Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

Védőnők versenye Somogyi Károlyné felvétete A vetélkedő ... Tegnap az újszegedi vériónókép/.ö intézetben érdekes versenyt vívott egymással a budapesti és a szegedi védőnőiskola nat diákja. Két ét-vel ezelőtt már találkozott egymással a két város, illetve intézet diákcsapata, s most az Egészségügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának felhívására elevenítették fel a vetélkedőt. A házi bajnokságok során legjobbaknak bizonyult diákok délelőtt szakmai ismertekből és gyakorlatból mérkőztek, délután társadalomtudományi kérdésekre feleltek. A Szakma kiváló tanulója mozgalom keretében rendezett védőnővetélkedőben végül is a budapesti Gaál Ilona szerezte meg az első helyei, a legjobb szegedi — Venczel Margit — a harmadik lett. A szigorú „vizsgabizottság" ölömmel állapította meg. hogy valamennyiük megnyerhette volna a versenyt, hiszen mind a hat leendő védőnő alaposan ismeri hivatását. Ülésezett a járási tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Szegeden, a járási tanács székházában ülésezett a járási tanács vb. Tájékoztató jelentést hallgattak meg a végrehajtó bizottság tagjai a hivatali és közös munkaügyi döntőbizottságok tevékenységéről. A .járásban sok minigazdaság tevékenykedik. Évekkel ezelőtt sok volt a mérleghiányos szövetkezet. Azokban a gazdaközösségekben, ahol a kibontakozás lehetőségei nincsenek meg. a tagság már többször felvetette az egvesülést. Az elmúlt esztendőben a csengelei Honfoglalás és Vadgerlés Tsz is egyesült, és 1970. január 15én megtartott közgyűlésén az Új gazdaság. a csengelei Egyesült Tsz új alapszabályt fogadott el. A végrehajtó bizottság elfogadta a rúzsai Napsugár Tsz új alapszabályát is. Február 5-én tartott közgyűlésén a Napsugár Tsz. amely egyesült a rúzsai Juhász Gyula Tsz-szel. új alapszabályt fogadott el. amely szerint meghatározták a különböző segélyek napi összegét, a háztáji föld nagvságát, a földjáradék mértékét, a tagok munkában eltöltött napjainak számát is. 3ATE- államés jogtudományi kar Szemtol szembe Uj filmek Miért izgalmas ez a film? Miért ragadja magával a nézőt, amikor alapjában véve olyan csináltnak tűnik? Ki hiszi el, hogv egv emlékmű felavatására összegyűlt tíz férfi, aki 25 esztendővel ezelőtt együtt szolgált egy katonai alakulatban. hozzákezd a negyedszázaddal ezelőtti események felidézéséhez? Sőt, mondatról mondatra eljátssza az akkori történteket? Moziban hiszékeny az ember, mint egy kisgyerek. De ki hiszékeny ennvire? Talán senki, s mégis, ez a film. a Dobozydrámából — Eljött a tavasz. bemutatta a budapesti Nemzeti Színház — Várkonyifilm képes erre Képes nemcsak az érdeklődés felkeltésére. hanem igazi feszültség. igazi dráma, magávalragadó atmoszféra megteremtésére. Miért felejti el az ember a mesterkélt szituációt? Azért, mert a cselekmény kibontásának folyamatában a szituáció formája, tehát a ..csináltsásr". egyre inkább jelentéktelenné, másodlagossá válik, s ezzel szinte fordított aránvban nő a szituáció tartalmának jelentősége. Az az érdekes és fontos itt. mi történik, s nem az. hogy miképpen történik. De még ez sem teljesen igaz így. Dobozv Imre drámájában és Várkonyj Zoltán filmlében ugyanis nagvon izgalmasan, érdekesen történik mindez. A 25 év előtti és a mai események svors egymásutánban váltiák egvmást a frissen pergő képeken. s ez az előadási mód önmagában, ha nem is valószínűsíti a kiinduló helyzetet. roppant izgalmassá, feszültté teszi. Méginkább. ITIetve elsősorban az alapszituádó tartalma. problematikája. Arról van szó ugvanis ebben a filmben, hogv egv katonai század, amely a második világháború harcainak vonulatát követve a Szovjetunióból a nyugati határszélre ért. rájön arra, másképpen kell cselekdnie. mint eddig. Két katonájuk vállalja a németek elleni fegweres harcot, s egy láger foglyainak kiszabadítása közben hősi halált hal. Ma. huszonöt évvel később, a felszabadulás évfordulójára készülő utókor emlékművet állit a két hősnek, s a század élve maradt tíz katonája. akik között ott vannak a volt tisztek — egyikük tanár, a másik főorvos. a harmadik pincér, a negyedik újságíró és ígv tovább — és a volt közlegények, felidézi a huszonöt év előtti eseményeket. Előkerül egy volt tizedes, akit mindannyian halottnak hittek, s ez a hajdani tizedes, aki felépülve két esztendeig tartó súlyos betegségéből a határmenti faluban a temetőőr tisztét látja el, követelj a felidézést. De követeli az egvség parancsnoka, a százados is. akit — ki tudja, miért — nem hívtak meg az ünnepségre. De aztán mégis elmegy, s ott úgy érzi, volt bajtársai igazságtalanul vádolják. Még mindig úgy tűnhet, mindez a mai néző számára érdektelen. Kit ragadhat magával egy nyomorult század sorsa? Kit érdekel. hogy mit csináltak 25 esztendővel ezelőtt? Nos. a dráma titka, hogy igenis érdekel, sőt nagyon érdekel. Mindaz ugvanis. ami a filmvásznon történik. választ keres mai problémákra is. illetve mai problémáinkkal is kapcsolatban áll. A Szemtől szembe a helyes cselekvés kérdéseit kutatja. Az az alapproblémája, hogyan kell cselekedni kiélezett. súlvos helyzetekben Világháború persze, szerencsére. nincs mindennap, de kiélezett helyzetek, döntésre váró komor és súlyos pillanatok minden ember életében elég gyakran akadtak és akadnak. A film. ha nem is ad. mert nem adhat, receptet ehhez a cselekvéshez, azt a minden döntésben -Jelentkező problémát. hogy mennvire térhetünk el. s egyáltalán, eltérhetünk-e az erkölcs normáitól. nagvon izgalmasan veti fel és vizsgálja. A filmben végül is erről van szó. Mit csináljon a század? Elhagyja az országot. engedelmeskedve a felülről jött parancsnak? Vagy fegyverrel szálljon szembe a németekkel? A század tisztikara ezekre a kérdésekre keresi a választ. S aztán az történik, amit senki sem akar. amire senki sem gondol: a katonák tüzet nyitnak a szovjet csapatokra. Miért történik ez ígv? Miért hal meg ebben az értelmetlen harcban a század 63 katonája? A film világos választ ad: a homályos, bizonytalan cselekvés miatt. A század tisztikara ugvanis — bár látszatra nagyon határozott és katonás — a valóságban tehetetlenül topog. A filmben természetszerűleg mindez nem ilyen egyszerű. Ezt a képletet emberi sorsok, szándékok és törekvések színezik. S éppen ez teszi a filmet különösen izgalmassá és feszültté. Nem valami előre konstruált tétel illusztrációja akar lenni a Szemtől szembe. hanem végső mondanivalóját eleven emberi sorsokkal dokumentálja. Ezért válik a Szemtől szembe nemcsak elofgadhatóvá. hitelessé, hanem elejétől végig feszült drámává. S persze azért is. mert legjobb férfiszínészeink működnek közre a cselekmény kibontásában. Méltatás belvett csak egv egyszerű névsor: Básti Lajos, Sinkovits Tmre. Latinovits Zoltán. Szirtes Ádám. Bitskey Tibor, Benkő Gyula. Ázt hiszem. ez mindennél többet mond. ö. L. A természettudományi kar mellett — amelyet lapunk egy korábbi számában mutattunk be — a József Attila Tudományegyetem másik, igen népes, tudományos munkája révén országhatárainkon túl is jól ismert oktatási és kutatási egysége az állam- és jogtudományi kar. A szegedi jogászképzés kezdete az egyetem idekerülésének évére. 1921-re datálható, s egy 1940-től 1944ig tartott, újabb kolozsvári szakasz, után. 1945-ben kezdődött meg e tevékenység harmadik, alapjaiban új fejezete. A kar vezetői jelenleg egy hosszú időre szóló reformtervezeten dolgoznak, amelv még gazdagabbá teszi az elsajátításra szánt anyagot, s meghatározza az oktatás új formáit. Mint dr. Antalffy György tanszékvezető egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora, az államés jogtudományi kar dékánja elmondotta, javaslataik szerjnt több szempontból is megújul a Lenin körúti épül'etben folyó jogászképzés. Ami a reform lényegét illeti, az. a kar nagyob önállóságában foglalható öszsze, amely mind a tantervek összeállításában, mind a vizsgarendek kidolgozásában megnyilvánul. A szorosabban vett újdonságok közé elsőként a hallgatók szakosodása kívánkozik. Az ősszel kezdődő, 1970 —7 l-es tanévben ugyanis már három különböző szak között választhatnak a harmadévesek: az igazságszolgáltatási, a gazdasági és az igazgatási-szervezési ágazaton folytathatják tanulmányaikat. Az egves ágazatok az első két évben megszerzett és továbbiakban is folytatódó alapképzést egészítik ki speciális tantárgyakkal. Az. igazságszolgáltatás jövendő szakemberei például kriminológiát. igazságügyi statisztikát; a gazdasági ágazat hallgatói munkagazdaságtant, munkalélektant, gazdaságstatisztikát, gazdaságszociológiát; az igazgatási-szervezési ágazatot választók pedig igazgatásszociológiát, államigazgatásistatisztikát tanulnak többek között. Az ágazatok bevezetésével gyakorlatibbá válik a jogászképzés, s nemcsak a sok új tantárgy miatt, de azért is, mert az előadások számának csökkentésével együtt megszaporítják a gyakorlati foglalkozásokat. A 10—12 hallgatóból álló, úgynevezett „kiscsoportok" így több időt tudnak fordítani a szükséges tudnivalók elsajátítására. Ugyancsak a gyakorlati képzést segítik azok a felkért előadók, akik valamely szakterület alapos ismerői. Sajnos, sok esetben csak Budapestről nyerhetők meg ilyen specialisták. Az ágazati oktatásról szólva feltétlenül meg kell még jegyezni, hogy az egyes szakok hallgatói — tartalmas alapképzésük miatt — nemcsak választott ágazatuknak megfelelő munkaterületeken alkalmazhatók: minden jooi végzettséghez kötött állást elfoglalhatnak, ha sikerrel védik meg diplomájukat. Az okiatas gyakorlatibbá válása magával vonja a karon folyó kutatások bizonyos változását is. A kar oktatói egyre többen vesznek részt az állami és társadalmi szervek különböző jogszabályainak elkészítésében, s egyéb hasonló, gyakorlati munkákban. A tudományos munka egyébként is fellendülőben van a karon. A különböző tanszékek dolgozói közül igen sokan szereztek tudományos minősítést, és az ujabb fokozatok elérésére most is számos disszertáció készül. Főképpen az államtudományok művelői számára jók a kutatási körülmények, de a büntető- és a polgárjoggal foglalkozók is fontos témákon dolgoznak. A jelenleg kidolgozás alatt álló néhány nagyobb kérdéscsoport: „Az. állam és demokrácia összefüggései", „A választójogi reform elméleti kérdései", „A büntetőés polgári kódexek reformkérdései", „Az új gazdasági mechanizmussal összefüggő jogi kérdések", „A termelőszövetkezeti jog elméleü és gyakorlati problémái". A JATE állam- és jogtudományi karának jelenleg mintegy ezer hallgatója van. Közülük 400-an a nappali tagozatra járnak, a többi 600 pedig az esti és a levelező tagozaton tanul. Az esti tagozatra szegedi és Csongrád megyei jelentkezőket vesznek fel, míg a levelező tagozat országos „beiskolázású". A túljelentkezés általában négyszeres szokott lenni, s ami ugyancsak említésre méltó, mind több a felvételi vizsgára jelentkező nő. Jelenleg már a hallgatói létszám mintegy 60 százalékát teszik ki a jogásznak készülő lányok és asszonyok, akikből rendszerint éppen olvan jó szakemberek válnak. mint a pályát 1945-ig kizárólagos joggal benépesítő férfiakból. A. L. Új útvonal — új buszmegállók Forgalomelterelés a belvárosban Március 23-tól javítják a 43-as onszágofi főút Nagv Jenő utcától a Széchenyi terén keresztül vezető szakaszát a Kelemen utcáig, ezt megelőzően felújítják az útburkolat alatt húzódó vezetékeket. A javítási munkák a tervek szerint május 31-ig tartanak, erre az időszakra az utcákat le kell zárni s új forgalmi rendet kell a környéken bevezetni. Hétfőtói, március 23-tól Újszegedről jövet a hídról csak jobbra kanyarodva a Magyar Tanácsköztársaság útján. Vörösmarty utcán. Kossuth Lajos sugárúton: a Széchenyi tér irányából Újszegedre pedig a régi út félig szabadon hagyott területén lehet — csak egyirányban — közlekedni. Az autóbuszok útvonala is módosul, kivéve a 6-os járatét. amely változatlanul használja majd a Móra park elnevezésű megállóhelyet is A 6'A járat a Vörösmarty utcából a bíróság épülete után balra fordulva a park mellett, a postával átellen ben áll meg. ahol ideiglenes végállomást létesítenek, de csak leszálló utasoknak. A lakberendezési áruház előtt: autóbuszmegállóhelyet Ideiglenesen megszüntetik. helyette a Boszorkánykonyha előtt lesz megállóhely: a posta elől ide fordul ki n 6'A buszjárat, de itt megáll a változatlan útvonalon közlekedő 6-os is. Az összes helyi és távolsági autóbuszjárat a hídról jobbra kanyarodva a Magyai Tanácsköztársaság útján és Vörösmarty utcán át közlekedik és a forgalom zsúfoltságának megfelelően vagy a 8-as számú üzlet előtt állnak meg vagv pedig a totó-lottó irodánál most létesülő ideiglenes megállónál, majd pedig a Kossuth Lajos sugárúton át érnek a Marx térre. Vagyis az 5-ös. 7-es. 8-as és 12-es járatok nem érintik tt Mérev utcai AB fiók előtti megállóhelyet. A Marx tér irányából érkező összes távolsági járatok ideiglenes megállóhelye a Széchényi téren a Szeged Étterem előtt lesz. Az 5-ös, 7-es. 8-as. 10-es. 12-es helyi járatok a Debrecen Étterem előtt állnak meg. A város és környéke Szeged példáján Erdei Ferenc vitaindító előadása a budapesti Kossuth-klubban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szociológiai csoportjának előadássorozata keretében dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára A város és környéke Szeged példáján címmel tart március 20-án,. pénteken délután vitaindító előadást a budapesti Kossuthklubban. Mint ismeretes, a Magyarország fölfedezése című könyvsorozatban, amelynek első kötete Mocsár Gábor ®0ő arany című munkája lesz. Erdei Ferenc Szegedről és a környékéről ír; egy részletét a Tiszatáj márciusi száma már közölte is. Előadása készülő könyvének anyagán alapszik. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasószolgálata, mint a sorozat eddigi előadásaira is. mintegy ötven tételből álló bibliográfiai röplapot adott ki. és küldött szét az előadássorozat közönségéhez. nagyobb vidéki könyvtárakhoz és egyéni érdeklődőkhöz is Az urbanizáció újabb irodalma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban címmel. Kár. hogy ebben nem támaszkodtak jobban Szegedre: egv-két könvvön és a Tiszaláj néhány cikkén kívül alig találunk benne szegedi anyagot, holott bőven lett volna idevágó szakirodalom. S akkor talán nem lett volna szükség 1939ben megjelent műveket is az urbanizáció „újabb" irodalmának minősíteni. P. Im PÉNTEK, 1970. MÁRCIUS 20. László király (Kb. 1040—1095) (204.) A Dóm homlokzalán — fali fülkében — áll Szent László király szobra. A királyfigura készítője Tóth István szobrászművész.