Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

Koszorúzási ünnepség Tudománypolitikánk és az agrárkututás megyénlen 1 0 ' Irta: Szániel Imre, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 51. évforduloja tiszteletére tegnap délután koszorúzás! ünnepséget^ rendezett Szegedén, a tanácsköztársasági emlékmű­nél az MSZMP Szeged városi bizottsága, a városi tanács es a népfront városi bizott­sága. Miután felsorakozott a díszszázad, a munkásőrség zenekara eljátszotta a ma­gyar es a szovjet himnuszt. Az emlékmű talpazatára a tisztelet és megemlékezés koszorúit a megyei es városi pártbizott­Somogyi Károlyné felvétele ság, a megyei és városi tanács, a magyar, és szovjet fegyveres erők, a kommunista és munkásmozgalom régi harcosai, a szak­szervezetek, a népfront és a KISZ képvi­selői, valamint a cipőgyár Március-21. ne­vét viselő szocialista brigádja helyezte el. Az Internacionálé elhangzása után a hon­védekből, karhata&nistákból és munkás­őrökből álló század díszmenetével ért vé-" get a koszorúzási Ünnepség. Jubiláló egységein Zoltán és Péter János Szentesen Huszonöt éve alakult — Egymillió munkaóra A felszabadulás után a szőntőtte. Ezután Szűcs Debrcenben megalakult László vezérőrnagy, a hon­ideiglenes kormány felhívá- védelmi miniszter helyette­sára sok ezer magyar je- se mondott beszédet. Mél­lentkezett az újjászerveződő tatta a történelmi évfordu­demolcratikus hadseregbe, lók, hazánk felszabadulásá­hogy fegyverrel harcoljon az nak negyedszázados ünne­országvesztő fasiszták el- pét, a Lenin-centenáriumot, len. 1945. januárjában így a magyar néphadsereg és a alakult meg az első magyar jubiláló alakulat fejlődésé­vasútépítő ezred, amely- nek jelentőségét, a magyar nek katonái a Második Uk- és a szovjet hadsereg fegy rán Front mellett részt vál- verbarátságát. laltak az utánpótlást bizto- Köszöntötte az egységet sító utak, hidak, vasúti pá- űr. Paczuk István, ezután a lyák helyreállításában. Már- szovjet alakulatok képvise­cius végéig már több mint lője mondott üdvözlő beszé­egymillió munkaórát dolgoz- det és ajándékot adott át a tak a magyar katonák, köz- magyar egységnek. A hu­reműködésükkel juthatott át szonöt évvel ezelőtti em­a Kárpátokon az első vasúti lékeit felidézve felszólalt szerelvény. A háború befeje- Gyöngyössy Gábor tartalé­zése után az ezred tagjai kos őrnagy, az első magyar részt vállaltak az újjáépí- vasútépítő ezred egykori pa­tésből, a fasiszták által le- rancsnoka, majd úttörők kö­rombolt Tisza-hidak helyre- szöntötték a jubiláló alaku­állításából is. lat parancsnokait és katonáit. A magyar vasútépítő ez­red „jogutódjánál", a Csong­rád megyében állomásozó alakulatunknál szombaton ünnepséget rendeztek az egy­ség létrejöttének 25. évfor­dulója alkalmából. A meg­emlékezésen részt vettek Csongrád megye párt-, álla­mi, és társadalmi szervei­nek, a Honvédelmi Minisz­tériumnak, és az ideglene­sen hazánkban állomásozó szovjet alakulatoknak a kép­viselői. A vendégeket — Nagy Lászlót, a megyei pártbizottság képviselőjét, dr. Paczuk Istvánt, a Csong­rád megyei tanács vb elnök­helyettesét, Szögi Bélát, a KISZ Csongrád megyei el­ső titkárát, Balogh Lászlót, országgyűlési képviselőt a fegyveres alakulatok főtiszt­jeit tisztjeit valamint az ünneplő egység személyi ál­lományát Babik Ferenc, az alakulat parancsnoka kö­Az MSZMP szentesi járá­si és városi bizottsága teg­nap délután Szentesen együt­tes aktívaülést tartott Az ülés elnökségeben foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Péter János külügyminiszter, a Központi Bizottság tagja. Győri Im­re, a Központi Bizottság tag­ja.. a megyei pártbizottság első titkára Ls. A tanácskozáson Péter Já­nos beszélt hazánk külpoli­tikájáról és az európai biz­tonság időszerű kérdéseiről, ezt követően pedig Komó­csin Zoltán belpolitikai kér­désekről és a nemzetközi munkásmozgalom Időszerű vonatkozásairól tájékoztatta a résztvevőket. Budapesti sétán i francia miniszter Megnyitották az országos fásítási hónapot Emléktábla-leleplezés Szombaton az Érd. Tárnok vetkező tíz évben 1700 hol­é6 Sóskút határában elterülő das erdőt telepítenek. A ha­Dobogó fennsíkon nyitották talmas területen csaknem 18 meg az országos fásítási hó- millió fenyő-, nyír- és egyéb napot. Az ünnepségen meg- facsemetét ültetnek el. A jelent Földes László mező- nagy munka felett a iáráS gazdasági és élelmezésügyi KISZ-fiataljai és úttörői vál­ni in iszterhelyettee. Molnár laltak védnökséget Beszédé­György. a KISZ Központi Bi- ben elmondotta, hogy a kor­zöttságának titkára is. mány jelentős támogatást Az ünnepséget Simon Já- nyújt a közérdekű erdőtele­nos. a budai járási KISZ- Dítésekhez és fásításokhoz, bizottság titkára nyitotta Ennek eredményeként ha­meg. bejelentette, hogy ako- zánk felszabadulása óta több pár Dobogó fennsíkon a kö- mint 300 ezer hektáron tele­______________ pített új erdőt. André Betteneourt fran­cia terv- és telepítésügyi mi­niszter szombat délelőtt a főváros nevezetességeivel is­merkedett. Elkísérte Bondor József építési és városfej­lesztési miniszter. A francia miniszter és kísérete többek között megtekintette a bu­dai várnegyed műemlékeit, és az újjáépülő budávári pa­lotát. A budapesti francia mű­szaki és tudományos tájé­koztatási központban szom­bat délben André Betten­eourt sajtótájékoztatót tar­tott Ezután Nóvák Béla. a bu­dai járási pártbizottság első titkára emléktáblát leplezett le. amely azoknak a MA­DlSZ-fiataloknak állít emlé­ket akik hazánk felszabadu­lása után megkezdték a fenn­sík fásítását. Az ünnepség után heli­kopter szállt le a fennsíkra, s facsemetéket hozott A fia­tal fákat az ünnepség részt­vevői ültették el. A vendé­gek ezután megtekintették a Vörö6 Csillag Traktorgyár és az erdészet gépbemutatóját S zegeti jelentőségét a tudományos életben híven tükrözi a megyei pártbizottság állásfoglalasában tett megállapítás: „Országunkban a fővároson kívül Szegedet tekinthetjük ugyanis az egyetlen' olyan vidéki kulturális és tudo­mányos központnak, ahol a tudományok komplexitása, összetettsége, leginkább megmutatkozik. Nincs hazánkban másik olyan vidéki kutatási bázisa, amelyben az irányelvek szerinti tudományágak (társa­dalom. természet- orvos es az agrártudo­mányok) hasonló kapacitással lennének képviselve." • / • A vidéki 12 agrárkutató intézet éis 5 fő­iskola közül egy sem működik ilyen jelen­tős tudományos központban, mint a kuta­tási volumenében legjelentősebb Délalföl­di Mezőgazdasági, Kísérleti Integet. A sze­gedi tudományos központhoz kell számíta­ni a szentesi Kertészeti Állomást, a főis­kolai rangot kapó, hódmezővásárhelyi/ Fel­sőfokú Mezőgazdasági v» (Állattenyésztési) Technikumot, valamint a hazánk : egyet­len ilyen íőiskolájáyá előlépő — Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumot. Ebből következően a szegedi, illetőleg Sze­gedhez kapcsolodó agrárkutatóhelyek egy­más kpzti kooperációja — egy bizonyos mértékig — lehetővé teszi á mezőgazdasági kutatás és ezzel a termelés vertikalitását is. ; '"'• •;•• 1 Szeged hazánk egyik legjelentősebb, mezőgazdasági ' vidékének központjában helyezkedik el. A. város egy etemeivel, fő­iskoláival, intézeteivel, Akadémiai Bizott­ságával, epüló Biológiai Kutató Telepével hatalmas tudományos potenciállal, rendel­kezik. Ez a tudományos potenciál rendkí­vül termékenyítőleg hat az agrárkutatásra, s jelenleg még; eléggé fel sem becsülhető kooperációs lehetőségeket rejt magában. A Csongrád megy ei agrárkutatás orszá­gos viszonylatban is jelentős arányokat képvisel és nagy tradíciókra tekint visz­sza. Jelenleg több mint 50 — közülük 13 tudományosan minősített — kutató tevé­kenykedik üt. Ez a kutatási bázis első­sorban alkalmazott kutatásokat végez. A szegedi intézetnek 26, a szentesi állomás­nak *9, államilag elismert fajtaja szerepel a köztermesztésben Nagyjelentőségű az Irányelvek tudomá­nyos minősítésre . vonatkozó megállapítá­sai. Az agrarkutatásra különösen érvényes a következő: „Nem elég széles körű az al­kalmazott kutatási eredmények tudomá­nyos fokozattal történő elismerése." A to­vábbiakban pedig „nagyon ritka a kollek­tív munkával elért eredmények fokozattal történő honorálása." Az előbbi megállapí­tás már ezideig is számos, jelentós ered­ményt felmutató kutatót fosztott meg a tudományos fokozattól, az utóbbi pedig igen nagyjelentőségű lesz amikor — a komplex kutatási tervek alapján — az agrárkutatásban is a kollektív munka ke­rül előtérbe. Fontos, hogy a tudományos fokozatok odaítélésénél — ne csak a „tudományok doktora" esetében — vegyék figyelembe a szakmai és tudományos közéleti tevékeny­séget, a pályázó teljes tudományos mun­kásságát, tehát a tudományszervezési te­vékenységet is. A tudományos képzésben és minősítésben nagyobb szerepet kell biz­tosítani a Szegedi Akadémiai Bizottságnak, s ennek kebelében, agrárvonatkozásban a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zetnek. '*• , * F igyelmet érdemlő a megyei pártbi­zottság állásfoglalásának azon meg­állapítása, hogy az agrártudományi kutatások — melyeket a népgazdaság igé­nyei határoznak meg elsődlegesen — irá­nyítása, koordinálása is határozottabb és konkrétabb, mint más tudományterületek esetében. Az agrártudományi kutatásoknál a fejlesztés fő irányai már adottak. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium még 1969 tavaszan közreadta, a komplex kutatóbázisok kialakításával kapcsolatos, miniszteri állásfoglalását. A párt tudománypolitikai, irányelvei ezt megerősítették. Az irányelvek szellemével megegyező határozatok alapján a Délal­földi Mezőgazdasági Kísérleti intézet táj­jellege megszűnik, s komplex témákkal, országos feladatokat kap. Ezzel a szegedi intézet az agrártudományi kutatás egy igen jelentős hazai centrumává lesz. Ne­ve—a feladatoknak megfelelően — Ga­bonatermesztési Kutató Intézet-re válto­zik. Az intézet kutatásainak fó iránya a ke­nyérgabona, a takarmánygabona, a hagy­ma és a sepröcirok nemesítése és termesz­tése. Mindezt kiegészíti a tájkutatás, mely­nek keretében, a táj fontos és sürgető kér­déseinek megoldására a MÉM anyagi lehe­tőséget és szellemi erőt biztosít. Más inté­zet irányítja majd, de Szegeden marad a volumenében továbbfejlődő paprikakuta­tás, valamint a Duna—Tisza-köri talajok javításának kutatása. A fó feladatokat illetően a kutatást teljes komplexitásában az intézet koordinálja. Olyan munkakrá, me­lyekre itt a tárgyi és szemelyi feltételek hiányoznak, más kutatóhelyekkel köt szer­ződést. Egyben a más intézetek főprofilja ba tartozó kutatásokban közre is múkjjdik (például: a sörprcigram, a talajerő-gazdál­kodás, talajjavítás stb.). Az intézet a fő­profiljába tartozó kutatási feladatokban, mint koordinátor felelős. A termelés és kutatás teljes vertikumának megfelelően tartja a munkakapcsolatot az ország szinte valamennyi, agrár- s más kapcsolódó, tu­dományágak intézeteivel, Az intézet tevékenysége, ilyen megvilá­gításban még fokózottabban hangsúlyozza Szeged, mint tudományos centrum szere­pét. Royiden szólva: a szegedi tudományos élet es tevékenység a? intézeten keresztül aktívan hat az intézet állomásaira és te­lepeire; azok termelési körzetére, továbbá koordinációs és inunkakooperációs kap­csolataival szinte minden agrártudományi kutató helyre kisugározhat. Ezt •figyelembe véve a Biológiai Kuta­tótelep és annak intézetei, a József At­tila Tudományegyetem, s annak intézeti szintű tanszékei nemcsak egyszerű kap­csolatban kerülhetnek a Gabonatermeszté­si Kutató Intézettel, hanem rajta keresz­tül munkásságukkal, az agrarkutatas szá, mos. területére,, s hazánk jelentós termelési Körzeteire hathatnak termékenyítőleg.' Ah­hoz, hogy mindezek valósággá váljanak, szükséges lenme a kutatási tervek össze­hangolása, célravezető volna egyes — el • sősorban a Biológiai Kutatóteíep eseteben — a nemesítéshez szükséges alapkutatá sokban bizonyos „perszonálunió". Nein kevésbé lehetne eredményes közös te nyészkertben kísérletek beállítása, stb. Az irányelvek jelentős teret szentelnek a kutatástervezésnek és a feladat finan­szírozásnak. A MÉM a t'ófeladatokra kö­zéptávú komplex kutatási programokat illetőleg feladatterveket rendel meg a ku­tatóhelyektől. Azok elfogadasa után, az ab­ban foglaltak alapján finanszírozza a ku­tatást. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet már • elkészítette a hagyma programot, mely jóváhagyás előtt áll. Je lenleg készülnek a kenyérgabona, vala­mint a takarmánygabona komplex kuta tásának feladattervei. Helyesen miítat rá a/ Irányelvek a nem­zetközi tudományos kapcsolatok kiépíté­sének szükségességére. Ezt a megállapítást, valamint a szükséges anyagi eszközök biz. tosítását célzó elhatározást csak üdvözölni lehet, s megvalósítása érdekében fáradozni kelL A- kapcsolatok eredménye — minden bizonnyal — hamar kézzel 'oghatóan je­lentkezik. Itt kell megemlíteni, hogy érde­mes volna nagyobb lehetőséget biztosíta­ni a szellemi termékek exportja számára, s ebben mind az intézetnek, mind a kuta­tók személyes érdekeltségét növelni. A Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet mind a szocialista, mind a más tár­sadalmi rendszerű országok intézeteive! igyekszik kapcsolatait kiépíteni. A megva­lósulás útján halad a Szovjetunió egyes in­tézeteivel és más szocialista országok — Bulgária, NDK, Lengyelország — kutató helyeivel való együttműködés életre hívá­sa. Szovjet intézetekkel való kapcsolat azért is jelentős, mert a főhatóság az inté­zetet jelölte ki az új, nagyhozamú, szovjet búzafajták (Rannaja 12. Jubilejnaja, Au­róra, Kavkaz) fajtafenntartó nemesítésé­re. R eménykedésre jogosítanak fel azok a kezdeményezések, amelyeket amerikai (USA, Mexikó, Kanada), valamint dániai és olasz intézetekkel való együttműködés kialakítását célozzák. A megyei pártbizottság állásfoglalása igen nagy jelentőséget tulajdonit a tudo­mány és a gyakorlat szoros kapcsolatának. A szegedi intézet ezidáig is törekedett eredményeinek a gyakorlatba való átülte­tésére, s a gyakorlattal való kapcsolatai­nak szorosabbra fűzésére. Ezt számos té­nyező igazolja. — Az elmúlt évben az intézet a gazda­ságokkal és vállalatokkal kötött szerződé­ses munkák többletjövedelméből 2 millió forintnál nagyobb összeggel részesült. Az idén e tevékenység további bővítésére tö­rekszik. — Az intézet tudományos tanácsában helyet foglalnak a párt-, az államigazga­tási- és a gazdaságvezetők. Közülük 3 szakember tudományosan minősített. — Az intézet tudományos kutatási tevé­kenységében részt vesznek külső munka­társak is. összegezve: a párt tudománypolitikai irányelvei nagyszerű távlatokat nyit a kutatás és így az agrárkutatás számára is Az elmondottakkal csupán néhány jelen­tős momentumot ragadhattam ki. Ezek azonban olyanok, melyek a szegedi agrár­tudományi kutatás szempontjából rendkí­vül jelentősek lehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom