Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

lenin­cente­nárium Gyurkó László: A korlátlan szólásszabadság: - ez jelle­mezte legjobban Oroszországot a februári forradalom után. Bárkinek bármi volt a véleménye, kiállhatott az utcasarokra, el­mondhatta a gyűléseken, megírhatta a2 újságban. Semmit sem kockáztatott, leg­feljebb azt. hogy kifütyülik, hülyének ne­vezik, legrosszab esetben elkergetik. A gyűléseken, kongresszusokon, üléseken végtelenbe nyúltak a viták, mindenki ki­mondta. ami a szívén feküdt, senki sem gondolt arra. hogy bármit is elhallgasson. A politika az ulcán zajlott, a nyilvános gyűléseken, a kongresszusi termekben, ahová bárki beléphetett. Minden párt a nyilvánosság előtt vitatta meg terveit, is­mertette céljait; senkinek sem jutott eszé­lje, hogy a kulisszák mögött konspirálion. Nemhiába nevezte Lenin a legszabadabb országnak a február utáni Oroszországot. Részegítő ég csodálatos állapot; rend­kívül könnyű megszokni. Igaz, hogy a jú­liusi tüntetés után mutatkoztak aggasztó jelek. A bolsevik vezetőket, ugyan letar­tóztatták, de Igen hamar kl ls engedték Őket. Az államellenes összeesküvéssel vá­dolt Trockijt a Petrográdi Szovjet elnö­kévé választották noha a vádat, nem ejtették el. s csak feltételesen helyezték szabadlábra. A hazaárulással vádolt Le­nin cikkei R saját neve alatt jelenlek meg a sajtóban. Néhány bolsevik lapot betiltottak, de másnap más néven újra mgjolentak. Alighanem Lenin Volt. «z első. aki meg­érezte, hogv a helyzet megváltozott, Szi­gorúan betartotta az illegalitás szabályait. Petrogrártba ugyunolyan titokba tért vlsz­aza. ahogy távozott: .lalava csempészte át n határon a mozdonyán. A vlborgt kerü­letben. Fofanova agronómusnái bújt meg. aki a párt utasítására már korábban el­küldte családját az Urálba, hogy Lenin egyedül lehessen a lakásban. Búvóhelyét csak nővére, Krupszkaja és Ralija ismer­te. aki az összekötője volt; parókáját Fo­fanova jelenlétében sem vetette le; meg­követelte, hogy az. asszony négyszemközt is Ivamovnak szólítsa: erre a névre szólt hamis igazolványa; napközben sosem ment az ablak közelébe: amikor megérke­zett. az első dolga az. volt. hogy meg­nézze. le lehet-e mászni nz. erkélyről az esőceatornán, ha rajtaütnek a lakáson. A Központi Bizottság két ülését, melyen részt vett. a legnagyobb titokban, éjszaka tartották; Lenin parókában, leborotvált szakállal és ba.luss.ZHl jelent meg. volt. aki meg sem Ismerte. Az egész ország még a szabadságban tobzódott; 6 már a harcra készült. Megrögzött összeesküvő volt? Jobb sze­rette a kulisszák mögötti munkál, mint a nyílt harcot,,? Az évtizedes Illegális munka alakította Ilyenné? El akarta taposni a szabadságot? Egyszerűi* ö ériette először, hogy a forradalom békés szaka­szát, amikor a harc a szónoki emelvé­nyeken folyik, felváltotta a fegyveres harc időszaka. S a háborúban az ellenséges vezérkarok nem ismertetik egymással a terveiket. Alkimisták láthatatlan légiója n- A. Nalhangyan Lenin illegalitásban című festményének egy részlete Minden forradalomnak ez a menete. S nem azért, mert minden forradalomban vannak sötétlelkű gazemberek, akik meg akarják semmisíteni a szabadságot. A leplezetlen nyíltság, a teljes szabadság nem más, mint az erők egyensúlya: egyik félnek sincs még ereje, hogv elnyomja u másikat. De az egyensúly csak akkor ma­radhatna fönn, ha nem lenne két szemben álló érdek Ameddig « két tábor érdeke alapvetően különbözik, ameddig az egyik csak akkor valósulhat meg. ha a másik nem. törvényszerű, hogy valamelyik túl­súlyba jusson, s akkor megkezdődik a harc, Leninnek nemcsak minden szava, egész magatartása is azt sugározta: vége a bé­kességnek. Ezt igyekezett, mítiden erővel megértetni társaival la. Ezért lobbant olyan haragra, amikor megtudta, hogy Kamenvev és Zinovjev szembehelyezke­dett Központi Bizottságnak a felkelésről hozott határozatával. Holott Kamenyevék nem tettek mást, mint kmlt, február óta mindig is tettek: ha valamivel nem értettek egyet, vitatkoztak. A Központi Bizottság a felkelés mellett foglalt állást — ők a Petrográdi és a Moszkvai Bizottsághoz fordultak, s ki­fejtették, miért helytelenítik n felkelést. Aminek persze híre ment. hisz ők sem nagyon titkolták. Csakhogy ekkor már szerte az. országban mindenki nyíltan be­szélt a küszöbön álló felkelésről. Olvany­nvira, hogy a petrográdi helyőrség alaku­latai szavaztak ls róla Volt, amelyik hely­telenítette, volt. amelyik kijelentette, csak a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizott­ságának parancsát követi, volt. amelyik a szovjetkongresszus utasításéra várt. A legtöbb a Petrográdi Szovjetnek rendelte alá magát. Az újságok nap mint nap ta­lálgatták, lesz-e felkelés, és ha lesz. ml­k (Folytatjuk.) Gyakorlati oktatás — helytelen gyakorlattal? A holnap szakmunkásai, a jövő munkásosztálya — ezekkel a kifejezésekkel aposztrofáljuk az ipart tanu­lók mai nemzedékét. A tár­sadalmi érdeklődés fokozó­dása sok mindenben kifeje­ződött mostanában. Közülük legfontosabb az az új távla­tokat nyitó törvény, amelyet az országgyűlés alkotott ta­valy. idén januárban lépett életbe a szakmunkásképzés­hangsúlyozza, hogy nem if-23 órával munkálkodik töb­bet — a gyakorlati foglalko­ről szóló törvény. Cikkelyeit nemrégiben végzett felméré­nok hírközlő fórum Ismertet- se. ta, a napilapoktól a leleví- Abból, ahogvnn a diákok zlón át u rádióig, A Delma- kétheti elfoglaltságukat öaz­júmunkásokrul, hanem diá­kokról van szó, nem évi zés ürügyén. Némelyik kis szabadságuk, hanem tanév- iparos különösen sokat en­kiizl szünetük, nyári vaká- géd meg magának, de a mé­elójuk van, ilyenformán nem slk két szektorban is elég munkaidőről, hanem gya- sok a feledékeny. Félreérté­korlutl oktatásról kell be- sek vannak szabadszomba­szélnünk), Ügy látszik, van- tos üzemekben is. az, ágy­nak, akik flz ilyen alapvelő mond, „kiesést" helyenként tényekről hajlamosak elfe- szintén pótoltatni akarják ledkeziít. Legalábbis özt mu- a tanulókkal, tatja a 624-es számú Ipart A szakmunkásképzésről Szakmunkásképző Intézet ízÓIŐ törvény a holnap szak­munkásainak érdekében, a gyarorszáa egyebek közt cikksorozatban la méltatta az új szabályozást. Most, kél hónappal a törvény éleíbr­lépése után mégis úg.v tű­nik. nem Jutottak el egye­sekhez — vállalati, szövet­kezeti Illetékesekhez, ipnrl­tanulókat foglalkoztató kis­szegezték, világosan, kiderül ez. Két hét alatt 84 óra lehet az összes órák száma, de eb­ben benne foglaltatik az Is­kolai foglalkozás is, EK a szám nemcsak, hogy ennek a tanulórétegilek. oo—ino órára emelkedik né­melyik ttthuló esetében, de s- Ml van. Hhol a 120-at is közelit! nial ipari tanulók érdekében készült. Betűjét és szellemét őrizni kötelesség, társadalmi ügy. Jottányit sem szabad engedni belőle, hiszen akkor feladnánk az érdekvédelmet, amire fokozott szüksége van A Tansusban született, s Kufában — a VIII. század második felében — élt Abu mussa Dsabir Ben Hajjam Ben Abdallah el Sufi " el Tursusi el Kufi. akit Geber néven tart számon a tudo­mánytörténet, s aki Dsafer el Sadlc főpaptól tanulta a titkok tudományát, aligha gondolta, hogy századokkal később a kémia megalapító­jaként emlegetik majd ne­vét. S azt még kevésbé gon­dolhatta. hogy munkásságá­val a modern világ leglát­ványosabban fejlődő Ipar­ágának szülőatyja lesz. 0 a Lapis philosophorumot. a bölcsek kövét kereste, mely arannyá változtatja a nem nemes elemeket. Ahogy ezt. a bölcsek kövét. a nagy elixirt kereste Basillus G. Valentinus, Albertus Mag­nus — aki arany helyett vé­gül is a cinket fedezte fel —. Homberg és V. Böttger, s ezernyi elődük, utóduk; az alkimisták. Magyarországon 1 HHtl de­cember végén 102 ezer „al­kimistát". tartottak számon; ennyien dolgoztak a vegy­iparban. S további ezrek tartoznak ínég az alkimisták mai. Láthatatlan légiójához: kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken, kísérteti labo­ratóriumokban. Mai aranycsinálók Adatok: hazánkban az ipa­ri bruttó termelési értéknek mindössze négy százalékát állította elő 1990-ben a vegy­ipar. napjainkban viszont ré­szesedése 12 százalék fölött van. 1901 és 19B9 között 19 milliárd forintot, ruháztak be az ágazatban, 1960 és 1969 között a vegyipar termelése évente átlagosan tíz-tizen­négy százalékkai emelkedett, s az 1970. évi terv 12 szá­zalékos termelésnövekedéssel számol. Adatok, százalékok. Sokat, mondanak a szakem­bernek. de mtt annak*, aki sznesebben számol forint­ban, darabban, vagy kilo­grammban? Az adatok, százalékok át­! fordíthatók a mindennapi élet nyelvére. Például: 1938­bnn évente — hatóanyagban számolva — a megművelt te­rületek egy hektárjára 2 kg műtrágya jutott. 1990-ben még mindig csak 0 kg. S 1968-ban? 112 kilogramm! Már pedig egy tonna nitro­gén 15—20 tonna termésnö­vekedést eredményez búzá­ból. Még pontosabban: 1 kg nitrogén hatóanyag átlago­san 10,9 kg terméstöbblettel kamatozik a gabonánál. 70,4 kg-val a burgonyánál! A foszfor minden kilója 7,7 kg többletgabonát. 30.4 kg -bur­i gonyát fial. a kálium pedig kilónként 8.4 ka gabona-, és 54,4 kg burgonvatöbblettel fizet. Már pedig hazánkban — hatóanyagban számolva — 1050-bert csak évi 13 ezer tonna nitrogénműtrágyát ter­meltek, 1968-ban viszont 249 ezer tonnával, s a foszforniü­trágya-termelés is ez idő alatt megtízszereződött! Va­jon amögött. hogv hazánk immár évek óta nem szorul gabonabehnztalra. a mező­gazdaság dolgozóinak szor­galma mellett nem lelhető fel a mai aranycsinálók fá­radozása is? Olajból ruha A vegyipar minden ter­mékének eredete, készítése pontos technológiával leír­ható. Mégis, a nem beava­tott számára titokzatosnak tűnik, miként is lesz a több­szörösen feldolgozott kőolaj­ból vagy földgázból —» ru­ha ,,. Márpedig lesz, A pel­IpgroíOkHök — a tudnivalók, vagy meghaladja, Egyik Olyan elemi fontosságú tudnivalók például, mint az, hogy mennyi lehet a gyakor­lati oktatásra fordított órák száma. (Er.t korábban a ta­nuló munkaidejének nevez­ték; a törvény azonbgn osztályban csak 12-en töltik gyakorlatukat megfelelő idő­tlen, l4-en túlóráznak. De van olyan diákcsoport út, állói 24 ltöZÜl csak három óraszám 84 s kát hét alatt; a többi túlórázik, van, aki e&ÜTÖRTÖK, 1970. MÁRCIUS ó. , Alhino elefánt Föhér eléfént él egy dél-afrikai természetvédelmi re­zervátumban. Bőre rózsaszínes fehér, füle áttetsző. Va­lószínűleg Mosmbique területéről vándorolt a vadrezer­vátumba. Pi|Jtt«1thlánya miatt rendkívül érzékeny a nap­sütésre, leginkább a fák árnyékában hűsöl. rolkémia ontja az ceflneket, az aromás vegyületeket, a szlntézisgázokat, a vegyipar többi területe is a legkülön­bözőbb alapanyagok sokasá­gát, melyekből végül is gyógyszer, gyermekjáték, műbőr, kemping felszerelés, pcélnál ellenállóbb fogaske­rék, fát helyettesítő mű­anyag borítólemez, kötőfonal — mint amilyen a közked­velt Kasmllon — takaró, bú­tor lesz. Termékek ezre, tíz­ezre. Mégpedig olyan termé­kek serege, amelyek tíz vagy tizenöt esztendeje is­meretlenek. vagy alig is­mertek, s ezért nagyon áhí­tottak voltak. Mtnt például, a formás női lábakon fe­szülő nylon harisnya, vagy R még diszkrétebb holmi, a nylon fehérnemű í19«9-ben 29 millió pár szintetikus ha­risnya készült hazánkben). Világszerte: vágta! Tíz esztendeje, 1900-ban a Magyar Szocialista Mun­káspárt KözpontT Bizottsága határozatot, hozott a vegy­ipar fejlesztésének és kor­szerűsítésének irányáról, új tevékenységi körök létesíté­séről, s mindezek végrehaj­tásának meggyorsításáról. Az azóta eltelt évtized — mint azt az iparágban megfogal­mazzák — a vágta ideje volt. A vágta határainkon túl ls megtalálható. A vezető tő­kés országok mindegyikében a vegyipar fejlődése 1990 és 1967 között jóval meghalad­ta más ágazatokét, s például Japánban több mint tizen­kétszeresét, Olaszországban két és félszeresét, a Német Szövetségi Köztársaságban közel hatszorosát tette ki a bázis év, 1950 teljes terme­lésének. Az európai szocia­lista országok mindegyiké­ben ugyanezen idő alatt a vegyipar termelése legalább meghatszorozódott, rte van, ahol az 1950. évi tizenhét­szerese lett. A harmadik ötéves terv­ben, 1966 és 1970 között a vegyipari beruházások ősz­szege minden esztendőben meghaladta a 3,9 milliárd forintot. Az ágazat 61 vál­lalatának nagv többsége az egyéni fogyasztók előtt is is­mert. hiszen a Biopon mo­sópor. a palólakk, a festék épp úgy nélkülözhetetlen mindennapi életünkben, mint a niár korábban fölso­rolt termékek A fejlesztésre költött. milliárdok tehát nemcsak száraznak tűnő száZHlékadatokat szültek. A teljes termelés, az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés nagy tempójú emelkedése, a százalékok mögött, a maga gazdaságában bomlik kl az élet. Az élet amelyet köny­nyebbé, kényelmesebbé, egy­szerűbbé tesznek az alki­misták boszorkánykonyhái­ból kikerülő termékek. Mészáros Ottó delmftgyarország 1943. március A NAP HlREI: TRIERT ELFOGLALTAK AZ AME­RIKAI CSAPATOK — KÖZZÉTETTÉK A SZAKSZER­VEZETI VILÁGKONGRESSZUS KIÁLTVÁNYÁT — ELŐNYOMULÁS POMERANIÁBAN, UTCAI HARCOK BOROSZLÓBAN — STIRBEY HERCEG AZ ÜJ ROMÁN MINISZTERELNÖK. Az elhurcoltak sorsa Nikoláj Fjodorov szovjet közíró cikket írt a Pravdába. Megemlékezett az elhurcolt magyarokról is. Részlet Fjo­dorov cikkéből: „A magyar fasiszták né­met területen elhelyezett rá­diója olyan mennyiségben terjeszti a fantasztikus ha­zugságokat, hogy Szálasiék mestere, Göbbe's is elsáppad az irigységtől. Nagy szervező tevékenységről, hadosztályok felállításáról beszélnek, ter­mészetesen német területen, A kezükben levő 3 és fél vármegye hadtápterület. Azt persze eltitkolják, hogy né­met területen újra hadsereg­be szervezték a becsapott, terrorizált magyarokat. A szovjet—német arcvonalon Borosalónál, Pnmerániában és Brandenburgban naponta menekülnek át a Vörös Had­sereghez olyan magyarok, akiket Szálasiék Németor­szágba szállítottak. Ezeket a német Volssturmba osztották be. hogy a német SS géppue ­kák biztatása mellett védjék a német Vaterlandot. Szabó Zoltán, a magyar­óvári sezdflségt egyetem hallgatója, akit « németek elhurcoltuk és a sziléziai Völkssturmba oszlottak be, átszökött a Vörös Hadsereg­hez és elmondta, hogyan szerveznek a németek e*a­patokai az odahureott ma­gyarokból. Szálasiék azt mondták nekik, hőgv tna­gyat egyséttekbé fogiák őket beosztani Ez sem lelkesített ugyan bennünket — mon­dotta —, mert már láttuk. Hogy akárhol vetnek be ben­nünket B németek, elpusztu­lunk, A németek nem vet­tek emberszámba bennün­ket, csak arra voltunk Jók. hogy megvédjük őket. Akik megtagadták, hogy belépje­nek a Volkssturmba, azokat szemünk láttára lőtték agyon." Öt kiló élelmiszer A polgármester 5528—1945. Esz. felhívása: „Tudomásom­ra jutott, hogy részben Sze­ged váras lakossága, rész­ben pedig a vidékről Sze­gedre érkezettek Szeged vá­ros területéről az útiszükség­lelet meghaladó nagyobb mennyiségű élelmiszert visz­nek magukkal a városból való eltávozásuk alkalmával. Ismételten felhívom az ér­dekelteket, hogy a város te­rületéről családonként leg­feljebb 5 kilogramm súlyú élelmiszert vihetnek maguk­kal. Aki a megengedett mennyiségnél több élelmi­szert visz magával, attól a rendőrség közegei nemcsak a többletet, hanem az összes élelmiszert elkobozzák • nz érdekeltek ellen a legszigo­rúbb eljárást teszik folya­matba." Lehotay igazgató lesz... Szeged utcáin az elmúlt napokban régi ismerős tűnt fel. Az emberek megálltak, ulátia néztek, boldog öfőm­mel üdvözölték a daliás ter­metű Lehotdv Árpádot, t» Nemzeti SZÍnház klVáló mű­részét, á Szegedi Szabadiért •látékdk nagyszerű Ádámját 0 IS a pesti pokolból került Szegedre, A szegediek öt'ö­títe még inkább fokozódott, amikór híre terjedt, hogy Léltötáy Arpádm fóntöe sze­rep vár á Város kulturális életében: az ősszel kezdődő új s-ílnháZÍ síezónban már 6 lesz a Várflél Színház igaz­gátója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom