Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

II tiszti továbbszolgálat bevezetése Mint. ismeretes, az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén mó­dosította a honvédelemről szóló. 1960. évi törvény egyes rendelkezéseit. Az 1970. évi 3-as számú törvényerejű rendelet értelmében tartalé­kos tisztek is vállalhatnak továbtezolgálatot. Kaszás Fe­renc vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes a tiszti továbbszolgálat beveztésének Indokáról, céljáról és a rend­szer lényegéről a következő tájékoztatást adta a saitó munkatársainak. TAN HAGYOMÁNYA — A Magyar Néphadsereg­ben — a hivatásos katonai szolgálat mellett — mintegv két évtizedes hagvománya van az önkéntes vállaláson alapuló tiszthelyettesi to­vábbszolgálatnak. Az e téren szerzett pozitív tapasztala­tok alapján, valamint meg­növekedett honvédelmi, ki­képzési és egvéb feladataink eredményesebb végrehajtása érdekében kezdeményezte a honvédelmi miniszter, hogy — honvédeken, tiszteseken és tiszthelyetteseken kívül — tartalékos tisztek is vállal­hassanak tovabbszolgálatot. AMI SZÜKSÉGESSÉ TETTE A tiszti továbbszolgálat bevezetésének indoka: a ki­képzési feladatok maradék­talan teljesítése, a harcké­szültség magas fokon tartá­sa. a korszerű fegyverzet és technikai eszközök kezelése, üzemeltetése elengedhetetle­nül megköveteli, hogy a néphadsereg csapatainál, ezen belül is elsősorban az alacsonyabb beosztásokban rendszeresen fiatal, a fizikai fáradalmakat 1ól bíró tisztek teljesítsenek szolgálatot. En­nek érdekében biztosítanunk kell. hogy ezekben a beosz­tásokban a hivatásosak mel­lett — meghatározott arány­ban — továbbszolgáló tisz­tek is legvenek. akik a vál­lalt idő elteltével leszerelnek és visszatérnek a polgári életbe. A hivatásos tisztek döntő többségének ezzel le­hetősége nyílik, hogy a meg­felelő tapasztalat és a veze­tőkészség megszerzése után — az alacsonyabb beosztá­sokból fokozatosan előreius­son a magasabb képzettséget és felkészültséget igénylő beosztásokba. Indokolja a tiszti tovább­szolgálat bevezetését az is. hogv az alacsonyabb tiszti beosztások egy része nem igénvei négyéves katonai fő­iskolai végzettséget. A főis­kolákon C6ak annvi hivatá­sos tisztet célszerű képezni, amennvinek magasabb be­osztásba és rendfokozatba lutása biztosított és szüksé­ges. A tiszti továbbszolgálat te­hát a hivatásos állomány utánpótlási rendszere mellett — olyan új é6 egyben gaz­daságosabb utánpótlási for­rás. amelv a néphadsereg mindenkori igényeinek meg­felelően elsősorban az ala­csonyabb tiszti beosztások egv részének betöltését biz­tosítja. továbbszolgáló tisz­tekkel. KiK JELENTKEZHETNEK? A néphadseregünk előtt álló kiképzési és nevelési feladatok megkövetelik, hogv a tiszti továbbszolgáló állo­mányba önkéntes jelentkezés alapján azok a tartalékos tisztek kerüljenek, akiknek magatartása, erkölcsi-politi­kai szempontból kifogásta­lan. akik feddhetetlen elő­életűek, s egészségileg is al­kalmasak a katonai szolgá­latra. általában 30 évesnél nem idősebbek, illetve öt év­nél nem régebben kiképzet­tek. Elképzeléseink szerint a tiszti továbbszolgál atot első­sorban a kétéves tartalékos tiszti kiképzésben részesülők közül biztosítjuk. Egyes ki­vételes esetekben azonban lehetővé tesszük, hogy 30 évnél idősebb, régebben ki­képzett tartalékos tisztek is vállalhassanak továbbszolgá­latot. Az erre ielentkezők kérelmüket a lakóhelytik sze­rint illetékes kiegészítő pa­rancsnokság. illetőleg a tar­talékos tiszti kiképzésben ré­szesülő növendékek és tan­folyamhallgatók az állomá­nyilag illetékes parancsnok­ságok útján terjeszthetik elő a Honvédelmi Minisztérium Személyügyi Főcsoportfőnök­ségéhez. A továbbszolgáló tisztek jogai és kötelességei. alap­vetően megegyeznek a hiva­tásos állományba tartozóké­Kaszás Ferenc vezérőrnagy nyilatkozata val. Ezért a miniszteri ren­delkezés értelmében részükre az illetmény, a rendfokozati előlépés, a fizetett szabadság, valamint a honvédségi egész­ségügyi ellátás és üdültetés a hivatásosokra megállapított mérték és rend szerint iár. Ugyanakkor — tekintettel a szolgálat jellegére — lehető­vé tesszük számukra, hogy elsősorban lakóhelyükön, an­nak közelében, vagy az álta­luk megjelölt helyőrségben vállaljanak szolgálatot. Azok a továbbszolgáló tisztek, akik polgári szakképzettségüknek megfelelő, vagy azzal rokon szakmai beosztásban teljesí­tenek szolgálatot, a néphad­seregben eltöltött több éves szolgálat után — az életta­pasztalatokon túlmenően — olyan ismereteket szerezhet­nek. amelyeket a polgári életben is kellően hasznosít­hatnak. Ezenkívül lehetősé­geket nyújtunk arra. högy szolgálatuk alatt — megha­tározott idő eltelte után — a polgári tanintézetek leve­lező tagozatán tanulhassa­nak. JUTALOM. MUNKAVISZONY történelmi emlekeztetö DÉLMAGYARORSZÁű 1W3, március 23—34 A NAP HÍREI: SZÉKESFEHÉRVÁR MÁSODSZOR SZABADULT FEL — BERLINBEN MÁR HALLAT­SZIK AZ ÁGYÜSZÓ - KONYEV SEREGE ÜJ OFFEN­ZÍVÁT INDÍTOTT FELSÖ-SZILÉZIÁBAN — OROSZ ÁTTÖRÉS KOMÁROMNÁL. Újabb békekísérletek Párizs, március 23. Ujabb hírek érkeztek a német bé­ketaoogatódzásról. Meg nem erősített hírek szerint Her­riot volt francia miniszter­elnök é6 Lipót belga király, akiket a németek annak ide­jén elhurcoltak, most állító­lag német megbízással, köz­vetítő indítványokkal Svájc­ba érkeztek. I. KERÜLET Házassári; MuiKuvics Tibor és buZwo Liciáá, Raiaus SanUor es baii.ti t tsi'zacbat, cíergi feler es Ajuu Rozsa, MoKbcl sütlek Ab­uulia es Kun-szaou Gyöngyvér, cenamel bernU Uoiui'ieu es íviagy liona, Koazu József es isauo Jsizseoei, Kovács saudoi es Zombory Jsrzsebei, Vlüa Ist­ván es Hónain Íren, Szabó Manón es Lazar Margit. Hor­váth Laszlo es Kovács Sva, Or­bán Sándor es Mogyorósi Edit, Szőke András es Uuu Anna, Ér­sek Tibor es Denes Katalin ha­xassagot kötöttek. születés: TOtn Lászlónak és Luteránus Klárának KriszUna, Patyl Istvánnak és Tornán Ilo­nanuk Ilona, Varga Lajosnak és Zakar Annanak Lajos, Hónain Lászlónak és Trapp Annának Laszlé, dr. Tóth Imrenek es He­gyes! Teréziának Attila, Papdl Juzselnek es Kőműves Julianná­nak Júzsel, Papdl Juzseinek es Kőműves Juliunnának Sándoi, Szabó Imrének és Tolh Evunak Andrea, Mora Lajosnak és Csá­szár Ilonának Zsuzsanna, Tar Istvánnak és Szeles Mariának Mária. Takács Jánosnak és Sze­pesi Ágnesnek Angelika, Len­gve! Miklósnak es Balogh Ma­riannának Miklós. György Ta­másnak es Czibolya Mariának Tamás Norbert. Csézl Ernőnek es Ancsányl Erzsébetnek Csaba Ernő, Sutka Istvánnak és Boka Irénnek Zoltán. Nagy Ferencnek es Valkovlcs Irénnek Attila, Papp Szilveszternek és Fekete JUhannanak Zsuzsanna Mária, Nagy Imrének és Nagy Piroská­nak Gyöngyi, veress Sándornak cs Thurzó Valériának Valéria Klára. Csúrt Istvánnak és Tari Mariának István, Fürion Szil­veszternek és Fehér Ilonának Gábor. Mihaltk Józsefnek és Endródl Margitnak Zoltán. Mak­ra Györgynek és Vágó Etelká­nak Ágnes. Kovács Józsefnek es Gréczi Máriának Judit Mária, Pölös Istvánnak és Kiss Évának Csaba Tamás, Annus Dezsőnek és Tőrök Margitnak Dezső At­tila. Kunyl Ferencnek és Vasúth Rozáliának Rozália. Molnár Mi­hálynak és Oláh Klárának Mi­hály Csaba, Szűcs Ferencnek es Juhász Máriának Ferenc. Zol­tánt! Zoltánnak és Simon Róná­nak Lcona. Ajtai Ferencnek és Kasza Máriának Anita Erika, Miklós Ernőnek és Kis Máriá­nak Csaba József, Katona Mi­hálynak és Dold MAriánsk Tímea Eva. Hódi Zsoltnak es dr. Szá­deczky Juditnak Balázs Zsolt. Hebők Györgynek és Németh Erzsébetnek Klára. Tőth Gábor­nak és Tenk Margitnak Ildikó Eva. Slvák Jánosnak és Csö­ttönyi Melindának Szilvia Erzsé­bet. Ablaka Györgynek és Nagy Magdolnának György Zsolt, Gyémánt Istvánnak es Nagy Ka­talinnak Katalin Erika, Zelei Miklósnak éa Janka Juditnak Péter András. Nacsa Jánosnak es Tar Margitnak János. Bacsa Jözaefnek és Oroveez Rónának Ttbor Mart Gábornak és Bala­ton Kstaltnnsk Gábor Csaba. Sárközi Antalnak és Gyuris Má­riának Antal Sándor. Komár Ká­rolynak és Balla Máriának Eri­ka. S78n1srlo Antalnak és Szt­kora Máriának Edit Margit. Cönrzl Gyulának és Takács Ró­nának Zsuzsanna. Karán István­nak és Farkas Teréziának R­dikó, dr. Tószegi Leventének és Fáv Zsuzsannának Zita. Kútfél Bélának és Puskás Klárának Jusztina. Kovács Józsefnek és Matn Annának Karaim. Törik Ferencnek és Ve—ta Rózsának Marianna Rúzsa Szabó Imrének ée szei Irénnek Zoltán. Zslkó Síilveszrernek és Kőműves An­nánek Anna Simon Tánnsnsk és Sánta Juliannának Borbála anyakönyvi hírek Eva." Galzó Józsefnek és Kovács Mánanak Jözsef Gábor, Mészá­ros Ferencnek és Blro Olgának Zsuzsanna, Horváth Imrenek es dr. Szekeres Erzsébetnek Hen­rik Krisztián, Kudron Lászlónak és Bácsi Gobriellának Róbert. Győri) Józsefnek és Beloval Er­zsébetnek Tibor, Barna János­nak és Börcsök Juliannának Tibor nevű gyermekük szü­lelett. Halálozás: Laczkó Mihályné Agnyékln Ilona. Gifbics Antal. Csányl Jánosné Csaszlovszky Mária. Gyulai Imre. Karai Já­nosné Hód! Viktória, Szalma lstvánné Németh Anna Alice, Knapetz Alajosné Hevér Ilona. Mezei Krisztina, Braun Lajos, Szögi lstvánné Vidéki Ágnes, dr. Tessényl Dezső. Kovács Pálné Srharf Margit. Károlyi József Pál. Hrubos Péterné Bosnyák Márta. Jcnoval János. Mogyorós Jánosné Marin Erzsébet, Gárdi­an János, Arkl Sándor. Kókal Józsefné Vaklcr Katalin. Már­kus Mátyásné Varga Mária. Szo­molányi lstvánné Veres Ilona. Brassányi Béla, Bartl Ödönné Virág Izabella. Molnár lstvánné Nagymthály Etőlka, Nagy Géza meghalt. n. KFRÜLET Házasság: Tóth Kálmán és Szabó Rozália Vetler Sándor és Marta Róna Mária, Szőke Fe­renc és Barna Margit, Vasi Márton és Bakró Julianna há­zasságot kötöttek. Halálozás: Várad! Simonné Szabó Margit, Halasz Laszlo meghalt. ül. KERÜLET Házasság: Farkas Ferenc Szil­veszter es Fodor Gizella, Palo­tás Lajos es Tóth Viktória Anna. Szekeres József és Kovács Ilona házasságot kötöttek. Születés: Pignlczkl Gézának és Csamangó Magdolnának Magdol­na, Földi Imre Jánosnak és Bauer Máriának Ágnes Éva, Kónya Tibor Sándorrak és Ko­vács Katalinnak Mónika Zita, Lippal, Gyulának és Szögi Má­riának Mária, Szélpál Józsefnek és Vukovics Editnek Ildikó. Engi Jánosnak és Pesti Máriá­nak Marianna. Nagy Imrének és Deme Máriának Marianna. Blczók Imrének és Kovács Má­ria Ilonának Zoltán, Deák Ist­vánnak és Pataki Katalinnak Magdolna, Asztalos Lórándnak cs Lippal Rdlkó Ágnesnek Ba­lázs, Fülöp István Józsefnek és Schiller Ilona Máriának István Jó?sef, Márta Jánosnak és Var­ga Rozáliának Ágnes Judit, Né­meth Gézának és Koszo Máriá­nak Tibor Sándor, Papdi József­nek és Vass Rozáliának Ro­zália. Turi Andrásnak és Gera Ilonának András nevű gyerme­kük született. Halálozás: Andó Pálné Gyúró Rozália, Üjvári" József. Kimpián Miklósné Pál Teréz. Vágó Pé­ter. Halna! Gyula, Kiss Jánosné Mészáros Rozália. Abrahám-Tan­dsrt .Tános, Tombáez Ferenc. Agócs Mihályné Grapka Ilona. Lofkovfcs Ignác, Pálfi Edit Er­zsébet meghalt. A polgári életbe való zök­kenőmentesebb beilleszkedé­süket segíti az a rendelkezés is. amely részükre, a szolgá­lati évektől ' függően — meghatározott mértékű juta­lom kifizetését biztosítja^ A leszerelő továbbszolgáló tisztnek, ha igényt tart ró. az illetékes kiegészítő pa­rancsnokság — a helyi ál­lamigazgatási és társadalmi szervekkel együttműködve — segítséget nyújt a polgári életben történő ú.ibóli elhe­lyezkedéshez. A tiszti tovóbbszolgálatban eltöltött idő — az erre vo­natkozó jogszabály szerint — munkaviszonyban töltött idő­nek számít. Szeretném hangsúlyozni: a néphadsereg vezetese a ti6zti továbbszolgálati rendszert olyan állandó jellegű intéz­kedésnek tekinti, amelynek bevezetése, eredménves al­kalmazása jelentősen hozzá­járul feladataink sikeres végrehajtásához. Megraga­dom az alkalmat, hogy ezút­tal is kifejezzem elismeré­sünket és megbecsülésünket a Magyar Néphadsereg va­lamennyi tartalékos tisztjé­nek azért az áldozatos tevé­! kenységért. amit honvédelmi kötelezettségük teljesítése során eddig is végeztek. Meg­győződésem, hogy közülük 1 számosan vállalnak tartósabb I ideig szolgálatot a néphadse­reg kötelékében és velünk, ; hivatásos katonákkal együtt | tevékenykednek hazánk vé­delmi képességének további erősítéséért — fejezte be nyi­latkozatát Kaszás Ferenc mi­n iszter helyettes. Hol az a fegyelem ? London, március 23. A Reu­ter iroda külön tudósítója je­lenti. hogv a szövetséges csapatoknál naponta több ezer felszabadult orosz, fran­cia. jugoszláv és más nem­zetiségű fogoly és kényszer­munkás jelentkezik. Az ame­rikai harmadik hadsereg egv csapatánál egyetlen na­pon több mint 20 ezer kül­földi deportált, jelentkezett teljes munkafelszereléssel. A legtöbb közülük a német csapatok visszavonulásával azonnal elhagyta munkahe­lyét, hogv a szövetséges csa­patok elé siessen. Valamenv­nyien arról számolnak be. hogy az utóbbi időben a náci felügyelet erősen csök­kent. Az eddig oly szigorú német fegyelem teljes"- ösz­szeomlott. Negyvenszeres gyilkos rendőrkézen A budapesti V. kerületi kapitányság politikai osztá­lya elfogta Hahn József 17 éves nyilas tömeggvilko6t. Hahn bevallotta, hogy körül­belül 500 zsidó kivégzésénél vett részt, ő maga 40—50-et lőtt agyon. A nyilas bandita rövidesen a népbíróság előtt - felel tetteiért. Titkos járatok New Yorkból jelentik: a német Lufthansa repülői tit­kos összeköttetést tartanak fenn Stuttgart, Barcelona és Madrid között. Ezen a légi vonalon postát, gyógyszert, ékszert stb. szállítanak, de náci ügynököket is küldenek így Spanyolországon keresz­tül különféle tengerentúli államokba. Sok prominens német politikus safet Pén­zét és értékeit ugyanezen az úton küldi külföldre, hogy ott biztonságba helyezze. A Franco-kormány természete­sen tud erről az összekötte­tésről és megengedi a német repülőknek, hogy spanyol re­pülőtereken leszálljanak. A német repülők Franciaorszá­gon át minden felismerési jel nélkül repülnek, vagy pedig a szövetséges repülők ieleit használják. A járvány ellen A tífuszmegbetegedésekkel kapcsolatban sok mende­monda iár a városban. Egyesek lezárt házcsoportok­ról beszélnek, ahol a fertőző betegeket különítette el a hatóság, mások könnyelmű legyintéssel intézik el a ta­vaszi időszak és a háború okozta járvánvoki lehetősé­gét. A kérdés tisztázására felkerestük dr. Viola Győr-1 gvöt. Szeged tiszti főorvosát (A közelmúltban. 1970 már­ciusában hunyt el. A szerk. rnegi.). hogy tájékoztasson bennünket a járvány mére­teiről és a kötelezően elren­delt oltásokról. Részlet a .tájékoztatóból: „A városban eddig 9 meg­betegedés fordult elő. ezek közül 8 személy vidékről jött Szegedre. Az esetek le­folyása nem súlyos, egyesek mór fel is gyógyultak. A has­tífusz most. a tavaszi hóna­pokban várható. Ennek meg­előzésére a szegedi Égis-gvár oltóanyagot készített 50 ezer személv részére, és ingven aiánlotta fel a városnak. Áp­rilis közepére az egész vá­ros lakosságát beoltják". Mit látott Beregfi? Beregfí honvédelmi mi­niszter meglátogatta a ma­gyarországi fronton küzdő hungarista alakulatokat. A nyilasok rádiója azt közölte, hogy Beregfi a küzdő ma­gyarok szemében „a közelgő győzelem fénvét látta csil­logni". A nyilas rádió arról nem szólt, hogy Beregfi mi­niszter úr vajon nem látott semmi mást a gvózelem fé­nyének csillogásán kívül? Nem látta a hungarista ala­kulatok által kiöntött ma­gyar vér csillogását? Egészen sajátos látásmód­ja van a miniszter úrnak... Siklós János: Végig az űion I ff Egyszer egy tavasz! tivornyás éjszaka után B hajnalban összeakadtam néhány ci­gányzenésszel. Céltalanul bandukoltak a Kárász utcán. Munkájuknak már vége volt, de ők nem akartak még hazamenni. A korzón leültünk be­szélgetni, azután átténferegtünk a Hungária mel­lé a parkba. Ott van a Dankó-szobor, és valaki megint lecsavarta a márvánvhegedű nyakát. Kiszin Miklós meg a Lakatos Géza vitte a szót. Azon böstörködtek. hogv ezt a Dankó Pis­tát kár .volt ennyire elfelejteni a városban. Ezt még az ánti-világban sem cselekedte meg a kultúrpolitika, (Nem Ijesztgettem őket. hogy van ennek a városnak sok más gondja, kit ér­dekel a Dankó Pista szárazfója. na és a cigány­muzsika, komoly ember azt mór nem is hallgat­ja) Azért megfaggattam őket, hogyan ls van a cigánvzene mostanában. Mondták — én is mond­tam. Fölemlegették azt az időt is, amikor ne­ves professzorok olvan mulatósokat rittyentet­tek. hogv öröm volt azt nézni. Megtörtént az is. hogy éjiel végigmuzsikáltatták magukat a váro­son aztán hogy megkorosodtak, mégis igazi aka­démikusok. meg Kossuth-díjasok lettek Nem attól van ám az ész — magyarázták nekem hogy valaki behúzódik a magányába, aztán le­nézi a cigánymuzsikót. Valahogyan ilyen módon került sor Dankó Pista föltámasztására. De, hogyan kezdjünk hoz­zá? Kiszin Miklós vállalta, hogy majd össze­gyűjti azokat az okmányokat, régi leveleket, amelyek még megtalálhatók a Hóbiárt basa "tea környékén élő öreg zenészeknél. Lakik is arra­felé néhány olyan zenész, aki elmond igaz történeteket a szegedi nótafa életéből. Érdemes lenne beszélgetni velük. Zsiga Ernő meg Laka­tos Géza — már korábbi megbízások alapián működő béke-zenekarokból — csinálnak Dankó­zenekart és főleg eredeti Dankó-nótákat ját­szanak. Mindenki állta a szavát. Eljártam beszélgetni, meglátogattam néhány öreg zenészt. Elolvastam Móra Ferenc véleményét, amit Dankó Pistáról írt és azután én is nekibodorodtam. Készítettem tizenöt perces felolvasást a rádió számára és két írást a Délmagyarorszógba. Azóta a cigány­zenészek címzetes vajdája vagyok — legalábbis akkor vajdának tituláltak —, és'erre még ma is büszke vagyok. Persze nem ez. a legfontosabb. Amíg ismerő­seim között jártam-keltem és a cigányoknál gyűjtöttem a történeti emlékeket Dankó Pistá­ról. véglegesen meggyőződtem hogy ezeknek az embereknek így vagy úgy, de mégiscsak van sa­ját; egyéni nézetük, véleményük. Az élet napi dolgairól éppen úgy. mint a Dankó-muzsikáról. Lassacskán eljutottam addig, hogy önmagamat kérdezzem: nekem mi a saját — tapasztalati, vagy elméleti forrásokból származó —, egyéni véleménvem. nézetem? Ijesztő fölismerésekhez vergődtem el. Nekem nemcsak Dankóról. de a napi élet gyomorba markoló valóságáról sincs saját, biztos talpazat­ra támaszkodó véleményem. Megijedtem ma­gamtól, hogy voltaképpen visszhang vagyok — nincs saját hangom. A visszhang pedig lehet csudálatosan szép. igaz és hasznos — de mégis­csak visszhang; mások gondolatát, véleményét mondja, holott, ha az ember írni akar. saját hangjón kellene szólnia. A fej nemcsak sapka­tartó. gondolkodásra is használatos találmány az ember törzsén. Ezért a Dankó-ügybem nem azt írtam, amit Móra, és azt sem. amit régt okmá­nyokból kiolvastam, hanem ahogyan e forrá­sokból. anekdótákból kihámoztam és elképzel­tem a szögedi nótafát. Keserves tapasztalatokat hozó kitérő volt ez. Valóságban a szikkadt inú. gyötört arcú milliók építették a szocializmust, s mi. valamennyien, segítettük és lelkesedtünk érte (és ezért is egy­séges negyedszázadról beszélünk, amelyben ha­zánkban a szocializmus épült). De a velem egy­ívósúak. gyötrő kétségek közé szorulva, lassacs­kán elvesztették tájékozódásuk korábbi fix pont­iait. Szertefoszlott minden gyerekes illúzió a hórukkokkal megvalósítható szocializmusról. Akkor, 1956 nyarán leírtam néhány sort. de so­ha nem adtam oda senkinek. Íme, éz volt az: „Hát eljutottunk addig, hogv számadásfélére került sor. Régebben készülődtem én erre. de mindig kerestem valamilyen kibúvót, szorong­tam. röstelltem magamnak bevallani elbizony­talanodó állapotomat és egyéni félelmemet. Nem éreztem annvi bátorságot, hogv merjek őszintén gondolkodni, inkább apróbb-nagyobb önáltatások gyönge fogódzóit aggattam össze, és ezekbe belekapaszkodtam. Mereven-görcsösen szorítottam öntákolmányaimat és biztattam ma­gam: hogy élet-valóságos, tartós célokat hajszo­lok." (Folytatjuk.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom