Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

jubileumi ünnepi uiés szegeden i j\ bolgár kormánydelegáció látogatása az Intranszmas székházban (Folytatág az 1. oldalról.) munkáshatalom rövid pe­riódusában. — A proletárdiktatúra bu­kása után a legsúlyosabb el­nyomatás idején sem hunyt k-i a forradalmi mozgalom lángja megyénkben és ha nem is lobogott, de legalább pislákolt, irányt mutatva, re­ményt ébresztve a munkás­népben — hangsúlyozta az előadó. Beszéde további részében eredményeink forrásáról, összetevőiről szólt. Három tényezőt emelt ki: a Szov­jetunió önzetlen baráti tá­mogatását, a marxizmus— leninizmus eszméi iránti hűséget, és a kommunisták érdemét, akik 1945-ben dön­tő szerepet játszottak az élet meginditásában, mint ahogy negyedszázados utunk döntő tényezője volt és marad a párt politikája, vezetése. Győri Imre elvtárs a to­vábbiakban a következőket mondotta: — Mostani terveink és céljaink valóra váltása sem nélkülözheti a párt és a munkásosztály vezetését, a munkásosztály és a dolgozó parasztság összefogását, a kommunistáknak és a pár­ton kívülieknek szövetségét, az országban fellelhető min­den alkotó erőnek bevonását a szocialista építő munká­ban. Együtt a tömegekkel — ez a jelszó nem kerül le napirendről a továbbiakban sem. — Az alkotás nagy fel­adatai, a szocializmus teljes felépítése, az elkövetkezen­dő évekre és évtizedekre a szocialista nemzeti egység még teljesebbé kovácsolá­sát igényli. — Az elmúlt két és fél évtized sikeres fejlődéseivel, eredményeivel együtt nem volt könnyű. Ha sok min­dent már meg is oldottunk, ha reálisan számba vesszük feladatainkat — minden jel szerint — a következő ne­gyedszázad sem lesz köny­nyebb. Mégis a legnagyobb bizakodással tekinthetünk a jövő elé: népünk követi pártunkat, mind egységesebb a szocializmus felépítése esz­méjében és politikájában. Milliók tudják, értik és meg­értik, hogy szocialista ha­zánkban már sok mindent elértünk, de a szép és nem könnyű munka java még hátra van. Bizton mondhat­juk, a nehéz munka ás a nagyszerű győzelmek szép holnapjai következnek — fejezte be beszédét az ün­nepség előadója. A magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 9. ülésszaka alkalmából ha­zánkban tartózkodó bolgár kormánydelegáció Ivan Mi­hajlov miniszterelnök-helyet­tes vezetésével csütörtökön felkereste az Intranszmas magyar—oolgar társaság bu­dapesti székházát. A delegá­ció tagjai részletesen elbe­szélgettek az Intranszmas munkajárói, terveiről. A delegáció a nap folya­mán az Elektronikus Mérő­készülékek Gyárát is meg­látogatta. A vendégeket Kis­kapusi László vezérigazgató tájékoztatta a vállalat hely­zetéről és jövőjéről. | Nyitás a szőlőkben A Csongrád és Szolnok vidéki Állami Pincegazda­ság területén — ahol rá le­het menni a földekre — nyitják és metszik a szőlő­ket. Még a tavaszi munka­idény előtt megvizsgálták az ültetvények állapotát. Az idei hosszú, de viszonylag enyhe télnek köszönhető, hogy fagykárt sehol sem észleltek, ami az utóbbi év­tizedben nem fordult elő. Kitüntetések Kevesebb a gyermektelen család A Népességtudományi Kutató Intézet felmérése A gyermektelen családok aránya mindinkább csökken hazánkban — állapította meg a Népességtudományi Kutató Intézet a legutóbbi felmérések alapján. A ma­gyarorszá „i családnagyság alakulásának elemzése azt mutatja, hogy míg 1930-ban a termékeny korban levő házas nők 18 százaléka volt gyermektelen, s még 1960­ban is több mint 15 száza­lék volt ez az arány, addig a legutóbbi vizsgálatnál 100 család közül átlagosan már csak 11 gyermektelen. Érde­kes, hogy az 1936 és 1960 kö­zött férjhez ment nők köré­ben a gyermektelenek száma még ennél is kevesebb, csu­pán 6—8 százalék. E kedvező demográfiai je­lenségek mellett figyelmez­tető adat, hogy a családokon belül az átlagos gyermek­Ráadásként 30 millió doboz gyufa Az ünnepi gyűlés résztvevői. Az első sorokban a kitüntetettek Török László elvtárs az ünnepi ülésen felolvasta a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának levelét. Ezt követően bejelentették, hogy más kitüntetettek a Munka Vörös Zászló Érdemrend ki­tüntetést illetve a Munka Érdemrend aranv fokozatát Budapesten veszik majd át. A kormánykitüntetéseket Török László adta át. A Csongrád megyei kitün­tetettek között számosan vannak szegediek és szegedi járasiak. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta: dr. Antalffy György egyetemi tanár, Berdr De­meter vállalati Igazgató. Bo­da József igazgatóhelyettes. Dobó József nyomdai műsza­ki vezető. Farkas István nyugdíjas. Havalecz lstván­né nyugdíjas. dr. Huszák István egyetemi tanár, dr. Kalmár László egyetemi ta­nár, Katona Sándor szakta­nácsadó, Komócsin Antal nyugdíjas, dr. Komócsin Mi­hály. a megyei pártbizottság titkára. Krajkó András nyugdíjas. Péter Lajos nyug­díjas. dr. Piros László vál­lalati igazgató, dr. Rózsa Jó­zsef mórahalmi orvos és Tö­rök Gábor nyugdíjas. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült: dr. Berkes Pál nyugdíjas. Csűri József nyug­díjas, dr. Félegyházi Pál megyei bíró. Győri Imréné, a Vöröskereszt megyei tit­kára, Kovács István nyugdí­jas. Lacsán Mihály nyugdí­jas, Ladányi Benedek, a me­gyei tanács osztályvezetője. Masánszky József fogtechni­kus. Mison Nándor, a Város­ellátó Szövetkezet vezetője* Nagy Sándor nyugdíjas, Pusztai József nyugdíjas, Sajó Gyula nyugdíjas, Simon Béla. a megyei pártbizottság munkatársa, Soós Ferenc, az IKV előadója. Sülyi Mátyás nyugdíjas. Szabó Mihály .asztalos, dr. Széli Sámuel, a szegedi járási pártbizottság munkatársa, dr. Törköly Fe­:renc. az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatósá­gának helyettes vezetője és dr. Varga János igazgató. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta: dr. Berecki János, a szegedi járási tanács vb tit­kára, Berta Ferenc balástyai tsz-elnök, Bökértyi János gyálaréti nyugdíjas, Csa­mangó Mihály, a szegedi já­rási pártbizottság osztályve­zetője, Ecsedi Gézáné nyug­díjas. Erdösi György raktá­ros. dr. Jeddi Károly ügy­véd. Joós István szállás­gondnok, Papdi János tápéi tsz-párttitkár. Révész László nyugdíjas és Süli Ferenc fű­tő. A Kiváló Szolgálatért Ér­demrend kitüntetettjei: dr. Kovács Lajos rendőr alezre­des. Lichtenstein József rendőr alezredes. Rajnai István rendőr őrnagy, Soly­mosi Ferenc rendőr alezre­des és Urbán László rendőr alezredes. A szegedi gyufagyár dol­gozói minden esztendőben eredményes munkaversenyt folytattak, az idei azonban kiemelkedik a régebbiek so­rából. Amikor megjelent a párt és a népfront felhívása, hogy köszöntsék dolgozóink hazánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulóját újabb munkasikerekkel, a gyufagyári brigádok tavaly októbertől az idei áprilisig tartó időszakra különvállalá­sokat tettek. A felajánlások szerint a szegedi gyárban 133 ezer fo­rint értékű anyagmegtakarí­tást tűztek ki célul. Az anyagtakarékosság természe­tesen nem a szabványok sze­rinti mennyiségből való el­spórolást jelenti, hanem a selejtnek a csökkentését. Nemrégiben a gyár vezetői próbaértékelést végeztek, s kiderült, hogy április else­jéig kereken 200 ezer forint­tal javítják a brigádok ta­karékossági vállalásuk össze­gét. Például a rönktéren dolgozók jó munkáját dicsé­ri. hogy az előírt normákat kiválóan betartották, egy-egy köbméter fából igyekeztek minél több használható anya- i got adni az üzemeknek, s ! így a verseny eddigi szaka­szában 72 ezer forintot ta­karítottak meg. A szegedi gyufagyár ter­mékeire nincs panasz, sőt az utóbbi időben tovább javult I a gyufaszálak „feje", mivel kaolint nem használnak fel a massza készítésénél. A gyári kollektívák verseny­ben kifejtett többletmunká­ja a termelés mennyiségé­ben is érezteti hatását. A ju­bileumi verseny eddigi sza­kaszában 10 millió doboz gyufával többet készítettek a szegedi gyárban, de a ver­seny nem áll meg április el­sejével. hanem tovább foly­tatódik az esztendő végéig, s így remélik, hogy a sze­gedi gyár az idén 30 millió doboz gyufával többet ad. mint amennyire előzetesen számítottak. A többletre szükség van. a hazai és a külföldi vásárlók is kérik azt. szám — bár nem jelenté­keny mértékben — szintén csökken. Ez főleg abból fa­kad, hogy egyre ritkább a négy- és többgyermekes csa­lád. Megállapították azt is, hogy a családon belül a nők foglalkozása szerint igen el­térő a gyermekek száma. Például a mezőgazdaságban fizikai munkát végző nők körében sokkal több az élve születés, mint az egyéb — különösképpen pedig a szel­lemi — foglalkozású nőknél. Érdekes tapasztalatokat hozott az a vizsgálat is, amely az úgj'nevezett nagy­családról kialakított külön­féle véleményeket összegez­te. Eszerint hazánkban a nők többsége — 58,2 száza­léka — a kétgyermekes csa­ládot tartja ideálisnak; vi­szonylag sokan varrnak — 29 százalék —, akik még a há­rom gyermeket is elfogad­ják, ugyanakkor a négy, vagy ennél több gyermek vállalása nagyon ritka. Pe­dig a nők egyharmada csak a hat- vegy ennél több gyer­mekes családot tartja igazán „nagy családnak", további 30 százalék az ötgyermekes,. 28 százalék pedig a négy­gyermekes családot is ide sorolja. Ugyanakkor a fővá­rosban — sokak véleménye szerint — már a háromgyer­mekes család is nagycsalád­nak számít. Recepft-oi+úra Közös témák, tanár- és diákcserék Együttműködési szerződést j kötöttek, illetve már megle­vő megállapodásokat újítot­tak meg tegnap, csütörtökön délelőtt a Szegedi Tanár­képző Főiskolán. A Szabadkai Pedagógiai \ Főiskola igazgatója. Vajda József, és a Szegedi Tanár­képző Főiskola főigazgatója, dr. Hegedűs András új ok­mányt látott el kézjegyével. A most kezdődő, több évre s;zóló szerződés a két intéz­ményben folyó tanárképzés elvi és gyakorlati kérdései­hez ígér kölcsönös segítsé­get. Lehetővé teszi többek r.között a szemeiyas tapaszta­latcserét mind a főiskolai ta­nárok, mind a gyakorlóis­kolai pedagógusok számára, emellett művészeti csopor­tok vendégszereplésére, ki­állítások cseréjére, valamint kiadvány- és kutatási téma­cserére tesz ígéretet. A Sze­gedi Tanárképző Főiskoláról elsősorban a matematikai, kémiai, fizikai, pszichológiai, pedagógiai és a magyar iro­dalomtörténeti tanszékek ké­szülnek a szorosabb együtt­működésre Szeded jugoszlá­viai testvérvárosának pe­dagógiai főiskolájával. Ugyancsak tegnap, csütör­tökön délelőtt újították meg a Szegedi Tanárképző Fő­iskola és az Ungvári Állami Egyetem, valamint a Pots­dami Pedagógiai Főiskola korábban már megkötött együttműködési szerződését. Az előbbi nevében D. V. Csepur rektor, az utóbbi nevében Dorothea Goetz rektorhelyettes szignálta az 1970—71-re érvényes ok­mányt. Mindkét tudományos in­tézmény tanár- és diákcse­rék megszervezése mellett többek között kiadványaik­nak kölcsönös megküldeset vállalta. Panaszkodik egy fiatalasz­szony: kisfiának sehol se kapja meg Szegeden a gyógyszert, amit pedig rend­szeresen kell szednie. De az idősebb hölgy és a korosabb férfi is hasonló panasszal él. S mindegyikük — Opta­cid-ügyben. Ez az a gyógyszer, amit, úgymond, csak a legritkább és legszerencsésebb esetben tudnak megkapni Szegeden. Pestre kell érte utazni, ot­tani, vagy más városban la­kó ismerősnek, barátnak kell elküldeni a receptet — pró­bálja megszerezni. Szóval valóságos repecttortúra az osztályrészük. — Igen, csakugyan „hiány­cikk" — tájékoztatnak a megyei gyógyszertári köz­pontban. Azért keresik, mert kitűnő kiegyenlítő hatása van; gyomorsav-túltengés­ben és savhiányban szenve­dőknek egyaránt gyógyír. S hogy miért nincs? Valószí­nűleg nem gyártanak belő­le elegendőt. A szálak tehát, úgy látszik, a Kőbányai Gyógyszeráru­gvárhoz vezetnek. Bár lehet, hogy a haza: elosztás sem egyenletes. Tény az, hogy Szeged az igényekhez ké­pest túl keveset kap. Itt 1966-ban IS ezer 800 doboz Optacid fogyott el. s felte­hetőleg tavaly se lett volna sokkal kisebb a fogyasztás, ha mindig megkaphatják azok, akiknek szükségük van rá. Négyezer-ötszáz doboz — ennyi a raktári szint, amit hónapról hónapra tartani szeretne a gyógyszertári köz­pont ebből a keresett gyógy­szerből. De januári, februári, márciusi rendeléseiknek, vagy csak kis részben, vagy egyáltalán nem volt foga­natja. (Mikor információnkat kaptuk, egyetlen szem Op­tacid se volt raktáron!) Mivel pedig az utánajá­rások idegessége — a tudo­mány mai állása szerint — csak fokozhatja a gvomor­bántalmakat. jó lenne a be­tegek érdekében valahára kielégíteni a szegedi gyógy­szertárak igényeit. Mégpedig minél előbb! S, M. Küldöttségünk Vietnamban A Hazafias Népfront és ai Országos Béketanács képvi­seletében csütörtökön há­romtagú magyar küldöttség utazott Vietnamba, az ottani testvérszervezet meghívásá­ra. A delegációban, amelyet Nánási László, a Népfront Országos Tanácsának elnök­ségi tagja vezet, Sebestyén Nándorné. az OB titkára és dr. Sütő Gyula, az OB tagja vesz részt. PÉNTEK. 1970. MÁRCIUS 3g. DÉMGYARORSZÁS 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom