Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

Szegeden a legendás páncélvonat Puskaropogás közepette tegnap, kedden reggel 8 óra 40 perckor begördült a sze­gedi nagyállomásra a Ta­nácsköztársaság legendás 12­es páncélvonatának korhű mása, amely közel egy éve járja az országot. A mozgó múzeum tiszte­letére a város úttörőinek több száz főnyi csoportja so­rakozott fel. Jelen volt a páncélvonat érkezésénél Szö­gi Béla, a KISZ 'Csongrád megyei bizottságának első titkára. Joó Ferenc a bizott­ság titkára, Hevér László, a KISZ Szeged városi bizottsá­gának titkára, Gazdik Gyula városi úttörőtitkár, valamint Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bi­zottságának titkára. A korhű fegyverekkel fel­szerelt vasúti jármű előtt Komócsin Antal, a munkás­mozgalom régi harcosa, a Tanácsköztársaság küzdel­meinek részese mondott be­szédet, majd Kővári János őrnagy, a szerelvény parancs­noka köszöntötte a pajtáso­kat és ismertette velük a 12-es páncélvonat történetét, a vele kapcsolatos harci ese­ményeket. A rövid ünnepség után Szeged úttörői számára megnyílt a mozgó múzeum. Az egy nyitott kocsiból és három zárt vagonból átló szerelvény a Tanácsköztár­saság idején használt fegy­vereket, a vöröskatonák csa­táinak fotódokumentumait és az ötven év előtti harcosok mai utódainak, a Néphad­sereg katonáinak felszerelé­seit mutatja be. A 12-es páncélvonat má­sa holnap, csütörtökön reg­gel indul tovább a szegedi járás községeibe, majd feb­ruár 11-én. szerdán Békés megyében folytatja útját. A tervek szerint kétéves út után 1971. március 21-én ér­kezik vissza kiinduló állo­mására. Miskolfcra, ahonnan 1969. márciusában ünnepé­lyes keretek között indult el, hogy bejárja Magyarorszá­got. A mozgó múzeum —, amely időközben „eljátszot­ta" a Legenda a páncélvo­natról című tévéfilm' címsze­repét — igen sok látogatót fogad: napi átlagban 1500 érdeklődő keresi fel, de volt már olyan nap is, amikor több mint 8000 néző tekintet­te meg. A kocsidén a vöröskatonák ruhájába öltözött honvédek teljesítenek szolgálatot. Egyenruhájukat egyébként itt varrták Szegeden: a Had­történeti Múzeumban őrzött minták alapján a Férfi és Női Divatszabó Vállalat Klauzál téri egyenruha rész­lege társadalmi munkában készítette el őket. Szovjet automaták kiállítása A Szovjetunióban széles körben elterjedt kereskedel­mi automaták közül mutat­nak be néhányat a február 19-ig tartó kiállításon a MÜÁRT Rudas László utcai kiállítási termében. A Raz­noexport szovjet külkereske­delmi egyesülés főként élel­miszer-, ital- és ételárusító automatákat, a Novoexport külkereskedelmi egyesülés pedig pénzszámláié, osztályo­zó. jegyváltó és blokk-kiadó automatákat küldött a ki­állításra. Az automaták for­ró húslevest, meleg virslit, hűtött sört, forró teát vagy kávét, illetve gyümölcslevet, szörpöt adagolnak. Bemutat­tak cigarettát és gyufát, cu­korkát. palackos tejet, illetve kakaót'árusító automatákat is. Minthogy ezek a beren­dezések amellett, hogy gyor­sabbá teszik a kiszolgálást, a vásárlást nem kötik a nyitvatartási időhöz, a bel­kereskedelem szakértőinek véleménye szerint a íiövek­vő idegenforgalom is sür­geti, hogy a Balaton mellett is alkalmazzanak ilyen ke­reskedelmi módszereket. Diákok parlamentje Különös „ülésszakok" kezdődnek ezekben a napokban a középisko­lák és a szakmunkás­képző intézetek tanulói­nak részvételével: feb­ruár 2. és 28. között ren­dezik meg a néhány éye megismétlődő diákpar­lamenteket. Ahogy a korábbi esz­tendőkben, úgy most is bőven lesz tárgyalniva­lójuk a húszon inneniek­nek. Szó esik majd köz­tük a közelgő negyed­százados ünnepről, is­kolájuk munkájáról, s feladatuk lesz megvá­lasztani azokat a fiata­lokat, akiket képvise­lőikként — a városi, me­gyei parlamentekbe kül­denek el. Ami az iskolai mun­kát illeti, e témával kapcsolatban főként a demokratizmus — tan­termekben, oktatóműhe­lyekben is fontos — kérdését tárgyalják majd a beszámolók, s elemzik azok a fiatalok, akik interpellációra je­lentkeznek. Az iskolai élet demokratizmusa ugyanis a legfőbb meg­beszélnivaló manapság, ahogy a felnőttek vilá­gában, úgy a középisko­lások, szakmunkástanu­lók körében is e téma kapcsán hangzanak el a legszenvedélyesebb vé­lemények. Milyen az iskolai lég­kör? Munkára serken­tő-e a címeres kapukon belüli hangulat? Ilyen kérdésekre keresik majd a választ a diákság ün­neplőruhás képviselői, akiknek felvetéseire — akárcsak a Duna-parti Parlamentben — min­denütt kőtelező a vá­lasz. Sajátos jelleget ad a diákparlamenteknek az a körülmény is, . hogy rajtuk nemcsak az ifjú­sági szövetség tagjainak, de a KISZ-en kívüliek­nek képviselői is teljes joggal részt vesznek. Meghívásuk szép jele a fő vitatémaként meg­jelölt demokratizmus­nak. Szeged diáksága, szá­mára más újdonsággal is szolgálnak az idei diáktanácskozások: az elmúlt évektől eltérően ugyanis most nem a nagyobb területi egy­séget összefogó megyei, hanem — első ízben — a városi diákparlament­be is megválasztják kül­döttéiket. Szeged város első di­ákparlamentfére 1970. március 5-én, csütörtö­kön az Ifjúsági Ház nagytermében kerül sor. A megyei diákparla­mentet egy héttel ké­sőbb, március 12-én, csütörtökön rendezik meg, majd — áprilisban — összehívják az orszá­gos tanácskozást is, amelynek színhelye ter­mészetesen Budapest. A. L. egkezdödött Akadémia közgyűlésé * Átadták az aranyérmet és a díjakat Válaszol az illetékes A Magyar Tudományos Akadémia idei — sorrendben 130. — évi közgyűlése kedden megkezdte tanácskozását az Akadémia dísztermében. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a kormány elnökhelyettese. Aczél György, az MSZMP Központi- Bizottságának titkára és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Simon Ferenccel, Sinoer Dé­nessel. Sztanó Tamással és Szepesvári Pállal megosztva; Gyarmati István, a fizikai tudományok doktora, az Ag­rártudományi Egyetem pro­fesszora; dr. Székely György, ^a biológiai tudományok kan­didátusa. a Pécsi Orvostu­Rusznyák István elnöki adásával fejeződött be a köz- dományi Egyetem anatómiai megnyitójában rámutatott, hogy az Akadémia közgyű­gyűlés nyilvános ülése. intézetének docense. Az 1970. évi akadémiai A díj 8000 forintos máso­lásé fontos társadalmi, tör- aranyérmet a Magyar Tudo- dik fokozatát kapta ' Hahn ténelmi és politikai psemé­nyek időszakában ül össze. A felszabadulás 25. évíor­mányos Akadémia elnöksége István kandidátus, egyetemi Szabó Imre akadémikusnak, tanár. Gunda Béla, a törté­a Magyar Tudományos Aka- neti tudományok doktora szükségessé tette az Aka­démia szervezeti reformját. Ezután Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia főtitkára ter­dufójanak éveben vagyunk, démia' Állam- és Jogtudo- egyetemi tanár. Nagy Sán­a tudomány eleteben oly je- many. Inlézete ieazgatójá- aor, a neveléstudományok lentos Lenin-centenárium nak az Akadérrua főtitkár- dokidra, egyetemi tanár. Ma­eseményei foglalkoztatnak holyettesének adományozta kai Endre, a matematikai tu­bennunket — mondotta. - A tudomanyos ^ a tudomány dományok doktora, a Mate­tudománypolitikai irányelvek területén véRzett közéleti, 'matikai Kutató Intézet tu­eredmenyes vegreha^tasa politikaj és szervez6 mun_ dományos főmunkatársa. kásságának elismeréséül. Az Kapuy Ede. az elméleti fizi­aranyérmet Rusznyák Ist- kai kutatócsoport tudomá­ván nyújtotta át. nyos főmunkatársa. Barta ie„tette elő az elnökség be- Az elnökség kiemelkedő Lajos, az orvostudományok jesztette elö az elnokseg be tudornánvos munkássága el- doktora, a Semmelweis Or­szamoiojat. f6titká_ ismeréseként a következő vostudományi Egyetem I. Vázolta azt a Levedszáza kutatókat részesítette aka- gyermekklinikájának docen­vázolta azt a negyedszáza démjai díiban. Adám Antal. a múszaki dos fejlodest, melyet az Aka- forintos első tudományok kandidátusa, az demia eler behatóan ele- A diy íz ezer ;o into. o Geofizikai Kuta­mezte a tudománypolitikái JOKozawi Kapta "" „hna-atőriiimánáb- tuHn. irányelvek ielentő«égét és a mel- a tortenettudomanyok to Laboratóriumának tudo­, , . „ ' f kandidátusa a Történettu- mányos osztályvezetője, to­beloluk adodo feladatokat kanmdatus^a Torttevetra kollektíva: Bodó majd az Akadémia szervezeti aomanyi iniezet tudományos műszaki turinmá­kérdéseivel foglalkozott főmunkatarsa; a Kozponti Zalan a műszaki tudoma­Ahes 7 á mrű ó utándr Aj- Fizikai Kutató Intézet egyik nyok doktora, a műszaki fi­ta Wklóí I Politikai' B- kutatócsoportja, Kroó Nor- rikai kutató intézet tudoma­tai Miklós, a Politikai Bi- > J tudománvok nyos tanácsadója és munka­zottság póttagja, a kormány f a I zlKdI , társai Rösner Béla Sebes­elnökhelyettese szólalt fel. Öoktora tudományos cso- társai. Romer Bcla Sebes T.lmimu, Ko-znon- portvezető. Bata Lajos kan- tyen 1">or uaiaz„ János, Tolmacsolta a part Kozpon- £ vi . j t do- valamint Vápi Ferenc kan­b Bizottsága es a kormány es ^™ekovách didátus. a Marx Károly Köz­SSlSdirSS elölí A«d kandidátus! a Sem- gazdaságtudományi Egyetem iontos keiclest emelt Ki eioi- Orvostudományi professzora' es munkatarsai, jaroban azt. hogy a tudo- ™ ^ kíséHe j kutató la- Csáki Csaba, Varga László, manvpölitikai hatarozat veg- S^uiXakdocense Be- Makó Eresé bet. Csizmadia rehaitásában a Part és a a ké- Ernő. Fekete Ferenc. Kvlzo­miaftudoLCok doktora a <»- Sínrfor Széna,, László számít az Akadémia mun- miai tudományok doktora a káiára maid az Akadémia Magyar Vegyipari Egyesülés Ezenkívül tizenkét kutatót reformiának szükségességét Mérnöki Irodajanak foosz- 3000—5000 forintos elnöki taglalta ' tálvvezetőie. munkatársaival, jutalomban részesítettek. Az akadémiai aranyérem Almási Gedeonnal. Farkas Délután a tudományos osz­ét> az akadémiai díjak át- Margittal, Pállal Ivánnal, tályok ülései kezdődtek meg. Január 14-i számunkban megjelent „Jót vagy semmit" cimü cikkünkre válaszolt a Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat osztály­vezetője, Bölönyi Imre. Csányi Ferenc (Madách utca 9 b) olvasónk a gáz szenyezettségére panaszko­dott és leírta. hogy NDK gyártmányú konvektorának és hősugái-zójának a főcsap előtt levő szita szövete gyak­ran eltömődik a szennyező­déstől. A gázgyártó vállalat válaszlevelében leírja, hogy az általuk előállított városi gáz a 10.984. sz. Magyar Szabvány előírásainak meg­felelő. vagyis a szabványban engedélyezett szennyeződés­nél többet nem tartalmaz. Az valóban előfordulhat viszont — írják —, hogy az acél­vezetékekben keletkezett rozsdapor a gázkészülékek főcsapjai elé beépített szűrőt eltömíti. Ezeknek a szűrők­nek azonban éppen az a sze­repük. hogv megakadályoz­zák, hogy a rozsdapor a csaprendszerbe bejusson, mert ott különféle károso­dást okozhat. A szűrőbetét eltömődése nem szegedi spe­cialitás, hanem ez minden­hol előfordul, más városok­ban is. Tudomaunk szerint — írják — a Szeged város területén összesen üzemelte­tett 15 737 darab gázfűtő­készülék számához viszonyít­va az ilyen panaszok szá­ma nem sok. Ha magánfo­gyasztóknál történik, akkor a Szegedi Építőipari Ktsz-hez kell a hibát bejelenteni, a vállalati készülékeket to­vábbra is a DÉGÁZ javít­ja. a lehetőségekhez képest rövid időn belül. Kovács Antal (Dugonics utcai) lakos panaszával kap­csolatban gáznyomás-méré­seket végzett a vállalat csúcsfogyasztási időkben a Dugonics utcában, az elosz­tóhálózaton és megállapítot­ták, hogy az előírt gáznyo­más minden alkalommal megvolt. Megtörténhet, hogy a panaszosnál helyi hiba (mint például csatlakozó­dugulás, vagy a gázmérő­óra hibája) okozta a nem megfelelő gázellátást. Az í ilyen hibák bejelentésére vállalatunk szerelői kimen­nek. i „Mindennapi bosszúsága­i ink" című január 21-én meg­j jelent cikkünkre a követ­kező választ kaptuk a DÉ­GAZ-tói: Hajász Bertalan (Szappanos utca 3. sz.) pana­szosunk leveléből és az en­nek alapján irt cikkböi nem tűnik ki, hogy a mulasz­tást nem a Dél-alföldi Gáz­gyártó és Szolgáltató Válla­lat, hanem a gázesőfekte­tést végző Szegedi Építőipari Ktsz "követte el. A Szap­panos utcában ugyanis a gázvezeték lefektetését ők végezték, a földmunkával együtt. A vezeték építésekor, mivel az közvetlen a régi öntöttvas gázvezeték mellé került, fel kellett volna da­colni a régi vezetéket, s mert ezt nem tették, az több helyen megsüllyedt, s emi­att valóban dugulások kelet­keztek. Vagyis ezek a hibák a szakszerűtlen gázvezeték­fektetési munkákból kelet­keztek. Hajász Bertalannak az űj gázvezeték üzembe­helyezéséig — még a kará­csonyi ünnepek előtt — egy darab pb-palackot biztosítot­tak a gázvezeték üzernbe­helyezéséig. Közöljük meg, hogy a Szappanos utca 3. számú ház gázcsatlakozó ve­zetékét az űj vezetékre még annak üzenibehelyezése előtt ráktyjük. Fzt Hajász Berta­lannak már korábban meg­írtuk. Szeged szobrai Juhász Gvula (1883—1937) (165.) Szeged nagy költőjének kedvelt tartózkodási he­lyén, a Tisza Szálló éttermében helyeztél: el azt a rézdom­borilást, amely a tragikus sorsú poéta arcképét mutatja. A portré készítője: Tóth Sándor szobrászművész. SZERDA, 1970. FEBRUÁR 4. DELMAGYARQRSIAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom