Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

1 Koszigin-üzenet Közel-Kelet kérdésében Ax izraen agressxió fokozódása aúiyos veszély • Washington (AP, UPI) Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kedden kö­zölte: Nixon elnök a wa­shingtoni szovjet nagykövet­ség útján üzenetet kapott Koszigin szovjet miniszter­elnöktől a közel-keleíi hely­zetre vonatkozóan. Ziegler nem volt hajlandó részletek­be bocsátkozni, de elmondot­ta: az üzenet lényegében megegyezik a Wilson brit miniszterelnökhöz és Pom­pidou francia elnökhöz el­juttatott szovjet állásfogla­lással. Tájékozott körök szerint a szovjet kormány az üzene­tekben felhívta a figyelmet arra a súlyos veszélyre, ame­lyet az izraeli agressziós cselekmények fokozódása je­jent, és felszólította a New York-i nagyköveti megbe­szélések másik három rész­Jaltai évforduló A mint közeledünk a Győzelem Napja, május 9-e felé, úgy szaparodnak itthon ls, a világban is a negyed­százados évfordulók. Jaltában, a krími félszigeten éppen 25 évvel ezelőtt, 1945. február 4-e és 12-e között zajlott le a nagy háború egyik legfontosabb diplomáciai eseménye. Az antifasiszta koalíció vezető személyiségei: Sztálin, Roosevelt és Churchill találkoztak egymással. Míg az előző, 1943. november 28-1 teheráni találkozójuk első­sorban a fegyveres harc további kibontakoztatásával foglal­kozott, Jaltában már a háború utáni rendezés problémái vetődtek fel. A krónikaírók megállapítása szerint ez a vál­tozás a vitákban ls tükröződött. Teheránban az ellentétek főként a szovjet és brit nézetek között mutatkoztak meg, Jaltában mindenekelőtt a szovjet és az amerikai kormány­fő vitatkozott. Nyilvánvalóan megmutatkoztak már azok a konfliktusok, amelyek a háború befejezése után nem sok­kal, a hidegháború kezdetével nyíltan ls kirobbantak. Milyen határozatokat hoztak Jaltában? A tanácskozás jegyzőkönyve tizennégy fejezetet tartalmaz. Kimondta egy világszervezet, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozásának szükségességét, amelyet 1945. április 25-én San Francisco-ban meg ls alapítottak. Külön hangsúlyozták i a nagyhatalmak egyetértésének elvét, ami később a Bizton- ' sági Tanács kereteiben realizálódott Nyilatkozatot fogadtak el Jaltában a felszabadított Európáról, amely kimondta, hogy a 'nagyhatalmak együt­tes politikát folytanak, a nácizmus következményeinek fel­számolása érdekében. Altalános megegyezésre jutottak Né­metország megszállása, s katonai övezetekre való felosztása tekintetében, de ezzel kapcsolatban a részletes megállapo­dás csak később, a potsdami csúcstalálkozón született meg. Fontos momentuma volt Jaltának, hogy a Szovjetunió kötelezettséget vállalt: három hónappal az európai győze­lem után bekapcsolódik a fasiszta Japán elleni harcba. Ennek! a Szovjetunió eleget is tett: mint ismeretes, 1945. augusztus 9-én hadat üzent Tokiónak. S mivel a kulissza­titkokat ma már nagyjából-egészéből ismerjük, ez a kö­zelgő dátum sarkallta az amerikai imperializmust arra, hogy a Japán-ellenes háborút végleg eldöntő szovjet belé­pésnek szinte az előestéjén sietve felhasználja atombom­báit. A dolog természeténél fogva Jaltában számos komp­romisszum született, kétségtelen azonban, hogy abban a légkörben még az Egyesült Államok és Anglia szívükben másként érző politikusai sem tudtak kitérni a világos ál­lásfoglalás, a megfelelő kötelezettségvállalás elől. Megint más kérdés, hogy a papírra rögzített jegyzőkönyvből mi valósulhatott meg. Ebből a szempontból Jaltában az anti­fasiszta ügy aratott sikert és ennek fő részese a szovjet po­litika volt. R. E. vevőjét: érvényesítsék be­folyásukat Tel Avivban az agresszió haladéktalan meg­szüntetése érdekében. Az üzenet ugyanakkor ismétel­ten aláhúzza a diplomáciai megoldás szükségességét. Ziegler kijelentette: a Fe­hér Ház és az amerikai kül­ügyminisztérium „gondosan tanulmányozza a szovjet ál­lásfoglalást". • Kairó (AFP, Reuter) Az EAK hadseregének szóvivője közölte, hogy egyiptomi repülőgépek ked­den délelőtt — az egymást követő harmadik napon — Izraeli állásokat bombáztak a Szuezi-csatorna keleti part­ján. Egy órával az egyiptomi támadás után izraeli repülő­gépek támadtak egyiptomi célpontokat a Szuezi-csator­na mindkét végén. Támadá­suk 90 percen át tartott. Kairóban időközben beje­lentették, hogy kedden haj­nalban egy századnyi erős­ségű egyiptomi különítmény El Tor térségében átkelt a Szuezi-csatornán. Rakétákkal telitalálatokat értek el kato­nai létesítményeken és El Tor város északi övezetében. A különítmény veszteség nélkül tért vissza támasz­pontjára. A kommandótáma­dás hírét az izraeli hadsereg szóvivője tagadta. Gromiko-Bahr megbeszélés • Moszkva (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr nyugatnémet államtit­kár kedden újból megbeszé­lést tartott az erőszakról való lemondás ügyében. A három és fél órás tár­gyalásra a szovjet külügy­minisztériumban került sor. LENIN­CENTE­NÁRIUM • Gyurkó László: Viszony „Óvatos lassúság és pozitív óhaj «f A fasiszta agresszorok legyőzése óta eltelt negyedszázad alatt a világban végbement alapve­tő változások, a szocialista közösség keletkezése és erő­södése, a béke és a demok­rácia erőinek izmosodása olyan tényezőket jelent, amelynek alapján megálla­pítható: vannak reális lehe­tőségek, hogy kiküszöböljük a háborút, s minden állam biztonságban élhessen. Ugyanakkor az imperialis­ta reakció továbbra is szö­vögeti agresszív tervelt. Európában például termo­nukeláris rakétákat tárolnak. Az amerikai Pentagon és szövetségesei a NATO fennál­lása óta már több mint ezer milliárd dollárt fordítottak katonai célokra és a NATO raktáraiban több mint 7 ezer nukleáris robbanó töltetet halmoztak fel, milliós had­seregeket tartanak fenn , Nyugat-Európában. Ezek a tények bizonyítják, mennyi­re sürgőssé és fontossá vált eíty hatékonv európai bizton­sági rendszer létrehozása. A szocialista országok kezdeményezte összeurópai konferencia megtartása ellen akcióba léotek az „atlnn­tista" körök, amelyek az ulóbbi Időben mind gyak­rabban szólítanak fel ..óva­tos lassúságra" a biztonsági értekezlet összehívását Ille­tően. A NATO vezetői — elsősorban Washington — meg szeretnék változtatni a javasolt biztonsági konferen­cia alapvető, általános érde­kű jellegét. A szocialista országok és a NATO-országok képvise­lőinek múlt év második fe­lében és ez év elején létre­jött kétoldalú találkozóin azonban sok nyugat-európai állam részéről nyilvánult meg olyan óhaj, hogy meg­találják az összeurópai együttműködés útját politi­kai téren is. Mint ismeretes, a finn kormány vállalta az össz­európai konferencia házi­gazdájának szerepét es Kar­jalainen finn külügyminisz­ter kedden közölte, hogy Helsinki, mint az értekezlet színhelye pozitív, fogadtatás­ban részesült. Nyilatkozatá­nak részleteiből kiderül, hogy suomi kormánya 35 or­szágnak írt levelet ebben az ügyben, s eddig mindössze négy ország (Görögország, Törökország. Málta és Albá­nia) nem válaszolt. Igaz, az USA — amely szintén a címzettek között volt — sem írásban küldte el válaszát, ám „szóbelileg" válaszolt. Hogy mit, art nem tették közzé, Knrj.ilsinen szerint azonban Washington szóbeli válasza „nem negatív". A francia és az olasz kormány még nem adott végleges vá­laszt. de első reakciója a finn érdeklődésre pozitív volt M. T. japán aláírta # Tokói (Reuter) Japán kedden aláírta az atomsorompó-szerződést. Kormánya nevében Toru Nakagava moszkvai nagykö­vet írta alá az okmányt. Hírügynökségek megálla­pítják, hogy az atomsorompó­szerződés aláírásáról szüle­tett tokiói döntés nyitva hagyja a megállapodás ra­tifikálásának kérdését. Július 4-én éjjel Lenin a Pravdá­ban dolgozott. Fél órával az után, hogy el­ment, hadapród-iskolások szállták meg a szerkesztőséget, a lapot elkobozták, a nyomdát lefoglalták. Lenin a sógorától, ahol addig lakott, illegális lakásba költö­zött. Ugyanaznap éjjel a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságában elterjedt a hír: az újságok másnap reggel dokumentumo­kat tesznek közzé, annak bizonyítására, hogy Lenin német ügynök. Maga a Vég­rehajtó Bizottság elnöke, Csheidze is any­nyira fölháborodott ezen, hogy személye­sen telefonált valamennyi szerkesztőség­nek, ne közöljék ezt a koholmányt. Csupán a kadetok és Plehanov lapja nem tett ígéretet erre, de végül is azok sem kö­zölték. Egy kis zuglap, a Zsivoje Szlovo, mégis nyilvánosságra hozta a hírt, melv futótűzként terjedt el a fővárosban. Ha­todikán megérkezett a frontról Kerensz­kij; éjjel 2-kor a kormány határozatot ho­zott: le kell tartóztatni a felkelés vezetőit. Még aznap házkutatást tartottak Lenin sógora, Jelizarov lakásán; Jelizarovot le­tartóztatták, majd szabadon engedték. Le­nin ekkor már egy Allilujev nevű mun­kás lakásán rejtőzött; előző búvóhelyét el kellett hagynia, mert szállásadójának anarchista fia szabad idejében bombákat készített: a lakás nem volt a legmegfele­lőbb Illegális célokra. Egyetlen esetről tudunk, amikor Lenin a halálra gondolt: 1917 júliusában. Troc­kijnak azt mondta: „Most agyonlőnek ben­nünket. Egyikünket a másik után. Ez számukra a legalkalmasabb pillanat." Ka­menyeynek üzenetet küldött: „Ha eltesz­nek láb alól, kérem, adja ki a kis füzete met: A marxizmus az államról." „Búcsúz­zunk el — mondta Krupszkajának, amikor elhatározta, hogy önként jelentkezik a rendőrségen —, lehet, hogy már nem lát­juk egymást." Július 7-én a bolsevik vezetők egész nap tanácskoztak. Nogin, Trockij. Kamenvev amellett kardoskodott, álljanak önként bí­róság elé. Nincs mitől félniük: a vád. hogy német ügynökök, szemenszedett ha­zugság, s az sem igaz. hogy felkelést szer­veztek. A legjobb védekezés nyilvánosan visszautasítani a vádakat. Sztálin és Ord­zsonlkidze hevesen ellenezte ezt: nem szabah kockáztatni Lenin é6 társai életét; megölhetik őket. mielőtt a bíróság elé ke­rülnek. Lenin habozott. De amikor Szta­szova beállított a hírrel: a városban el­terjedt, hogy Lenin rendőnspicli. Zlnov­jevvel együtt azonnal úgy döntött, hogy önként jelentkeznek. Küldötteket menesztettek a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságához: ga­rantáljak. hogy nem e6ik bántódásuk, ha jelentkeznek. A heves Ordzsonikidze üvöltve verte az asztalt: „Tudják, mit esi-* . I Smatykó festménye: Lenin ismerteti a GEOLRO-tervet nálunk magukkal, ha Leninnek valami baja esik? Elvágjuk a torkukat." A Vég­rehajtó Bizottság megbízottja őszintén megmondta: nincs módjukban garanciát vállalni Lenin életéért. A küldöttek visz­szatértek, s a Központi Bizottság az éjsza­kába nyúló vitában egyhangúlag úgy dön­tött: Lenin és Zinovjev maradjon illega­litásban. Mindez 7-én történt. S másnap Lenin cikket írt. melyben egyértelműen elítelte azokat, akik jelentkezni akarnak: „>»Nem tettem semmi olyat, ami a törvénybe üt­közne. A bíróság Igazságos. A bíróság ki­vizsgálja a dolgot. A bírósági tárgyalás nyilvános lesz. A nép meg fog érteni. Je­lentkezenr.* Ez az okoskodás gyermekien Ez az okoskodás gyermekien naiv. Nem bírósági tárgyalásra, hanem az Interna­cionalisták elleni hajszára van szüksége a hatalomnak... Dolgozzanak az Inter­nacionalisták Illegálisan, amennyire ere­jükből telik, de ne kövessék el azt az os­tobaságot, hogy önként jelentkeznek!" A cikk egyértelműsége meglepő, ha meg­gondoljuk. hogy előző nap maga Lenin is ilyen „gyermekelen naivul okoskodott", s ugyanezt az „ostobaságot" akarta elkö­vetni. Mindez azonban rendkívül jellemző rá. Ha hosszú vita után. az érvek hatására maga is többször változtatva az állás­pontját, döntésre jutott, mintha elfeledte volna korábbi kételyeit. S valóban: a ké­telyek megszűntek benne. Ezért tudott dönteni. S attól a pillanattól saját tegnapi érvei is idegenek voltak tőle. Őszintébb és becsületesebb lett volna, ha azt mondja: tegnap még én is így gondol­tam, de rájöttem, hogy tévedtem? Ilyesmi­vel nemigen törődött. Teljesen személyte­len volt, csak az igazság érdekelte. S ha az igazságra rálelt, fütyült rá, kinek volt iga­za tegnap és kinek nem. Ezért, hogy soha senkinek nem rótta fel korábbi tévedéseit. (Folytatjuk.) A CSKP KB levele a kommunistákhoz SZERDA, 1970. FEBRUÁR 4. • Prága (CTK) A keddi Rudé Právo nyil­vánosságra hozta azt a le­velet, amelyet a CSKP Köz­ponti Bizottsága intézett va­lamennyi párttaghoz, és alapszervezethez. A levél ra­mutat, hogy az idei kettős jubileum — a felszabadulás 25. és Lenin születésének századik évfordulója — al­kalmából a fő feladat: újjá teremteni a párt egységét, fokozni cselekvőképességét és forradalmi harci jelleget, felélénkíteni a pártéletet. Ezt , a célt szolgálja a tagkönyv- ] csere, amely egyszersmind a párt mozgósítását, ideológiai és szervezeti egységének megszilárdítását, a pártfe­gyelem megerősödését és a pártmunka megújhodását is elő fogja mozdítani. A levél felhívja a figyelmet a tag­könyvcsere politikai jelen­tősegére és rámutat: arra törekszünk, hogy a pártban olyan emberek dolgozzanak, akiknek nem okoz nehézsé­get a szervezeti szabályzat betartása és az ebből eredő kötelességek teljesítése. A Központi Óizottság, amely levélben megvonja a CiJKP félévszázados történelmének es a közelmúltnak a mérle­gét befejezésül meggyőződé­sét fejezi ki afelett, hogy 1970 mérföldkő lesz a párt és a társadalom életének konszolidálásában. Nyilvános vizsgálat # Washington (MTI) Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága kedden meg­kezdte újabb nyilvános vizs­gálatát a kormány vietnami politikájáról. Ottó Winzer, az NDK külügyminisztert <a képen baloldalt) tár­gyaiasokat folytat Prágában Jan Marko csehszlovák külügymi­niszterrel. Winzert, mint képünkön látható, dr. Gustáv Htisak, s Csehszlovák Kommunista Párt eiso titkára fogadta Charles Goodell szenátor, aki tavaly javaslatot terjesz­tett elő arról, hogy az ame­rikai csapatokat ez év vé­géig teljesen vonják ki Dél­Vietnamból, a bizottság előtt megerősítette, hogy le­hetségesnek tartja a kivonás befejezését december else­jéig. Kijelentette, értesülései szerint az amerikai kormány vietnami csapatkivonasi ter-* veiben az szerepel, hogy 1971 elején még 300 000 1 amerikai katona tartózkodik . majd Dél-Vietnamban, így ! tehát az idén csak „igen cse­j kély létszám-csökkentésekre" kerül sor. A kormány jelen­legi politikájának folytatása a következő nórom évben 5—20 000 amerikai katoná életébe kerülhet, és ugyan­ebben az Időszakban a há­ború költségei 40—60 mil­liárd dollárt tesznek majd ki — hangsúlyozta Goodell. Fulbrlght szenátor, a bi­zottsági ülésen közvetett for­mában azt sürgette, hogy az Egyesült Államok folytasson komoly tárgyalásokat Párizs­ban a VDK és a DNFF kép­viselőivel. Fulbright Hanoi­ban járt nyugati közéleti sze­mélyiségek véleményére hi­vatkozva kijelentette: őszin­tének és felelősségteljesnek tekinti a VDK nyilatkozatát megegyezési készségéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom