Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

A Népszabadság példányszáma Százezrek kenyere ma is a párt központi lapja. Az egész országban — egysze­rű kereslet-kínálat alapon — 730 ezer példány fogy el naponta a Népszabad­ságból. Rendkívül nagy népszerűségre vall ez a mennyiség, a lakosság szá­mához viszonyítva párját ritkítja a világon. Ez azon­ban érthető. Akik ismerik, olvassák ezt az újságot, ta­núsíthatják, mennyire fon­tos része a család életének. Sok nélkülözhetetlen Infor­mációt közöl, amelyek nél­kül nehezebb lenne eliga­zodni mind a szövevényes világeseményekben, mind a hazai politikában. A Nép­szabadság sugározza első­sorban a központi elveket, elgondolásokat, kommen­tálja a párthatározatokat, magyarázza a kormányin­tézkedéseket, nevel, szervez és mozgósít az országos tennivalók elvégzésére. Népszerűségét a tévé meg­jelenésé sem ingatta meg. sőt Inkább erősítette. Mert más az elröppenő kép. és más a megmaradó, bármi­kor előszedhető irns. Miért emelek szót mégis e nagytekintélyű újság ér­dekében? Azért, mert Szegedén érthetetlenül keveset, mint­egy öt és fél ezer példányt vesznek meg belőle napon­ta. Sőt. ez egész megyében sem többet 19 ezernél. Ilyen alacsony még soha nem volt szűkebb pátriánkban a Népszabadság példányszám ma. s már kezd nyugtala­nító lennt.'Nem gazdasági, hanem politikai okokból. Hiába haladta meg a Dél­magyarország napi átlaga a negyvenezret {ami egyéb­ként a szegedi lap 80. szü­letésnapjának küszöbén rendkívül örvendetes szá­munkra). a párt. központi orgánumának helyét, sze­repét nem tudjuk és nem is szándékozunk betölteni. Erre — mellesleg szólva — szűkebb oldalterjedelmünk sem ad lehetőséget. Szeged és a megye úgy­nevezett jó napilap-ellá­tottsága nem ad magyará­zatot a helyzetre. Baranya megye lakossága például nagyjából hasonló aránv­ban járatja, vagy vásárol­ja a helyi lapot, a Népsza­badságból mégis összeha­sonlíthatatlanul többet igé­nyel. Alighanem a telepü­lesek közötti különbségben kell kereshl a dolog nyit­ját. Nálunk a szétszórt ta­nyák között körülménye­sebb a kézbesítés. Bizony gyakran megesik, hogy a százezrek kenyere „meg­szárad", mire házhoz szál­lítják. Előfordul, hogy a tipikusan reggeli hírtáplálé­kot csak dél felé, goromba télidőben esetleg másnap, olykor hét végén szállítja a lapkihordó, s emiatt nem csoda, ha húzódozva fogad, ják az emberek. Az újság — benne van a nevében — reggel frissen ér legtöbbet, hiszen az ország 2,5 millió rádiókészüléke két órán­ként friss híreket szolgál­tat. Nagy hiba lenne a pos­tai kézbesítőket elmarasz­talni. Rajtuk Igazán nem múlik ez a fontos politikai ügy. Az újságírók többször próbálkoztak már azzal, hogy érzékeltessék azt a hősles erőfeszítést, amit a sarat taposó, lépcsőket já­ró férfiak és nők az olva­sók érdekében kifejtenek. A legutóbbi Népszabadság­ankéton a szegedi, a szőre, gl, a szentesi stb. postahi­vatalok vezetői dicsérték felsőfokban a fáradhatatlan és lelkiismeretes kézbesítő­ket. Csakhogy kevesen van­nak, nem győzik a szaladó, zást. A Szegedi Postaigaz­gatóság néhány népesebb községben már engedélye­zett plusz státuszokat, sőt a munka megkönnyítésére Száz darab teherbíró ke­rékpárról Is gondoskodott. Hiába! Nincs ember, aki akár jó pénzért is szívesen nyakába akasz.taná a súlyos kézbesítő tarisznyát. A meglevő hlvatásszere­tő. nagy munkabírású pos­tások vállalkoztak rá. hogy személyes beszélgetések ré­vén a Népszabadság szá­mát legalább másfél ezer­rel megemelik Csongrád megyében. Elhihetjük, hogy meg is csinálják. De miért csak az ő feladatuk ez? Több pártszervezetben az utóbbi időben elég lagyma­tagon dolgoztak a Népsza­badságért Pedig ez a tipi­kus pártfeladatok kőzé tar­tozik. F. N. L mm Ünnepi ütés Pénteken a Semmelweis­teremben » felszabadulás iubileuma és az Orvos-Egész­ségügvi Dolgozók Szakszer­vezetének megalakulása 25. évfordulója alkalmából ün­nepi ülési tartott a szak­szervezeti központi vezető­ség. Bánki Zsuzsa Kn«suth-dí­jas érdemes művész szava­lata után dr. Babíes Antal akadémikus mondott elnöki megnyitót, majd dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter ünnepi beszédében kö­szöntötte a lubiláló szakszer­vezetet. (MTI) Generációváltás Kisteleifen Manapság közhelynek tű­nik. ha a homoki szövetke­zetek küzdelmesebb. nehe­zebb útiára utalunk. S aki nem ismeri a tájat, talai­adottságait, mikroklímáját, az bizonv könnven téves kö­vetkeztetésekhez juthat, Kisteleken a Magyar— Szovjet Barátság Termelő­Iskolanapokat tartanak Szegeden A korábbi évek hagyo­mányainak megfelelően az Idei tavaszon is több iskola­napra kerül sor Szegeden. Az első ilyen rendezvényt tegnap, pénteken a Déry Miksa Gépipari Technikum­ban tartották, ahol többek között vetélkedőkön, szakkö­ri üléseken. KlSZ-taggyűlé­sen vettek részt a diákok. A Tömörkény litván Gim­názium és Szakközépiskolá­ban — tegnap megtartott ünnepélyes KlSZ-gyűlések és a Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat Victor Hugó utcai klubjában ugyancsak pénteken délután átadóit képző- és iparművészeti ki­állítás után — ma, szom­baton lesz iskolanap. Az Is­kola tanulói ebből az alka­lomból szakköri üléseket tartanak, előadásokon, KISZ­taggyűléseken vesznek részt, majd az esti óráktól a Ti­sza Szálló hangverseny- és tükörtermében szalagavató bálon szórakoznak. Költészet és valóság Szép és jó könyv jelent meg a napokban: Emlékező tájak címmel Arokay Lajos vezeti végig az érdeklődő olvasót, a kutatót a Vörös Hadsereg magyarországi elő­nyomulásának útján. A nép­szerű tudományos hadtörté­neti mű alapos szakirodal­mi tájékozottságon alapulva hasznosan teremt tiszta ké­pet a front mozgásának bo­nyolult históriájában, s na a dolog természetéből kö­vetkezően nem adhat vég­leges, lezárt hadtörténetet, megkönnyíti a helyismereti kutatómunkát és a helytör­téneti ismeretterjesztést. Szegedről ls érdekes, ta­nulságos lapokat olvasha­tunk. A 70. lapon azonban valami meglepő áll elénk. A közúti híd fölrobbantásának Utazzunk nappal! Patyolat­nyitvatartás Arról panaszkodott Sz. L.­né (Párizsi krt.) olvasónk, hogy a Patyolat üzleteinek nyitvatartási ideie sok mun­kába járó asszonynak okoz problémát. Ugyanis reggel 7 órától délután fél 4-ig és szombaton 1 óráig nyitva le­vő üzletekbe sokan nem tudnak eljutni, meg kell kér­ni valakit, hogv vigye el a mosni-tlsztitani való holmit, Nem lehetne legalább heten­te egvszer hosszabb Ideig nyitva egv-egv üzlet? A Patyolat főmérnöke el­mondotta. hogv most. egvsé­aes a nyitvatartási idő. a felmérések szerint nem volt nagyobb forgalom, ha tovább vagy más időpontban fogad­ták az üzletfeleket. Ha azon­ban mégis változást kíván­nának a megrendelők, nincs akadálya annak, hogv kísér­letképpen a közeljövőben va­lamelyik — forgalmas — üz­letükben a többitől eltérő időben ls lehessen a ruhát átadni é6 átvenni. Miért szüntették meg a közelmúltban az éiszakai közvetlen szeged—budaoesti vonatot? — kérdezi Nagv László (Lenin krt. 15. sz.) olvasónk. Mint leírta, főleg azért érdekes ez. mert akik a Mátrába vagy a Balatonra utaznának Szegedről, a reg­geli vonatokkal indulva csak délután érnek távoli úticél­jukhoz. Most van ugvan egv vonat, de arról át kell száll­ni Cegléden, s a Debrecen­ből érkező csatlakozóvonat rendszerint zsúfolt. Mo6t már csak hét végén van közvetlen éjszakai vonat. Hoz-e az új menetrend va­lami kedvező változást? — kérdezi olvasónk. Ezentúl sem lesz éjszakai közvetlen vonat — válaszol­ták a MAV szegedi Igazga­tóságának menetrendi cso­portiánál. Ugyanis a közle­kedési koncenciók szerint meg fogiák szüntetni az éi­jzakai személyforgalmat, ezt részben az indokolja, hogy egvre sűríteni kell a teher­vonatok számát, forgalmát. A jelenlegi — ceglédi átazál­lásos — megoldás is átme­neti. mert még nem tudták a oostaforgalmat kellően megszervezni, azért volt ed­dig ls. Az úé tavaszi me­netrendben — amely május 21-től érvényes — csak Kecs­kemétig közlekedő munkás­vonat lesz 11 óra körül, de hetente kétszer, pénteken és vasárnap (mert Ilyenkor az utasok nagvobb száma is in­dokolja) Pestig fog közle­kedni. leírásában hosszasan idézi a robbantókülönítménv pa­rancsnokának állítólag ké­sőbb megtalált naplóját. A 200. lapon a fölhasznált Iro­dalom jegyzékéből kitűnik forrása is: Tóth Bélának a Csongrád megyei Hírlap 1064. október 9-1 számában megjelent Hidak című írá­sából vette a szerző az idé­zetet. Csakhogy Tóth Bélának ez az írása nem tudományos forrásközlés, hanem szép­irodalmi alkotás: az elkép­zelt műszaki szakaszparancs­nok apokrif, költött naplója. Ügy látszik, olyan jól sike­rült, hogy a tudós szerzőt ls megtévesztette: hiteles do­kumentumnak fogadta el az író kitalálta történetet. Igaz, Marx azt tartotta, hogy a kezdődő kapitalizmus viszonyalt? jobban megismer­heti Balzac regényeiből, mint akárhány tudóé munkából. S az is Igaz, hogy Tóth Bélának ez az írása, mint majd mindegyik, nem lég­ből kapott, hanem kortársi közléseken alapuló, kisebb mozzanataiban a valóságot örzö, s éppen ezért jól va­lószínűsített. Mégsem javasoljuk azon­ban a jövendő történészei­nek, hogy hiteles történeti forrásként kezeljék az írói képzelet teremtette alko­tást. P. L. Tévé a szatymaií öregiskolának Bensőséges ünnepséget tartottak a szatymazi öregis­kolában. Tóth László rendőr őrnagy, a Szeged városi és járási BM-szervek pártbizottságának titkára adta át az is­kolának a szegedi városi és járási BM-szervekhez tartozó párttagok, pártonkívüliek, KISZ-isták ajándékát, az Orion tévét, melyet az elvtársak az összeadott forintjaikból vá­sárolták. A 135 tanuló nevében Varga Zoltán VII. általános is­kolai tanuló vette át és köszönte meg az ajándékot. Kopasz Mária VII. osztályos tanuló az alkalomra verset írt. amit Varga Zoltán mondott el. A vers arról szólt, hogv a tévé milyen nagy segítséget nyújt a tanulásban. Nikolényi György iskolaigazgató melee szavakkal köszönte meg az ajándékot. Aztán bekapcsolták a tévét. A gyerekek nagv örömmel nézték. szövetkezet két évtizedes múltra tekint vissza. Az utóbbi években közös veze­téssel három gazdaság mun­kálkodott. majd később a két kisteleki szövetkezetből egye­sülés után létre jött a több mint 3 ezer holdas gazda­ság. Üzemegységenként gaz­dálkodva nem zárták rosszul az évet. de érdemes elgon­dolkodniuk egv-két lelensé­gen. Például 1968-ban azösz­szes tagok száma 363. tavalv 383 volt. A dolgozó tagok száma 1966-ban 353. tavaly 388. Tehát már ebből is lát­hatjuk. hogy kedvezőbb a helyzet. Az össztasság 60 százaléka munkaerőképes. 40 százaléka nyugdíjas, járadé­kos. akik már intenzíven nem vesznek részt a terme­lésben. Ez figyelmeztetés is egyben, hiszen generációvál­tásnak is nevezhetjük ezt a szakaszt, mert jó néhányan — mint a megve más gazda­ságaiban — elérték a ,.pa­rasztnyugú íjhoz" szükséges tíz esztendőt. Ez egyben azt jelenti, hogy a némi kis ja­vulás nem hosszú életű, mert a későbblekben munkaerő­csökkenéssel kell számolni a szövetkezeti vezetőségnek. Igaz. a fiatalok egyre-másra iövögetnek ide is. mint al­kalmazottak. 1968-ban 65. tavaly 91 alkalmazott mű­ködött a gazdaságban. Az is pozitív tendencia, hogv a családtagok egvre inkább bekapcsolódnak a szövetke­zeti munkába, és ez is eny­hít a gondokon. A gépesítés további foko­zása elengedhetetlen. Jelen­leg 14 erőgéppel. 7 teher­gépkocsival. 21 pótkocsival és 42 munkagéppel rendel­kezik a közösség. A kiala­kult termelési struktúrának megfelelően kell bövítenlök maid a gépparkot; célszerű típusú gépekkel. lag elég nagv létszámú állat­állománnyal rendelkezik. így aztán ez a fö profil 1«. már ami az alaptevékenvseset il­leti. Növénytermesztésből 6 millió 629 ezer forintot, ál­lattenyésztésből 8 millió 471 ezer forintot értek el és se­gedüzemi tevékenységből több mint 13 millió forintot. Ez a három alapvető ága­zat. Illetve ennek az árbevé­tele híven mutatja, hogy a kistelekiek élnek a különbö­ző lehetőségekkel és az alap­tevékenységen kívül majd­nem annyi pénzt ..hajtanak be", mint amennyit megter­melnek. Végeredményben nem járt ros6z esztendő ta­valy rájuk, az egv dolgozó tagra jutó részesedés 16 ezer 900 forint. Növekedett a kö­zös vagyon, a tiszta vagyon, a szociális és a kulturális alap. Az új alapszabályban ugyanis rögzítették, hogv a szociális ellátás érdekében, az adottságoknak megfele­lően. egyre többet adnak, se­gítenek az Öregeken, az arra rászorulókon. A táppénziut­tatás is megnövekedett, ta­valv erre 140 ezer forintot fordítottak. m [21 A kisteleki hntárban sem hullanak a forintok. Jó pél­da erre egynéhány termelési adat. Az elmúlt esztendőben gazdasági átlagban rozsból 3,9 mázsát, őszi árpából 8.2 mázsát, kukoricából 13 má­zsát. burgonyából 70. fűszer­paprikából 37. paradicsom­ból 53,8. és lucernából 35 mázsát takarítottak be hol­danként. Vagyis csupán ku­koricából. burgonyából és lu­cernából teljesítették túl a tervet. A gazdaság viszony­A generációváltást meg­könnyíti a szövetkezet párt­szervezete és minden re­mény megvat. arra. hogy már ezekben a napokban, s a jövőben a KlSZ-szerveze­tet felkarolja és tevékeny­ségét iobban irányítja. A két évtized kötelez, s a továb­biakban a bővített újrater­melés feltételeit kell megte­remteni a Magyar—Szovjet Barátság Ts/.-ben. A nö­vénytermesztés struktúrája még nem kiforrott, nem megalapozott, lobban ki kell szorítaniuk a „pénztelen nö­vényeket". Az állattenyész­tésben főleg a minőségi kö­vetelménvek javítása a cél. Mindezek mellett azonban a generációváltás törvénysze­rűen előírja, hogv minden le­hetőséget felhasználva szün­tessék meg a mezőgazdaság szezonális jellegét és állan­dó jellegű foglalkoztatottsá­got terem Isenek. Mert csak ezzel tudják megtartani, ha­zacsalogatni a fiatalokat, s az üzemszerű gazdálkodás alapjainak is szolgálnak egy­ben. Sz. Lukács Imre Szeged szobrai Testvérek (205.) A Gutenberg utca 21. számú házon látható a Testvérek című épületdisz. A neobarokk stílusú alkotás szerzőjének neve — egyelőre — ismeretlen. SZOMBAT, 1970. MÁRCIUS 21. DÍLMAGYAR0RS7ÁG i

Next

/
Oldalképek
Tartalom