Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

Szegedi dié Somogyi Xaroiyné felvétele A diákparlament résztvevőinek egy csoportja Tegnap, csütörtökön dél­előtt rendezték meg a szege­di diákok parlamentjét. A tanácskozásra — amelyet az Ifjúsági Házban tartottak meg — első ízben került sor. hiszen Szeged középis­kolásainak és szakmunkás­tanulóinak képviselői eddig a Csongrád megyei diákok parlamentjén vettek részt. A délelőtt fél 9 órakor kezdődött vitafórum részt­vevőit dr. Mészáros Rezső, a KISZ Szeged városi bizott­ságának munkatársa köszön­tötte. maid Mózes Fabiola. a diákparlament elnöke üdvöz­lő szavai hangzottak el. A tanácskozás meghívott ven­dégeinek sorában többek kö­zött ott volt: Borbély Gá­bor. a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője. Pápai Béla, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tője. Szögi Béla. a KISZ Központi Bizottságának tag­ja. a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára. Hevér László, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ Szeged városi bizottsá­gának titkára. A diákparlament előkészí­tő bizottsága nevében Nagy Albert. a Radnóti Gimná­zium diákja mondott beszé­det. Bevezetőjében hangsú­lyozta: az 1967-ben, illetve 1968-ban megtartott korábbi diáktanácskozások eredmé­nyesek voltak, mivel az azo­kon felvetett gondok közül időközben több megoldódott: a KISZ egy idő óta külön jellemzést ad a továbbtanu­lásra jelentkezett fiatalokról, több fontos lépés történt a hátrányos helyzetű tanulók segítése ügyében, és sokat fejlődött a klubmozgalom is. Ami a középiskolások KISZ-munkájának gondjait illeti, azok közül a KISZ­szervezetek felépítésének problémáját vetette fel Nagy Albert, s javasolta: a jövő­ben „vertikális" szervezete­ket hozzanak létre, amelyek tagiai között egyaránt dol­gozhatnak a munkában jár­• i i i i • i i 11 • 11 • i i • • i i • • • i i i • i i • i • i • • • i • i 11 filmjei • a hét filmjei • a hét l l l l i I 'i I l I i-t I I I I I I I I I III M Í I I I I I I I I II I I ><l I I Ufazás a koponyám körül Maga a regény. a film alapjául szolgáló Karinthy­mű, az Utazás a koponyám kSrül több volt az író beteg­ségének hagyományos-realis­ta leírásánál. A film pedig szembetűnően és egészen más. a szabad az eredeti re­gényre azt mondanunk, hogy tradicionális, akkor a film­ről, Révész György rendezé­séről nyugodtan állíthatjuk, hogy modem. Nem abban az értelemben modem, tehát mai. mintha időben túlha­ladna Karinthvn, hanem ab­ban. hogy a filmvásznon elő­ször mutatja meg a nagy író sajátos világát. Mi ennék a világnak a lényege, hogyan határozható meg szelleme? A film azt sugalmazza, hogv nem más ez a szellem, mint n modern természettudomány és a sze­cesszió egészen különleges ötvözete. Karinthy rendkívül szerette és tisztelte a ter­mészettudományokat. a technikát. Elég ha ezzel kap­csolatban a repülés iránti ér­deklődésére hivatkozunk. Ez­zel együtt áthatotta életmű­vét a szecesszió. A film ér­deme. hogy ennek a sajátos atmoszférának érzékeltetésé­re a magyar filmművészet történetében először tett kí­sérletet. Ily módon az Utazás a ko­ponyám körül nem egysze­rűen a regény mozgóképes illusztrációja. Ha Révész csak erre vállalkozott volna, konvencionálisan realista fil­met csinál. De a rendező a címet jelképszerűen fogta fel. s az Utazás a koponyám körül nemcsak regénv meg­jelenítése. hanem kísérlet az író világának teljes és in­tenzív ábrázolására. Sikeres kísérlet. A rendező nemcsak a regénvt hanem több Ka­rinthv írást — Találkozás eny fiatalemberrel. Cirkusz stlí. — felhasznált, hogy ez az ábrázolás minél érzékle­tesebb és meggyőzőbb le­gyen. Aki először találkozik ez­zel a fogalmazási móddal, esetleg Karinthy írásainak konkrét anyagával, egészen biztosan zavarba jön. Ho­gyan kell mindezt értelmez­ni? Erre csak a film isme­reteben lehet válaszolni. Még ha valakinek hiányoznak a szükséges konkrét ismeretei, akkor is élvezhető a film. mert a végére minden rejtélyes­nek és homályosnak látszó motívum megvilágosodik. A nézők türelmét kell kérni e dologban. A szecesszió és a modern természettudomány, a technika keveredése ugyanis elkerülhetetlen szür­realista hatásokat mutat. De ez a szürrealizmus egyálta­lán nem öncélú. Azt is mondhatjuk, ez a szürrealiz­mus a realizmus szolgálatá­ban áll. Amikor először hallottam arról, hogy Karinthy Uta­zását megfilmesítik, beval­lom. attól tartottam, hogv a rendező valami realista-na­turalista sílusban viszi kép­re a regényt. Arra, ami most. utólag, már kézenfekvő. a szecessziós-szürrealista meg­oldás. nem gondoltam. A film rendezői és operatőri telitalálat. Operatőri: Illés György ugyanis ihletetten fényképezte a rendező beál­lításait. s a világ, amely a vásznon a nézők elé tárul, intenzív hatással képes a nagy író szellemének meg­idézésére. Az író szerepét Latinovits Zoltán játssza. A művész, aki tavaly alakításaiért el­nverte a filmkritikusok dí­ját. új szerepében is teljes­értékűt nyújt. Karinthy és Révészen kívül pusztán ezért a játékért önmagában is ér­demes a filmet megnézni. ö. L. tas idősebb és az iskolába moüt bekerült fiatalabb diá­kok. Ugyancsak megoldásra váró feladatként jelölte meg egy korszerű igények alapján megtervezett szegedi Ifjúsági Ház felépítését, a bejáró diákok helyzetének javítását, és azt. hogy tegyék jobbá a kollégiumok tárgyi és sze­mélyi feltételeit. A beszámoló után a moz­galmi és az iskolai élet de­mokratizmusával foglalkozó interpelláeiós kérdések hang­zottak el. A szegedi diákok képviselői közül számosan fejtették ki véleményüket a világnézeti nevelésről. amely- szélesebb körökre szóló kiterjesztését kérték: a tankönyvgondokról, amelyek igen sok diák tanulását be­folyásolják, valamint az üzemi gyakorlatokról, ame­lyek során sok hátrányt szenvednek a jövő szak­munkásai. (A konzervgyár­ban például a nagyon szük­séges téli ruhával nem lát­ják el a rendszeresen kijáró diákokat, a sütőipari válla­latnál pedig nem kevesebb mint 13 tanuló számára je­löltek ki egyetlen szekrényt.) A beszámolóban megfogal­mazott kérdésekre és a diá­kok felvetéseire többek kö­zött Kovács József. a Szeged m. j. városi tanács vb. mű­velődésügyi osztályának ve­zetője és Borbélv Gábor, a KISZ KB osztályvezetője vá­laszolt. Mindketten egyetér­tettek a megfogalmazott gon­dok többségével, s ígéretet tettek a jogos felvetések or­voslására. Mint Kovács Jó­zsef elmondotta. javasolni fogják, hogv a világnézetünk alapjai című tantárgy okta­tását kettős órákra vonják össze, mivel így alkalom nyílik a hosszabb vitákra. Ugyancsak bejelentés hang­zott el arra vonatkozóan, hogv javulni fog a diákmen­zák élelmezési normája: az ezzel kapcsolatos intézkedé­sek 197I-re várhatók. A szegedi diákok parla­mentié — amely városunk diakif,jóságának gondolatok­ban gazdag, sikeres vitafó­ruma volt — megválasztotta azokat a küldötteket, akik az április 6—7—8-án sorra ke­rülő országos diákparlamen­ten képviselik városunk 20 középiskoláját és szakmun­kásképző intézetét. A dele­gátusok: Mózes Attila (Köz­gazdasági Szakközépiskola). Nagy Albert (Radnóti Gim­názium). Bálint András (Ság­vári Gimnázium). Papy Er­zsébet (Állami Védőnőképző Intézet). Szabó Margit (MüM. 600-as Szakmunkásképző in­tézet). Darázs János (Építő­ipari Technikum) és Masa Anna (Majakovszkij Kollé­gium). A. L. fl népfront városi bizottságának ülése Tegnap délután ülést tar­tott a Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottsága. Eljöt­tek az ülésre — a Bartók Bé­la Művelődési Ház előadó­termébe — a kerületi elnö­kök is, s szép számú hallga­tósága volt a két napirendi pont előadóinak. Dr. Ked­vessy György városi elnök köszöntötte a megjelenteket, s adta át a szót dr. Varga Dezsőnek, az MSZMP Sze­ged városi bizottsága titkárá­nak. A múlt esztendő főbb gaz­dasági jellemzőit s idei gaz­daságpolitikai feladatainkat elemezte az előadó. A hall­gatóság érdeklődéssel figyel­te a városi pártbizottság tit­kárának beszámolóját Szeged gazdagodásáról és a további tervekről. Ezután került sor a másik előadásra: Hoffgesang Péter városi titkár ismertette a Hazafias Népfront Szeged vá­rosi bizottságának idei mun­katervét. Városfejlesztés A Magyar Urbanisztikai Társaság csütörtökön dél­után érdekes vitát rendezett a várostervezés, a jövőkuta­tás, a prognosztika összefüggéseiről. E témát különösen időszerűvé teszi, hogy a legtöbb városnak most kell el­készítenie részletes fejlesztési, rendezési terveit. A vitában hangsúlyozták a szakemberek, hogy széles körű tudományos munkával nálunk is meg kell teremte­ni a prognosztikai vizsgálatok feltételeit. Korszerűsítik tanyai iskolákat Tegnap délelőtt ülést tar­tott a szegedi járási tanács vb. Meghallgatták a vb tag­jai a pénzügyi osztály be­számolóját a pénzügyi re­vízió eddigi tapasztalatairól es az ezzel kapcsolatos in­tézkedésekről, majd a mű­velődési osztály jelenté­sét a tanulói személyiség megismerésének szerepe és eredményei a járás általá­nos iskoláiban és óvodáiban címmel. Annál inkább ér­dekes ez a téma, hiszen a lapunkban nemrégen mi is hírt adtunk arról, hogy több tanyai iskolát eladnak. Mint a vb tegnapi tanácskozásán kiderült, nem egyértelmű ío­Három fiatal túvénovoiiága Türelmet, elnézést, felmen­tést kért a szerda esti képer­nyőn három novella, három fiatal szerzőjének Faragó Vil­mos, kritikusaink legkriti­kusabbja. Ha más nem, ez meglepett. És még valami: volt oka a néző türelmére, a szerzők ifjonti mivoltára apellálni. (Bár nyitott kapu­kat döngetnénk, ha újólag felemlegetjük a fiatalság nimbuszának viszonylagos­ságát. Petőfi, Burns. Byron olyan fiatalon haltak meg, hogy nem értek rá fiatal köl­tőként kezdeni — de ez más kérdés.) Módos Péter, Si­monffy András és Czakó Gá­bor egy-egv novellája, a te­hetség elvitathatatlan jegye­in túl. alig mond többet kor­osztályáról. mint amit las­sacskán fáradásig agyonis­métlünk. Hogy magányosak, a hivatást könnyen prédául dobják menők fizetéséért, fő­városi kégliért netán egy ko­csiért, hogv nemzedéki konf- ( liktusuk van, nem értik meg őket. leszorulnak a könyök­csörtetés karrier-útjairól sa­többi. Konkréten. Módos Péter Szembesítése egy szerelmi há­romszög pajkos helyszínén, a házastársak lakásán indít el egy melodrámát. — a férj beküldi a szeretőt asszonyá­hoz, nevetségesen ügyetlen öncsonkító kísérletet tesz —. de szerencsére a hamis vá­gányról visszafordul. Nincs kisiklás, hacsak azon nem derül a néző. miféle erőfö- ( lény birtokában akarja meg­verni a cingárvékony Balá­rrovits Lajos a ránézésre is muszklisabb Avar Istvánt. Az egyetemről kiröppent fiatal pedagógusok keserveit Si­monffy András oly empirikus , szorgalommal gyűjti össze J húsz perc alatt, hogv alig : marad ki belőle valami. (Jó I asszonyok.) A zenei alátét, Beethoven Sors-szimfóniája így főszereplővé lép elő. A kurta epilógus még hozzátesz valami mondanivalót: a vi­déki tanár nem akar semmit a főkönyvelőnek avanzsált (!) fővárost kollégától. Talán igaza van. Végül Czakó Gá­bor Csomagok című tévére irt novellája, ami szintén ge­nerációs problémákat fesze- j get, egy fiatal grafikus ván­dorútjairól valami jelképsze­rűt is talál. Nevezetesen a csomagokat: rajzait, öltözé­keit, életének hátizsákba gyö­möszölt tartozékait, amelyek­ből hiányzik a vélemény-kó­dex. (valamelyik albérletben maradt), s amiket egy őszin­te. megértő szempár kedvé­ért elhagy a vasútállomáson. Nehéz a választás. Talán ez utóbbi tetszett legjobban. N. I. lyamat ez, mert ahol arra szükség van és a lehető­ségek úgy diktálják. to­vább korszerűsítik a tanyai iskolákat. A gyermekek személyisé­gének fejlődésében a szüle­tési adottság mellett döntő a konkrét természeti és tár­sadalmi környezet. A fej­lődést mindenkor a közvet­len környezet, a család, a lakott terület viszonyai, kö­zösség, iskola határozza meg. A szegedi járás települési viszonyai és a lakott terüle­tek településszerkezete sa­játos helyzetet tükröz. Ez kivetítődik a kis iskolások­ra is. Főleg a tanyavilágban élő gyerekek viszonylag zárt, információszegény kör­nyezetben nőnek. A járás­ban jelenleg 92 iskola mű­ködik tanyai területen, 3 ezer 524 tanulóval, vagyis a gyermekek 26,8 százalékával. Több községben elég ked­vezőtlen a helyzet. Az vi­szont tény, hogy a jelenle­gi szaktanár-ellátottság a korábbi évekhez viszonyít­va sokkal jobb. A külterü­leti iskolák nevelői egyéni és csoportos foglalkozások keretében, szervezett neve­lői munkával igyekeznek a tanulók hajlamait, adottsá­gait kibontakoztatni, fej­leszteni. A hátrányos kör­nyezeti hatásokat iskolák villamosításával, és korsze­rű eszközök beszerzésével el­lensúlyozzák. Ma már 65 iskolát villamosítottak és 67 rendelkezik televízióval. A vb határozata alapján a tanyai élet és nevelés hát­rányát az iskolák további villamosításával, korszerű eszközök vásárlásával, au­dió-vizuális eszközök, fel­szerelések, kísérleti eszkö­zök fokozott ellátásával és jobb személyi feltételek meg­teremtésével csökkentik. Szeged szobrai Alvó" Balaton H A néhány napja tartó envhe időjárás és a gyakori esőzés még nem bontotta meg a Balaton összefüggő jégpáncélját. A környékbe­liek szerint még nem ..éb­redt fel" a tó. A sok csapa­dék és az olvadás azonban fellazította, kásássá tette a jég felső rétegét, s emiatt megszűnt a téli sportolás. Levonultak a tóról a jégvá­gók is. akik az elmúlt he­tekben több mint 1000 va­gon jeget tároltak vermeik­ben. A jégmező a tihanyi szoros kivételével még nagy­jából összefüggő, de a vízi emberek szerint már csak egy erős szélre vár és meg­kezdődik a zajlás. Lezárult a téli vízeresztés is: a Sió ré­vén a iég alól „csapolták" m<jg a Balatont. Radnóti Miklós (1909—1944) (193.) Az egyetemek Dugonics téri központi épületé­nek előcsarnokában áll Radnóti Miklós portréja. A szob­rot Schaár Erzsébet készítette. PÉNTEK. 1970. MÁRCIUS 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom