Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Tavalyról maradtak el Utak és járdák felújítása Hol van már a tavalyi hó — örvendeznek Villon mester mondatával a szegediek, s egyben, már kevesbé örvendezve, kérdik hozzá: s hol vannak a tavalyi útépítések? A válasz egyszerű, mert a tavalyi útépítések éppen hogy itt vannak, 1970-ben. Az I. kerületben nem kevesebb. mini öt út-, illetve járdaépítés maradt el vagy maradt félbe tavaly év végén. Az ok: volt, ahol gázvezetéket építtettek, volt. amikor anyaghiány késleltette a munkát, vagy éppen a — nem korán, csak időben — december elején beköszöntért tél. A Táncsics Mihály utcában is fölszedték már tavaly a sokat szidott járda kövezetét, a százhuszonötezer forintos munkát azonban csak most fejezi majd be tavasszal a veznek decemberre útépítést, úgy ígérik, hogy az utolsót is (novemberben a Zárda és a Szent Miklós utca járdavárosgazdálkodási vállalat. A építését) befejezik a várhagázvezeték építése miatt nem tó télidőre. Az I. kerületben tudták a majd másfél millió a két és félmillió forintos forintos költséggel készülő Török utcai útépítést elvégezni. A városgazdálkodási vállalat késlekedése miatt csak idén kerülhet sor a Teleki utca. a Töltés utca, a Szappanos utca és Lechner tér járdáinak felújítására, amelyekre összesen mintegy íélmillió forintot szánt az I. kerület tanácsa. idei járdaépítési programban a két említett mellett szerepel még a Korondi. a Csanádi, Teleki, Nemestakács, Alföldi. Déryné és a Radnóti utca valamint a Jobb fasor járdáinak korszerűsítése. A tavalyi gyakorlatnak megfelelően ebben az évben is az ujszegedi pártszervezet, a népfront és a tanácstagok Tanult az elmúlt év rossz véleménye alapján jelölték példájából a városgazdálko- ki. hogy Újszegeden hol épüldási vállalat, már nem ter- jön járda. rr Minden percet kihasználva dolgoznak a földeken Évszázadok óta nemcsak nagyon sok örömet szerzett, mutatott fel a szegedi táj. hanem nagyon sok gondot, szomorúságot is. A homokvidékeken. kezdve az intenzívebb kultúrák kialakításától. pár évtizeddel korábbig, bizony keserves volt a földművelők élete. A szeszélyes időiárás. a szélfújta homok, a bérlet, a mindennapi létért, való küzdelem nyomorgatta őket. A fekete földi községekben ugyanezt tapasztalhattuk. a Tisza—Maros háromszögben gazdagon termett a zsíros, fekete föld, de adott bajt. gondot is eleget. Különösen tavasztájt. ha esósebb időszak járja, „feloeti" a falvakat a belvíz. Ez a tavasz sem kényezteti el a mezőgazdaság dolgozóit. s már eddig is igen komoly károkat okozott: elmaradtak a szántásokkal, késnek a primőrök, több ezer holdat „kimosott" az őszi vetésből, megdrágulnak a termelési költségek a nagyüzemekben. Hét elején kiderült az idő. mindenfelé benépesült a határ, azon igyekeztek. hogy megszüntessék az eddigi elmaradásokat. A kübekházi Sarló és Kalapács Termelőszövetkezetben ae elmúlt esztendőt mérleghiánnyal zárták a tagok. S most sem jár jó világ a közös gazdaságra. 130 holdon kell kiszántaniuk az öszi búaát. takarmánygabonából pedig minden valószínűség szerint 70 holdat. Az álló kultúrákból az eddigi kiesés 1 millió 200 ezer forint, Lneernából is jelentős lesz a kiesés. A napos időt kihasználták. elvetettek 20 holc! borsót, elduggattak 4 holdon - , . Ábrahám János vizet enged le a földjéről Elhunyt Blaha Béla A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége mély fájdalommal közli, hogv Blaha Béla elvtárs, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének tagja hosszas betegség után március 27-én elhunyt. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége Blaha Béla elvtársat saját halottjának tekinti. Temetésére a szakszervezeti mozgalom vezetőiből és a harcostársakból bizottság alakult. A temetés időpontjáról később történik intézkedés. * Blaha Béla 1915. október 29-én Hódoscsépányban született. bányászcsaládból. 1945 januárjától a bányászszakszervezet királdi csoportjának elnöke. 1946-tól az ózdi körzeti bányászszakszervezet titkára, 1948-tól a Borsod megyei pártbizottság ipari osztályvezetője, majd 1951töl a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára volt. 1967 januárjában választották meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökévé. Számos állami kitüntetés tulajdonosa. Érdemeinek elismeréseként 1965ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki. Halálával igaz munká6sziv szűnt meg dobogni. Élete a sokgyermekes bányászcsaládok nehéz sorsa volt. Tizennégyen voltak testvérek, s mint közülük a legidősebbnek. neki kellett először megfognia a csákány nyelét. 1 Harcos volt. következetes és elvhű. szerény és egyszerű, nagyon szerette az embereI ket. a munkásság, a nép iránti felelősség- és kötelességérzet hatotta át. 1944 de| cemberében belépett a Magyar Kommunista Pártba. Kiemelkedő személyisége volt a társadalmi, a politikai közéletnek. eső ellenére sokan dolgoztak. A szőregi fóliáskertekben serénykedtek az emberek. hogy minél hamarabb jelentkezhessenek a piacon a fokhagymát. Munka bőven salátával. A szőlők, a gyüakadna. összesen 2 ezer 70(1 hold vár „tavaszi művelésre". azonban mindössze 400 holdra tudnak erőgépekkel rámenni. Óvatos becslések szerint ez az esős. megkésett. szeszélyes tavasz 2. 2 ós fél millió forintjába kerül a gazdaságnak. A Lucerna fogasolás idén némi támogatást is kap- munkát találtak a korszerű nak. így a munkák megkez- telepítésen. Németh Vince a dödnek. lucerna fogasolásánál szorA partosabb, homokosabb goskodott. Kissoron a Szerészeken a héten a csepergő gedi Állami Gazdaság munkásai mellett szakszövetkezeti tagokkal is találkoztunk. Nehéz, kedvezőtlen a tavasz, a földművelök reményei csak akkor válhatnak valóra. ha minden percet kihasználnak, „s idejében" befejezik a tavaszi munkákat. Sz. Lukács Imre Előszezon a Balatonnál A szokatlanul korai húsvét miatt az idén a megszokottnál előbb, már március 27-én megkezdődött az előszezon a Balaton déli partián. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat megnyitotta a siófoki Európa Szállót é6 Éttermet, a balatonszéplaki Touring Hotelt és a Piroska csárdát. írallflalas E

lőfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizonyos negatív jelenségekkel; a fogyasztói árak emelésével, a vállalati manipulációkkal, az egészségtelen munkaerő-vándorlással azonosítják. Ezek a vélemények egy dolgot félreérthetetlenül tükröznek: a reform kedvező hatásai többnyire még nem tapasztalhatók szembetűnően a munkahelyeken. Fökent azért, mert az új követelményeknek megfelelően nem korszerűsítették a vállalat belső szervezetet, mechanizmusát. A műhelyek, az üzemek lényegében ugyanúgy dolgoznak, mint 3—4 évvel ezelőtt. De minek kellett volna változnia? A termelő részlegek ma is alapvetően végrehajtó szervezetek, s ritka kiveteltől eltekintve nem állnak közvetlen kapcsolatban a megrendelőkkel, a lehetséges partnerekkel. A termelés technikája, a feladatok jellege sem változott észrevehetően az utóbbi esztendőkben. Ez is természetes. De az már kevesbé, hogy a termelés szervezetlensége. a vezetés színvonala is a régi. A kapkodásból, az anyaghiányból, a selejtgyartásból a fegyelmezetlenségből adódó károkért például ma sem felel senki, mintha legalább is természeti csapásról lenne szó. Helyenként úgy íg beszélnek a vezetők ezekről a hibákról, mint tőlük független objektív nehézségekről. A jól szervezett termelésnek, épen úgy, mint a lelkiismeretes, gondos vezetésnek, felelősségvállalásnak megvan a maga sajátos mechanizmusa. S e kétféle mechanizmus szoros kapcsolatban is áll egymással, s közülük a vezetőt hatáskörök és kötelezettségek rendezésének van meghatározó szerepe. Nevezetesen a vezetők között olvan munkamegosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája. Tehát, ha valamilyen feladatot nem — vagy rosszul végeznek el. akkor azért minden esetben valaki anyagilag, erkölcsileg, söt, szüKség szerint, büntetőjogilag is felel. A jól dolgozó szakembert és vezetőt pedig a megérdemelt anyagi és társadalmi elismerés övezi. A jogokat és kötelességeket tehát mindenekelőtt a vezetés különböző lépcsőfokain kell rendezni, s ezt követően lehet csak a beosztottaktól is számonkérni. A fegyelmezetlenség, amelyre például oly sok vezető panaszkodik, nem annyira a társadalom „laza erkölcsi felfogásából", mint inkább az adott vezetés színvonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellátás, a futószalag, a jól szervezett munka diktálja a termelés ritmusát, senki nem ér rá fegyelmezetlenkedni. S kedve sincs hozzá, ha anyagilag egyértelműen a jobb, a több munkában érdekelt. A vezetők felelősségét azonban nem szabad formálisan, mechanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az elavult vállalati belsőmechanizmusok teszik. Vagyis az érdemi munka végzése helyet nem szabad a vezetőket levelezés-, feljegyzésgyártásra, magyarázkodásra, „bőrpapirok" produkálására serkenteni. A felelősségáthárítás, a labdázáü rendkívül kifinomult módszereivel csak akkor szakithatunk, ha bátor kezdeményezésekre, kockázatvállalásra ösztönözzük a vezetőket. Ha olyan szellem és belső mechanizmus alakul ki. amelyben a vezetők nemcsak a megtett intézkedésekért felelnek. (Mert különben az. aki nem dolgozik, nem intézkedik, semmiért sem felel.) Hanem a meg nem tett intézkedésekből, a kihasználatlanul hagyott lehetőségekből származó kárért is felelnek. Anyagilag és erkölcsileg. söt, szükség szerint büntetőjogilag is. A

felelősség ilyen érdemi értelmezésére csak akkor van lehetőség, ha a vezetők joga és kötelessége a kockázatvallalás is. Vagyis esetenként olyankor is merjenek intézkedni, amikor a kínálkozó nagv előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak. Nem szabad tehát azt a vezetőt büntetni, aki körültekintő mérlegelés után az adott időpontban helyesen döntött, noha döntését az élet utólag nem igazolta. (Például azért, mert közben a közgazdasági feltételek előre nem látható módon változtak.) A kockázatvállalás lehetősége az aktivitást, mint fontos vezetői tulajdonságot hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdemi felelősség ködösítését, vagy tompítását. Minden szempontból színvonalas és felelősségteljes munka teheti csak a széles dolgozó rétegek számára érzékelhetővé a reform eredményeit a mindennapok gyakorlatában, s nem utolsósorban az élet- és munkakörülmények fokozott javulásában. Kovács József mölcsösök benépesültek, a mórahalmi Haladás Szakszövetkezet szőlőjét is metszették. Más időben Gergely napkor már a krumplit vetette Ábrahám János — Mórahalom alatt lakik tanyájában —. most meg csak a vizet engedi le a földről, ahovetkezetiek nem csüggednek va maid a burconya kerülBaranvás Józsefet sem.ijesz— bar a háztáji kertek primőrtermesztésében is jelentős károkat okozott a „vízözön" —. mihelyt az esőzések után a talaj engedi, azonnal megkezdik a munkát. Vigaszukra szolgál, hogt már elkészült a falu vízrendezési terve es ehhez az tette meg a cseperésző eső. a domaszéki Béke Szakszövetkezet tagját, aki szántott, s borsó aíá készítette a talajt. A Szegedi Állami Gazdaság a jó gazdaságok közé tartozik. Igen nagy területen rendezkedtek be szőlőtermesztésre, A héten sokan Magyar-román mezőgazdasági együttműködés Élíizem címet nyert a tízesztendős Szegedi Kábelgyár Fennállásának tizedik esz- vek munkaversenyében az üzem cim elnyerését tanúsítendejét kiemelkedő munka- első helyet szerezte meg. Eb- tó oklevelet és a vándorzászsikerrel köszöntötte a Szege- bői az alkalomból tegnap, lót Kakuszi Gézának, a szedi Kábelgyár; 1969 évi ered- pénteken ünnepséget rendez- gedi kábelgyár igazgatójának, ményeivel elnyerte a meg- tek a gyárban. Az ünnepsé- A Szegedi Kábelgyár megtisztelő élúzem címet, vala- gen részt vett dr. Biczó alapításában, megszervezésémint a Magyar Kábel Mű- György, a Szeged megyei jo- ben nyújtott tevékenységű városi tanács vb elnöke gQkért tizenhármán kaptak es Horváth János, az MSZMP bronzplakettet, 33 dolgozó Csongrád megyei bizottságának munkatársa is. Dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett hazánk felszabaduláDr. Gergely István mező- szakminisztériumainak 1970. gazdasági és élelmezésügyi évi együttműködési munkaminiszterhelyettes és Ion tervét. Az aláírásnál ott volt Moldovan román mezőgazda- dr. Dimény Imre mezőgazdasági és erdészeti miniszter- sá8> és élelmezésügyi miniszu , , , ter, valamint Dumitru Turhelyettes penteken a MEM _ _. _ . ,. . cus. a Román Szocialista Vaci utcai bemutatóterme- Köztársaság budapesti nagyben alairta a két ország követe. vezérigazgatói dicséretben részesült. Kiemelkedő munkájukért 65-en vették át a Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet. Kitüntették a legjobb szocialista brigádokat. A gyár 380 dolgozója között sának történelmi jelentőségé- 210 ezer forint pénzjutalmat ról és a gyár dolgozóinak el- osztottak szét. ismerését fejezte ki a szép A vendégek gyári körsétán munkasiker, a tízesztendős ismerkedtek meg az új beüzemi évforduló alkalmából, rendezésekkel. csarnokkal, Ezután Zentai Ernó, a Ma- majd a kábelgyár tízéves gyar Kábel Művek vezér- fennállása alkalmából készíigazgatója átnyújtotta az él- tett díszalbumot kaptak. SZOMBAT, 1970. MÁRCIUS 28. DÉLMAGYARORSZÁG