Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! WYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 60. évfolyam. 32. szám 1970. FEBRUÁR 7., SZOMBAT Megjelenik hetfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR 0 Gazdasági Bizottság jóváhagyta a szegedi kőolaj- és földgázipari beruházást Ez a vidék adja majd az ország kőolaj-termelésének felét A Gazdasági Bizottság tot fordítottak rá. Ebben az mintegy 6.5 milliárd forintos időszakban ideiglenes beren­kerelben jóváhagyta a sze­gedi köoiaj- és földgázipari létesítmények beruházási ja­vaslatát. Az összegnek 40 százalékát költségvetési jut­tatásból, 39 százalékát bank­hitelből fedezik, 21 százaléka pedig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fejlesztési alapját terheli. A határozat előírja továb­bi több mint 1.1 milliárd fo­rint értékben bizonyos kap­üezésekkel már végeztek bi zonyos termelést is. Körül­neliil 1,5 millió tonna kőola­jat és 200 millió köbméter földgázt hoztak felszínre, aminek árbevétele nagyjá­ban megegyezett a befekte­tett összeggel. A létesítmény teljes kiépí­tése évente 1 millió tonna kőolaj, 2 milliárd köbméter földgáz, 214 ezer tonna ga­zolin, 124 ezer tonna propán­csolódó beruházások megva- bután-keverék, 40 ezer tonna lósítását is. A létesítmények­hez szükséges ingatlanok ki­sajátítására a Gazdasági Bi­zottság az általános szabá­lyoktól eltérő, a földtulajdo­nosok számára kedvezőbb kártalanítást rendelt el. és egyúttal utasította a nehéz­ipari minisztert azoknak az intézkedéseknek a megtéte­lére. amelyekkel megakadá­lyozható. hogy az olaj meg­szennyezze az élővizeket. A gazdasági bizottság határo­zata szerint a beruházást 1976. december 31-ig kell be­fejezni. A bizottság először 1967­izobután és 36 ezer tonna izopentán termelését teszi le­hetővé. Az izobután a mű­kaucsuk-gyártás alapanyaga, az izopentánt pedig a benzin javítására használják. Ily módon az ország teljes kő­olaj-termelésének 50, föld­gáz-termelésének pedig mintegy 40 százalékát a sze­gedi szénhidrogénmező szol­gáltatja majd. A beruházás keretében i972-ben pedig 1,2 milliárd epitenek evi 1 millió tonna köbméterre nó, s 1974-ben olaj termelésére alkalmas e|éri a teljes 2 milliárd szállító vasúti tartálykocsi. Ezenkívül bővíteni fogják az algyői vasútállomást és meg­erősítik a Tisza jobb partján húzódó gátrendszert. E kap­csolódó beruházások költsé­geit túlnyomó részben az Országos Gőoíaj- és Gázipa­ri Tröszt viseli, a fennmara­dó, lényegesen kisebb része a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot, illetve az Országos Vízügyi Hivatalt terheli. — A szegedi beruházás — a világpiaci árakkal számolva — befejezéstől számított 3.6 év alatt megtérül. Igaz, hogy a munka csak 1976 végére fejeződik be. de a termelés már addig is fokozatosan növekszik. Az évi kőolajter­melés az idén már eléri a 825 ezer és jövőre tervezett 1 millió tonnás végleges szintet, a földgáztermelés pedig az idei 200 millió köb­méterről jövőre 680 millió, Mikrohullámú! Ismét nőtt összeköttetés a belvízzel eli5n,ö,t ,erii,et Az Országos Vízügyi Hí- pókban bekövetkezett olva­' vatal szakemberei pénteken dás elsősorban Fülöpszállás A Közlekedés, és Posta- repülőgépről szemlélték meg térségében növelte az elön­iigvi Minisztérium és a Cseh- j a belvízzel elöntött területe- tést. Sok hó takarja még a szlovák Postai és Távközlési i ket a védekezési munká- földeket a Kelebiától a Du­latokat. A Tiszántúlon Szol- náig terjedő területen. Baja nok és Mezőtúr térségében, környékén és a Dunavölgyi ! a korábbi nagy elöntések he. főcsatorna mentén, lyéről már eltűnt a víz. Az utóbbi 24 órában újabb Makótól délre, a Tisza és a 3950 holdon gyűlt ös6ze a Maros közötti szögben is csu- belvíz, s ezzel egvütt 140 550 pán kisebb vízfoltokat láttak, holdnyi terület áll viz alatt. A Duna—Tisza közében Sze- A vízügyi igazgatóságok má­gedtöl Kelebiáig már nem- sodpercenként 66 köbméter csak viz-. hanem hófoltokat vizet távolítanak el az el­is találtak. Az utóbbi na- öntött területekről. Szövetségi Bizottság vezetői február 3—6. között Buda­pesten tárgyaltak. Megálla­podtak, hogy a két ország között 1971 végéig korszerű mikrohullámú összeköttetést létesítenek, s ezzel nemcsak a távbeszélő forgalom lebo­nyolítását könnyítik meg. hanem a televízió közvetí­tések minőségét is javítják. A távközlés színvonala a Győr—Pozsony között épülő koaxiális kábellel nagymér­tékben javul, s egyben le­hetővé teszi, hogy az Észak­és Dél-Európa közötti tele­fonforgalom Magyarországon keresztül bonyolódjék. A tárgyalásokról Szegedet elkerüli az influenzajárvány? termelő, gyűjtő- és előkészí­tő üzemet. 23 ezer köbméter befogadóképességű tartály­köbméteres mennyiséget. A január 25. és február 4. Aránylag kevés megbetege­közötti időben már az or- désről érkezett jelentés Bé­szág egész területén észlel- kés. Hajdú-Bihar, Nógrád készült'tek influenzás megbetegedé- megyéből, valamint Sze­. , . , • '' ! seket. A bejelentések kez- gedről. Borsod megyében jegyzökönyvet penteken írta j dete óta _ december köze- hatezer megbetegedést tar­ala dr. Csanadi György köz- pétöl — mostanáig 310 ezren tanak nyilván, amiből mind­lekedés. és postaügyi mi-1 betegedtek meg. amiből a össze félszáz esetben lépett niszter és Karel Hoffmann legutóbbi hétre 150 ezer fel szövődmény. •1 Csehszlovák Postai megbetegedés jutott. A fővárosban is emelke­a v-sensziovak rostái es A megvék közül a meabe_ dett az influenzás megbete­Tavkozlesi Szovetsegi Bt- tegedések aránya Bács-Kis- gedések száma. Az utóbbi zottság elnök-minisztere. kun. Fejér, Komárom, Pest. napokban több beteget szál­• wnsxa^A i Somogy, Szolnok. Veszprém, litottak kórházba, mint ko­A csehszlovák küldöttségé ZaIg megyében a ]egma_ rábban ^ magas _ pénteken hazautazott Prága- i gasabb. Baranya megyében százalék — az iskolai hiány­ba. I csökken a betegek száma, zás aránya is. ben hozott határozatot a parkot, évente 500 tonna tel­szegedi kőolaj- és földgáz- jesítményű vasúti tartályko­mező kitermeléséről. Az ezt csitöltő berendezést, továbbá követő további kutatások ar- gázelőkészitő és gázfeldolgo­ra mutattak, hogy a mégis- zó üzemeket. Mindezeken ki­mert kőolajkészlet valóságos vül épülnek kompresszorte­mennyisége körülbelül egye- lepek, továbbá különböző ki­zik a korábban számítottal, szolgáló és szociális létesit­a földgázkészletek azonban ménvek, többek között 350 mintegy háromszorosan ha- személyes munkásszállás és ladják meg az eredetileg be- 1000 lakás a dolgozók szá­csült mennyiséget. Többek mára. között emiatt kellett a kér- A kapcsolódó beruházások dest ismét a bizottság elé listáján szerepel egy Százha­terjeszteni. • lombattáig futó olaj- és Ve­A beruházás már 1967-ben esésig kiépítendő földgázve­megkezdődött és 1969 végéig zeték. egy propán-bután pa­mintegy 1,5 milliárd forin- lacktöltő és 50 propán-bután Apáról fiúra A népszámlálás első adatai Tovább fokozódott a városiasodás Hazánk lakossága: 10314152 Szeged ötödik a városok sorában Csongrád megye lakcssága csökkent Tóth Béla felvétele Apa és fia: Géczi Pál és Gcczi Almos Sövényházán, a karakasi pusztán együtt gondozza a nyájat. így száll apáról fiúra az ősi mesterség az Árpád vezér Teeszben A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és vá­rosi tanácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes ered­ményeiről szóló összefogla­lást. (Az adatok a részle­tes ellenőrzés, illetve fel­dolgozás során módosulhat­nak.) Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 fő volt, 353 108 fővel (3,5 szá­zalékkal) több, mint a leg­utóbbi, 1960. január 1-i népszámláláskor, és 15 szá­zalékkal több, mint 25 év­vel ezelőtt, az ország fel­szabadulásának időpontjá­ban. A népsűrűség (a 93 030 négyzetkilométeres országte­rületen) négyzetkilométeren­ként 111 fő volt, 4-gyel több. mint tíz évvel ezelőtt. Száz évvel ezelőtt — 1870. janu­ár 1-én, az első hivatalos magyar népszámlálás idő­pontjában — Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakos élt. A hatvanas években az át­lagos évi szaporodás (0,35 százalék) összehasonlítva az elmúlt száz év tízéves pe­riódusainak megfelelő ada­taival — igen alacsony. Népességszámát tekinve Magyarország a 32 európai erszág között a 13. helyen áll. A hozzánk legközelebbi népességszámú országok: Hollandia (13 millió), Bel­gium (9,7 millió) Portugália (9,6 millió). Hazánk népes­ségszáma 1970 elején Euró­pa lakosságának 1.6 százalé­kát tette ki. 1W0. január 1-én a férfiak száma 4 991 000, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tiz év alatt a férfiak száma 187 000-rel, (3,9 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3,2 szá­zalékkal) növekedett. Jelen­leg ezer férfira 1067 nő jut. hattal kevesebb, mint tiz év­vel ezelőtt; de még mindig több, mint a második világ­háború előtti bármely nép­számlálás időpontjában. A két népszámlálás közötti időszakban folytatódott a vá­rosiasodás. 1970. január 1-én a népesség 19 százaléka Bu­dapesten, 26 százaléka a töb­bi városban, 55 százaléka a községekben élt. Az elmúlt száz év alatt a községek né­pességének aránya fokozato­san csökkent (a mai állam­igazgatási beosztást figye­lembe véve 1870-ben 74 szá­zalék. 1949-ben 62 százalék, 1960-ban 59 százalék volt). A legutolsó népszámlálás (1960) óta Budapest népes­ségének száma 7,5 százalék­kal (135 ezer fővel), a többi városé pedig 16 százalékkal növekedett. A megyei jogú városokban a népesség sza­porodása (21 százalék) jóval nagyobb volt mint a járási jogú városokban (14 száza­lék). Az ötvenes évekhez viszonyítva a városok mind­három csoportjában, de kü­lönösen Budapesten és a já­rási jogú városokban lassult a népességnövekedés üteme. A megyei jogú városok közül továbbra is Miskolc népessége a legnagyobb: 173 000 fő. Az ország har­madik legnépesebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az el­múlt évtized igen magas — 2? százalékos — szaporodása következtében a lakók szá­ma megközelitette a 146 000­el. Szeged lélekszáma is meghaladta a 100 ezret és most megközelíti a 119 000 főt. Az ország területén tizen­három 40 ezer lakosnál né­pesebb járási jogú város van. Közöttük legnépesebb Győr (87 ezer lakossal); több mint 70 ezren laknak Kecs­keméten, Székesfehérvárott és Nyíregyházán. 1960 óta a legnagyobb mértékben Du­naújváros lakossága nőtt (43 százalékkal), de igen nagy­mértékű (25 százalékon fe­lüli) Székesfehérvár. Szol­nok és Tatabánya népesség­szaporodása is. A nagyobb városok közül egyedül Hód­mezővásárhely lakosságszá­ma csökkent (2 százalékkal). Sopron és Békéscsaba népes­sége csak mintegy 10 száza­lékkal növekedett. Három megyében számot­levő a népességszaporodás: Komárom megyében 12, Pest megyében 11, Fejér megyében 8 százalékkal emelkedett tíz év alatt a la­kosságszám. A népesség száma a legnagyobb arány­ban (3—5 százalék) Békés. Hajdú-Bihar, Csongrád és Tolna megyében csökkent. A népesség száma a munka­erő elvándorlása miatt — Hajdú-Bihar megye kivéte­lével — mindhárom megyé­ben csökkent 1949 és 1960 között, de jóval kisebb mér­tékben. Előzetes adatok szerint Magyarország lakásállomá­nya 1970. január 1-én 3 157 000 volt, 400 000-rel — 15 százalékkal több —, mint tíz évvel ezelőtt. 1930 óta a lakások számának növekedé­si üteme a legutóbbi évti­zedben volt a leggyorsabb: a 60-as évek évi átlagos 1,5 százalékos növekedésével szemben 1949 és 1960 kö­zött évente 1,2 százalékkal, a 30-as években pedig nem egészen j százalékkal nőtt a lakások száma. A lakások jelenlegi száma csaknem egyharmadával nagyobb a második világháború előtti­nél, bár azóta a népesség száma csupán 11 százalékkal nőtt. Mivel a lakások számának növekedése • meghaladta a népesség szaporodását, je­lentősen javultak a lakás­viszonyok: a 100 lakásra ju­tó népesség száma mintegy 10 százalékkal csökkent az elmúlt tiz év alatt. Az 1960. január 1. és 1970. január 1. között épített la­kásoknak csak 33 százaléka volt egyszobás. 61 százaléka kétszobás, 6 százaléka pe­dig három vagy több szo­bás. Ebben az időszakban számos egyszobás lakást le­bontottak vagy újabb szo­bát, illetve szobákat építet­tek hozzá. Ennek következté­ben az egyszobás lakások száma 10 év alatt 12 száza­lékkal csökkent, arányuk 61 százalékról 47 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a kétszobás lakások állomá­nya 55 százalékkal — ahá­nyuk a 10 évvel ezelőtti 32 százalékról 43 százalékra — emelkedett. Nőtt a három-, illetve többszobás lakások száma és aránya is. A lakások nagyságáruilí növekedése ugyancsak hoz­zájárult a lakásviszonyok ja­vulásához. Becsült adatok szerint 1960 és 1970 között száz szobára jutó népesség száma mintegy 20 százalék­kal csökkent. A szobák szá­ma jelenleg meghaladja az •5 200 ezret, ami 1150 ezer­rel — 28 százalékkal — több, mint 10 évvel ezelőtt vólt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom