üzembe helye­Ünnepség a konzervgyárban zett berendezésen évről év­re növelték a termelést: az 1963. évi 191 tonnás napi átlagteljesítményt 1969-ben 260 tonna fölé tornázták. Az eddig előállított fél­millió tonna hidegen hen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom