Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPARTLAP]A 60. évfolyam, 50. szám 1970. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR Negyvenötösök Fehér Lajos elvtárs 1" ióta csak az új világot építjük szabad hazánk föld- ' • M ióta csak az új világot építjük szabad hazánk föld jén, mindig varázsa, jelentősége volt a szónak: | r.egyvenötösök. Hiszen mindenki tudja, hogv ez a j fogalom azokat a bátor, erős hitű embereket jelenti, akik j szabadságunk születésének esztendejében léptek be a , pártba. Negyedszázad telt el azóta. s most. az éviordulóra készülődvén, meghatottan érezzük, hogv a fogalom jel­képpé nőtt. Egy törtehelmi tettekben, küzdelmekben gaz­dag negyedszázad gondjai, alkotásai sűrűsödtek benne. Hiszen ők voltak — a negyvenötösök —, akik annak idején a nagy munkát elsőként kezdték Ök voltak — a régi, illegális harcosok nyomában — az új élet meg­teremtésének pionírjai, akik elöször ismerték fel a ten­nivalókat és elsőkkent vállalták az űj haza felépítésének terheit, kozkázatát. Építeni! — ez volt akkor az első s-'ámú teendő. A romok helyén életet, munkát, biztonságot teremteni. Hi­szen fedél sem volt az emberek sokasága feje fölött. S nemcsak a Dunába roskadt hidak, az üszkös házfalak, a kiégett gyárak leheltek a reménytelenséget, hanem az emberek tekintete is. Egy értelmetlen, vesztett háború után, a halottak százezreit gyászolva. Hitler utolsó csat­diósának bélyegével homlokán a magyar nép nem tudta, milyen sors vár rá, s még kevésbé azt, merre tartson. Most. negyedszázad múltán, az akkori legbizakodóbbak is úgy emlékeznek, hogy ötven esztendőnél kevesebb idő alatt el sem tudták kepzelni a sebek gyógyulását. S ak­kor álltak csatasorba ók, a negyvenötösök, hogv szembe­szálljanak a reménytelenséggel, hogv a kétségbeesés he­lyett munkára, a gyötrő önvádaskodás helyett helves ön­ismeretre, a jövöbe vetett bizalomra serkentsék népüket. Anélkül, hogy a közös felelősséget kisebbítették volna, iparkodtak meggvőzni az embereket arról, hogy nem a nép volt a csatlós, hanem a Horthy-klikk. S hogy a mi népünknek sohasem volt semmi elszámolnivalója sem a nagv szovjet országgal, sem a haladás más erőivel. Akkor a lelkesedés lázában talán nem is tudták pon­tosan. hogy milyen nagv tettre vállalkoztak. Csak azt tudták, hogy az élen kell járniuk. Hogy éhesen, ron­gyoskodva is fürgébben kell forgatniuk a romeltakarító csákányt és lapátot, mint a többieknek. S forgatták be­csülettel. amíg csak helyre nem állt a rend, meg nem indult az élet vérkeringése. S akkor jöttek a nehezebb tennivalók. Építeni az újat. megteremteni azt a világot, amely csak képzeletükben élt. de gyakorlatuk nem volt. nem is lehetett az építésében. Sokan közülük gyárak, hivatalok, kisebb-nagyobb közösségek élére kerültek, bo­nyolult tennivalók várták őket. Másoknak a munkapad mellett kellett képviselniük az új erkölcsű, új ritmusú társadalmi rendet. Tőlük kértek választ munkatársaik a gyötrő kérdésekre. A külső és belső ellenség is őket tá­madta elsősorban, őket akarta kikezdeni és lejáratni. Politizálniuk, érvelniük kellett, ismerni a magunk és el­lenfeleink szándékait. S helytállni, mindig helytállni a legnehezebb helyzetekben is. Ehhez a munkához már ném volt elég a hit, a meg­győződés. Tudás, műveltség kellett. Olyan művelt, okos kommunisták sokaságára volt szükség, akik nem csupán a szívükben hordják az újat. hanem szakmailag, tudás dolgában is felkészültek a tennivalókra. A harcos él­gárda tehát fegyverei közé sorolta a könyvet is. Fel­nőtt emberek, ősz hajú és fiatalabb negyvenötösök soka­sága kezdett tanulni. Ezt a megfeszített munkát nem mindnyájan bírták. Akadt közöttük olvan is. aki a rárótt feladatok terhe alatt sok tanulásra, diplomaszerzésre nemigen gondolha­tott. Aki kettő-három helyett, a tanulók helyett is dol­gozott. s a mindennapi tettek nagv iskolájában vizsgázott jelesre. Sokszor kellett vizsgázniuk, sok volt a buktató. A többség mégis helytállt becsülettel, mert a párt és a nép iránti hűség volt az iránytűje. Helytállt akkor is. amikor a lenini normákkal keveset törődő vezetők meg­próbáltak visszaélni hitével, meggyőződésével. S akkor is. amikor az ellenforradalmi lázadás megkísérelte szét­verni. eltemetni mindazt, amit a felszabadult nép al­kotott. Nem voltak különös emberek, nem müveitek cso­dákat. Tévedtek és hibáztak is. mint mások. Egyvalami­ben mégis többek voltak az átlagosnál. Mindig, minden helyzetben volt tartalék hitük és erejük a megújulásra, a hibák felismerésére és kijavítására. N em mindnyájan bírták a lépést a súlyosbodó ten­nivalókkal. Akadtak közöttük méltatlanok is. De a többség becsülettel tette, amire képes volt. Dol­gozott, harcolt a jövőért, munkálta az új, a művelt, fia­talabb nemzedék útját. Nevelte a fiatalokat, hogv mél­tón vehessék át a forradalmi stafétabotot. Oroszlánrészük van abban, amit negyedszázad alatt teremtettünk. S bár­milyen poszton, munka vagy pihenés közben érié is őket a huszonöt éves évforduló, megbecsüléssel, tisztelettel haj­tunk fejet tetteik előtt. Kckesdi Gyula látogatása Vásárhelyen Párt- és állami vezetőink mindig szívesen látott ven­dégei megyénknek. Őszinte tisztelettel és megbecsüléssel fogadták Fehér Lajost. a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai BizottságánaK tagját, a Minisztertanács el­nökhelyettesét is, aki a me­gyében való tartózkodása al­kalmából dr. Komócsin Mi­hálynak, a megyei pártbi­zottság titkárának társasá­gában több hódmezővásár­helyi és tápéi üzemet, szö­vetkezetet látogatott meg tegnap. Fehér Lajos a reggeli órák­ban Hódmezővásárhelyre ér­kezett, ahol Török József­nek. a városi pártbizottság első titkárának és Sajti Im­rének, a városi tanács vb el­nökének kíséretében látoga­tást tett az Elektrofém Ktsz­ben Fehér Lajos kérdései gyakran elevenbe vágtak: Van-e a ktsz-nek közvetlen értékesítése? Erre buzdított. Érdeklődött a ktsz szolgál­tató tevékenységéről, néhány megjegyzést tett erre vonat­kozóan és kijelentette: „A cél a szolgáltatás műszaki színvonalának emelése kell, hogy legyen." A széles ská­lát, átfogó beszélgetésben szó esett a szövetkezeti demok­ráciáról, a szövetkezeti moz­galom társadalmi alapon va­ló összefogásáról, a munka­fegyelem megszilárdításáról. Látogatása során beírta ne­vét és jókívánságait az „Uni­Enyedl Zoltán felvétele Fehér Lajos (balról) tápéi gyékényesek körében A Majolika gyárból Fehér pontonhíd problémája, a Lajos és kísérete a vásárhe- szakmunkáskérdés, az olaj lyi furfurolgyárat tekintette és sok-sok minden még. meg, a délutáni órák jóré- A Tiszatáj Tsz-ben Vas Péter János befejezte belgiumi látogatását Sajtóértekezlet Brüsszelben Befejeződtek a tárgyalások Péter János és Pierre Har­mel között, a két külügymi­niszter azonban még péntek este találkozott egymással azon a vacsorán, amelyet a belga külügyminiszter Lie­ge-i otthonában adott ma­gyar kollégája tiszteletére. — Teljesen elégedett va­gyok azoknak a tárgyalások­nak az eredményével, ame­lyeket a belga kormány tag­jaival folytattunk — jelen­tette ki Péter János külügy­miniszter péntek délelőtt Brüsszelben tartott sajtóér­tekezletén. A híres brüsszeli Grandé Place töszomr íedsá­gában levő sajtóházban nagy számban gyűltek össze a bel­ga sajtó képviselői és a Brüsszelben akkreditált kül­földi tudósítók. — Tárgyalásaink túlnyo­mórészt az európai biztonsá­gi rendszer előkészítésére és ezzel kapcsolatosan egy euró­pai biztonsági értekezlet elő­készítésére vonatkoztak — mondotta a magyar külügy­miniszter. — Megállapítottuk e tárgyalásokon, hogy sok a közös pont a magyar és a belga kormány állásfoglalá­sában azokra a körülmé­szét pedig a Tápéi Háziipari Lajos, a tsz elnöke. Dér lm- ; nyekre vonatkozóan, amelyek között az európai biztonsági értekezletnek sorra kell ke­rülnie. Vannak természete­sen különbségek is az állás­pontokban/teljesen egységé­Szövetkezetben töltötte, ahol re, a tsz főmeZőgazdásza, a község történetét dr. Bodó Papdi János, a tsz párttit­István, a • tanács vb elnöke kára fogadta a vendégeket, ismertette, majd ördögh An- Részt vett a beszélgetésen tal, a szövetkezet műszaki Bódi János, a Szeged járási sek vagyaink azonban abban vezetője vázolta azt a mun- és városi tsz-szövetség titka- J a meggyőződésünkben, hogy kát, ami ebben a kiváló szö- ra is. Alig kezdődött el a vetkezetben folyik. Hatalmas gazdaság tevékenységének is­exportot bonyolít le a szö- mertetése, amikor megérke­vetkezet (1970-ben 15 mii- zétt Győri Imre, a Központi liól). Érdekes volt hallani, Bizottság tagja, a megyei hogy a külföld egyebek kö- pártbizottság első titkára, aki versal 68", valamint az zött azért tart fenn kapcso- akadályoztatása miatt nem „Egyetértés" szocialista bri- latot ezzel a szövetkezettel, vehetett részt az addigi gád naplójába. mert határidőre szállít és a üzemlátogatásokon. A Majolikagyárban a gyár spanyol és más cégeket pon- A vendégek a késő délutá­vezetősegének élén Láda Er- tosságával megelőzi. A szö- ni órákban megtekintették a nő igazgató kalauzolta végig vetkezetnek ma mintegy 600 tsz üzemegységeit, majd be­a Minisztertanács elnökhe- tagja van, s a termékek át- hatóan megvizsgálták a tsz lyettesét a gyár nemrégiben futási ideje 7—8 nap. Fehér gazdálkodásában felmerülő berendezett áruminta-bemu- elvtárs igen behatóan érdek- problémákat. lődött a kereseti lehetősé- Fehér Lajos, az esti órák­tató termén, ahol örömmel újságolta, hogy ma már gek iránt, s a most fennálló ban visszautazott Budapestre a konferenciát, amilyen ha­mar csak lehet, meg kell tartani. — Á tárgyaláson érintett többi kérdés a kétoldali kapcsolatokra vonatkozott — mondotta Péter János. — Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kétoldali kapcsolatok kérdése nincs elszigetelve az európai biztonság problémá­jától. Azok a feltételek ugyanis, amelyek megköny­nyítik az európai biztonsági értekezlet összehívását, egy­ben megkönnyítik a kétolda­li kapcsolatok fejlesztését is. A továbbiak során Péter János az újságírók kérdé­(Folytatás a 2. oldalon.) mintegy 1400 cikkféleséget korlátozó rendelkezéseket gyártanak, mintegy 6—8 ezer nem tartotta szerencsésnek, formával rendelkeznek és A beszélgetés után Nagy mintegy 360—370 díszítő Pálnak, a szövetkezet elnö­mintát alkalmaznak. Fehér kének és Gruber Jánosnak, elvtárs itt behatóan érdek- a szegedi járási pártbizottság lődött a gyártási eljárások- titkárának társaságában ról, valamint a gyár export- megtekintette Mészáros Ru­járól. Itt értesülhetett arról dolfné házi műhelyét, ahol is, hogy a fővárosi Hotel In- éppen a nagymolnár szatyor tercontinental egyik szobáját készült boszorkányos ügyes­a vásárhelyi üzem gyártmá­nyaival rendezték be. Gromiko hazautazott Illést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pén­teken ülést tartott. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia legutóbbi közgyűlésén el­nökké választott Erdey-Grüz Tibor akadé­mikust az Elnöki Tanács e tisztségében megerősítette. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendele­tet alkotott az útlevelekről. Az Elnöki Tanács módosította továbbá a honvédelemről szóló 1960. évi IV. tör­vény egves rendelkezéseit. A módosítás ér­telmében a Magyar Néphadseregnél — a hivatásos tiszti állomány mellett — be­vezetik a tiszti továbbszolgálatot. A hon­védelmi miniszter felhatalmazást kapott, hogy miniszteri utasításban szabályozza a tiszti továbbszolgálat rendjét, a tovább­szolgálók kötelezettségeit és jogait. A kormánynak az érintett megyei szer­vek javaslatán alapuló előterjesztésére az Elnöki Tanács 1970. április 1-vel várossá nyilvánítja a Szabolcs-Szatmár megyei Kisvárda. a Tolna megyei Dombóvár, to­vábbá a Pest megyei Százhalombatta köz­séget. tekintettel e települések városias fejlődésére. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folya­matban levő ügyeket tárgy alt. (MTI) NDK-beli látogatása utol- Jatos módon, nem a potsda­só napján, pénteken. Gromi- mi alapelveknek megfelelő ko szovjet külügyminiszter, irányba haladt, kollégája, Ottó Winzer tár- Rámutatott, hogy éppen saságában a történelmi ne- ezért kell a Szovjetuniónak, séggel. Bemutatták itt a vezetességü Potsdamban lá- az NDK-nak, a többi szövet­gyékényt, mint nyersanyagot, togatott, ahol 25 esztendővel séges szocialista országnak : a selvmezésát, a sodrást és a ezelőtt a Hitler-ellenes koa- és valamennyi békeszerető ,.' , , ,,_,, hcióban részt vett hatalmak népnek tovább folytatnia [ sodringok sokoldalú feldől- megállapodtak a háború utá- küzdelmét a potsdami meg­gozását. Beszélgetett Samu : nj Németország arculatának állapodés valóraváltásáért. Sándornéval, egy olajipari kialakításában. Hozzátette: valamennyi ál­dolgozó feleségével, aki Kecs- Gromiko, aki 25 évvel ez- lam és kormány ismerje el előtt maga is tagja volt a a realitásokat, köztük az Potsdamban tárgyaló szov- Európában létrejött határo­j jet küldöttségnek, a potsda- kat. mi Cecilienhof nevezetes Gromiko ötnapos hivatalos tárgyalóasztalánál, szovjet és NDK-beli látogatása, befejez­hazai újságírók előtt kije- tével, pénteken délután repü­lentette: lőgépen elutazott Berlinből. „Akkor is az volt, ma is'az Moszkva felé tartva, rövid a meggyőződésünk, hogy a időre megszakította útját potsdami határozatok meg- Varsóban, ahol Wladyslaw egyeznek Európa valamennyi Gomulka. a LEMP Központi népének törekvéseivel". Bizottságának első titkára Megállapította, hogy amíg fogadta Gromikót. A találko­a Német Demokratikus Köz- zón megvitatták a nemzetkö­társaságban megvalósultak id6szerú proble: _ , . , . ... mait, különösen az európai Potsdam döntéséi, addig a biztonság megerősítésének nyugatnémet fejlődés sajná- kérdését kemétről települt családjával Tápéra, s már ő is a házi­ipari szövetkezetnek dolgo­zik. A raktárhelyiség megtekin­tése után az árucikk-bemu­tató teremben találkozott Fe­hér elvtárs a tápéi népmű­vészeti cikkeket gyártó asz­szotiyokkal, akik szóltak örö­meikről, gondjaikról, de szó­ba került a község egy és más problémája is, ügy, ahogy a beszéd kihozta: a /

Next

/
Oldalképek
Tartalom