Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

Fejlesztik az épületés lakásszerelvények gyártását A KGM miniszteri értekezlete hétfőn a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár helyzetével, a szerelvénygyártás fejlesztésével foglalkozott. Ez a vállalat látja el az országot épület- és lakásszerelvényekkel. összesen 750 féle típust gyártanak, s ennek — mint az értekezlet elé terjesztett jelentés megállapítja — mintegy 70 százaléka eléri a nemzetközi szinvonalat. A vállalat több jelentós Intézkedést tett, hogy az építkezéseket és a lakosságot jobban el tudja látni szerelvényekkel, bár valamenynyi igényt még most sem tud kielégíteni. A gyár vezetői a miniszteri értekezleten foglalkoztak a termékeik minőségét érintő bírálatokkal. Elismerték, hogy több fajta szerelvényük minősége a legutóbbi időkig nem volt kielégítő. A gyár vezetői bejelentették, hogy a negyedik ötéves terv folyamán megszüntetik budapesti és esztergomi telepüket, ugyanakkor Csornán és Szolnokon nagymértékben bővítik a termelést. Csornán rövidesen megkezdi működését a vállalat öntödéjét. A miniszter a jelentést elfogadta. Határozatában felhívta a vállalat vezetőit, hogy gyorsítsák a gyártmányfejlesztést, a többi között el kell érniök, hogy 1971-ben mind mennyiségben, mind minőségben kielégítsék a vásárlók igényeit. Emeletes bosszúságok Nagyon rosszak a szegedi liftek A liftpanasz örökzöld téma. Nem ok nélkül, hiszen Budapesten vagy a vidék nagyobb városaiban. Szegeden is mindig akad hiba ezekkel a szerkezetekkel. Mo6t más is aktuálissá teszi a felvonókról való meditálást: Szeged minden bizonnyal „liftkorszakhoz" érkezett. Egyik évről a másikra megtöbbszöröződik a középmagas házak száma, a jelenleg városban működő kb. 140 helyett 1971 —1972-ben jóval több mint 350 liftet találunk majd. Éppen ezért érdemes a jelenlegi helyzetet szemügyre venni és következtetni a jövőre. Összesen hárman Az Ingatlankezelő Vállalat gondozásában 24 „élő" felvonó tartozik. Van közöttük vadonatúj és jó 35—40 éves egyaránt. Az egyébként nem boszorkányos szerkezetekre — amelyek mégis nagyon sok javítanivalóval, bajjal járnak — összesen három karbantartó jut. Az IKV művezetője. Ernt János meglehetősen lehangoltan említette, hogy még liftkezelő szakmunkásuk sincs. A három ember közül a felvonók tudományát egy segédmunkás sajátította el a legjobban; mo6t melléje beosztottak két villanyszerelőt, hogy elsajátítsák a mesterséget. — Eddig minden régi liftet felújítottunk a Horváth Mihály utca 9. számú házban található kivételével — mondja Ernt János. — Persze ezek a javítások véglegesen nem oldották meg a gondot. Nem megfelelő az alkatrészellátás, sőt előfordul. hogy az újonnan szerelt készülék gyári hibás. — Tudna példát mondani? — Igen. a Lenin körűt 40. 6zámű. új, kilencemelete6 lakóházban a vadonatúj lift azért használhatatlan, mert úgynevezett csikómágnese roösz. Rossz volt. amikor a gyárba beszerelték, de nem nyúlunk hozzá, majd a felvonógyár kicseréli. Csak az a kérdés, mikor? A házban már november óta laknak, s éppen a felsőbb emeleteken sok az idős, ne hezen mozgó ember. S a lift még tulajdonképpen sohasem volt jó. Egyenesen felháborító. hogy a felvonógyár hibás szerkezetet szállított, s szerelt be. s most hónapról hónapra halasztgatja kicserélését megfelelőre. nagyobb igénybevételt, a na- megfelelő karbantartó-javító gyobb forgalmat, s megcsúsznak, leállnak. Gyenge az ajtócsapó rendszerük, hamar kikopnak. nagyon érzékenyek a szokásosnál behatásokra. Péter László, a Tisza-parti Sellő-ház negyedik emeletének lakója: — öt esztendeje lakom a vekvő számuk arányában hétemeletesben: minden hé- több bosszúságot jelentenek ten előfordul, hogy szómba- majd? Talán nem. A bizSomogyi Károlyné felvétele Laboránsok képzése Harmadik éve foglalkozik vegyészlaboránsok képzésé-, vei a szegedi 600. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet é6 Szakközépiskola. A tanulók két éven át az egyetemek intézeteiben és üzemekben végeznek gyakorlatokat, apparátus. Sajnos, gyors vál- Képünkön: a természettudotozas nem várható a magyar mányi kar növénytani labofelvonótechnikában, s az sem remélhető, hogy a köerősebb zönség ezentúl majd kesztyűs kézzel bánik vagy netalán „kikíméli" a felvonókat. Tehát ezentúl is sokáig állnak a szegedi liftek? Nöton és vasárnap, a legforgalmasabb napokon kint a tábla: „A Kft nem működik". Mint megtudtam, azért mert a fokozott használat következtében megcsúszik a kötél, s a fülke nem áll pontosan a megkívánt szinten. Nagyon bosszantó, mert akkor nincs felvonó, amikor kellene. Joós István, az építőipari munkásszállás gondnoka: — Két lift van az épületben. s mind a kettővel nagyon sok baj volt mar. A tíz, személyesünk másfél hónap után, 1968-ban elromlott s azóta csak most 1970 februárjában. több mint másfél esztendő után sikerült megjavítani! Hiába volt garancia, a gyári szerelők nem nagyon izgatták magukat, természetesen elmúlt a garanciális idő. Nekünk kellett felmenni Budapestre, és szó szoros értelmében „beszerezni" egy csÚ6zócsapágyat. hogy n sok száz ember érdekeit szolgáló berendezést végre használni tudjuk! — Hogy-hogy ennyi ideig váratott magára a javítás? — Tapasztalataink szerint a felvonógyár szerelői nem győzik a munkát. Előfordult, hogy távirati kérésünkre két hónap vagy hetek múlva jelentek meg Szegeden... Ha a lift jó. a szervizszolgálat az egyszerű szemrevételezésből áll csupán. tató fejleményről Takács János. a városi tanács vb építési osztályának vezetője beszélt: a Szegedi Építőipari Vállalatnál önálló felvonókarbantartó és javitrészleget hoznak létre. A tanács túljutott a tárgyalások nehezén, s kialakult az új szolgáltatóegység körvonala is. A tervek szerint még az idén megalakul a javítórészleg, a hajtómű és felvonógyár patronálásával. 50—80 fő kezd dolgozni úgy. hogy a jövő esztendő közepén már saját erejéből is megélhessen a szegedi felvonó-javító részleg Sőt, melyet nemcsak a város gondjainak elhárítására szántak, hanem egész DélMagyarországra kiterjeszti maid működését Hogy mit várhatunk a saját liftezerelőinktől ? — Minden bizonnyal azt, hogy a szegedi renitens felvonók több időt töltenek maid hasznos szolgálatban, mint eddig. Matkó István ratóriumában növényi metszeteket készítenek mikrotom segítségével. Naponta hét autóbusz A székesfehérvári Ikarusz gyárban az idén csaknem teljesen az autóbuszgyártásra álltak át. A gyártandó autóbuszok nyolcvan százaléka farmotoros, a többi a bevált 311 típusú kocsi lesz. Gyárfejlesztéssel, korszerű gyártástechnológiával, a folyamatosan kialakítandó szalagszerű termeléssel lehetővé válik, hogy az éves termelési érték az előző évinek több mint másfélszeresére emelkedjen és első ízben haladja meg az egymilliárd forintot. Az év folyamán 2343 autóbuszt gyártanak, részben NDK, bolgár és szovjet megrendelésre. A fejlesztés során a húszezer négyzetméteres új gyártócsarnok végszereldei hajóját a tavasszal, a festödei hajót a nyáron adják át az építők és a szerelők. Januárban naponta hét autóbuszt szereltek össze. Novembertől pedig napi tíz autóbusz végátadása szerepel a programban. Végleges hibák Melyek a leggyakoribb hibák? — kérdezem a szakembereket. Az — felelték —. hogy a liftek nem bírják a - Javítószolgálat Szegeden? Aligha vitatható, hogy a szegedi régi vagy új Kftek — az ország legtöbbjéhez hasonlóan — nem valami korszerű, üzembiztos berendezések. Szakemberek szerint a bajt elsősorban a durvább ajtócsapkodás, a túl erős igénybe vétel, s a gyenge alkatrészek okozzák. S még valamit: Szegeden nincs iszodik o gyümölcsösökben Metszik, gallyazzák a fákat A szegedi járás Duna—Tisza közi homokföldjein — ahol levonulóban vannak a belvizek és csak foltokban látszanak — megkezdődtek a tavasz előtti mechanikai munkák. A nagyüzemi őszibarackosokban és a házak körüli kertekben is gallyazzák, metszik a fákat. A nagykiterjedésű szatymazi őszibarackos tájkörzetben még a tavasz hivatalos beköszöntése előtt, több mint egymillió fát szabadítanak meg a felesleges hajtásoktól. Bordány határában, a Munkásőr Termelőszövetkezetben a kedvező időt kihasználva már serényen dolgoznak a munkacsapatok a közös gazdaság százót holdas gyümölcsösében. Gyümölcsösük fele fiatal telepítésű őszibarackos, amely tavaly fordult termőre. A szövetkezet szakemberei a telepítéskor messzemenően figyelembe vették a hazai és a világpiaci igényeket. Mivel árujukat biztonságosan és jó áron akarják értékesíteni, ezért főleg versenyképes sárga húsú fajtákat termelnek, köztük a nagyon keresett Bársonypirt és Aranycsillagot. Ezek a még újnak számító fajták máris méltó versenytársai a legjobb külföldi őszibarackoknak. A szövetkezetben arra is törekszenek, hogy egész idényben szállíthassanak illatos gyümölcsből a piacokra. Az ideológiai munka és a pártszervezetek A

pártban folyó ideológiai tevékenység fontos és szerves része a párt-alapszervezetekben történő ideológiai munka. A pártszervezetek ideológiai tevékenysége javult, de még nem vált rendszeres és folyamatos tevékenységgé. Nem fogja át az ideológia minden területet és kérdését. Van olyan tapasztalat, hogy a pártszervezetekben folyó ideológiai tevékenységet éppen hogy csak megemlítik. Sok párttagnak is az a véleménye, hogy a felsőbb szervek majd eldöntik ezeket a kérdéseket, és utána a pártszervezetekben megmagyarázzák. Az igaz, hogy a főbb ideológiai problémák nem elsősorban a pártszervezetekben dőlnek el, azonban ebben a munkában nagy segítséget tudnak adni a pártszervezetek. Az ideológiai munka igen fontos részének tartjuk az alapszervezetekben folyó ideológiai tevékenységet. A pártban minden szinten foglalkozni kell az ideológiai kérdésekkel. Itt nincs és nem is lehet valamiféle előjog, csak munkamegosztás lehetséges és szükséges. Ebben a munkamegosztásban nincs megnyugtatóan tisztázva a párttagság körében az alapszervezetek helye és szerepe. Nincs tisztázva többek között az sem, hogy a pártszervezetek — a pártoktatás mellett — mikor és milyen ideológiai kérdésekkel foglalkozzanak. Kell-e ehhez központi határozat vagy „felsőbb" utasítás, illetve miben kell feltétlenül megvárni és figyelembe venni a felsőbb pártszervek állásfoglalását. Felmerül a kérdés, hogy az ideológiai vitába beleszólhatnak-e a pártszervezetek, s hogyan és milyen formában? Vagy csak a már eldöntött kérdések magyarázása a feladatuk? Ki adjon választ a helyi ideológiai kérdésekre, illetve mely pártszerv foglaljon benne állást? Szerintünk az ideológiai munkában a pártszervezeteknek több irányú feladatuk van. Itt most csak két fontos feladatra hívjuk fel a figyelmet: A pártszervezetek terjesszék, magyarázzák a marxizmus—leninizmus elméletét. A párt politikáját értessék meg és fogadtassák el a párttagokkal és pártonkívüliekkel. — Vegyenek részt az ideológiai vitában. Közvetítsék a felsőbb szervek felé a párttagság véleményét, tisztázzák a helyi kérdéseket. Amikor ideológiai kérdésekről folyik a vita, mindig felvetődik, hogy van-e pártszervezetnek erre ereje és felkészültsége. Ha beleszól az ideológiai kérdések vitájába, nem több lesz abból a kár, mint a haszon; azaz a rosszul, helytelenül megfogalmazott válasz. Egyesek szerint ez még csak tovább növelné a vitatott kérdések számát. Van olyan nézet is, hogy azokban a pártszervezetekben, ahol több az értelmiségi foglalkozású párttag, lehet ideológiai vitákat rendezni, ahol pedig nincs ilyen, vagy alig van, ott nem lehet. Ha ez abszolút értelemben igaz lenne, akkor a termelés területén levő pártszervezeteknek ideológiai kérdésekkel nem is kellene foglalkozni. Azt persze nem tagadjuk, hogy a felkészültség befolyásolja az ideológiai munkát. Az ideológiai vitákban a pártszervezeteknek megvan-e a „tévedési" joguk, vagy ez csak az ideológiai munkával „hivatásosan" foglalkozóknál áll fenn? Az igaz, hogy alapszervezeti szinten közvetlenebb a tévedések hatása, az eldönthető kérdések súlya is lényegesen kisebb, mint a felsőbb szervek, illetve az ott dolgozó és ideológiai munkával foglalkozók esetében. Másrészt nem szükséges minden vitatott kérdésben a pártszervezeteknek a vitát lezárva állást foglalniok. Mint látjuk ebből a néhány problémából is, sok a megválaszolatlan és vitatott kérdés. Bizonyos pártszervezetekben nagy az ideológiai bátortalanság, amely aztán az esetek nagy részében gyakorlati bátortalanságot is eredményez a pártmunkában. Ha vizsgáljuk a szegedi járás pártszervezeteinek folyamatos és jelenlegi ideológiai tevékenységét, akkor a következő képet kapjuk: az MSZMP KB ideológiai irányelveinek megjelenése után (1965) fellendülés volt tapasztalható. Ebben az időszakban nagy volt a párttagság érdeklődése és igénye. Ez párosult a felsőbb pártszervek, illetve a járási bizottság kezdeményezésével és ösztönzésével. Olyan fontos ideológiai témákat tűztek napirendre a pártszervezetek taggyűlései, mint az ideológia és a gazdaság kapcsolata; a szocialista hazafiság és az internacionalizmus; a vallásos ideológia hatása; a fellazítás taktikája; a nemzetközi munkásmozgalom néhány ideológiai kérdése. Ekkor tisztázódtak vitás kérdések és a párttagság megnyugtató választ kapott. Ez a fellendülés azonban lelassult és a pártszervezetek túlnyomó többségében 1966 óta megint évek telnek el, hogy gazdaságpolitikai kérdések kivételével ideológiai kérdésekkel önállóan foglalkoznának. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a járási bizottság sem kezdeményezte eléggé és több segítséget is adhattunk volna e téren a pártszervezeteknek. A fellendülés megtörésének többek között az az oka, hogy az alapszervezeti párttitkárok nagy többsége nem mer vállalkozni az ideológiai kérdésekkel való foglalkozásra. Másrészt jelentős részüknek nincs megfelelő felkészültsége. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülés, majd a végrehajtás a gyakorlati problémák sokaságát vetette fel es a pártszervezetek mindenekelőtt ezekkel foglalkoztak. A

párttagság körében van igény és érdeklődés az ideológiai kérdések iránt. Választ várnak egy sor kérdésre, azonban jelenleg nem, vagy csak alig elégítik ki az ilyen igényeket. Ezáltal ellentmondás keletkezett az alapszervezetekben az igény és a kielégítés lehetősége között. Úgy véljük, ez az ellentmondás sokáig nem tartható fenn. Az úgynevezett régi ideológiai kérdések mellett az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével újak is felmerültek, illetve új megfogalmazásban vetődnek fel. A pártszervezeteknek ezekre is megfelelő választ kellene adni. Az országos tapasztalatok elemzésére időben sor kerül, d a pártszervezetek addig nem várhatnak a válasszal. SZABÓ LAJOS, v szegedi járási párlbizottság osztályvezetóje KEDD. , 1970. FEBRUÁR 1(1. DÉLMAGYARORSZÁG 3