Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Gyonabban a tervezettnél Epiíl ca házgyár Üvegablakok borítják • csarnok oldalfalait Szeged nyugati Iparöveze­tében, az új tejüzem és a gumigyér között kitűnő ütem­ben halad a házgyár építése. A hatalmas. 16 ezer négyzet­méternyi területű nagycsar­nok tető alá került; az oldal­falak nagyrészén már üveg­ablakokat találunk. Az ener­giaellátó központ piros tég­lás, születő épületén sürgö­lődnek a munkások, de a mintegy 200 kubiko6, beton­szerelő, erőgépkezelő stb. fő­ként a nagycsarnok belsejé­ben foglalatoskodik, s most érkező gépek alapjait készíti. Amint Heim János, a Csong­rád megyei Állami Építő­ipart Vállalat főmérnök* a helyszínen elmondotta —.lé­nyegében befejeződött az energetikai épületcsoport vázszerkezetének szerelése, s egyre nagyobb erőkkel dol­goznak a gépalapozásokon. • csatornázáson, m vasútvonal építésén. Szeged éj házgyára nem­esalt szemlátomást növek­szik. hanem ezt igazolják a teljesítmény-felmérések is. A kapott tájékoztatóból kide­rült hogy a még feszített tervnél ls gyorsabban — egy év alatt 65 millió forint he­lyett — mintegy 71 millió forintot sikerült a vállalat­nak munkában, anyagban a házgyárba invesztálni; 1969. december 31-lg összesen 85 millió forintot használtak fel. A legfőbb feladatokat sike­resen oldják meg: A gyártó­csarnok szerkezeti munkái befejeződtek, a nagycsarno­kot téliesítettét A házgyárat a dorozsmai állomással ösz­ezekőtő vasútvonal mintegy 40 százaléka is megvan, hasz­nálható állapotba került a gerincúthálózat, s a kivánt ütemmel épül a csapadék­gyűjtő csatorna — valamint a vízellátó vezetékrendszer. Határidőben, az idén kezdő­dik el a gépjavító üzem. a kavicsfogadó siló, valamint az iroda és szociális házépí­tése. Igaz. a házgyárnál ke­vés az ember, a jelenleginél 150 fővel többet is foglalkoz­tathatna a vállalat Sajnos, a második műszakot éppen a munkaerőhiány miatt nem sikerült megvalósítani. A gond ellenére a helyzet mégis biztató. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat ígéretéhez híven 1971 első negyedévében meg. tartja maid a házgyári fő­próbát. Heim Jánc® elmon­dotta. hogy először a panel­gyártás kezdődik. Két típusú lakást készítenek, s később kerül sor a 6zerelőüzem munkakezdésére A születő házgyárnál szóba került a termelés is. Az épí­tőknek úgy kell dolgozniuk, hogy 1971 végéig — tehát a házgyár életének első évé­ben — mintegy 4—500 lakás alkotóelemét elkészíthessék. Ehhez nem elég csupán az építőipari tevékenység, gon­dolni kell a szakember-után­pótlásra. A vállalat meg­kezdte a leendő házgyári munkások oktatását. De ezenfelül legalább 500 új munkásra lesz szüksége a korszerű, fejlett technológiá­val működő üzemnek. DL L Pártvezetők 'átogatása Ásotlba'mon Tegnap, szombaton dél­után szívélyes meghívásnak eleget téve Asotthalomra látogatott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Péter Tános, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter. Társaságukban volt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára és Csá­penszki István, a szegedi járási pártbizottság első tit­kára és dr. Ábrahám An­tal, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettese. A kedves vendégeket a község vezetői fogadták. Ez­után a községi pártszervezet székházában Ásotthalom párt- és állami vezetői, a la­kosság képviselői kötetlen, baráti eszmecserét folytat­tak. Murányi György, a köz­ségi pártbizottság titkára tájékoztatót adott Asottha­lom helyzetéről, eredményei­ről, gondjairól és a tervek­ről. A vendégek a fejlődés helyi kérdéseinek végrehaj­tásához hasznos észrevétele­ket, javaslatokat tettek. Az eszmecsere után a mű­velődési otthonban nagy­gyűlést tartottak. Megtelt a nagyterem, és a tanyavidék­ről is sokan voltak jelen, hogy az ország és a világ dolgairól halljanak. A meg­hitt hangulatú nagygyűlésen az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről Komócsin Zoltán és Péter János adott nagy tapssal fogadott tájé­koztatót. A gyűlés után a vendégek és az ásottlialmiak még együtt maradtak és beszél­gettek. Ka pcsola ta i n k idegnyugtatója V alaki azt javasolta egy népszámí ál ónak, hogy kérdezze végig az összeíráskor azt is, ki meny­nyi Andaxint, Seduxent. más idegnyugtatót vagy ép­pen altatót szed. Megmoso­lyogni való ötlet — de mint tréfás gondolatnak, ennek is meglelhető a valós magja. Idegesek, nyugtalanok va­gyunk, ha frontátvonulássaí, ha napfolttevékenységgel, vagy a Buga doktortól reggel hallott betegségekkel indo­koljuk is. Enyhén cinikus megfogalmazásban mond­hatnám, kétféle idegesség lé­tezik; egyik: a főnöké, s másik: a beosztotté, A csa­ládfőé és a családtagoké. Megvan a külön természet­rajzuk mint ahogy két leg­fontosabb életterünknek, a munkahelynek és a család­nak is megvan az emberi kapcsolatok koordinátái sze­rint kialakult légköre. Egy titkárnő tegnap vagy tegnapelőtt leejtett a tálcá­ról két kis kávéspoharat. Senki sem látta senki sem hallotta, s amikor megkér­dezték. miért piros a szeme a sírástól, azt felelte: ezért. Dehogyis! Napok óta vala­mi nincs rendben körülötte Elfoglalt főnöke, szótlanul jár-kel, rövid tőmondatok­ban közli utasításait, semimi „kérném, Jutka", hanem csu­pa „küldje el", és „mondja ) meg" kezdetű mondat. Mi van hát? Fáj megint a foga? összeveszett a feleségével? j Késik az exportszállítás? j Vagy hibázott munkájában? 1 Jutka szedi az Andaxint. Arányos és ésszerű területfejlesztés Ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága Tegnap délelőtt Szegeden, A célkitűzések szerint ará- adatokat, amelyek megvaló­a megyei tanács épületében nyos és racionális fejlesztésre sításáért napjainkban fára­tartotta idei első ülését a kell törekednünk. Ennek Hazafias Népfront Csongrád megfelelően igen differenci­megyei bizottsága. A tanács- ál tan határozták meg a te­kozáscm részt vett dr. Ágos- lepüléskategóriákat is, gon- szereivel igyekszik majd az ton József, a megyei pártbi- dosan ügyelve arra, hogy a elkövetkezendőkben elősegí­zottság titkára és Barati Jó- nómenklatúra pontosan meg­zsef, a Hazafias Népfront feleljen a helyi sajátos vi­Országos Tanácsának titká- szonyoknak, lehetővé tegye ra is. az árnyalt, sokoldalú nr.egíté. ,, - . .„., . „„ lést. E besorolásnak megfe­Nagy István elnöki meg- , állanítiák mea az il­nyitója utar. Kovács Imre, a leloen auapujaK meg a/' 11 dozunk. és amelyek reali­zálását a népfrantmunka sajátos eszközeivel és mód­terii. Ezt követően előterjeszté­sekre került sor. Barati Jó­zsef javasolta, hogy a nép­frontbizottság mentse fel Katona Sándort — saját ké­megyei tanács vb alnökhe- tetepüléskategória köz- résére - megyei titkári lyettese tartott előadást te- intézményekbe! való ellá- funkciója alól és az orsza­lepüléshálózatunk fejleszté- tásának merteket is. AZ gos titkárság új személyi ia­sének irányelveiről. Beveze- alapelv kimondja: arra kell vaslatáig bízza meg — ide­tőjében utalt arra, hogy rae- törekednünk, hogy az ige- iglenesen — a titkárt funk­gyénkben ls megtettük az nyéknek megfelelően fej­első lépéseket annak érdeké- 1 esszük a kozintézmény-ha­ben, hogy a településhálózat lózatot. úgy, hogy az se ne fejlesztése az elkövetkezendő legyen túlterhelve munká- lamint erősítse meg Katona években, évtizedekben jól át- val, se ne álljon kihaszná- Sándort megyei elnökségi gondolt, megalapozott és re- lattanul (hiszen az arányta- tagságában, ális alapelvek szerint történ- lanságnak efféle módozatá­jék. ... , ciók ellátásával Molnár Sándort, a megyei titkárság politikai munkatársát, va­A javaslatokra reagálva a Az elnökhelyettes a to­vábbiak során részletesen is­ra ilyen és olyan példák is népfrontbizottsági tagok kö­akadtak az elmúlt időszak zül többen elismerően szói­során megyénkben: móra- tak Katona Sándor mertette megyénk - és ben- ^ kÖZSégÍ glmná~ £ ""^ásságáról. . „„ ^—A—JíL— - 1,X ziumok stb.) d&ndojukhoz ed dá­mon­kapcsolódva Előadása során kitért Ko- tolmácsolta dr. Ágoston Jó­vács Imre a nagyközségi zsef a megyei párt-vévrehai­ne természetesen a központ, Szeged — jelenlegi telepü­léshálózai helyzetét, vala- státusz értékelésére "is. (Mint tóbizottsás mint a fejlesztés irányelveit, ismeretes, január 1-ével me­elismerését. amelv méltatja és értékeli Magyar termékek Osakában A magyar vállalatok ér­deklődése megnőtt a japán üzletkötési lehetőségek iránt; ezt bizonyítja, hogy a Hun­béreltek. A Medicor, amely­nek orvosi berendezései a tavalyi tokiói kiállításon ér­deklődést keltettek, most gexpo rendezésében minden, egész sor újdonsággal próbál eddiginél nagyobb számban vesznek részt az áprilisi Osa­kai Gépipari Nemzetkőzi Vásáron. A magyar kiállítók betörni a japán piacra. Be­mutatják a komplett kórházi berendezéseket és az ipari 1.50 négyzetméteres területet röntgenkészüléket is. gyénkben kilenc helység az eddigi megyei titkár ne­kapott ilyen hatáskört.) gyedszázados áldozatos. a Hangsúlyozta: a nagyközsé- néphez mindig hű politikai gi besorolás elsősorban ran- pályafutását s az ennek so­got, nagyobb önállóságot je- rán elért eredményeit, lent de a későbbiek során valószínűleg együtt jár majd előterjesztett a nagyobb pénzügyi lehető- egyhangúlag ségek biztosításával is. Je- maid ezt követően Barati még az a népfrontbizottság az javaslatokat elfogadta József az országos titkársáp hogy e nagyközr- nevében pénziutalmat nvúj­nagyobb hatás- tott át a távozó Katona ele- Sándornak (aki eevéWoént a lenleg azonban probléma, ségek ben a kör ellátásához nmcs gendő megfelelő szakember. Csongrád megyei MÉK ke­A népfrontbizottsági tagok belén belül e szerv és a értékes meglátásokkal és termelőszövetkezetek mun­egvéni észrevételekkel egé- kakapc«o1atának io^bá ha­tékonya bhá tétel-tert firado­elkövetkezen­szítették ki az előadást. Szünet után a népfrontbi- zív mnid az zottság egyhangúlag elfő- dőkbeu.t gadta maga és elnöksége el- Az ülés Nagv István elnö­ső félévi munkatervét, amely Irt zárszavával ért véget. jól összegezi azokat a fél­Papp Zoltán Majd napok múlva fogja megtudni, hogy a német cég igazgatójának „Sehr Geehr­ter Herr" helyett „Sehr Geárgernter Herr"-t írt, igen tisztelt úr helyett tehát „igen bosszantott úr"-at — kedves megszólításul a levélben. De még napokig őrlódik majd, míg megtudja, mi a baj. És közben a Jutka kislányának az óvónője panaszkodik, hogy ideges, fékezhetetlen a gyerek. Hát persze: „fölfelé" nem vagyunk idegesiek, csak „le­felé" Dehogy szeretnénk egy példáról „több bőrt le­húzni", de legalább kettőt engedjenek meg: az ember a munkahelyi idegességét vi­szi haza otthonába, s aki munkatársai közt elnyomott, otthon cézár akar lenni. Az ember természetéhez tarto­zik, hogy keresi a lelki egyensúlyát, s különösen egyenesbe kell hozni a mér­leget, ha önbecsülésről van szó. A másik — és az még több embert érint! — a vezetők lényegében megha­tározzák egy munkahely lég­körét. Van vezető, aki jó ideig magában tartja, gyűjtögeti a hiba-listát, majd egyszerre „telik be a pohár". Más meg ugyanazokat az utasításokat napjában elmondja, mintha az a munkatárs nem tudná feladatait megjegyezni. Me­lyik a jobb? Ha kevés az eligazítás, az azonnali érté­kelés, vagy ha sok az utasí­tás — ugyanolyan rossz. Vagyis: szegény vezetők, nem könnyű a dolguk ! Talpig embernek kell lennie, nem­csak szakmáját értő-szerető szakembernek, ha valaki el akarja mondani magáról: jó vezető vagyok. K omolyan lehetne már venni azt, hogy fejé­től bűzlik, avagy nem bűzlik a haL Ahol a vezetés módszerei világosak, tiszták, semmiféle misztikus homály nem veszi körül a főnök munkáját, ott előbb-utóbb az al-főnökök isigazodnak, iga­zodniuk kell. Ahol a vezető nem tűri meg az intrikát, fúrást, ott a tiszta légkör ki­veti, de legalábbis elné­mítja azt, aki szereti horda­ni a szót, idegesíteni mun­katársait Ha csak egy-két .,fülbesúgó" embert szembe­sítenek azonnal a bepana­szolt munkatárssal, okulásá­ra szolgál ez másoknak is. S ahol nem így történik, te­re van a suttogásnak, előbb­utóbb még az igaz kritikai szót is suttogva kell monda­ni, mintha sunyi rágalmazás lenne. Nagy bajokat takar­hat az ilyen légkör! A kö­zelmúltban lezajlott, a vá­rosban nagy vihart kavart Wéber-ügy számtalan tanul­sága mellett az is felvető­dött: nem igaz, hogy senki sem vette észre, hogy az el­nök úgy gazdálkodik a szö­vetkezet vagyonával, mintha osak a magáét herdálná. Milyen légkört alakítottak ki. hogy senki nem mert szólni? És sok embert foglal­koztat ma is: egyedi eset ez, vagy vannak még fel nem fedezett mini Wéber­ügyek is? Emberi adottság hogy mi­lyen kapcsolatókat tudunk kialakítani munkahelyün­kön. De elég sok adottság kell ahhoz is, hogy nap­jaink nyílt légkörében akár fontos poszton levő vezető, akár csak egy műhelyfőnök, vagy csoportvezető huzamo­sabb ideig meg nem enged­hető módszerekkel tartsa .tekintélyét" az emberek előtt Minap mondta egy nagy gyár igazgatója, sok vezető azt tartja, hogy nehezebb ma vezetőnek lenni, mint akár két-három évvel ezelőtt. Nos. 5 nem osztja ezt a vé­'eményt. Akkor sem volt könnyű de más miatt: vég­re kellett haiteni a központi iitesfiásokat bizonv az is -okszor igen-igen nehéz volt. Most? Nem lehet várni elő­re megadott utasításokat, termelési mutatókat, s ez a nagy önállóság nagy felelős­séget kíván. Nehéz is így a munka, ez tagadhatatlan. S mind emellett — sokan ép pen ezt tartják nagyon ne­héznek — az egy személy ben felelős vezető soha ennyire nem állt a kollektíva kriti­kájának pergőtüzében, mint most Az embereket nem­csak szép szóval, agitál ás­sál kell, hanem anyagi ér­dekeltséget teremtve is lehel ösztönözni Lehet, hogy má­sok nem így csinálják — mondta az igazgató — én meghallgatom az embereket. Igaz, megszokták már. S mert nem újdonság, hogy vé'eményt mondhatnak, a lakatos nem abba akar bele­szólni, hogy milyen lesyen például a készletgazdálko­dásunk. de abba igen. hogv kit vesz fel a brigádiába és mi legyen a műhelvéber Közös ügyeinkben segítenek ezzel de amint esy munkás­asszon v mondta ki: azt ér­zik belőle, közük van ahhoz, ami a gyárban történik. Nemcsak a munkadarab és harmadikán a boríték ér­dekli őket. hanem a gyárka­pun belül is minden. Ak' gazdának érzi magát, az gazdaként is dolgozik. Valóban, ilyen helyen meg­kapja a magáét, aki hibázik de nem „eszik meg". A jo gos kritika másként bántj. az embert, más szándékoka is szül, mint a hibás, c^ rossz szándékú, esetleg egyé ni indítékú odamondogatás Csakhát nehezebb az ilye. légkört megteremteni. Mée ma is sok helyen úgy véle­kednek és élnek, hogy a fő­nököt nem bíráljuk, a fő­nökkel nem lehetünk „ide­gesek". Néha akkor sem, ha együtt kezdtük valamikor a műhelyben. Ismétlem: nen: törvényszerű az ilyen légkör kialakulása. Láttam én mái­főmérnöknél „de a betyár jó istenit, Jancsikám"-mal be­állító gépmestert, mire a főmérnök: „ülj le, ne hado­nássz, aztán mondjad"-dal kezdte. A modor bizonyán kifogásolható, de a szándék aligha. Megegyeztek a vé­vén? Dehogy. Mert a gép­mesternek nem volt igaza, s ha ezt nem is látta be, ha­rag és rossz szájíz nem ma­radt a vita után: tudja, ho; nap mehet majd az újabb érvekkel. H osszan lehetne részié tezni, mit jelent f családnak, hogy mi­lyen hangulatot visz haza a/ ember a munkahelyéről, f. képlet nem is túl bonyolul Hiszen életünknek legkeve sebb egy harmadát a nagy­közösségben, a munkahelyen töltjük. Ott éljük alkotó éle­tünket, az ottani sikereink, kudarcaink a családban is éreztetik hatásukat. Nem szakíthatjuk magunkat ket­té: a család minden idegsejt­jében érzi a munkahelyet s a jó kollektíva megérzi, tud­ja, ha odahaza nincs rend­ben valami. Az egyik min­dig ellensúlyozhatja a mási­kat. de a kettő meghatároz­za emberi kapcsolatainkat 's. A munkahelyen tehát az a legfontosabb, hogy nyílt kri­tikai légkör legyen, meg­mondhassunk mindért? Ta Ián "em is c ^"ipm amit PÜ takar: a kölcsönös megbe. csülés. Ahol az megvan, bét ran mondhatták véleménvü ket az emberek, nem kel' vele várni, míg az indulat átcsap a zsilipek felett. Ilyen helyen kevés okuni van Idegeskedni, s ezt nem lehet elégcé meéhe-«ülni Szociológusok kérdeztek ; munkahelyükről kilépőket, s az emberek tekintélyes ré­sze azt felefre: rossz feszült., a légkör azért nem érzi ot< jól magát. Jól megfizetett szakemberek is voltak köz­lük' P. Szőke Mária VASÁRNAP. 1970. FEBRUÁR L DÉLMAGYARORSZÁG Í 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom