Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

Egyházi vezetők kitüntetése Az Országos Béketanács elnöksége pénteken baráti találkozót rendezett a ma­gyarországi egyházak veze­tőinek tiszteletére. Dr. Réczei László az egy­házi vezetőknek kitüntetést nyújtott át a Béketanács el­ismeréseként a vietnami nép támogatásában, a béke érde­kében kifejtett értékes szol­gálataikért. A Béketanács kitüntető jelvényét kapta dr. Ijjas József kalocsai érsek, a katolikus püspöki kar, az Opus Pacis intéző bizottsá­ga elnöke, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a katolikus püspöki kar titkára, dr. Be­resztóczy Miklós. címzetes prépost, az országgyűlés al­elnöke, az Országos Béke­tanács katolikus bizottságá­nak fótitkára, Mag Béla, címzetes apát. az Opus Pa­cis ügyvezető igazgatója, Horváth Richárd templom­igazgató, dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egy­házkerület püspöke, a zsi­nati tanács elnöke, dr. Ba­kos Lajos, a dunántúli egy­házkerület püspöke, dr. Kál­dy Zoltán, a déli egyház­kerület püspöke, a Béke-vi­lágtanács tagja, dr. Seifert Géza, a magyar izraeliták országos képviseletének el­nöke és Palotai Sándor, a szabad egyházak országos tanácsának elnöke. Tűi a 3 kilométeres mélységen Helyzetkép a kutatófúrásról (Tudósítónktól.) Hazai kő­olaj-készleteink korlátozot­tak. A szegedi olajmező ter­melése a nagylengyeli lelő­helyek csökkenő termelését pótolja. A kutatók a növekvő igények miatt újabb olaj­mezők feltárására töreked­nek. Ennek során a Hódme­zővásárhely és Makó között húzódó geológiai mélyvonu­latot vizsgálják. A mérések Hódmezővásárhelytől ' dél­keletre öt szintben mutattak ki olyan geológiai szerkeze­tet. amelyben általában szén­hidrogének halmozódnak fel. Mint emlékezetes, a makói l-es számú fúrásponton rendkívül magas nyomást ta­pasztaltak az olajbányászok. 4 ezer méter mélységben nemrég 173 Celsius fokot mértek. A mérések szerint 4 ezer méter mélyen a nvo­más megközelítette a 900 at­moszférát. ami példátlanul nagy nyomásnak számít ha­zai viszonyaink között. Az eddig elvégzett réteg­vizsgálatok alkalmával eb- | bői a szerkezetből 15 ezer kalória fűtőértékű kísérő­gázt nyertek, illetve parafin. bázisú olajat. Ez a gáz hazai | gázaink közül eddig a leg­| nagyobb fűtőértékű, megha­j ladja az üllési földgázét is. Mint ismeretes, az úgvne­vezett makói árok pontosabb földtani megismerésére ta. valy ősszel kezdődött meg a hódmezővásárhelyi l-es szá­mú 6 ezer méteres mélységre tervezett fúrás. Az itt dol­gozó berendezés nemrég túl­jutott a 3200 méteres mélysé­gen is. összesen 13 alkalom­mal hoztak felszínre kőzet­mintákat. s ezekből két íz­ben szénhidrogén nyomokat I is kimutattak. Az országos kőolaj- és gáz­ipari tröszt úgy döntött, hogy ha a 6 ezer méterre terve­zett fúrásban 4 ezer méter körül sikerül szénhidrogén­telepeket találni, akkor a furatot nem mélyítik tovább. A tároló rétegek kivizsgálása után további felderítő, kuta­tófúrásokat tűznek ki. Ha a fúrás 4 ezer méteren túl is meddő lesz, akkor leg­alább 5300 méteres mélysé­gig folytatják a munkát. Az OKGT készen áll arra, hogy amennyiben a hazai beren­dezések, eszközök már nem felelnének meg a különleges követelményeknek, külföldi vállalkozókkal végezteti el a földalatti méréseket. F. L Az ünnepi élelmiszer­ellátás A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztéri­um pénteken, a Magyar Saj­tó Házában közös sajtótájé­koztatót tartott. Elsősorban a két kétnapos ünnep — húsvéti és április 4. — élel­miszer-ellátásáról. Dr. Lénárt Lajos, mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes hangsú­lyozta, hogy a tárca idei leg­fontosabb feladatának tartja a kiegyensúlyozott és válasz­tékos belföldi élelmiszerellá­tást, s ezt még az export rovására is teljesíti. Ezért például csökkentették a mi­relite áruk, a vágott­baromfi, egyes hús- és hús­készítmények exportját, sőt a szűkös hazai kapacitás pótlására intézkedtek egye­bek között a száraztészta, Új divat: a bütyök Aki kikerüli, az autóvezetés mestere Fejlett szépérzékkel ren­delkező szegedi lakosok új divat kialakulásaban gyö­nyörködhetnek a napfény városában. Útjaink az átépí­tések. felújítások során ed­dig ismeretlen, ötletes for­mákkal gazdagodnak, melyek csak nálunk ismeretesek. A régebbiek közül elég. ha csak a Cserzy Mihály utcai hires villanyoszlop-kinövése­ket említjük. Messze földről jött turisták állítják, hogy e megoldás paratlan a maga nemében, széles e világon nem találni mását. Legújabb és legkedveltebb útburkolati képződmény a járdabütyök. Ügy keletkezik, hogv az utca két végén a gyalogjárdát merész ívben kiszélesítik, az úttest torko­latát beszűkítve, onnan kika­nyarodni csak a bütyök meg­kerülésével lehet, nem kis fáradsággal. Pszichológiá­ban járatlan emberek sokat töprengtek már azon. minek a járdán, e kinövés, pedig a magyarázat egyszerű: ez a járművezetők ellustulásának, kényelemszeretetének haté­kony ellenszere. Az ügyes­séget is fejleszti, mert sima, egyenes úton nem kunszt ve­zetni. Milyen szórakoztató például az Aradi vértanúk tere és a Szent István tér a változatos útburkolati jelek­kel és a művészien leszűkí­tett úttesttel! Minél keve­sebb kerékkel lép föl a jár­dára a balrakanyarodó pót­kocsis teherautó, annál ügye­sebbnek vallhatja magát a vezetője, A Takaréktár utcai szigetrendszer is közkedvelt lett, pedig mennyit szidtuk régebben! Legjobban most mégis a Török utca környékén lakók örülhetnek, mert hosszú téli pihenő után végre újjávará­zsolják felszántott, kedves kis utcájukat s naponta fi­gyelemmel kísérhetik a köz­kedvelt bütykök körvonalai­nak kialakulását. Szeged lakói mindig ér­deklődéssel figyelik a város fejlődését és hasznos taná­csokkal is szolgálnak, ha kell. Többen most azt kér­dezik: miért nem gondolt még eddig senki a Széchenyi térre? Ott még van hely bőven, sok kis járdaszigetet, terelőoszlopot lehetne elhe­lyezni. Ha időben elkezdik az átalakítást, el is készül­hetne nyárra, s kedves ügyességi versenyeket lehet­ne rendezni járművezetők részére az ünnepi hetek alatt. Irta és fényképezte Somogyi Károlyoé egyes édesipari lisztesáruk, húskonzervek importjának fokozásáról. Megalapozott tervek alapján — a tavalyi 8 százalékos fejlődést figye­lembe véve — az idén 9 százalékkal több élelmiszert adnak a belföldi kereskede­lemnek. Molnár Károly, a Belke­reskedelmi Minisztérium fő- ] osztály-vezetője is hangsú­lyozta : az élelmiszer-ellátás helyzete lehetővé teszi a szo­kásosnál bőségesebb ünnepi ellátást, s azt is, hogy az ünnepek után is egyre in­kább az igényeknek meg­felelően elégítsék ki a ke­resletet. Az ünnepekre szokás sze­rint, elsősorban a húsfo­gyasztást növelik. A húsvét előtti héten, s az április 4-t megelőző napokban több hús, ezen belül több ser­téshús kerül forgalomba. Mintegy 25 százalékkal több baromfi értékesítését terve­zik, s az igényeknek meg­felelően több lesz a friss csirke is. A tavalyinál 10 százalékkal több füstölt­áru, csontos és kötözött son­ka, lapocka kerül forga­lomba, a főtt húsok, a gép­sonka, a dobozos sonka mennyisége kétszeresen meg­haladja az átlagos kínála­tot. 133 nap A történelem nagy pillanatait évtizedek vagy évszá­zadok szükségletei váltják ki. Valójában sohasem azzal kezdődik egyetlen forradalom sem, hogy fegyveres csapatai megszállják a kormányhivatalokat meg a középületeket. 1919. március 21-e sem annyiból állt — melynek 51. évfordulójára ma emlékezünk —. hogv a kommunisták kijöttek a börtönből és kikiáltották a ma­gyar kommünt. 1848 és 1918 forradalmainak emléke és befe­jezeti ensége ível ehhez a nagy dátumhoz. Az első és a második polgári forradalom öröksége és reménye, a nagy imperialista rablóháború nyomrüsága, a milliók igényelte változás egyetlen lehetősége volt a proletárdiktatúra. Nem egy „kis vörös kaland'', mint polgári történészek írták, s nem holmi történelmi kísérletezés, mint sokan hitték — hanem az egvetlen lehetőség. A történelmi előzménvek és a leverése utáni borzasztó következmények igazolják a Magyar Tanácsköztársaságot, melynek 133 napja valósá­gos oázis volt egv egész század politikai és társadalmi si­vatagjában. A napirenden levő. a törvényszerűen • bekö­vetkező forradalom volt; 1917 ihletésével, de sajátosan nemzeti szükséglettel. És híd az uj forradalomhoz. a győ­zedelmeshez. melynek törvényei most hatnak, most bom­lanak virágba. Mind messzebb visz bennünket az idő 1919-től. Már nem sok harcosa és tanúja van közöttünk. Hetven felé járnak 1919 akkori legfiatalabb katonái is. De megmérni talán mind jobban segítenek az évtizedek. Mit jelentett volna a mi nemzetünknek az a huszonöt éves történeim! előny! Mi. akik szinte egész történelmünkben százados késéssel jártunk, hol tartanánk már. ha azóta hozzánk is igazította volna az óráját a világ! Ilyen ünnepen természetesen nem a legyilkolt lehe­tőséget szokás siratni. És különben sem csak ez maradt 1919. A további harc erkölcsi és törtenelmi tartaléka volt a dolgozó osztályoknak, de más nemzetnek is. éppen a rettenet rákövetkező éveiben, a fehérterror és a fasiz­mus Európát elöntő szennyes áradatában. Nemzeti törté­nelmünknek mindig fényes példája. Mert ami akkor itt 133 nap alatt történt. a győztes orosz forradalommal együtt, nemzetek szívét dobogtatta meg. Hónapokig sztrájkolt érte az európai munkásosztály, s nem egy he­lyen barrikádokon is felsorakozott mellette. A történészek már összefoglalták a tanulságait, ob­jektív magyarázatát adták annak, miért bukott el 1919 Így tanulság is lett az első magyar proletárdiktatúra a nemzetközi munkásosztálynak. Nekünk természetesen minden együtt: hősi emlék, tapasztalat, hagyomány, örök­ség Hiszen végül is 1945 után folyamattá vált, ami ak­kor csak epizód volt. A 133 napból Szeged alig párat jegyezhetett valódi történelmének lapjaira. Itt már márciusban francia zsol­dosok gőgösködtek. ágyúikat Szegednek fordították. De a szegedi direktórium kiáltvánva maradandó nyomot ha­gyott a munkásság gondolatvilágában. „Amikor az egész ország proletársága testvéri szövetségre lépett, és kezébe vette a végrehajtó hatalmat, természetesen Szeged város proletársága is szívvel-lélekkel csatlakozik..." — így kezdődött a kiáltvány. És 1919. április 11-én. amikor a nemzetközi imperializmus fedezete mögött már itt szer­vezkedett a hazai ellenforradalom. Szeged munkássága még a Szegedi Vörös Újságra hallgatott: „Jól értse meg minden munkás, minden proletár: most arról van szó. hogy a Szegeden különösen táborrá vált ellenforradalom­nak kell megmutatnunk a proletáriátus félelmetes erejét!'' A forradalmak lángoszlopok minden nemzet történel­mében. Ezekhez műi vissza a gondolat és az em­lékezet minden új történelmi csatában. 1919, az el­ső magyar proletárdiktatúra, igy ragyog nemzeti múltunk­ban. S az emlékezést meghitté, boldoggá az teszi igazán a mai évfordulón is. hogv a Magvar Tanácsköztársaság esz­méje valóra vált: 133 nap után történelmi korszakként született újra hazánkban a munkáshatalom. SZ. S. L Pártfogás ­rendeletre Az emberi beszédnek meg­van az a sokat kárhoztatott sajátossága, hogy másképpen értünk valamit, ha nem úgy mondják, mint kellene. A Hivatal nyelve és a köznyelv nincs mindig szinkronban, örök téma tehát a belőle származó félreértés. Egyik középiskolánk is­mert tanára panaszkodik az utcán. A Hivatal levelét mu­tatja bizonyításként, hogy joga van a panaszra. Az áll a levélben — hivatalosan persze átiratban —, hogy a gyámhatóság ilyen és ilyen szülőktől ekkor és ekkor született kiskorú gyermek részére őt, a gimnázium ta­nárát pártfogóul kirendeli. Hm. Ha úgy gondoljuk, ahogy a Hivatal gondolta, akkor jó. Azt kellene eb­ből kiérteni, hogy a gyám­hatóság hallott a tanár jó munkájáról, rá meri bízni egy tekergős utakon meg­botlott fiatalkorú igaz útra terelését. A kirendelés, be­rendelés szóra azonban úgy megborsódzik a jámbor szán­dékú ember háta, mintha ő követett volna el valami megbocsáthatatlan vétket az embenseg etten, ezert most kirendelik a fogát pró­bálgató fiatalkorú vadember részére. Ennek a szónak hangulati testvére az előál­lítás, a bezárás, a felelősség­re vonás. Átírja az irat azt is a pe­dagógusnak persze, hogy a pártfogónak mi a feladata. A felügyeletére bízott kisko­rú magatartását állandóan kísérje figyelmmel, helyes irányú erkölcsi fejlődését mozdítsa elő, és szükség ese­tén a gondviselőt nevelési tevékenységében támogassa. A szükséghez képest, de legalább háromhavonként tájékoztassa a gyámhatósá­got munkájának eredményé­ről. Ha ebbe is belegondolunk, nem kis dolog ez. Sokszor valóban egyedül a pártfo­gó személyén múlik, visz­szatalál-e az eltévedt bárány a társadalomba. Felelősség. Akkora felelősség, hogy erre akár kérni, sőt szépen kérni is lehetne, ha ez a szó is­merős lenne a Hivatalban. H. D. Az építők szövetkezetének számvetése Tegnap délután a Móra Ferenc művelődési otthon­ban tartották évi közgyűlé­süket a Szegedi Építő Ktsz dolgozói. Mint Szekeres Ist­ván elnök beszámolójából kitűnt, termelésük 1969-ben 50 millió forint értéket je­lentett. 22 millióval többet, mint 1968-ban. Mindehhez azonban az is hozzájárult, hogy 61 százalékkal emelke. dett a létszámuk, mintegy 540 dolgozót foglalkoztattak az elmúlt évben. A szövetkezeti építőrészleg 16 millió 364 ezer forint, a gázszerelő részleg közel 11 millió forint értékű munkát végzett tavaly. Ezt még egy sor egyéb részleg — vízveze­ték-szerelő, bádogos, festő, lakatos, asztalos — termelé­se egészítette ki. Hetvenkét lakást adtak át tavaly, vala­mennyit többszintes társashá­zakban. A gázszerelő rész­legnek ez volt az első teljes gazdasági ,éve: kétezer la­kásba szerelték be a gázké­szülékeket. illetve bővítették új készülékkel a gázszolgál­tatást. A közgyűlés alkalmá­ból 213 ezer forintot oszthat, tak szét a dolgozik között részesedés gyanánt. SZOMBAT. 1970. MARCIÜS 21. DÉLMAGYARORSZÁG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom