Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
Maradt 1 millió 700 ezer forint I Az étellift Az ásotthalmi tsz legjobb éve A színház stúdióelőadása a főiskolán Jelenet bogozgatjuk az aaotthalmi Szabadságharcos Tsz-nek, de visszakanyarodunk a múlthoz is, a húsz év előtti kezdéshez. Gora István, az akkori idők szemtanújaként mosolyogva beszél az első esztendőkről. 1949 októberében alakult a szövetkezet, következő évben szüretre már százan voltak. Nagyüzem? Ugyanúgy dolgoztak, mint azelőtt csak együtt csinálták, összeadtak a jószágot, a szerszámot és a jó szándékot, ő is összefogta a fekete kancát egy paripalóval, elindult szántani. Azt akkor még nem tudták, mi a munkafegyelem. A nap még fönt se volt, mentek dolgozni, amikor már nem láttak, hazatértek. Ahol este *abbahagytak, ott folytatták reggel. Ehhez nem kellett külön terminológia, ez a vérében volt annak, aki dolgozni szeretett. Nem emlékezik Pista bácsi, mennyit osztottak először. Pénz nem nagyon volt, krumpli, kukorica, gabona meg bor inkább. Hősi helytállás kellett pedig ahhoz, hogy valaki azt mondhassa: én egyszer sem bántam meg. hogy beléptem. Volt év, amikor egy munkaegységre öszszesen 1 forint 50 fillér jutott Az embereket nap mint nap meg kellett győzni, hogy jöjjenek a közösbe. Lábecz József mostani elnök 1964 óta vezeti a szövetkezetet. Azt mondja: — Gyenge állapotokat találtunk. amikor idekerültem, összesen három erőgéppel rendelkezett a téesz, kettő ebből is elavult. Zömmel gépállomással dolgoztattunk, az aratás meg kézzel ment. Vettünk ara tógépeket. de kombájnra csak 1968-ban futotta. Szivárványt festeni ma sem lehetne ennek a szövetkezetnek a teje fölé..Kategóriája szerint is gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Ha a szivárvány még hamis lenne, a lábraállás. az újra meg újra nekibuzdulás, a miden áron való akarás már reális fogalom itt is. A részesmúveléssel kombinált készpénzfizetés és a gépesítés megoldotta a munkaerő problémát. Tavasszal megbeszélik. ki mennyit vállal, szerződésben rögzítik a vele járó munkákat. el is végzi mindenki a dolgát. Most. amikor összeszámolták az elmúlt év forintjait, most örültek először igazán a termésnek. Tisztán maradt 1 millió 700 ezer forint. Ebből mindjárt tartalékalapba helyeztek 1 millió 100 ezret, hogy maradjon szűkebb esztendőkre is. A gyenge termőhelyi adottság mázsákra számítva azt jelenti, hogy itt a fűszerpaprika is csak 35—40 mázsát termett holdanként, a kukorica 18—20-nt. a burgonya 50-et. Jóval az országos átlag alatt, vannak ezek a számok. Szántóterületük 60 százalékát most is kenyérgabonával vetik be és örülhetnek, ha a rozs öt és fél mázsát, a búza 11 mázsát, a triticale pedig . 9-et terem. Világos színű futóhomok területük nagyobbik fele. A nagy táblák ebből Is az ígéret földjének számítanak. Legnagyobb egybefüggő területük mindössze 45 hold, annak is szinte lépésenként változik a minősége. A sok kedvezőtlen adottság mellett egy természeti áldással is dicsekedhetnek. A lápföld. amit a négy szakszövétkezettel közös vállalkozásban bányászhatnak, a homok legnagyobb gondját, a trágyaigényt tetemes mértékben enyhíteni- tudja. El is kezdtek mindjárt egy olyan kultúrát, ami szép jövedelmet ígér néhány év múlva. Tíz hold spárga telepítésüket az idén 15 holddal akarják kiegészíteni. Nagy remenyekkel kezdik a rétek, legelők javítását, hi6z az állattenyésztés alapjait ez jelenti számukra. Az elmúlt héten tartották a zárszámadást Ásotthalmon. Az eddigi legjobbat. Igaz, hogy a jól menő szövetkezetekben többet fizetnek, de a tagok elégedettek. Jövedelmük másik fele a háztájiból származik. A ház körüli állattartás itt nagyon fejlett — a takarmányt a közösben végzett munka adja hozzá — az új felvásárlási árak is ennek az agazatnak kedveznek. Minden tavasz az élet újrakezdése volt eddig Ásotthalmon. Az idei lesz az első. amely a tavalyi haszonnal a tartalékban biztató folytatása lehet az eddigi legsikeresebb esztendőnek. Horváth Dezső • i i i i 11 i i • i i 11 i 11 i i i i i i i 11 i i 11 i • 11 i 11 i • i i • i filmjei • a hét filmjei • a hét II I I I I I I I I I I I II I II i I I II I I II I I I I I I I I I I I i I I I I Krebsz, az isten Krebsz ötven felé járó kövérkés öregúr, ujjnyi vastag szemüveggel, kacsázó léptekkel és teljesen kopasz fejjel. Amikor megjelenik — egy Balaton-parti mező mellig érő gazában tűnik fel — cipekedve, nagyon szerencsétlennek, ügyefogyottnak látszik. Nem ilyennek képzeltük az Isteneket. De Krebsz mégiscsak isten: 30 fiatal nő mondja ezt róla. Krebsz ugyanis a Nyeremény és Mutatványügyi Intézmény munkatársa, s mint ilyen, két társával, Gedeivel és Rotterrel nagyszabású szépségversenyt szervez Balatonszutykoson. A verseny fő díja egy kétórás színes film főszerepe; csoda-e, ha a rendezvényre tolonganak a nők, a legfiatalabbaktól a harmincéves szépségekig. S ez a sok butuska nő mind azt hiszi, ebben a versenyben a győzelem, a nagy film főszerepe, egyáltalán minden, Krebsztől függ. Ügy tűnik, ar. alapötlet találó. Nyaranként tele vagyunk mindenféle kis- és nagybetűs rendezvénnyeL szépségversennyel. Jól ismerjük a figurákat, akik ezekre a rendezvényekre kapaszkodva sütögetik a maguk aprócska pecsenyéjét. Tudjuk azt Is. gyakran bürokratikus az irányítás; meg se lepődünk, amikor például kiderül, hogy a fődíj nem kétórás nagyfilm, hanem mindössze egy néhány perces reklámfilm főszerepe. Szín játszót ervek, W70 A gyermekszínpadok, a diákszínpadok. a falusi színjátszók gondjaival foglalkozott legutóbbi ülésén a Csongrád megyei és Szeged városi Népművelési Tanácsadó színjátszó szakbizottsága. A bizottság tagjai megállapították. hogy a módszertani levelek közreadásán kívül továbbra is szükség van gyakorlati segítségnyújtásra 16. Ennek megfelelően bemutatósorozat indul Szegeden, a tanácsadó Deák Ferenc utcai klubjának színpadán. Elsőként a gyermekszínjátszás kérdéseit vitatják meg. maid a dtálazínpadok működéséről rendeznek konzultációt, a későbbiekben pedig a jelzés«s játékmódról, majd egv klemelkedő csoport munkáiéról esik szó az egymást követő előadások kapcsán. Ugyancsak a színjátszó szakbizottság ülésén hangzott el az a bejelentés, hogy 1970ben megtartják a makói Irodalmi színpadi napokat, amely rendezvényen természetesen a szegedi csoportok is képviseltetik magukat. Még egy ide vonatkozó újdonság: több összeállítás Jelenik meg az irodalmi színpadok részére. A Népművelési Tanácsadó gondozásában kiadásra kerülő füzetek oratórlkus műsorokat, valamint a Lenin-centenáriumnak tisztelgő. jól előadható irodalmi műveket fognak tartalmazni. Ám ez az új magyar film nem ezt, pontosabban nemcsak és talán nem is elsősorban ezt figurázza ki. Krebsz, a főhős például nem él vissza irigylésreméltóan kedvező helyzetével; amikor egy este lefeküdni készülvén egy fiatal, pucér nőt talál az ágyában, megzavarodva kiutasítja. Krebsz végig megmarad annak, aki az első pillanatban volt. ügvbuzgó és kötelességtudó embernek, aki hisz — egyedül hisz — a Rendezvényben. A film középpontjában az 6 alakja, az ő szomorú figurája és keserű sorsa áll. Rényi Tamás, a rendező Kállai Ferencet kérte fel ennek a szerepnek az eljátszására, s amit Kállai nyújt, Igazi színészi telitalálat; mindent felülmúl a fiatal lányok szépségét, a pikáns fordulatokat. még az Itt-ott jelentkező szatírát is. Es sok mindent feledlet. Nem az a baj, hogy műfajilag tarka ez a film, hogy a hangulatok gyors egymásutánban váltják egymást, hogy a vidámság keveredik benne a szomorúsággal és a keserűséggel; ilyet már láttunk. Az a baj, hogy nem eléggé koncentrált a film, tartalmát tekintve nem eléggé tömör. Széteső és ezért nem eléggé hatásos, nem eléggé feszült. A végén már egy kicsit unalmassá is válik az egész, pedig akkor jön még a java: a szépségverseny, a bikinis felvonulás. De akármilyen dekoratív is ez, nincs háttere, s ezért tulajdonképpen érdektelen. A sok szereplő közül kiemelkedik Garas Dezső Gedeije és Iglódi István Rottere. A lányok mind'nagyon szépek. 0. U A modern alkotásokat oly lázasan követelő egyetemi és főiskolai ifjúság nem töltötte meg zsúfolásig az előadótermet a Szegedi Nemzeti Színház szerda esti stúdióelőadásán, amit a tanárképző főiskolán rendeztek. Igaz, csaknem zártkörű jelleggel szervezték, előzetes propaganda nélkül. De lehetetlen, hogy a fiatalok között ne terjedhetett volna el a híre Paál István rendező és a közreműködő két színész. Kovács János és Végvári Tamás vállalkozásának. A fiatalok által állítólag preferált legújabb drámairodalom érdekes alkotásáról, Harold Pintér Az étellift című egyfelvonásosáról mondtak le az önhibájukból távolmaradók, amit pedig igazán jó előadásban láthattak volna. A művészek nem voltak restek két egymásutáni előadást vállalni — a közönséget netán az riasztotta, hogy nem volt belépődíj? Harold Pintért, a szerzőt, az angol abszurdok körébe szokás besorolni, , nevét Beckett és Ionesco nevével együtt emlegetik. Az ételliftet látva főként az előbbi jut eszünkbe, mert a darab óhatatlanul felidézi bennünk a Godot. Nem lényegileg, mert ebben nincs meg a Godotra várva feszültsége, érdekességéhez nem párosul érzelmi erő. Nyilván a két író kora, érettsége játszik ebben szerepet, hiszen Pintér Becketthez képest fiatal, most 40 éves, s a darabot korábban írta. Pintér két. tulajdonképpen szánalmas, kissé nevetséges nyomorultja, a darab szereplői, nem kerülnek közel hozzánk. De figurájuk és a darab szituációja — cselekményről Itt sem beszélhetünk — éppúgy kérdez, mint a Godot. Kérdezi, faggatja a nézőt az abszurd dráma immár megszokott agresszivitásával, s ha állásfoglalásra nem, de legalább fejtörésre sikerül rákényszerítenie. Akinek bátorsága van nozza, eijatszuat az áttételekkel, s a darab ürügyén válaszolgathat saját élete kérdéseire, fogalmazgaíhatja elvi állásfoglalásait, eldöntheti hovatartozását. Abszurdnak tűnhet — a szó köznapi értelmében — az utóbbi kijelentés. Mit lehet hovatartozás eldöntéséről beszélni két olyan nyomorult összecsapását szemlélve, akik számára a „meló" hosszú évek óta azt jelenti, hogy általuk nem ís ismert embereket silány bérért, egy rejtélyes hatalom önként vállalt utasítására megölnek? S végül, szintén rejtélyes okok folytán, az „elmélkedő" típus, a gyengébb, a lázadó — a másik, a „cselekvő", az önzőbb, a primitívebb pisztolyvégére kerül. Hová lehet itt kapcsolódni ? Közvetlen módon természetesen, sehová. . Az abszurd dráma játékszabályait átvéve azonban lehet. S ezért jó, hogy a színház művészei vállalkoztak az előadásra: korunk színházának kicsi, de érdekes rézsecskéje ez Is. Fegyvergyakorlatnak is hasznos, művészek és közönség részére egyaránt. A színészi munkát nehéz megítélni, hiszen a darab nagyon is tág ajtót nyit a szubjektív értelmezésnek. Az biztos, hogy Kovács János és Végvári Tamás jó produkciót nyújtottak, jó rendezésben. De talán lehetett volna saját körén belül kevésbé végletes a két figura, Kovácsé kevésbé kemény, zsarnoki; Végvárié kevésbé gyenge és szenvedő Közös kiszolgáltatottságuk, undorítóan azonos becstelenségük és nyomorult voltuk pregnásabban fejeződött volna ki, feltehetően nagyobb összhangban az író szándékaival is. Csontos Magda ígéret: Töbfe és ;obb cigaretta Idén tovább nő a kereslet, varhatóan iámét több cigaretta fogy majd. Legalábbis a magyar dohányipar — amely különben évről évre igen pontosan méri fel u várható igényeket — ezt jósolja 1970-re. Az elmúlt évi csaknem 21 milliárddal szemben várhatóan 21,3 milliárdnyi cigarettát vásárolnak a trafikokban, üzletekben. A filteres cigaretták aranya tovább javul és idén eléri a 36 százalékot. Ennek megfelelően némileg módosul majd a legnépszerűbb cigaretták sorrendje. A magyar dohányipar az elmúlt évben hat filter-cigarettagyártó gépet vágárolt az NSZK-ban; ezeket a berendezéseket az Egri Dohánygyárban már munkába állították. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy — ha szerény mértékben is —, de tovább növeljék a választékot. A Budapesti Nemzetközi Vásárra új füstszűrős cigarettát hoznak kl, erősebb és viszonylag olcsóbb fajtát. A magyar dohányipar igyekezik a cigaretták minősé, gét javítani. Az Egri Dohánygyárban 17 millió forintos költséggel az év végéig befejezik az előkészítő üzem korszerűsítését; ebben a létesítményben modern külföldi és hazai gépsorokkal távolítják el a bálákban érkező dohányból a „flnánclábat", a kocsányt és a szórt. Az Egri Dohánygyár teljes rekonstrukciójára az év végéig 90 millió forintot fordítanak. Megjelent az új Tiszatáj Megjelent a Tiszatój februári száma. A folyóirat új főszerkesztője: dr. Havasi Zoltán, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának igazgatója. Az idei második számot Pattantyús László Riadólánc című elbeszélése nyitja. Lődi Ferenc, Sáfáry László és Veress Miklós verseiből öszszeállftást közöl a lap. Ebben a roVatban olvashatjuk Akácz László hosszabb elbeszélését és Szepesi Attila verseit, valamint Petri Ferenc, Apáti Miklós, Zelei Miklós, Kalász Márton. Bálint Tibor és Polner Zoltán művelt. Gazdag anyaggal emlékezik a folyóirat a felszabadulás 25. évfordulójára. Folyta, tódik a két népszerű sorozat, Péter László felszabadulási naptára és Liebmann Béla Krónika — képekben című összeállítása. Tombácz Imre a 25. év előtti napokra emlékezik, Sz Lukács Imre pedig Forradalmárok születnek című interjújának második részét közli. Itt jelent meg Rofbart László írása Is. A Hazai Tükörben Papp Zoltán írását olvashatjuk, a Művészet rovat Művészek a Tisza-partján cimű sorozatában ezúttal Tóth Sándor szegedi szobrászt mutatja be. Megemlékezik az új szóm Lipták Pál és Tápot Antal kiállításóról. A most is tartalmas irodalomtörténeti cikkekből kiválik Szabolcsi Gábor eredeti anyagú tanulmánya a szegedi parasztnovellákról és Hegedűs András írása Váci Mihályról. Az új számot gazdag kritikai szemle egészíti ki. A sütőipar gondjai A sütőipari egységek 70 százaléka jelenleg a kisüzemek kategróiáiához sorolható, s az ipar összes üzemeinek több mint fele a tömegtermelés legalacsonyabb mértékét sem éri el — állapította meg az országos sütőipari szakmai tanács csütörtöki ülése. A szakemberek szerint a teljesen megtelelő ellátáshoz a termelő kapacitás 20 százaléka hiányzik. Nehezíti a helyzetet, hogy a sütőipar fejlesztésére 1968ban hozott kormányhatározat 1969-re előirányzott programja nem valósult meg. A határozat szerint 1970 végéig országosan napi 1160 tonnóvnl kellene bővíteni az ipar teljesítményét. Gondot okoz, hogy tavaly — főképpen építőipari kapacitás — és cementhiány miHtt — a tényleges fejlesztés 20—30 százalékkal elmaradt az előirányzattól. Szeged szobrai Gyűrt lakk, sok színben Üj termékkel, divatos gyűrt lakk-kai bővítette választékát a Pécsi Bőrgyár. Ilyen anyagot eddig csak külföldről szerezhetett be a feldolgozó ipar. A múlt évi sikeres kísérletek után most megkezdték a sorozatgyártást. A sima lakkból készült cipő, táska és egyéb ruházati cikk hordás közben elég ha. mar megtörik, csúnya lesz. A gyűrt lakknál ez nem következik be. A Pécsi Bőrgyár üzemi kiállításon mutatja be a húszféle színárnyalatban, igen jó minőségben előállított új termékét, amelyből már az első negyedévben több ezer négyzetmétert készít belföldre és exportra. Séavári Endre (1913—1944) (167.) A József Attila Tudományegyetem Ság vári Endre Gyakorló Gimnáziumában látható az intézet névadójának szobra. A portré készítője: Vasas Károly. PÉNTEK, 1970. FEBRUÁR 9. DÉLMA6YAR0RSIÁG 5