Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-12 / 36. szám

§ kazah szűzföldj Alaptalan jovoje ' Vajon milyenek lesznek a ketezredik évben Kazahsztán felszántott szúzföld.iei, mező­gazdasága, ipara. Közlekeae­se. városai és falvai? A Szovjetunió e nagy terü­letének perspektivikus ter­vét a termelőerők komplex fejlesztése határozza meg. E terület nagv szerepet játszik a szovjet búzatermesztésben — ezért n terv célul tűzte ki a föld kincseinek kiaknázá­sát. s a lakosság teljes fog­lalkoztatottságát. A terv szerint a Kazah Köztársaság kormánya előtt az a feladat áll, hogv a szá­raz. kazah sztyeppék lakos­sága számára biztosítsa a aggodalmak A kisteleki öregek napközi otthonáról emlekeztetö DELMAöYMORSZAű 1945. február 13. Aki naponként sorra szed- Nem vették el senki házát, soknak. Valamit csinálni ls ! né társadalmunk botlásait, de nem is fogjók. A postást kéne — mondogatják, az is kénytelen elismerni, meg tetten ériem, itt fizeti a Támad olyan érzésem ezt hogy két dologban óriásit nyugdíjakat. Mindenkinek a az egyet elhibáztuk Azzal A NAP HÍREI: SZÖVETSÉGES HÍDFŐÁLLÁS léptünk előre. Ha tovább saját kezébe. vétettünk hogy nagyon jót I ÉPÜLT KI A MOSEL FOLYÓN — GESTAPO-LEGE­gondolja, rájön persze, hogv akartunk' Talán mégsem 1 NYÉK KEZÉBE KERÜLT BERLINBEN A HATALOM kettő helyett akár kismilliót [nnMbn-ini „n|nmi,.n| idős emberek napközi meg- ' ~ FRANCIAORSZÁGBAN MÁJUSRA KITŰZTÉK A is mondhatna, mert ..nyers- rOOlalKOZill ValailllVel ÓY^re ienne szüteég el- KÖZIGAZGATÁSI VÁLASZTÁSOKAT. uyvaSn ^/minden" egy dolog, amit to- borban. Számukra ottho- l^nínnn/pt/p/ bevonulásáig. Rejtekhelve­is van bőven. Azt minden- vább kéne gondojni Mond- nosabb lenne az otthon, ha /\UlOnO/cVcí keppen elismeri, hogy gyer- ják hogy egymásról már «P>'ó, kézbeli eszközökkel mekelnk kedvükre Indulhat- mindent tudnak egész nap valami hasznos munkát vé­nák a mesebeli válaszúton beszélgetnek. Az asszonyok főzhetnének. Olyat, amit iiL' iih ir\KKt«n n /nn Knl mi .... ' .1 1 i j r i . f men ért az a rendkívül iól­Az orosz seregeknél be- eső megtiszteltetés, hogv Ma­osztott brit haditudósítók je- linovszkii marsall küldöttsé­lentlk: A rohamosan előre- Re felkutatott és tolmácsolta hiftn. réihn, érnek hu í® kif°Sytak a pletykából, számon lehet tartani: ezt én nyomuló orosz csapatok egy a marsall meghívását. Igy biztos ceinoz érnek— na ÜInek egész nap üln<^ Is. csinaltam meg mindig jól ! sziiéziai kisvárosban olyan kerültem a főhadiszállásra, maguk ls igy akarják He- mertem kilencvennégy éves inalom. PediP de régen váratlanul lepték meg a né- igen megviselt egészségi ál­reületes amber lehet belőlük, Szüllkét, aki nem tudott vol- volta™ ^ta.' Hadd foglal­biztató jövő vár rájuk. Nem n;l nleBienni egv napig sem kolEn« valamivel, akinek ez vízellát««t. s hogy olyan élet- , csodákkal tűzdelt meseor- h ne do,gozzon valamit', hiányzik, felteteleket teremtsen sza- , szág, csak dolgos evilági élet. P5 ölt h " enoedtélr mukra. amelyek semmiben I Telt veS boforóált Vam at, Tprvek HflWlí ílt lltán Wt " bírja a tétlenséget liUutUU Ul ulüII Kriván Jánosné is pihen- Takó Sándorné. az otthon hetné egész élete fáradal- gondnoka beszámol róla, Mai öregjeink kacskarin- mait. egykori cselédsorát, de hogy a községi tanács végre­8os utakon jutottak el nyolc- kiszalad szénért, feltörli a hajtó bizottsága ülésén is szó­van-nyolcvanöt esztendejük- linóleumot, hol kimegy hol ba került ez a téma. Talál­höz. Küszködtek foggal-kö- bemegy. nának ls megfelelő munkát, rönvmel, átvészelt háborúit — A gyomrom összeszáll- de nagyobb helyre lenne és „békés" viharok vivó^tak na. ha mindig ülnék. szükség. sem különböznek a várositól. Tej­vezetékek A tej szállítása a Német Demokratikus Köztársaság­ban, sok más orszáRhoz ha­sonlóan. idült gazdasági prob­léma. 1968-ban az NDK-ban 7 227 000 tonna tejet termel­tek. ami évente 7 milliárd 722 millió, vagyis naponta 19 millió 722 000 liter. Május­ban, júniusban, júliusban és augusztusban a tejhozam ál­talában még magasabb és na. ponta meghaladja a 20 millió litert Az ilyen tejmennyiség szállítása a termelőtől az 530 tejfeldolgozó üzembe, nanon. ta 1 millió darab 20 literes tejeskanna felhasználását te­szi szükségessé. Ézeknek űr­tartalma 3200 tonna és mint­egy 12 800 különféle jármű­vön szállítják. Éppen ezért az NDK-ban meíeket a „tervszerű kiürí- lapotban. Egészen mostanáig tés és visszavonulás" során, Malinovszkij marsall vendé­hogv azok még a Feldpostot, Re voltam, a cenzúrázott és cenzúrázat- . . , lan tábori levelek halmait is / 0QZOIQS ottfelejtették. A „nem to- ° vábbítható" levelek közt így Az igazoló bizottságok találták meg a következő le- munkájáról szóló cikkből: velet: „Kedves Mama! Hét- Az igazoló bizottságok főn ötven kilométerrel jöt- munkája nem könnyű. Az tünk vissza, kedden har- igazolási eljárás aló vontak minccal. Szerdán huszonöt jelentékeny része nem tölti kilométert vonultunk hóira, ki pontosan a kérdőívet. Va_ csütörtökön negyvenöt ki- jon miért maradt kitöltetle­l lométernyire szakadtunk el nül sok kérdőíven a népelle­nézték végül azt is, ami jó. ered a beszednek. Dolgozná- zit, kinőttek az Igények. Gon ­mert nem tudták, mikor vált nak. mert nincsenek ekkora dolom, az alaptalan aggo­át a rosszra. Gyermekeik, semmittevéshez szokva. Va- dalmak a kívülről érdeklő­unokáik hírből ismerik szén- lami olyan munkát » kémé- dők szájából Is elfogynának, vedéseiket, nem érzik aggó- nek. amj elfoglal ja a kezet ha nem „szegényháznak" Cy A min dalmaikat. Némelyik el ls is, leköti a figyelmet is. nézhetnék ezt a kis házat felejti, hogy kötelessége len- — AZ a baj, hogy nagyon Kisteleken. Olyan szép sza- t\lámf*tr)r$7fí<jnnk ne kézen fogni apját vagy ráérünk. vakkal. példabeszédekkel 1 i«ugnui\ dunk tovább, főzz jó ebé- ban teljesített szerep rovata? det, vasárnapra otthon le- És az ilyen kitöltetlen (ve­szek! Szerető fiad: Fritz." ket miért igazolják a hiva­tali főnökök aláírásaikkal? Az igazoló bizottságok tag­jai nagyon jól ismerik a helyzetet, tudják, hogy a ^••H m^e^^M végrehajtó közegek között nagyanyját. Van. amikor az Van televízió, tetszik is mondogatják a bentlevök, ! Sir Walter Citrlne a Nem- sok még ma is a szabotáló öreg mondja, ha földet ad- nekik járnak újságok, lehet ez lenne az utolsó kívónsó- zetközi Szakszervezeti Szö- elem. Nem titok, hogy mi­hatnék cserébe, elfogadnám kártyázni, társasjáték is guk. Hogy adhassanak vala- | vétség tegnapi ülésén a né- niszteri rendeletek marad­a kenyeredet. Mert évszáza- van, teljes lehetne a nyuga- mit ők is. dok üledéktörvénye szerint jom. de éppen ezt tartják Horváth Dezső verejtékkel átgyúrt rögöket a tel nagv részét mór 1ó' az állam. kellene átadnia a csendes nyugalomért. Tudnunk kell, sok ilyen öregünk van Nem koldul­nak templom lépcsőn. Ha el­fordul tőlük a saját gyer­mek. vagy nincs is, aki segí­teni tudná őket, kezet nyújt ideie tartályokban szállítják. A tartálykocsik befogadóké­pessege 10 000—20 000 liter. Ezálal átlagosan 40 száza­lékkal csökkennek a szállí­tási kölségek. mert a 20 000 munkaerő és 12 800 jármű helyett már csak 5700 mun­kaerő és 2500 tejes tartály­kocsi szükséges. A fenti megoldással azon­ban nem mindenütt elégedet, tek. Annak felismeréséből kiindulva, hogy „ami folyik, azt nem kell vinni", a tej­termelők és a tejfeldolgozó üzemek között vezetékeket építettek. Akár tejes tartálv­kocsikat használnak, akár tejvezetékeket építenek. a döntő minden esetben a gaz­dasági hatékonyság. Eddig az NDK-ban több mint 20 tejvezetéket építet­tek. Ezek hosszúsága együtt­véve közel 90 kilometer. En­nek a számnak jövőre meg kell sokszorozódnia. A tei­vezetékek a gazdaságosság mellett higiénikusak, rend­kívül gyorsítják a tej útját • feldolgozókba. Kisteleken jó egy éve mű­ködik az öregek napközi ott­hona. Munkában megfáradt húsz ember 1ár Ide minden reggel. Csűrhetem-csavarha­tom n szót, hogy panaszt csaljak ki belőlük az inté­zetre, nem sikerül, — Örülök neki, hogy Ide Jöhettem! — Nem muszáj ám most csupa jót mondani. — Csak az igazat mond­hatjuk. Férfiak ülnek az első szo­bában, asszonyok a belsőben. Ülnek, beszélgetnek. — Jönnének ide többen is, de nem mernek. Nagyban folyik az ellenagitácló. Azt beszélik, ára van annak, hogy titeket ott etetnek. Majd azt veszed észre, hogy eladják a födelet a fejed fölül, meg nyújtják majd a markukat azért a kis nyug­díjért Bonyolítás nélkül met békefeltételekkel kap- nak sok helyen az aszlal­csolatban a következő fontos fiókban végrehaitatlanul. bejelentést tetle: a németek- hogv sok távirat kideríthe­nck meg kell fi/.etniök a tetlen okokból sok nanl ké­háború által okozott károkat séssel érkezik csak meg ren­áruban és pénzben, még ak- deltetést helyére. Mindez kor is, ha a német fold azért, mert a magvar köz­megszállás alatt lesz, akár tisztviselő-karban még min­dig vannak fasiszták, akik a demokrácia aktív ellenségei — Ez egy egyszerű elektronikus számológép. generációkon át. Szent-Györgyi Malinovszkijnál Szent-Györgyi Alberttel, a világhírű tudóssal beszélge­tett a Délmagyarország mun­katársa. A tudós nyilatkoza­tból: Tegnapelőtt érkeztem Sze­gedre. Annak ideién nem azért hagytam el a várost, mintha az oroszok elől akar­tam volna menekülni, ezt különben a szegedi nén tud­ja legjobban. Nyári pihenőn voltam és a Gestapo üldö­zött. Ezért nem jöhettem vissza Szegedre. Hosszú he­tekig bujkáltam Budapesten, egeszen az oro6z csapatok es éles fegyverrel nak: szabotázzsal. harcol­Vulkán­kitörések Nagy vulkánkitörések egész sorozata rázta meg 1967-ber» és 1969-ben a dél-sarki fél­sziget mellett fekvő Décep­tion szigetet. A helyszínre kiküldött tudományos expe­díció első jelentései arra eru Bednek következtetni, hogy a legközelebbi években itt növekedni ÍOR a vulkánikus tevékenység. Mocsár Gábort a hegy fölött 55 A szilánk még az agyam közepén van" Hat evvel ezelótt egy fo- befolyásolja az aknaszilánk, tórtport Indult el Budapest- Most. hogy a szilánk Immár ról es eljutott több nagy több mint 25 éve „tartózko­külföldi magazin kephiradó- dik" szokatlan helyén, ismét oldalara. A képsor, amelyet kérdést intéztünk hogvlétére. Mező Ferenc, az MTI fotó sorsára vonatkozóan Bácskai munkatársa készített, bemu- Ferenchez. Az 56 éves férfi tattu Bácskai Ferenc peda- így írja le újabb évelnek gógust. aki akkor már 20 történetét: esztendeje hordozol* fejében A „, . egy uknaszilónkot. A repesz- ~ A azllank mé* az f,*™™ darab T944. július 14-én fú- kÖZ®?f" /„^^Í?28"8?11 ' rodott a fejébe és eltávolít- * T,^ m*Rls hatatlanul megült az agyvelő E6ZT aUomanyában. Az egyik ké- ^ filÜJ? c » » * pen iól látható maga a zsl. 8 ,jórfsban- Szeretettel fog­iánk is: ezt a felvételt a ba- 8 ba1ai ,víz!™laá­lai kórház röntgenosztálya törAéne,é"ek, faIdo 80za­készített* Bácskai Ferenc sával. és a baiai Liszt Fe­agyáról. A homlokon beha- ""' kór"s, eRvik !fnor'8tf1a tolt szilánk körülbelül 5 fii- ? í ténsadai™| léres naovsáaú munkában végeztem — közli a wnü^u • . ,, •> nyugdíjas pedagógus, majd A különös sorsú ember ak- £gy folytatja­koriban kijelentette, hogy szellemileg teljesen frissnek — A túlhajtott munka, a erzl mását, s bár jobb kezét túlzott aktivitás a múlt év­ii sérülés elszenvedése óta ben kórházba kénvszerített. nem tudia teljes értékűként Orvosaim tanácsára a mun­hasznalni, életfunkcióit nem kát abba kellett hagynom. 4 DELMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1970. FEBRUÁR 12. 8 Akkoriban a mai magyar Al­• föld helyét olyasféle tenger bo­rította, mint a mostani görög sziget­világ: sekély vizű tenger. Szigetcso­portok magasodtak ki belőle. Folyók ömlenek ebbe a tengerbe, töltik a medencéjét. Millió tonna számra emészti el a tenger iszapja a lefelé lebegő szerves anyagokat — készül, tömül, magasodik az a több száz mé­teres iszapréteg, amiben az őspetró­leum (korántsem a mai kőolaj még) csodálatos útja elkezdődik. Van rá Ideje: húszmillió év. Vagy tizenöt. Szúken számolva ls legalább tíz. De hát tudjuk-e érzékelni, mi a különb­ség tizenöt- vagy húszmillió év kö­zött? Az ember — embereen trlkus: nem kepes bírni ezekkel az arányok­kal. Ember ugyanis még — sehol. Se­hol? Tudománytalan kijelentés. Va­lahol a fejlődés alsó lépcsőfokain mászik kifelé az állatvilágból, mászik, mondom, négykézláb. Geológus ba­rátom — miután felvezetett az ős­kristályoktól az olajig — följebb len­díti mutatópálcáját. A rajz maga, ha jól nézem, egy méter magas le­het — Itt — mutat egy vékony vonal­kára, a rajz felső szélétől lefelé úgy két centiméternyire —, itt, a holocén időszákban, a földtörténeti jelenkor­ban valahol Itt jelent meg az ember. Odameresztem a szemem: elbi­zonytalanodom. — Az ott... hány millió? — Nincs annyi. Kevesebb. Az egészhez viszonyítva — pár perc. Oh, igen. Szorongó é6 bizonytalan érzésemnek egyik oka itt van, s er­ről ls be kell számolnom. Jól ismert az a biológiai oktatótábla, amely az élet keletkezésétől az ember megje­lenéséig vezeti végig az állatvilág törzsfajót — a szemléltetés kedvéért úgy egyszerűsítve a dolgot hogy egyetlen órába sűríti össze a fejlődés több száz millió éves folyamatát. A táblázatból kiderül: ha az első kez­detleges őstengeri élőlények éjjel 0 órákor kezdték el sejtéletüket a ten­ger vizében, akkor a nap utolsó per­ceben, éjfél előtt mindössze egy-két perccel lép színre az ember. Ha — a még közelebbi megértés kedvéért — egy naptári évbe- pró­balom ugyanezt a fejlődési folyama­tot -sűríteni, akkor mt az eredmény? A földi élet Január elsején, akkor kezdődik, amikor — az óramutatók éj­félkor egymást eltakarván — az új esz­tendő első perce következik. Nos. ha jól számolom, az első gerinces álla­tok úgy június elseje táján jelennek meg a színen. A kőszénképződés pe­dig további fél, egy hónap elteltével, július eleje körül kezdődik. Az állat­világ első óriásai, a sárkánygyíkok szeptember közepe, október eleje kö­rül kezdik el uralmukat — hogy alig egyhónapi virágkoruk után el­enyésszenek, letűnjenek a színről. De ekkor már ott vannak helyettük az első ősi emlősállatok. Nos, az év te­lik, az idő múlik. Az utolsó hónapba fordulunk. Ennek a hónapnak a kö­zepetóján, december 15-e körül kezd „érni", alakulni az algyői medence kőolaja és földgáza. Emberünk azonban még mindig nincs. Megjelenésére az év utolsó napjáig, december 31-ig kell várni. Ügy reggel 8—9 óra között mászik le a fáról, 6 próbál egyenes gerinccel járni. Milyen csúnya és ügyetlen! Eleinte nem is lehet pontosan meg­állapítani: ember-e, majom-e? CsaW délután négy óra tájt állapítható meg, hogy ember lesz belőle bizonyo­san, mert már szerszámot készít, kő­ből, pattintással. Ezze> aztán jó so­káig el is telik az idő — a korai kő­kor időszaka. Éjjel fél tizenkettőig. Ekkor kezdődik az emberiség törté­netében — az újkökor. Még mindig követ pattintgatunk, csiszolgatunk. És csak éjfél előtt hét-nyolc perccel In­dul az a tizenötezer éves időszak, amely már az írásos történelemmel is érintkezik: a bronzkor, azután a vaskor, s hogy a magunk húzatáján is körülnézzünk, az éjfél előtti utolsó percben, fél perccel éjfél előtt tűnik fel a Kárpótokon túl. hatalmas por­felhőbe bürkolva egy vonuló szekér­karaván, messze elterülve legelésző nyájakkal. a nyájak körül szerte­száguldozó lovas csapatok, nyilaikat próbálgatva, őseink ők. útban a Ve­reckei-hágó felé. Mondom: az eszten­dő utolsó napján, éjfél előtt fél perc­cel. Visszatérve a kőolajhoz és ahhoz, mi történt vele lent, a geológiai mély­ségekben — a másodperc töredéké­vel tudnánk csak kifejezni azt az időt, azt a száztíz esztendőt, amióta a mélyrétegekben évmilliók óta meg­húzódó kőolajat, földgázt az ember célszerűen bányássza. Fogyasztja. Szo­rongásom, bizonytalanságom oka épp ebben az eszeveszett méretű ellent­mondásban van: amit a természet évmilliókon át a maga „vegykony­hájában" előkészített, „legyártott", azt egy-két emberi generáció szinte pillanatok alatt elfogyasztja. Az al­győi medence kőolaja, földgáza — szénhidrogénje — 10—15 millió év alatt „készült el", 1965-ben fedezték fel, s úgy tervezik, hogy harminc­negyven év alatt „leművelik" a me­zőt. így tehát: jött egy generáció, nekiáll az olajnak — s a következő generációnak nem hagy belőle egy cseppet sem. (Folytatjuk).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom