Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

MAGYAR S ZOCIA L I S T A M U N K A S P A RT LA P J A 60. évfolyam, 53. szam 1970. MÁRCIUS 4., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR szintetikusszái-iizéme Az idén megkezdődött nagy egyedi beruházások közül is az egyik legjelentősebb a Nyergesújfalúi Magyar Viscosagyár épülő poliakrilnitril üzeme. A hazai vegyiszálgyártás Nyergesújfalun kialakult központjának ez lesz a negyedik szintetikusszálüzeme. Termékei, amelyek nálunk orlon vagy dederon néven kerülnek forgalomba, minden eddig ismert közül a legjobban hasonlítanak majd a gyapjúhoz. Az ebből készült szálak, illetve kötöttanyagok nagyon szép élénk színekre festhetők, tartósak lesznek, nem gyűrődnek, könnyen és jól moshatók. Az évi 4600 tonna kapacitású üzem 870 millió forintos beruházását — jutalék ellenében — a Petrolber bonyolítja le. Rendelkezik a hitel felett, összehangolja, irányítja az építők, a szállítók és a szerelő cégek munkáját. Gondoskodik arról, hogy garanciális kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Az építkezés nagy részét a Nehézipari Építő Vállalatra bízták. Az új gépek zömét — együttesen 3 millió dollár értékben — a legkedvezőbb ajánlattal jelentkező milánói Snia Viscosa cégtől rendelték meg, de más külföldi gépgyáraktól is vásárolnak. Azokat a berendezéseket, amelyeket a magyar gyárak határidőre el tudnak készíteni, itthon szerzik be. A technológiáért az olasz cég vállalt garanciát. Az új gyár modern lesz, megfelel a világszínvonal követelményeinek. Az alapanyagot — az akrilnitrilt — az egyik legnagyobb osztrák állami vállalattól, az österreichische Stickstoff Werketől vásároljuk, az előzetes tervek szerint tíz évig, a mindenkori világpiaci áron. Az új gyár legnagyobb csarnokát — egy 260 méter hosszú épületet — már ez év őszére tető alá hozzák. Az új üzemet, amely az ország legnagyobb szintetikusszál-gyára lesz 1972-ben átadják rendeltetésének. Hét és fél milliós megtakarítás a szegedi medencében A Duna Bizottság ülése Sajtotcafekoztato Március 3—14. között Budapesten tartja évi rendes — sorrendben a 28, közgyűlését' a Duna Bizottság. A tanácskozáson a Bolgár NépTegnap délelőtt a szegedi olaj medence 310. számú fúrási pontján megkezdődött az új, 2 ezer méter mélységű kút teljesítménymérése. | Ezzel a művelettel a szegedi : kutató üzem féléves, rendkí| vül érdekes és fontos munkára tett pontot: elkészítette az ország első bokorfúrását. A sikeres munka befejezése után Hingl József üzemvezető elmondotta, hogy a szegedi szénhidrogén-medence bonyolult, különleges feladatokat ró az olajbányászokra. többek között olyan kutak fúrását követeli meg, amelyeket valamilyen tereptárgy alá kell mélyíteni. Ismeretes. a Tisza és a Maros medre alá már készültek ferdefúrások, s ezeken jó tapasztalatokat szereztek a szegedi kutató üzem munkásai. Az új feladatot tavaly ősszel jelölték ki a medence főgyűjtő állomása mellett. .A művelési ptogram! nak megfelelően három vízj visszanyomó kutat kellett 284.. 310., 31 l-es számú kutakat úgynevezett bokorfúrással mélyítik, azaz egyetlen berendezés végzi mindhárom kút fúrását. A munka 1969 októberében kezdődött. és tegnap, kedden fejeződött be. összesen három darab 2 ezer méter mélységű kút készült egymástól 8 méteres távolságra. A kutatók ugyanis a felépített tornyot a már elkészült fúrástól 8 méterre eltolták. lebontás és új betonalap készítése nélkül. Az érdekes. és rendkívül pontos, összehangolt tevékenységet igénylő feladatot Vad János föfúrómester irányításával végezték el. Hingl József közölte, hogy a három vízvisszanyomó kút fúrása öszszesen 4 és fél millió forintba került, tehát alig több .mint egyharmadába, annak az összegnek, melyet a hagyományos. egyenkénti fúrások igényeltek^Volna. Vagyis 7,5 milliót sikerült megtakarítani. M. I. Romániában 1945. március a Romániában lezajlott 0-án alakult meg az első nagy jelentőségű politikai ese- ... demokratikus kormány. A ményekre kedvező hatással I fúrni, oly modon. hogy azok közelgő évforduló alkalma- vpltak a nemzetközi erő- a főgyűjtő állomás alá nyúlból kedden Dimitru Turcus, viszonyok, mindenekelőtt a janak — de úgy hogy azt a körtársaság."' a" CsSovák a Román Szocialista Köz- Szovjetunió sokoldalú segít- j (6gyüjtő területén kívülről Szocialista Köztársaság. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió kormánydelegációja vesz részt, élükön országuk budapesti nagykövetével. Értékelik egyebek között a bizottság 1969. évi tevékenységét, tárgyalnak a dunai hajózás időszerű kérdéseiről. A megbeszéléseken részt, vesznek az NSZK szakértői, az Európai Gazdasági Bizottság, a Nemzetközi Távközlési Egyesület és a Meteorológiai Világszövetség képviselői. társaság budapesti nagykő- sége, és az. hogy egész sor vele sajtótájékoztatón ismer- országban létrejött a népi : vegezzek el. A tervek szetette azt a küzdelmet, ame- demokratikus rendszer. rint úgy határoztak, hogy a Ivet a román munkásosztály ^mmm^mmtmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmemmmmmmm és más haladó erők vívtak a kommunista párt vezetésével az új társadalmi rend megteremtéséért, az első demokratikus kormány létrehozásáért. A demokratikus kormány megalakulása minőségi változást hozott Románia politikai életében. A népi forradalom új szakasza kezdődött, amelynek során a munkásosztály az állami hatalmat használta fel a reakció végleges megsemmisítésére. A nagykövet rámutatott: A rádió és a televízió országgyűlési tudósításai Az országgyűlés ma kezdődő márciusi ülésszakáról a Kossuth Rádió a Déli Krónikában tudósításokkal, az Esti Krónikában hangképekkel számol be. A televízió naponta 19 óra 25 perces kezdettel közöl beszámolót az ülésszak eseményeiről. Meteorológiai mérleg a télről Soha ilyen telet! — hallót, tuk és mondogattuk kisebbnagyobb megszakításoknál csaknem folyamatosan az elmúlt hónapokban, természetesen szubjektív érzéseink alapján. De az objektív meteorológiai adatok azt is bizonyítják. hogy ez a tél valóban nem igazodott minden tekintetben a hagyományokhoz. Már az is szokatlan volt, hogy a Mátrában az első hó még októberben lehullott, igaz. annak csak az utolsó előtti napján. De november 26 és 30 között már országosan havazott. Így aztán november vége — a Tiszántúl és az ország déli részei kivételével — öt-húsz centiméteres hótakaróval adta át a terepet a meteorológia szerinti első téli hónapnak. A mostani tél „főbűnöse" kétségkívül december volt. A nap sugarai Budapesten hat. de az ország „legverőfényeESApaSBLül Illl'liV-VI'llWjr Dunaújváros máig is legendás jelképe a heroikus építőmunkának. Várost raktak a mostoha körülmények között dolgozó munkások a Duna partján, s megépítették az óriás vasművet. amely ma már a magyar kohóipar fellegvára. Sorra épültek ki új és új üzemei: a kohók, a hideghengermű, az oxigéngyár. a r»diátorüzem stb. Első képünkön a radiátorgyár készülő csarnoka, másodikon az oxigéngyár, melynek berendezéseit a Szovjetunió szállitotta. Az oxigéngyár nemcsak az acélmüvet látja el. hanem más üzemeknek is termel. sebb" részein is legfeljebb 23 órán át érkeztek le a földre, ígv a napsütéses órák száma 25—50-nel maradt el az átlagtól. 2—4 fokkal kevesebb az, átlagnál. A legalacsonyabb hőmérsékletet — mínusz 23 fokot — Szentgotthárdon mérték december 22-én. Ez volt az idei tél leg. hidegebb napja. A csapadék mennyisége de. cemberben egyes helveken abszolút rekordot ért el. Általában a Duna—Tisza köze déli részén az átlagos 40—50 milliméternyi csapadék négyszerese hullott le. 1970 első havának középhőmérséklete nagyjából megfelelt a sok évi átlagnak, csapadéka azpnban körülbelül kétszerese volt a szokásosnak. A napsütés mo6t is adósunk maradt 20—52 órával. Január 5-e. 6-a, és 16-a 10 foknál magasabb napi középhőmérsékletet produkált, a legalacsonyabb hőmérsékletet viszont 4-én Szombathelyen mérték, ekkor ott mínusz 20 fokos hideg volt. A harmadik téli hónap, február, eléggé változatos volt. Első napjaiban országos volt a havazás, maid 4-én olvadás kezdődött és eltartott a hó közepéig. Ebben az időszakban enyhe volt az idő: 9-én Pápán plusz 14 fokot mértek. „Félidőben" azután újra megjött a hideg és 17-én Szentgotthárdról már mínusz 16 fokot jelentettek. A csapadék most is körülbelül kétszerese volt az átlagnak. Így aztán márciust az egesz országban szintén összefüggő hótakaró fogadta. Kékestetőn például éppen február 28-ra hízott meg legjobban a hó: elérte a 89 centimétert. A nap most is fukar volt. Budapesten az egész hónap alatt összesen 40 órán át sütött. Érdemes azt is megemlíteni. hogv egy-egy télen általában 30—45 „hótakarós" nap szokott lenni az ország területén, most pedig mind a 90 nap ebbe a kategóriába került. Budapestre például annyi hó hullott, hogy ha közbenső olvadás nélkül mind egymásra telepedett volna, most 120 centiméter magasan borítaná a főváros házait, utcáit, tereit. Szeged sem „panaszkodhat". VILÁG PROLET ARJAI. EGYESÜLJETEK' Myergeiujfalu Épiil az ország legnagyobb Elkészült az első bekorfúrás