Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

YILAÜ PROL?—* LALLJLIT.... A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 73. szám 1970. MÁRCIUS 27., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivé­telévei mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Jubileumi Ünnepi Tanácskozott Ulé. Sz...d.n Felszabadulásunk 25. év­fordulója alkalmából csütör­tökön a délutáni órákban együttes ülést tartott Szege­den, a megyei tanácsháza nagytermében az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottsága, a Csong­rád megyei és a Szeged ni. j. városi tanács. Az elnökség­ben foglalt helyet Győri Im­re elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Török László elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, dr. Komócsin Mihály elv­társ és Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kárai, dr. Kelemen Miklós elvtárs, a megyei rendőr­főkapitányság vezetője, Ju­hász József elvtárs, azSZMT vezető titkára, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jai; dr. Ozvald Imre elv­társ, a Szeged városi párt- Rózsa józsef elvtárs, móra- ben foglalt helyet Pethes Szeged országgyűlési képvi bizottság titkára, dr. Biczó halmi községi Dártitkár és András, az MSZMP Központi selői is. György elvtárs, a Szeged ONYROI Z<MTM BAVÉTEW Biczó halmi községi pártitkár és András, az MSZMP Központi selői is. Szahó .Jánosné elvtársnő, a Bizottságának munkatársa. A Himnusz elhangzása forradalmi munkásmozga- Az ünnepi ülésen részt után Győri Imre elvtárs tar­varosi tanács vb elnöke, dr. lom veteránja. Az elnökseg- vettek Csongrád megye es totta meg ünnepi beszedét. Győri ímre elvtárs beszéde Győri Imre elvtárs beve­zetőként megemlítette, hogy a felszabadulás új korszakot nyitott hazánk történetében, — az eltelt negyedszázad össze sem hasonlítható sem­milyen korábbi 25 éves pe­riódussal. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, a hala­dó ertelmiség küzdelmei a párt vezetésevei hatalmas eredményeket hozott: né­pünk megszabadult a tőkés kizsákmányolástól, megala­poztuk a szocializmust és most annak teljes felépíté­tésén munkálkodunk. — Felszabadulásunk 25. évfordulóján hazánkban szi­lárd a néo hatalma, orszá­gunk belső élete nyugodt, magabiztos — állapította meg a megyei pártbizottság első titkára, majd a megyé­ben elért eredményekről be­szélt. — Az elért eredmények magaslatáról visszatekintve, mindenekelőtt a felszabadí­tókra emlékezünk, akiknek véráldozata teremtette meg felemelkedésünk lehetőségét mondotta a szónok. — A szovjet hadseregre, melynek katonái közül oly sokan ál­dozták fiatal életüket hazánk és a néoek szabadságáért. Legtöbbet a Szovjetunió vállalt és áldozott a fasiz­mus elleni harcban, és Ma­gyarország felszabadításáért is. Ezért is gondolunk hála­telt szívvel, őszinte tiszte­lettel azokra a szovjet em­berekre. akik harcoltak ha­zánk területén, és meghajt­juk a keevelet zászlaját azok emléke előtt, akik elestek a harcokban — Tisztelettel gondolunk mindazon népek fiaira, akik a szovjet hadsereg oldalán részt vettek a felszabadító küzdelmekben. a bolgár, a román, a jugoszláv és más nenv"rt<>v katonáira. — És emlékezünk a fel­szabadulás évfordulóián azokra a magyar szabadság­harcosokra. kommunistákra és hazafiakra, akik vállalták az üldöztetés és börtön meg­próbáltatásait, sokan közü­lük a halált, de küzdöttek a népelnyomó Horthy-rend­szerrel, a fasizmussal szem­ben, és fegyverrel a kezük­ben is kivették részüket ha­zánk nemzeti becsülete meg­mentéséből. az ország fel­szabadításáért folytatott harcból. — Negyedszázad távlatá­ból hálatelt szívvel gondo­lunk vissza azokra, akik a felszabadulás első percétől csatasorba álltak és vállalták a munkát és a felelősséget hazánk újjáépítéséért, de­mokratikus és szocialista fejlődése megindításában. Tisztelettel gondolunk azok­ra. akik elsőként emelték magasra a zászlót és álltak az élre, fiatalként vagy idő­sebben, párttagok, pártonkí­vüliek. — Azok, akiket 1944-45­ben a történele n vezetőként a társadalmi élet posztjaira szólított, nem készültek köz­életi szereplésre, de lelkiis­meretük parancsára hallgat­va. vállalták azt. Kezdetben még pontos program és el­képzelés nélkül, éjjelt-nap­palt eggyé téve dolgoztak, szervezték az élet megindí­tását. A város, a megye élé­re olyan emberek kerültek és állták meg helyüket, akiknek nagy részének nem állt módjában a korábbi években iskolákat, egyete­meket végezniök. Diplomá­val általában nem rendel­keztek és mégis bonyolult feladatokat oldottak meg, mert élt bennük a hűség a munkásosztályhoz, a néphez, ragaszkodás a Szovjetunió­hoz és feddhetetlenek voltak a közügyekben. Szervezték a romok eltakarítását, az üze­mek megindítását, falura mentek, hogy legyen élelem a város számára és a város­ból eszközöket, gépeket küld­tek a falvakra. Megkeresték a bányavidéket, hogy legyen szén és fény az ipar számá­ra, meleg az otthonókba. Miközben harcoltak az élet megindításáért hitet öntöttek az elcsüggedt emberekbe és felkeltették bennük az ér­deklődést a jövő, a társada­lom demokratikus fejlődése és a szocializmus perspektí­vái iránt. Ők voltak, akik először követelték az üzemek állami ellenőrzését, majd ál­lamosítását. a föld felosztá­sát. a tőke korlátozását, maid kisajátítását. Ók ala­pozták meg a munkáshatal­mat. s az első hívó szóra harcra keltek a forradalmi vívmányok védelmében. — Az első évek harcai és iskolája kvalifikálta a leg­többjüket arra. hogy későbh az állami és társadalmi élet posztjain helyt tudjanak áll­ni. Példamutató harcosai voltak az ipar fejlesztésének, a falu szocialista átalakítá­sának, a kultúra terjeszté­sének. — A megye és Szeged vá­ros igazi fejlődése csak jó­val 1945 után indulhatott meg igazán, de az 1945-ösök eröfeszítesei és munkája nél­kül nem érhettük volna el későbbi eredményeinket sem. Hogy néphatalom van, hogy ma nincs munkanélküliség és ínségmunka, hogy létbi­zonytalanság helyett az egész lakosság létbiztonsága a jellemző, hogy nem kivált­ságosak monopóliuma többé a kultúra, hogy az elesettek és betegek biztosan támasz­kodhatnak a társadalomra, ez hosszú évek munkájának eredménye, de nyugodtan mondhatjuk, hogy a 45-ösök harca alapozta meg mindezt. — őróluk emlékezik meg az Elnöki Tanács, pártunk Központi Bizottsága és kor­mányunk akkor, amikor ju­bileumi emlékérem és kor­mánykitüntetések adományo­zásával ismeri el azokat, akik kimagasló érdemeket szerez­tek a független, szabad, de­mokratikus Magyarország megteremtéséért és a szocia­lizmusért vívott negyedszá­zados harcban. A haza kö­szönetének és elismerésének jeléül a Felszabadulási Ju­bileumi Emlékérmet adomá­nyozza az Elnöki Tanács azoknak a harcosoknak, akik negyedszázados forradami útunk kezdetétől fogva az első vonalakban haladtak, másoknál is többet vállaltak és másoknak is példát mu­tattak. Országosan több tíz­ezren kaniák meg a Felsza­badulási Tubileumi Emlékér­met és háromezren részesül­nek kormánykitíintetésben A mi megvénkben ötezer 1945-ös harcos kania meg a íubielumi emlékérmet és 120­sn kannak más kormányki­tüntetést. Fzt követően emlékezett Gvőri elvtárs medvénk for­radalmi munkás- és paraszt­mozgalmaira. • maid arra ho-rv sokan Internacionatís­WZrit vettek részt 1017— IOIO_KON A SZOVJET HATAIEM védelmében, de sokan jár­ták ki az nsztálvharc isko­láit 5, plsö rzip'-O-ar (Folytatás a 3. oldalon.) Intézkedés a mezőgazdasági gép- és alkatrész­ellátás javításáért, a belvizek levezetéséért — Állami és Kossuth-díjak, Kiváló és Érdemes Művész címek adományozása A kormány Tájékoztatási Hivatala közii: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A koi­mány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziginnal, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökével március 16 —17-én folytatott tárgyalá­sairól. A kormány megeiege­déssel vette tudomásul, hoRy eredményes megbeszélések zajlottak le a magyar—szov­jet együttműködés további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások a két ország tervhivatalai és szakminisztériumai között folytatódnak, és előrelátha­tóan ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyez­mény megkötésére kerül sor A külügyminiszter beszá­molt a Lengyel Népköztár­saságban március 9. és 12. között tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány tu­domásul vette a külügymi­niszter jelentését a két or­szág közötti politikai, gaz­dasági és kulttu'ális kapcso­latok fejlődéséről, s a teljes nézetazonosság légkörében lefolytatott megbeszélések­ről. A pénzügyminiszter már­cius 8. és 13. között Jankó Szmole jugoszláv szövetségi pénzügyi titkárral Belgrád­ban folytatott tárgyalásairól számolt be a kormánynak. A lelek kölcsönösen tájékoz­tatták egymást a két ország gazdasági helyzetéről, meg­tárgyalták a magyar—jugo­szláv gazdasági együttmü­kódes fejlesztésének lehető­ségeit. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést már­cius 17. és 20. között dr Kari Schillerrel, a Német Szö­vetségi Köztársaság gazdasá­gi miniszterével. valamint Walter Scheel külügyminisz­terrel Bonnban folytatott megbeszéléseiről. A kor­mány jóváhagyólag tudomá­sul vette, hogy a felek egyet­értettek a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdésében, s hosszú le­járatú megállapodás elő­készítésére szakértői szintű tárgyalások kezdődnek. A külügyminiszterrel váltott eszmecsere során kölcsönö­sen megállapították: a két ország között más területe­ken is szélesíteni lehetne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgaz­daság 1969. évi fejlődésének főbb tapasztalatairól, a mun­kaügyi miniszter pedig az 1969. évi munkaügyi helyzet­ről és a szabályozók ez év­ben történt módosításának kezdeti tapasztalatairól. A Minisztertanács mindkét je­lentést elfogadta. A munkaügyi és a műve­lődésügyi miniszter előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta a gazdasági ve­zető-továbbképzés helyzetét, eddigi tapasztalatait és fej­lesztésének időszerű felada­tait. Felhívta az előterjesztő­ket. hogv a vezető-tovább­képzés hosszabb távra szóló koncepcióját 1971. első fél­évében nyújtsák be a kor­mányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter elöterjesztéset a tavaszi mezögazdasagi munkákra való felkészülés­ről. A jelentes hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkák fel­tételei az időjárási nehézsé­gek ellenére is általában megfelelőek. Traktorokból, egyes munkagépekből, anya­gokból és alkatrészekből a szükségesnél kevesebb áll rendelkezésre. Segítséget je­lent, hogy a Szovjetunió az államközi szerződésben fog­lalt gépszállítási kötelezettsé­geit jelentősen túlteljesítette. Az alkatrészhiány enyhítésé­re a Vörös Csillag Traktor­gyár vállalta, hogy az igé­nyeket kielégíti, a gépjavító vállalatok pedig fokozzák felújító tevékenységüket. In­tézkedések történtek a gu­miabroncs-ellátás javítására. A tavaszi vetésekhez ren­delkezésre álló műtrágya és növényvédószer mennyisége meghaladja a tavalyit. A fontosabb növényekhez szük­séges vetőmag rendelkezésre áll. A kormány felhívta a me­zőgazdasági cs élelmezésügyi minisztert, továbbá az érin­tett minisztereket és orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy á feladatok sikeres végrehajtásához — különö­sen a gép- es alkatrész szál­lításokhoz, valamint a bel­vizek levezetéséhez — szük­séges intézkedéseket tegyék meg. Felhívja a mezőgazda­ság dolgozóit, hogy fokozzák erőfeszítésüket a tavaszi me­zőgazdasági munkák sikeres . befejezésére. Az Állami és Kossuth-díj bizottság előterjesztésére a Minisztertanács döntött az 1970. évi Állami és Kos­suth-díjak, valamint a mű­velődésügyi miniszter javas­latára a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címek ado-; mányozásáról. A felszabadulás 25. évfor­dulójára tekintettel magas színvonalú alkotó munkáju­kért, illetve művészi teljesít­ményéért 101 személy része­sült Állami. 19 személy pedig Kossuth-díjban. A kormány ezután egyéb ügyeket targyalt. Péter János hazaérkezett Péter János külügyminisz­ter csütörtökön délután visszaérkezett Budapestre a Német Demokratikus Köz­társaságban tett hivatalos látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, a külügymi­niszter elsó helyettese, Gye­nes András külügyminiszter­helyettes fogadta Péter János látogatásáról közös közleményt adnak ki. A magyar külügyminiszter ; nyilatkozatát tegnap este su­gározta az NDK televíziója."

Next

/
Oldalképek
Tartalom