Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

\ VILÁG PH0LETARJA1. EGYESÜLJETF^n ^ 60. évfolyam, 75. szám 1970. MARCItTS 29„ VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT Építés az olajmezőn Eddig mintegy másfél milliárd forint értékű munkát végeztek — Az épülő algyő—százhalombattai kőolajvezeték „átlépte" Csongrád megye határát A szegedi szénhidrogén mező túljutott gyermekkorán, a kiemelt beruházási program keretében az ideiglenes berendezéseket véglegesen letelepített gépek, építmények váltják fel, kirajzolódik a szegedi olajvidék arculata. A napokban az algyői üzemben találkoztak az építésben részt vevő vállalatok, s öszszegezték eddigi munkájuk eredményeit. Kiderült, hogy az lí)66-ban kezdődött munka értéke 1970 "januárjáig meghaladta a másfélmilliárd forintot; nőtt az olajprogramban résztvevő vállalatok és munkások létszáma, 1969ben mór 1340—1650 munkás tevékenykedett az olajipari berendezéseknél. Az évről évre növekvő olajtermelés mellett — amely tavaly 580.9 ezer tonna olajat juttatott a finomítókba — jelentősen felgyorsultak az epftkezések. Ennek köszönhető, hogy a 47-es út baloldalán csaknem befejeződött a kiszolgáló ipartelep és kommunális egységek építése, új vasútvonal készült az algyői állomástól, több kilométeres útrendszert fektettek le a jobb közlekedés érdekében. A Földmunkát Gépesítő Vállalat, az Üt- és Vasútépítő Vállalat. a Magyar Vagon- és ipari Vállalat, a Nehézipari Építőipari Vállalat, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár, a VERTESZ, a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat. a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Budapesti Vegyipari Gépgyár jól összehangolta tevékenységét, s a beruházás szempontjából oly fontos tavalyi esztendőben a tervezettnél több műnkét végzett el. Különösen a 31-es Állami Építőipari Vállalat, haladt jól, de dicséret illeti az Építési és Városfejlesztési Minisztérium minden vállalatát. A nehéz körülmények, a belvíz, a szokatlanul hosszú tél ellenére lényegében nem szünetelt egyetlen fontos tevékenység sem. A főgyüjtőállomás első tartályait már átadták, s most a műszereket helyezik el a berendezésekben. Az elképzelések szerint április végén vagy május elején részlegesen üzembehelyezik a tartályokat. Mivel az idén az egymillió tonna olaj. *az egymil,liárd köbmeter gáztermelés mellett 70 ezer tonna propán-bután, 70 ezer tonna gazolin és mintegy 10—15 ezer tonna normál- és izopetánt kell termelni az NKFV-nek, megfeszített ütemben építik a kísérőgáz-feldolgozó, úgynevezett BSB-gázüzemet. Mint már jelentettük, valamennyi berendezés a helyszínen van, s jelenleg a technológiai egységek szerelésén dolgoznak a Budapesti Kőolajipari Gépgyár munkásai. Minden jel arra mutat: a gázüzemet a nyár közepére, július elsejére átadják rendeltetésének. Figyelmet érdemel, hogy a távlati beruházási feladatok mellett különösen szigorúan ügyelnek a gyakorlati termelési, fenntartási munkákra. Algyőn 1970. január l-ig több mint 260 kút készült el, melyből 158 olajtermelésre, 35 gáztermelésre és 34 vízvisszasajtolásra alkalmas. A geológiai viszonyok megismerése és az eddigi termelési tapasztalatok alapján ugyanis bebizonyosodott, hogy a vízvisszasajtolással a hagyományosnál sokkal gazdaságosabban termelhető az olaj. Ezért víz-visszasajtolósi programot hajtanak végre: 1970től 1980-ig az évenkénti 1 millió tonna olajtermelés érdekében rendszeresen vizet sajtolnak a megfelelő mélyszintű rétegekbe. Az elmúlt évben a program I. ütemében megépült 11 visszanyomó kút. 2 termálkút, az elosztórendszer és kúthálózat egv része. Az épülő algyő—százhalombattai kőolajvezeték „átlépte" Csongrád megye határát. Ezen a területen rendkívüli nehézséggel találkoztak a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat dolgozói. A távvezetéknek készülő mély árok azonnal színültig telik vízzel a magas talajvízszint miatt. A parton összehegesztett csöveket ezért vízzel töltik meg. s úgy süllyesztik a megtelt árokba. A nehézségek ellenére a jövő évi határidő helyett már az év végére át akarják adni a távvezetéket. A termelő berendezések építésén kívül az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gondoskodik az olajbányászok elhelyezéséről, lakásokat épít Szegeden, Algyőn. Eddig összesen 261 lakás készült el. az elkövetkezendőkben Tarjántelepen, a Tiszaparton és Szeged más helyein adnak át újabb olajbányász-lakásokat. A tervek szerint Tarjántelepen 500. a Tisza-partján 250. míg másutt ugyancsak 250 lakást adnak át a lakásépítési program keretében. !M . I. Tervszerűiben fejlődik népgazdaságunk Az elmúlt két esztendő gazdasági fejlődését sok szempontból elemezték már: a gazdasági növekedés, az egyensúly, az áralakulás és az ellátás szempontjából. Ám a különböző megközelítési módok valójóban egy kérdésben csúcsosodtak ki: fejlődésünk tervszerűségének vizsgálatában. Igaz, hogy a tervszerűség tartalma módosult mostani gazdaságirányítási rendszerünkben. Azelőtt elsősorban a vállalatokra lebontott tervelőirányzatok teljesítése volt a tervszerű gazdasági tevékenység kritériuma. A ..tervfegyelem" különböző részletmutatók teljesítéséhez kapcsolódott. Mindannyian jól emlékszünk arra, hogy ez a „tervfegyelem" meglehetősen sok formális elemet is tartalmazott, hiszen a reális tervezést (a minél könnyebben teljesíthető feladatok kitűzésében való érdekeltség) — a központi és az ágazati tervek gyakori, néha év közElutazott a bolgár kormánydelegáció Szombaton, tegnap délután elutazott Budapestről a bolgár kormánydelegáció, amely Ivan Bogdanov vezetésével részt vett a magyar—bolgár gazdasági és müszaki-tudományos együttműködési bizottság 9. ülésszakán. A bolgár kormánydelegáció — mint lapunk tegnapi számában jelentettük — aláírta a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott voltak a bizottság magyar delegációjának tagjai. Jelen volt Vaszil Bogdanov. Bulgária budapesti nagykövete is. (MTI) ben történő — módosítása és egyéb tényező nehezítették. A gazdasági fejlődés tervszerűsége tehát a gazdaságirányítás direkt módszerei mellett nem volt kielégítő. Erre utal — a többi között — az, hogy például a második ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem növekedési üteme 25 százalék volt — szemben a tervezett 36 százalékkal, a mezőgazdasági termelés a tervezett 22— 23 százalékos növekedés helyett mindössze csak 10 százalékkal emelkedett. Nem alakult megfelelően az ország tőkés fizetési mérlege, az egy keresőre jutó reálbér stb. A központi elhatározásokkal szemben a nemzeti jövedelem nagy — egyre növekvő — részét kötötték le a készletek. A gazdasági fejlődés tervszerűségét most a gazdasági élet, fő folyamatain „mérjük"; a tervszerűség vizsgálata e mellett a közgazdasági szabályozó rendszer hatásának vizsgálatára is kiterjed. hiszen e szabályozókon rmílik elsősorban a vállalatok gazdasági tevékenységének I

iránya. A fejlődést nem a korábbi „termelési" szemlélettel, mint i inkább a gazdasági növekej dés es hatékonyság alakuí lása. valamint a társadalom fizetőképes szükségleteinek kielégítése szempontjából elemezzük. A nemzeti jövedelem — a gazdasági növekedés fő mutatója — 1969-ben 6 százalékkal növekedett. E növekedési ütem meghaladja a fejlett tőkésországok 1969ben elért növekedési ütemét és megfelel a szocialista országok által elért fejlődési ütemnek. A nemzeti jövedelemhez 1969-ben a tervezetthez mérten az ipar valamivel kisebb, a mezőgazdaság nagyobb mértékben járult hozzá. Ez egyrészt az igen Tiszaszederkény messze esik Szombathelytől, de e két kép párosítása — mellyel sorozatunk véget ér — nem fölrajzi alapon történt. Két művelődési házat látunk rajtuk. A sokadalom a szombathelyi spoi-t- és művelődési házból rajzott ki, amelyet az ország legkorszerűbb intézményének tartanak a maga minőségében. Huszonkétmillió forint volt az ára.' Á másik épület szépsége miatt kínálkozott lencsevégre Tiszaszederkényben — s ez is a művelődés palotája. Kevésbé modern és kevésbé szép is, de; ezekhez hasonló is szinte ezrével épült a 25 szabad esz-' tendőben. Ezekben pedig a szocializmust építő ember épül azóta is: kultruáltabban, tudásban gazdagodva. / jó mezőgazdasági termés^ eredmények, másrészt azonban annak a következmenye. hogy az iparban megkezdődött a termelésszerkezet átalakítása. Az ilyen szerkezeti átrendeződés rendszerint kevésbé ösztönöz a termelés mennyiségi növelésére. Ezzel szemben előtérbe kerül a hatékonyság javítása. Az ipar 1968-ban és 1969-ben is 5 százalékkal járult hozzá a nemzeti jövedeé lemhez. Az ipar változatlan óra-i kon számítva, 1969-ben a belkereskedelemnek 7, a külkereskedelemnek 11. beruházási célokra 8 százalékkal adott többet, mint 1968-ban. Az ipar tehát összesen mintegy 9 százalékkal adott több árut a végső felhasználás céljára, mint az előző évben. Ez csak úgy volt lehetséges — a 3 százaiékas termelésnövekedés mellett —, hogy az ipar jobban figyelembe vette a fizetőképes keresletet, a piaci igényeket, es jóval kevesebbet „fordított*' készletei növelésére, mint 1968-ban (akkor közel 13 milliárd forinttal növekedtek a készletek). E vázlatos leírás is bizoi nyitja, hogy a gazdasági élet fő folyamatai és fő iránvai tekintetében erősödött fejlődésünk tervszerűsége: javult az ország gazdaságának egyensúlyi helyzete és következetesebben megvalósulnak azok a gazdaságpolitikai célok, amelyeket a népgazdaság központi irányításának alapját képező népgazdasági tervek tartalmaznak. Természetesen az elmond dottak nem jelentik aztj mintha az elmúlt két esz-. tendő minden tekintetben gyökeres változást hozott volna gazdasági életünkben.' Egyrészt „gyökeres" váltoJ zásokra nincs mindenhol szükség, inkább a már korábban Is kibontakozott kedvező tendenciák érvényesülését kelj meggyorsítani, másrészt egyes — például a hatékonyabb struktúra kialakítására vonatkozó — fek adatok időigényesek. Gazdasági életünknek van» nak olyan területei, amelyei ket egyelőre nem tudtunlj kellően a tervszerű fejlődés követelményeinek megfelel lően irányítani és befolyásolni. Közismert a munka termelékenységének lassú üte-i mű növekedése és az ötéves tervelőirányzattól való elmaradás: hivatkozhatnánk a „túlfűtött" beruházási tevékenységre és ennek hátrányos következményeire: utak hatnánk a belföldi ellátásban mutatkozó egyenetlenség gekre vagy az állattenyész-' tésben tapasztalt nehézségekre stb. Ezeket a problémákat nem szabad kissebbftenünk. sőt fel kell tárni, mert csak így juthatunk az orvoslásra alkalmas megoldásokhoz. Emellett folyik a népgazdaság negyedik — 1971 — 197.5. évekre szóló — ötéves tervkoncepciójának és a gazdasági és társadalmi fejlődés hosszú távú stratégiai tervének (tervhipotézisének) a kidolgozása. Amint erről a legutóbbi országgyűlésen elhangzott kormánvelnöki beszámoló is szólott, nagyaranvú tervezési munka bon, takozott ki. V. Gjr. j