Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

Maradt 1 millió 700 ezer forint I Az étellift Az ásotthalmi tsz legjobb éve A színház stúdióelőadása a főiskolán Jelenet bogozgatjuk az aaotthalmi Szabadságharcos Tsz-nek, de visszakanyaro­dunk a múlthoz is, a húsz év előtti kezdéshez. Gora Ist­ván, az akkori idők szemta­nújaként mosolyogva beszél az első esztendőkről. 1949 októberében alakult a szö­vetkezet, következő évben szüretre már százan voltak. Nagyüzem? Ugyanúgy dol­goztak, mint azelőtt csak együtt csinálták, összeadtak a jószágot, a szerszámot és a jó szándékot, ő is összefogta a fekete kancát egy paripa­lóval, elindult szántani. Azt akkor még nem tudták, mi a munkafegyelem. A nap még fönt se volt, mentek dolgoz­ni, amikor már nem láttak, hazatértek. Ahol este *abba­hagytak, ott folytatták reg­gel. Ehhez nem kellett külön terminológia, ez a vérében volt annak, aki dolgozni sze­retett. Nem emlékezik Pista bá­csi, mennyit osztottak elő­ször. Pénz nem nagyon volt, krumpli, kukorica, gabona meg bor inkább. Hősi helyt­állás kellett pedig ahhoz, hogy valaki azt mondhassa: én egyszer sem bántam meg. hogy beléptem. Volt év, ami­kor egy munkaegységre ösz­szesen 1 forint 50 fillér ju­tott Az embereket nap mint nap meg kellett győzni, hogy jöjjenek a közösbe. Lábecz József mostani el­nök 1964 óta vezeti a szövet­kezetet. Azt mondja: — Gyenge állapotokat ta­láltunk. amikor idekerültem, összesen három erőgéppel rendelkezett a téesz, kettő ebből is elavult. Zömmel gépállomással dolgoztattunk, az aratás meg kézzel ment. Vettünk ara tógépeket. de kombájnra csak 1968-ban futotta. Szivárványt festeni ma sem lehetne ennek a szövet­kezetnek a teje fölé..Kategó­riája szerint is gyenge ter­mőhelyi adottságokkal ren­delkezik. Ha a szivárvány még hamis lenne, a lábraál­lás. az újra meg újra neki­buzdulás, a miden áron való akarás már reális fogalom itt is. A részesmúveléssel kombinált készpénzfizetés és a gépesítés megoldotta a munkaerő problémát. Ta­vasszal megbeszélik. ki mennyit vállal, szerződésben rögzítik a vele járó munká­kat. el is végzi mindenki a dolgát. Most. amikor össze­számolták az elmúlt év fo­rintjait, most örültek először igazán a termésnek. Tisztán maradt 1 millió 700 ezer fo­rint. Ebből mindjárt tarta­lékalapba helyeztek 1 millió 100 ezret, hogy maradjon szűkebb esztendőkre is. A gyenge termőhelyi adottság mázsákra számítva azt jelenti, hogy itt a fűszer­paprika is csak 35—40 má­zsát termett holdanként, a kukorica 18—20-nt. a burgo­nya 50-et. Jóval az országos átlag alatt, vannak ezek a számok. Szántóterületük 60 százalékát most is kenyérga­bonával vetik be és örülhet­nek, ha a rozs öt és fél mázsát, a búza 11 mázsát, a triticale pedig . 9-et terem. Világos színű futóhomok te­rületük nagyobbik fele. A nagy táblák ebből Is az ígé­ret földjének számítanak. Legnagyobb egybefüggő te­rületük mindössze 45 hold, annak is szinte lépésenként változik a minősége. A sok kedvezőtlen adott­ság mellett egy természeti áldással is dicsekedhetnek. A lápföld. amit a négy szak­szövétkezettel közös vállal­kozásban bányászhatnak, a homok legnagyobb gondját, a trágyaigényt tetemes mér­tékben enyhíteni- tudja. El is kezdtek mindjárt egy olyan kultúrát, ami szép jö­vedelmet ígér néhány év múlva. Tíz hold spárga te­lepítésüket az idén 15 hold­dal akarják kiegészíteni. Nagy remenyekkel kezdik a rétek, legelők javítását, hi6z az állattenyésztés alapjait ez jelenti számukra. Az elmúlt héten tartották a zárszámadást Ásotthal­mon. Az eddigi legjobbat. Igaz, hogy a jól menő szö­vetkezetekben többet fizet­nek, de a tagok elégedettek. Jövedelmük másik fele a háztájiból származik. A ház körüli állattartás itt nagyon fejlett — a takarmányt a közösben végzett munka ad­ja hozzá — az új felvásárlási árak is ennek az agazatnak kedveznek. Minden tavasz az élet új­rakezdése volt eddig Ásott­halmon. Az idei lesz az első. amely a tavalyi haszonnal a tartalékban biztató folyta­tása lehet az eddigi legsike­resebb esztendőnek. Horváth Dezső • i i i i 11 i i • i i 11 i 11 i i i i i i i 11 i i 11 i • 11 i 11 i • i i • i filmjei • a hét filmjei • a hét II I I I I I I I I I I I II I II i I I II I I II I I I I I I I I I I I i I I I I Krebsz, az isten Krebsz ötven felé járó kö­vérkés öregúr, ujjnyi vas­tag szemüveggel, kacsázó léptekkel és teljesen ko­pasz fejjel. Amikor megje­lenik — egy Balaton-parti mező mellig érő gazában tűnik fel — cipekedve, na­gyon szerencsétlennek, ügye­fogyottnak látszik. Nem ilyennek képzeltük az Iste­neket. De Krebsz mégiscsak isten: 30 fiatal nő mondja ezt róla. Krebsz ugyanis a Nyeremény és Mutatvány­ügyi Intézmény munkatársa, s mint ilyen, két társával, Gedeivel és Rotterrel nagy­szabású szépségversenyt szervez Balatonszutykoson. A verseny fő díja egy két­órás színes film főszerepe; csoda-e, ha a rendezvényre tolonganak a nők, a legfia­talabbaktól a harmincéves szépségekig. S ez a sok bu­tuska nő mind azt hiszi, ebben a versenyben a győ­zelem, a nagy film fősze­repe, egyáltalán minden, Krebsztől függ. Ügy tűnik, ar. alapötlet találó. Nyaranként tele va­gyunk mindenféle kis- és nagybetűs rendezvénnyeL szépségversennyel. Jól is­merjük a figurákat, akik ezekre a rendezvényekre ka­paszkodva sütögetik a ma­guk aprócska pecsenyéjét. Tudjuk azt Is. gyakran bü­rokratikus az irányítás; meg se lepődünk, amikor példá­ul kiderül, hogy a fő­díj nem kétórás nagyfilm, hanem mindössze egy né­hány perces reklámfilm fő­szerepe. Szín játszót ervek, W70 A gyermekszínpadok, a di­ákszínpadok. a falusi szín­játszók gondjaival foglalko­zott legutóbbi ülésén a Csongrád megyei és Szeged városi Népművelési Tanács­adó színjátszó szakbizottsága. A bizottság tagjai megállapí­tották. hogy a módszertani levelek közreadásán kívül to­vábbra is szükség van gya­korlati segítségnyújtásra 16. Ennek megfelelően bemuta­tósorozat indul Szegeden, a tanácsadó Deák Ferenc utcai klubjának színpadán. Első­ként a gyermekszínjátszás kérdéseit vitatják meg. maid a dtálazínpadok működéséről rendeznek konzultációt, a későbbiekben pedig a jelzé­s«s játékmódról, majd egv klemelkedő csoport munká­iéról esik szó az egymást követő előadások kapcsán. Ugyancsak a színjátszó szakbizottság ülésén hangzott el az a bejelentés, hogy 1970­ben megtartják a makói Iro­dalmi színpadi napokat, amely rendezvényen termé­szetesen a szegedi csoportok is képviseltetik magukat. Még egy ide vonatkozó új­donság: több összeállítás Je­lenik meg az irodalmi szín­padok részére. A Népműve­lési Tanácsadó gondozásában kiadásra kerülő füzetek ora­tórlkus műsorokat, valamint a Lenin-centenáriumnak tisz­telgő. jól előadható irodalmi műveket fognak tartalmazni. Ám ez az új magyar film nem ezt, pontosabban nem­csak és talán nem is első­sorban ezt figurázza ki. Krebsz, a főhős például nem él vissza irigylésre­méltóan kedvező helyzeté­vel; amikor egy este lefe­küdni készülvén egy fiatal, pucér nőt talál az ágyá­ban, megzavarodva kiuta­sítja. Krebsz végig meg­marad annak, aki az első pillanatban volt. ügvbuzgó és kötelességtudó embernek, aki hisz — egyedül hisz — a Rendezvényben. A film középpontjában az 6 alakja, az ő szomorú figurája és keserű sorsa áll. Rényi Ta­más, a rendező Kállai Fe­rencet kérte fel ennek a szerepnek az eljátszására, s amit Kállai nyújt, Igazi szí­nészi telitalálat; mindent felülmúl a fiatal lányok szépségét, a pikáns fordula­tokat. még az Itt-ott jelent­kező szatírát is. Es sok mindent feledlet. Nem az a baj, hogy műfa­jilag tarka ez a film, hogy a hangulatok gyors egymás­utánban váltják egymást, hogy a vidámság keveredik benne a szomorúsággal és a keserűséggel; ilyet már lát­tunk. Az a baj, hogy nem eléggé koncentrált a film, tartalmát tekintve nem elég­gé tömör. Széteső és ezért nem eléggé hatásos, nem eléggé feszült. A végén már egy kicsit unalmassá is vá­lik az egész, pedig akkor jön még a java: a szépség­verseny, a bikinis felvonu­lás. De akármilyen dekora­tív is ez, nincs háttere, s ezért tulajdonképpen érdek­telen. A sok szereplő közül ki­emelkedik Garas Dezső Ge­deije és Iglódi István Rot­tere. A lányok mind'nagyon szépek. 0. U A modern alkotásokat oly lázasan követelő egyetemi és főiskolai ifjúság nem töltöt­te meg zsúfolásig az előadó­termet a Szegedi Nemzeti Színház szerda esti stúdió­előadásán, amit a tanárkép­ző főiskolán rendeztek. Igaz, csaknem zártkörű jelleggel szervezték, előzetes propa­ganda nélkül. De lehetetlen, hogy a fiatalok között ne terjedhetett volna el a híre Paál István rendező és a közreműködő két színész. Kovács János és Végvári Tamás vállalkozásának. A fiatalok által állítólag pre­ferált legújabb drámairoda­lom érdekes alkotásáról, Harold Pintér Az étellift cí­mű egyfelvonásosáról mond­tak le az önhibájukból tá­volmaradók, amit pedig iga­zán jó előadásban láthattak volna. A művészek nem vol­tak restek két egymásutáni előadást vállalni — a közön­séget netán az riasztotta, hogy nem volt belépődíj? Harold Pintért, a szerzőt, az angol abszurdok körébe szokás besorolni, , nevét Beckett és Ionesco nevével együtt emlegetik. Az étellif­tet látva főként az előbbi jut eszünkbe, mert a darab óhatatlanul felidézi ben­nünk a Godot. Nem lénye­gileg, mert ebben nincs meg a Godotra várva feszültsé­ge, érdekességéhez nem pá­rosul érzelmi erő. Nyilván a két író kora, érettsége ját­szik ebben szerepet, hiszen Pintér Becketthez képest fiatal, most 40 éves, s a da­rabot korábban írta. Pintér két. tulajdonkép­pen szánalmas, kissé ne­vetséges nyomorultja, a da­rab szereplői, nem kerülnek közel hozzánk. De figurá­juk és a darab szituáció­ja — cselekményről Itt sem beszélhetünk — éppúgy kér­dez, mint a Godot. Kérdezi, faggatja a nézőt az abszurd dráma immár megszokott agresszivitásával, s ha ál­lásfoglalásra nem, de leg­alább fejtörésre sikerül rá­kényszerítenie. Akinek bá­torsága van nozza, eijatszuat az áttételekkel, s a darab ürügyén válaszolgathat saját élete kérdéseire, fogalmaz­gaíhatja elvi állásfoglalása­it, eldöntheti hovatartozá­sát. Abszurdnak tűnhet — a szó köznapi értelmében — az utóbbi kijelentés. Mit le­het hovatartozás eldöntésé­ről beszélni két olyan nyo­morult összecsapását szemlél­ve, akik számára a „meló" hosszú évek óta azt jelenti, hogy általuk nem ís is­mert embereket silány bé­rért, egy rejtélyes hatalom önként vállalt utasítására megölnek? S végül, szintén rejtélyes okok folytán, az „elmélkedő" típus, a gyen­gébb, a lázadó — a másik, a „cselekvő", az önzőbb, a primitívebb pisztolyvégére kerül. Hová lehet itt kap­csolódni ? Közvetlen módon természetesen, sehová. . Az abszurd dráma játékszabá­lyait átvéve azonban lehet. S ezért jó, hogy a színház művészei vállalkoztak az előadásra: korunk színházá­nak kicsi, de érdekes ré­zsecskéje ez Is. Fegyvergya­korlatnak is hasznos, mű­vészek és közönség részére egyaránt. A színészi munkát nehéz megítélni, hiszen a darab nagyon is tág ajtót nyit a szubjektív értelmezésnek. Az biztos, hogy Kovács Já­nos és Végvári Tamás jó produkciót nyújtottak, jó rendezésben. De talán lehe­tett volna saját körén belül kevésbé végletes a két figu­ra, Kovácsé kevésbé ke­mény, zsarnoki; Végvárié ke­vésbé gyenge és szenvedő Közös kiszolgáltatottságuk, undorítóan azonos becste­lenségük és nyomorult vol­tuk pregnásabban fejeződött volna ki, feltehetően na­gyobb összhangban az író szándékaival is. Csontos Magda ígéret: Töbfe és ;obb cigaretta Idén tovább nő a kereslet, varhatóan iámét több ciga­retta fogy majd. Legalábbis a magyar dohányipar — amely különben évről évre igen pontosan méri fel u várható igényeket — ezt jó­solja 1970-re. Az elmúlt évi csaknem 21 milliárddal szemben várhatóan 21,3 mil­liárdnyi cigarettát vásárol­nak a trafikokban, üzletek­ben. A filteres cigaretták ara­nya tovább javul és idén el­éri a 36 százalékot. Ennek megfelelően némileg módo­sul majd a legnépszerűbb cigaretták sorrendje. A magyar dohányipar az elmúlt évben hat filter-ciga­rettagyártó gépet vágárolt az NSZK-ban; ezeket a beren­dezéseket az Egri Dohány­gyárban már munkába állí­tották. Az új berendezések lehetővé teszik, hogy — ha szerény mértékben is —, de tovább növeljék a választé­kot. A Budapesti Nemzet­közi Vásárra új füstszűrős cigarettát hoznak kl, erősebb és viszonylag olcsóbb fajtát. A magyar dohányipar igye­kezik a cigaretták minősé, gét javítani. Az Egri Do­hánygyárban 17 millió forin­tos költséggel az év végéig befejezik az előkészítő üzem korszerűsítését; ebben a léte­sítményben modern külföldi és hazai gépsorokkal távolít­ják el a bálákban érkező do­hányból a „flnánclábat", a kocsányt és a szórt. Az Egri Dohánygyár teljes rekonst­rukciójára az év végéig 90 millió forintot fordítanak. Megjelent az új Tiszatáj Megjelent a Tiszatój feb­ruári száma. A folyóirat új főszerkesztője: dr. Havasi Zoltán, a Szegedi József At­tila Tudományegyetem Köz­ponti Könyvtárának igazga­tója. Az idei második számot Pattantyús László Riadólánc című elbeszélése nyitja. Lő­di Ferenc, Sáfáry László és Veress Miklós verseiből ösz­szeállftást közöl a lap. Eb­ben a roVatban olvashatjuk Akácz László hosszabb el­beszélését és Szepesi Attila verseit, valamint Petri Fe­renc, Apáti Miklós, Zelei Miklós, Kalász Márton. Bá­lint Tibor és Polner Zoltán művelt. Gazdag anyaggal emléke­zik a folyóirat a felszabadu­lás 25. évfordulójára. Folyta, tódik a két népszerű sorozat, Péter László felszabadulási naptára és Liebmann Béla Krónika — képekben című összeállítása. Tombácz Imre a 25. év előtti napokra em­lékezik, Sz Lukács Imre pe­dig Forradalmárok születnek című interjújának második részét közli. Itt jelent meg Rofbart László írása Is. A Hazai Tükörben Papp Zoltán írását olvashatjuk, a Művészet rovat Művészek a Tisza-partján cimű sorozatá­ban ezúttal Tóth Sándor szegedi szobrászt mutatja be. Megemlékezik az új szóm Lipták Pál és Tápot Antal kiállításóról. A most is tartalmas iroda­lomtörténeti cikkekből kivá­lik Szabolcsi Gábor eredeti anyagú tanulmánya a szege­di parasztnovellákról és He­gedűs András írása Váci Mi­hályról. Az új számot gazdag kriti­kai szemle egészíti ki. A sütőipar gondjai A sütőipari egységek 70 százaléka jelenleg a kisüze­mek kategróiáiához sorolha­tó, s az ipar összes üzemei­nek több mint fele a tömeg­termelés legalacsonyabb mértékét sem éri el — álla­pította meg az országos sü­tőipari szakmai tanács csü­törtöki ülése. A szakemberek szerint a teljesen megtelelő ellátáshoz a termelő kapaci­tás 20 százaléka hiányzik. Nehezíti a helyzetet, hogy a sütőipar fejlesztésére 1968­ban hozott kormányhatáro­zat 1969-re előirányzott programja nem valósult meg. A határozat szerint 1970 vé­géig országosan napi 1160 tonnóvnl kellene bővíteni az ipar teljesítményét. Gondot okoz, hogy tavaly — főkép­pen építőipari kapacitás — és cementhiány miHtt — a tényleges fejlesztés 20—30 százalékkal elmaradt az elő­irányzattól. Szeged szobrai Gyűrt lakk, sok színben Üj termékkel, divatos gyűrt lakk-kai bővítette választé­kát a Pécsi Bőrgyár. Ilyen anyagot eddig csak külföld­ről szerezhetett be a feldol­gozó ipar. A múlt évi sikeres kísérletek után most meg­kezdték a sorozatgyártást. A sima lakkból készült ci­pő, táska és egyéb ruházati cikk hordás közben elég ha. mar megtörik, csúnya lesz. A gyűrt lakknál ez nem kö­vetkezik be. A Pécsi Bőrgyár üzemi kiállításon mutatja be a húszféle színárnyalatban, igen jó minőségben előállí­tott új termékét, amelyből már az első negyedévben több ezer négyzetmétert ké­szít belföldre és exportra. Séavári Endre (1913—1944) (167.) A József Attila Tu­dományegyetem Ság vári Endre Gyakorló Gimnáziu­mában látható az intézet névadójának szobra. A port­ré készítője: Vasas Károly. PÉNTEK, 1970. FEBRUÁR 9. DÉLMA6YAR0RSIÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom