Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

Fejlesztik az épület­és lakásszerelvények gyártását A KGM miniszteri érte­kezlete hétfőn a Mosonma­gyaróvári Fémszerelvénygyár helyzetével, a szerelvény­gyártás fejlesztésével foglal­kozott. Ez a vállalat látja el az országot épület- és la­kásszerelvényekkel. összesen 750 féle típust gyártanak, s ennek — mint az értekezlet elé terjesztett jelentés meg­állapítja — mintegy 70 szá­zaléka eléri a nemzetközi szinvonalat. A vállalat több jelentós Intézkedést tett, hogy az építkezéseket és a lakossá­got jobban el tudja látni sze­relvényekkel, bár valameny­nyi igényt még most sem tud kielégíteni. A gyár ve­zetői a miniszteri értekezle­ten foglalkoztak a termékeik minőségét érintő bírálatok­kal. Elismerték, hogy több fajta szerelvényük minősége a legutóbbi időkig nem volt kielégítő. A gyár vezetői be­jelentették, hogy a negye­dik ötéves terv folyamán megszüntetik budapesti és esztergomi telepüket, ugyan­akkor Csornán és Szolnokon nagymértékben bővítik a termelést. Csornán rövidesen megkezdi működését a válla­lat öntödéjét. A miniszter a jelentést el­fogadta. Határozatában fel­hívta a vállalat vezetőit, hogy gyorsítsák a gyárt­mányfejlesztést, a többi kö­zött el kell érniök, hogy 1971-ben mind mennyiség­ben, mind minőségben kielé­gítsék a vásárlók igényeit. Emeletes bosszúságok Nagyon rosszak a szegedi liftek A liftpanasz örökzöld té­ma. Nem ok nélkül, hiszen Budapesten vagy a vidék na­gyobb városaiban. Szegeden is mindig akad hiba ezekkel a szerkezetekkel. Mo6t más is aktuálissá teszi a felvo­nókról való meditálást: Sze­ged minden bizonnyal „lift­korszakhoz" érkezett. Egyik évről a másikra megtöbbszö­röződik a középmagas házak száma, a jelenleg városban működő kb. 140 helyett 1971 —1972-ben jóval több mint 350 liftet találunk majd. Éppen ezért érdemes a je­lenlegi helyzetet szemügyre venni és következtetni a jö­vőre. Összesen hárman Az Ingatlankezelő Vállalat gondozásában 24 „élő" fel­vonó tartozik. Van közöttük vadonatúj és jó 35—40 éves egyaránt. Az egyébként nem boszorkányos szerkezetekre — amelyek mégis nagyon sok javítanivalóval, bajjal járnak — összesen három karban­tartó jut. Az IKV műveze­tője. Ernt János meglehető­sen lehangoltan említette, hogy még liftkezelő szak­munkásuk sincs. A három ember közül a felvonók tu­dományát egy segédmunkás sajátította el a legjobban; mo6t melléje beosztottak két villanyszerelőt, hogy elsajá­títsák a mesterséget. — Eddig minden régi lif­tet felújítottunk a Horváth Mihály utca 9. számú ház­ban található kivételével — mondja Ernt János. — Per­sze ezek a javítások végle­gesen nem oldották meg a gondot. Nem megfelelő az alkatrészellátás, sőt előfor­dul. hogy az újonnan szerelt készülék gyári hibás. — Tudna példát mondani? — Igen. a Lenin körűt 40. 6zámű. új, kilencemelete6 la­kóházban a vadonatúj lift azért használhatatlan, mert úgynevezett csikómágnese roösz. Rossz volt. amikor a gyárba beszerelték, de nem nyúlunk hozzá, majd a fel­vonógyár kicseréli. Csak az a kérdés, mikor? A házban már november óta laknak, s éppen a felsőbb emeleteken sok az idős, ne hezen mozgó ember. S a lift még tulajdonképpen sohasem volt jó. Egyenesen felháborí­tó. hogy a felvonógyár hibás szerkezetet szállított, s sze­relt be. s most hónapról hó­napra halasztgatja kicseré­lését megfelelőre. nagyobb igénybevételt, a na- megfelelő karbantartó-javító gyobb forgalmat, s meg­csúsznak, leállnak. Gyenge az ajtócsapó rendszerük, hamar kikopnak. nagyon érzéke­nyek a szokásosnál behatásokra. Péter László, a Tisza-parti Sellő-ház negyedik emeleté­nek lakója: — öt esztendeje lakom a vekvő számuk arányában hétemeletesben: minden hé- több bosszúságot jelentenek ten előfordul, hogy szómba- majd? Talán nem. A biz­Somogyi Károlyné felvétele Laboránsok képzése Harmadik éve foglalkozik vegyészlaboránsok képzésé-, vei a szegedi 600. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet é6 Szakközépiskola. A ta­nulók két éven át az egyete­mek intézeteiben és üzemek­ben végeznek gyakorlatokat, apparátus. Sajnos, gyors vál- Képünkön: a természettudo­tozas nem várható a magyar mányi kar növénytani labo­felvonótechnikában, s az sem remélhető, hogy a kö­erősebb zönség ezentúl majd kesztyűs kézzel bánik vagy netalán „kikíméli" a felvonókat. Tehát ezentúl is sokáig áll­nak a szegedi liftek? Nö­ton és vasárnap, a legforgal­masabb napokon kint a táb­la: „A Kft nem működik". Mint megtudtam, azért mert a fokozott használat követ­keztében megcsúszik a kötél, s a fülke nem áll pontosan a megkívánt szinten. Nagyon bosszantó, mert akkor nincs felvonó, amikor kellene. Joós István, az építőipari munkásszállás gondnoka: — Két lift van az épület­ben. s mind a kettővel na­gyon sok baj volt mar. A tíz, személyesünk másfél hónap után, 1968-ban elromlott s azóta csak most 1970 febru­árjában. több mint másfél esztendő után sikerült meg­javítani! Hiába volt garan­cia, a gyári szerelők nem na­gyon izgatták magukat, ter­mészetesen elmúlt a garan­ciális idő. Nekünk kellett felmenni Budapestre, és szó szoros értelmében „beszerez­ni" egy csÚ6zócsapágyat. hogy n sok száz ember ér­dekeit szolgáló berendezést végre használni tudjuk! — Hogy-hogy ennyi ideig váratott magára a javítás? — Tapasztalataink szerint a felvonógyár szerelői nem győzik a munkát. Előfordult, hogy távirati kérésünkre két hónap vagy hetek múlva je­lentek meg Szegeden... Ha a lift jó. a szervizszolgálat az egyszerű szemrevételezés­ből áll csupán. tató fejleményről Takács Já­nos. a városi tanács vb épí­tési osztályának vezetője be­szélt: a Szegedi Építőipari Vállalatnál önálló felvonó­karbantartó és javitrészleget hoznak létre. A tanács túl­jutott a tárgyalások nehe­zén, s kialakult az új szol­gáltatóegység körvonala is. A tervek szerint még az idén megalakul a javítórészleg, a hajtómű és felvonógyár pat­ronálásával. 50—80 fő kezd dolgozni úgy. hogy a jövő esztendő közepén már saját erejéből is megélhessen a szegedi felvonó-javító rész­leg Sőt, melyet nemcsak a város gondjainak elhárításá­ra szántak, hanem egész Dél­Magyarországra kiterjeszti maid működését Hogy mit várhatunk a sa­ját liftezerelőinktől ? — Min­den bizonnyal azt, hogy a szegedi renitens felvonók több időt töltenek maid hasz­nos szolgálatban, mint ed­dig. Matkó István ratóriumában növényi met­szeteket készítenek mikrotom segítségével. Naponta hét autóbusz A székesfehérvári Ikarusz gyárban az idén csaknem teljesen az autóbuszgyártásra álltak át. A gyártandó autó­buszok nyolcvan százaléka farmotoros, a többi a bevált 311 típusú kocsi lesz. Gyár­fejlesztéssel, korszerű gyár­tástechnológiával, a folyama­tosan kialakítandó szalag­szerű termeléssel lehetővé válik, hogy az éves termelési érték az előző évinek több mint másfélszeresére emel­kedjen és első ízben haladja meg az egymilliárd forintot. Az év folyamán 2343 autó­buszt gyártanak, részben NDK, bolgár és szovjet megrendelésre. A fejlesztés során a húszezer négyzetmé­teres új gyártócsarnok vég­szereldei hajóját a tavasszal, a festödei hajót a nyáron ad­ják át az építők és a szere­lők. Januárban naponta hét autóbuszt szereltek össze. Novembertől pedig napi tíz autóbusz végátadása szere­pel a programban. Végleges hibák Melyek a leggyakoribb hi­bák? — kérdezem a szak­embereket. Az — felelték —. hogy a liftek nem bírják a - Javítószolgálat Szegeden? Aligha vitatható, hogy a szegedi régi vagy új Kftek — az ország legtöbbjéhez ha­sonlóan — nem valami kor­szerű, üzembiztos berendezé­sek. Szakemberek szerint a bajt elsősorban a durvább ajtócsapkodás, a túl erős igénybe vétel, s a gyenge al­katrészek okozzák. S még valamit: Szegeden nincs iszodik o gyümölcsösökben Metszik, gallyazzák a fákat A szegedi járás Duna—Ti­sza közi homokföldjein — ahol levonulóban vannak a belvizek és csak foltokban látszanak — megkezdődtek a tavasz előtti mechanikai munkák. A nagyüzemi őszi­barackosokban és a házak körüli kertekben is gallyaz­zák, metszik a fákat. A nagy­kiterjedésű szatymazi ősziba­rackos tájkörzetben még a tavasz hivatalos beköszöntése előtt, több mint egymillió fát szabadítanak meg a felesle­ges hajtásoktól. Bordány határában, a Munkásőr Termelőszövetke­zetben a kedvező időt ki­használva már serényen dol­goznak a munkacsapatok a közös gazdaság százót holdas gyümölcsösében. Gyümölcsö­sük fele fiatal telepítésű őszi­barackos, amely tavaly for­dult termőre. A szövetkezet szakemberei a telepítéskor messzemenően figyelembe vették a hazai és a világpiaci igényeket. Mivel árujukat biztonságosan és jó áron akarják értékesíteni, ezért főleg versenyképes sárga húsú fajtákat termelnek, köztük a nagyon keresett Bársonypirt és Aranycsilla­got. Ezek a még újnak szá­mító fajták máris méltó versenytársai a legjobb kül­földi őszibarackoknak. A szövetkezetben arra is tö­rekszenek, hogy egész idény­ben szállíthassanak illatos gyümölcsből a piacokra. Az ideológiai munka és a pártszervezetek A pártban folyó ideológiai tevékenység fontos és szer­ves része a párt-alapszervezetekben történő ideoló­giai munka. A pártszervezetek ideológiai tevékeny­sége javult, de még nem vált rendszeres és folyamatos te­vékenységgé. Nem fogja át az ideológia minden területet és kérdését. Van olyan tapasztalat, hogy a pártszervezetekben fo­lyó ideológiai tevékenységet éppen hogy csak megemlítik. Sok párttagnak is az a véleménye, hogy a felsőbb szervek majd eldöntik ezeket a kérdéseket, és utána a pártszerve­zetekben megmagyarázzák. Az igaz, hogy a főbb ideológiai problémák nem el­sősorban a pártszervezetekben dőlnek el, azonban ebben a munkában nagy segítséget tudnak adni a pártszervezetek. Az ideológiai munka igen fontos részének tartjuk az alap­szervezetekben folyó ideológiai tevékenységet. A pártban minden szinten foglalkozni kell az ideológiai kérdésekkel. Itt nincs és nem is lehet valamiféle előjog, csak munka­megosztás lehetséges és szükséges. Ebben a munkamegosztásban nincs megnyugtatóan tisztázva a párttagság körében az alapszervezetek helye és szerepe. Nincs tisztázva többek között az sem, hogy a pártszervezetek — a pártoktatás mellett — mikor és mi­lyen ideológiai kérdésekkel foglalkozzanak. Kell-e ehhez központi határozat vagy „felsőbb" utasítás, illetve miben kell feltétlenül megvárni és figyelembe venni a felsőbb pártszervek állásfoglalását. Felmerül a kérdés, hogy az ideológiai vitába bele­szólhatnak-e a pártszervezetek, s hogyan és milyen formá­ban? Vagy csak a már eldöntött kérdések magyarázása a feladatuk? Ki adjon választ a helyi ideológiai kérdésekre, illetve mely pártszerv foglaljon benne állást? Szerintünk az ideológiai munkában a pártszervezetek­nek több irányú feladatuk van. Itt most csak két fontos feladatra hívjuk fel a figyelmet: A pártszervezetek ter­jesszék, magyarázzák a marxizmus—leninizmus elméletét. A párt politikáját értessék meg és fogadtassák el a párt­tagokkal és pártonkívüliekkel. — Vegyenek részt az ide­ológiai vitában. Közvetítsék a felsőbb szervek felé a párt­tagság véleményét, tisztázzák a helyi kérdéseket. Amikor ideológiai kérdésekről folyik a vita, mindig felvetődik, hogy van-e pártszervezetnek erre ereje és fel­készültsége. Ha beleszól az ideológiai kérdések vitájába, nem több lesz abból a kár, mint a haszon; azaz a rosszul, helytelenül megfogalmazott válasz. Egyesek szerint ez még csak tovább növelné a vitatott kérdések számát. Van olyan nézet is, hogy azokban a pártszervezetekben, ahol több az értelmiségi foglalkozású párttag, lehet ideológiai vitákat rendezni, ahol pedig nincs ilyen, vagy alig van, ott nem lehet. Ha ez abszolút értelemben igaz lenne, akkor a ter­melés területén levő pártszervezeteknek ideológiai kérdé­sekkel nem is kellene foglalkozni. Azt persze nem tagad­juk, hogy a felkészültség befolyásolja az ideológiai mun­kát. Az ideológiai vitákban a pártszervezeteknek megvan-e a „tévedési" joguk, vagy ez csak az ideológiai munkával „hivatásosan" foglalkozóknál áll fenn? Az igaz, hogy alapszervezeti szinten közvetlenebb a tévedések hatása, az eldönthető kérdések súlya is lényegesen kisebb, mint a felsőbb szervek, illetve az ott dolgozó és ideológiai mun­kával foglalkozók esetében. Másrészt nem szükséges min­den vitatott kérdésben a pártszervezeteknek a vitát lezár­va állást foglalniok. Mint látjuk ebből a néhány problémából is, sok a megválaszolatlan és vitatott kérdés. Bizonyos pártszerve­zetekben nagy az ideológiai bátortalanság, amely aztán az esetek nagy részében gyakorlati bátortalanságot is ered­ményez a pártmunkában. Ha vizsgáljuk a szegedi járás pártszervezeteinek fo­lyamatos és jelenlegi ideológiai tevékenységét, akkor a következő képet kapjuk: az MSZMP KB ideológiai irány­elveinek megjelenése után (1965) fellendülés volt tapasz­talható. Ebben az időszakban nagy volt a párttagság ér­deklődése és igénye. Ez párosult a felsőbb pártszervek, il­letve a járási bizottság kezdeményezésével és ösztönzésé­vel. Olyan fontos ideológiai témákat tűztek napirendre a pártszervezetek taggyűlései, mint az ideológia és a gazda­ság kapcsolata; a szocialista hazafiság és az internaciona­lizmus; a vallásos ideológia hatása; a fellazítás taktikája; a nemzetközi munkásmozgalom néhány ideológiai kérdé­se. Ekkor tisztázódtak vitás kérdések és a párttagság meg­nyugtató választ kapott. Ez a fellendülés azonban lelassult és a pártszervezetek túlnyomó többségében 1966 óta me­gint évek telnek el, hogy gazdaságpolitikai kérdések kivé­telével ideológiai kérdésekkel önállóan foglalkoznának. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a járási bizottság sem kez­deményezte eléggé és több segítséget is adhattunk volna e téren a pártszervezeteknek. A fellendülés megtörésének többek között az az oka, hogy az alapszervezeti párttitkárok nagy többsége nem mer vállalkozni az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás­ra. Másrészt jelentős részüknek nincs megfelelő felké­szültsége. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az új gazda­ságirányítási rendszerre való felkészülés, majd a végre­hajtás a gyakorlati problémák sokaságát vetette fel es a pártszervezetek mindenekelőtt ezekkel foglalkoztak. A párttagság körében van igény és érdeklődés az ide­ológiai kérdések iránt. Választ várnak egy sor kér­désre, azonban jelenleg nem, vagy csak alig elégí­tik ki az ilyen igényeket. Ezáltal ellentmondás keletkezett az alapszervezetekben az igény és a kielégítés lehetősége között. Úgy véljük, ez az ellentmondás sokáig nem tart­ható fenn. Az úgynevezett régi ideológiai kérdések mellett az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével újak is felme­rültek, illetve új megfogalmazásban vetődnek fel. A pártszervezeteknek ezekre is megfelelő választ kellene ad­ni. Az országos tapasztalatok elemzésére időben sor kerül, d a pártszervezetek addig nem várhatnak a válasszal. SZABÓ LAJOS, v szegedi járási párlbizottság osztályvezetóje KEDD. , 1970. FEBRUÁR 1(1. DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom