Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

Gondolatok a Központi Bizottság üléséről Javult a belvízhelyzet P ARTUNK Központi Bizottságának leg­utóbbi ülésén egyik napirendi pontként társadal­mi életünknek a jelen és a jövő szempontjából nagy fontosságú kérdése, az ifjú­ság helyzete szerepelt. A napi politikai élet fon­tos kérdése világszerte: az ifjúság. Szinte alig múlik el nap, hogy a tévé képer­nyőjén ne látnánk tüntető fiatalokat a legkülönbözőbb országok fővárosaiban. Egyik helyen azért mennek utcá­ra a diákok, mert elégedet­lenek a tanítás tartalmával és feltételeivel. Másutt a há­ború elleni tiltakozásukat juttatják kifejezésre, vagy a faji egyenlőség jelszavát hangoztatják. Sokféle, sok­irányú megmozdulásról ka­punk híreket. Akármilyen céllal, akármilyen formá­ban is történnek ezek a fel­lépések, mindenütt közös vo­nósuk: elégedetlenek jele­nükkel, kibékithetetlenül szemben állnak a kapitalis­ta társadalmi rend viszo­nyaival, bizonytalanok és perspektívátlanok a jövőt il­letően. Az anarchistáktól a puevaristákig, a szocdemek­től a katolikus ellenzékie­kig — ha nem is egyforma mértékben — az azonos je­lek felismerhetők. Egyértel­műen tudatos és a kiutat, a jövőt is megmutatni tudó társadalmi megmozdulást csak a kommunista, marxis­ta ifjúságnál látunk. Csak a legkiválóbbak mérik fel, hogy tulajdonképpen mi is megy végbe az ifjúság hatal­mas tömegeiben, s mire vár választ a kapitalista világ mai ifjú nemzedéke. A ta­gadásig a legnagyobb töme­gek eljutottak már, a meg­oldásig csak a legjobbak. Az Ifjúság társadalmi problémája merőben más­ként vetődik fel a mi szocia­l.zmust építő társadalmunk­ban. Nálunk a napirendre tűzést semmiféle rendkívüli ok nem követelte. Hazánk­ban a társadalmi fejlődés ki­egyensúlyozott, nyugodt me­retében az ifjúságot sok kérdés foglalkoztatja, nyug­talanítja, de ezek semmi esetre sem olyan jellegűek, mint a kapitalista világ if­júságának sorskérdései. Pár­tunk nem azért foglalkozik az ifjúság kérdésével, mert rákényszerítette erre az if­júság elégedetlensége, szo­rongása vagy nyugtalansága. I 'em azért, mert világszerte divat az ifjúságot „meglova­golni" ilyen vagy olyan cé­lok érdekében. És a mi pár­tunk nem is úgy foglalkozik az ifjúság kérdésével, hogy valami nagy dátumhoz köt­ve egy-egy évtized során számba veszi problémáit. Szinte nincs egyetlen olyan társadalmi kérdés sem, amelynek megoldásából az ifjúság kimaradhatna, legyen szó a gazdaságirányítás tö­kéletesítéséről, a munkásosz­tály helyzetének megvizsgá­lásáról, tudománypolitikánk továbbfejlesztéséről vagy a lakáskérdés megoldásáról. A hatalom kivívása előtt, majd annak megvédésekor és a szocialista alapok lerakásá­nak lendületében mindenütt ott volt a felnőttekkel együtt az ifjúság. Most a Központi Bizottság az egész ifjúság kérdését külön napirendként azért vizsgálta meg átfogó­an. hogy társadalmunk fej­lődésének menetében meg­vonja az ifjúság helyzetének mérlegét, egységes szemléle­tet alakítson ki az ifjúság megítélésében, megjelölje azokat a feladatokat, ame­lyeket a jövő követe! az if­júságtól, amit elvárunk a felnövó nemzedéktől és meg­határozza az egész társada­lom felelősségét a bennün­ket váltó nemzedék nevelé­sének, formálásának mun­kájában. Sokféle tapasztalattal, sok­féle ellentétes megftéléssel találkozunk, amikor az ifjú­ságról esik szó. Valóban, a fiatalok éppúgy nem egy­formák. mint a felnőttek. Megtalálhatók a fiatal dip­lomások körében például azok, akik távol kerülvén az egyetem padjaitól hivatásu­Irta: Győri Imre kat falvakban folytatva, nem szakadnak el a tudo­mánytól, s gyakorlati tevé­kenységük közben is lépést tartanak a fejlődéssel, minduntalan tökéletesitik tudásukat, helytállva a je­lenben, készülnek a jövőre. Persze túlzás volna ezt a típust általánosnak tekinte­ni, hiszen a vidékre kerülők egy része elkallódik, utánoz­za a régi főjegyzői, főszol­gabírói világ eszem-iszom életét, s mire észreveszi ma­gát, eltelnek az évek, és el­látja ugyan munkáját, de mind jobban elszakad a fej­lődő világtól. Vannak a tár­sadalmi munkában - ls aktív, jól dolgozó fiatalok, másokat viszont csak a másod- és a harmadállások hajtóereje űz. Van, aki élni se tudna anél­kül, hogy ne szólhasson be­le a közösség ügyeibe, me­gint mások érdektelenek nemcsak a társadalmi ügyek­kel szemben, hanem szak­mai munkájuk iránt is. Ha munkája alapján ítéljük meg az ifjúságot, akkor azt mondhatjuk, nagy többsége már bekapcsolódott a társa­dalmi életbe, vagy készül a szocialista építőmunka vég­zésére és ott helytáll. Jelen­tős része ott van az élen járók között az iparban, a mezőgazdaságban, a tudo­mány, az alkotás műhelyei­ben. Egy másik, kisebb ré­szük ugyanakkor érdekte­len, sőt magatartásával, élet­szemléletével akadályokat is gördít elénk. Mi érdekli a fiatalokat? Mit akar és mit vár tőlünk az ifjű6ág? Nincs igazuk azoknak, akik közömbösség­gel illetik az ifjúság többsé­gét. de azoknak sincs igazuk, akik csak a mindenben ak­tív fiatalokat látják. A mai fiatalság érdeklődését ener­giáját már nem köti le úgv a kenyérgond. mint az előző nemzedékét Éppen azért, mert nemcsak arra kell ügyelnie, hogy megéljen, az ifjúság jobbik fele felteszi a kérdést: miért élünk? Mi­végre vagyunk és mit te­gyünk? És akik eddig a kér­désig eljutnak, némi elége­detlenséggel szólnak arról, hogy könnyű volt az előző nemzedéknek forradalminak lenni, hiszen a hatalmat ki­vívni. a földet felosztani, majd a szocialista mezőgaz­daságot létrehozni, ez forra­dalmi tetteket követelt Ak­kor volt lehetőség húszéve­sen. fiatalon élre állni, meg­mutatni. ki mennyit ér. ki mire képes a társadalom át­alakításáért folytatott harc­ban. I GAZ, a felszabadulás utáni időszak, a ..fé­nyes szelek" évei. tíz­es tízezrével állította a fiata­lokat felnőttek becsületére váló nagy feladatok megol­dása elé. A szocialista forra­dalom azonban nem néhánv hónap vagy év rövid perió­dusa. hanem hosszan tartó történelmi folyamat. Vannak nagy. látványos ütközetek, tündöklő változásokat ered­ményezve. de e történelmi időszaknak vannak olvan szakaszai is. amikor az el­ért eredményeket kell meg­szilárdítani. a kivívott sike­reket kell úgv megtartani, hogv közben előkészítjük erő­inket a jövőre, a még ma­gasabb csúcsok meghódítá­sára. Vannak-e napjainkban forradalmi feladatok? Mi a következő forradalmi tenni­való, amit meg kell olda­nunk? A m,i nemzedékünk és a bennünket váltó fiata­lok elé azt a feladatot állítja a történelem, hogy országun­kat a közepesen fejlett or­szágok sorából a magasan fejlettek szintjére emeljük fel. Ez a nemzeti dé hozzá tehetjük; hatását tekintve internacionalista cél — óriási forradalmi erőt követel. Nem. látványos forradalmi roha­mokat, egyszeri nekilendü­lést és gyors győzelmet, ha­nem a mindennapok szor­galmas, kemény munkáját. A forradalomnak ez a második szakasza nemcsak hosszabb, de bizonyos szempontból nehezebb is. mint az első volt. Van-e nyugtalanság a mi ifjúságunkban? Feltétle­nül. Az ifjúság életkori sa­játosságait semmiféle tár­sadalmi berendezkedés nem változtatja meg. És ha a nyugtalanság lényegét vizs­gáljuk. akkor ezt abban ta­láljuk meg. hogy a mi ifjú­ságunk többet akar az élet­től. A SZOCIALIZMUSÉRT folyó harc történelmi eseményei közvetle­nül nem formálhatták a mai fiatalságot Szívesen halla­nak az altkori harcokról, de számukra ez „csak történe­lem", és a szocializmus min­dennao'át ieénvlik. akariák — s hozzá tehetjük — mind tökéletesebben, mind jobban. Azt akarják, hogy jobban valósuljanak meg a szocia­lizmus eszméi, erősödjék a szocialista gazdaság, a szo­cialista kultúra, a tanítás és a tanulás feltételei mind jobban kiteljesüljenek. Kell-e az Ifjúságnak ettől az igényétől tartanunk? Nagy hibát vétenénk, ha nem úgy fognánk fel törek­véseiket, akaratukat, mint előrelendítő hajtóerőt, amely a felnőtteket is és a felelős poszton levőket is jobb mun­kára. eredményesebb tevé­kenységre sarkallja. Ezt el kell fogadnunk, sőt jó szív­vel kell fogadnunk. El kell fogadnunk úgy, hogy az ifjúságot is mindenütt a jobbért, a magasabb szintért folyó küzdelem részesévé tesszük. Többet kell nyújtani az ifjúság és az egész társa­dalom számára. Mindenkit tisztelnünk kell, aki ezért szót emel és küzd. Az ifjúság azonban e küz­delemben nem szorítkozhat a kívülálló kritikus szerep­körére. A társadalom életé­ben mutatkozó negatív jelen­ségekkel szemben nem elég csak nemet mondani, hanem vállalni kell szocializmust építő valóságunkat és a jövő feladatait is. Ha az időseb­bek a megtett úton hibákat i6 vétve úgy haladtak, hogy forradalmi meggyőződésük nem párosult mindenkor magas fokú eszmei, ideoló­giai és szakmai felkészült­séggel és igy is nagy ered­mények születhettek, a jövő már elengedhetetlenné teszi a magasabb követelménye­ket. Az ifjúság törekvéseit elfogadva nemcsak a felnőt­tek, de a jövő. a történelem is magas követelményeket állít az új nemzedék elé. A szocialista társadalom teljes felépítését véghez vinni, a kommunista társadalmat építeni, a szociab'sta világ­rendszer győzelméhez a ma­ga hozzáiárulását adni csak az az ifjúság kénes, amely­nek Ideológiai felvértezett­sége és elkötelezettsége egy­értelmű. A marxizmust elsa­játítani. ennek szellemében gondolkodni és cselekedni, a szocialista hazát felépíteni, az emberiség haladásáért, a szocialista világrendszer vég­ső gvözelméért küzdeni, ez az. amit a magyar ifiúságtól várunk. A társadalom szá­mára értékes minden ember aki munkájával evarapítia az országot, de hatékonyabb lehet ez a gyaraoodás ha kellő tudatossággal nároeul Ezért nem mordhatunk le ifútságunk szocialista szelle­mű neveléséről, de ezért jól felfogott egyéni érdeke is a fiata'oknsk hogv a* időseb­beknél felkészültebben ve­gyenek részt a társadalom építésében. Megtettünk-e mindent hogv ifjúságunk felkészült lecven a lövőre? Ha elégedettek va­svunk is az elmúlt éveket illetően, a lövőre nézve ma­gasabb követelménveket kell állítanunk. Ha napiaink for­radalmi feladatai nem is lö­kik a társadalmi harc élére százezrével a fiatalokat ak­kor is elegtelen az az álla­pot. ami az ifjúságnak a köz­életben. a társadalmi poszto­kon való szereplésében ki­alakult. Régi igazság az. hogy szocialistává, kommu­nistává nevelni csupán tan­könyveken keresztül, propa­gandával nem lehetséges. A leglobb nevelő az élet a gya­korlat. Ma még sok helyen szűkkeblűen nem adnak he­lyet a közélet különböző posztjain az arra érdemes fiatáloknak, hiányzik véle­ményük, szavuk a tanácsban, a tömegszervezetekben és 'a gazdasági életben. Van mit tennünk e tekintetben. Ma még gyakran jogos az igény t's az elégedetlenség, amikor fiatalok 6zámon kérik beosz­tásukat és úgy érzik, hogy felkészültségüktől. képessé­geiktől messze elmaradó te­rületen kell dolgozniok. és a tanítás éveiben beléjük fektetett szellemi és anyagi erőket nem tudják gyümöl­csöztetni. Nem szabad ezt türelmetlenségnek tekinteni ott. ahol ténylegesen a te­hetség és a tudás táplálja a jogos igényességet. A E S AMI A LEGFŐBB: az ifjúság problémá­ját gyakran hajlamo­sak a felnőttek is valamiféle sajátosan leszűkült ifjúsági kérdésnek vagy csak a KISZ ügyének tekinteni A Köz­ponti Bizottság ülésének egyik legfontosabb eredmé­nye éppen az volt. hogy a magyar ifjúság ügyét egész társadalmunk fejlődésének részeként tárgyalta. Napja­inkban sokfelé folyik vita arról, hogy milyen a ma­gyar ifjúság. Vannak, akik az Ifjúság kegyeit keresve, túlbecsülik a fiatalokat. Egy dolog kétségtelen: olyan ami ifjúságunk, amilyenné for­máltuk. Az ifjúság a felnőt­tek nevelő munkájának tü­körképe. Történelmi fejlődé­sünk minden győzelme és si­kere. de minden kudarca és balsikere, saját erényeink és saját gyarlóságunk ott tükrö­ződik ifjúságunk magatartá­sában. Ez igaz a múltra vo­natkozóan és igaz a jelenre. Ebből következik felelőssé­günk. Szocializmust éoítő jö­vőnk. hazánk felemelkedése nem nélkülözheti az egész társadalom segítségét, akti­vitását az ifjúság felkészíté­sében. A Tiszán az idei legna­gyobb árhullám Szegednél 692 centiméterrel tetőzött és most már levonulóban van — amint erről Polgár István, az Alsótiszavidski Vízügyi Igazgatóság helyettes veze­tője tájékoztatott Az első apadási napon, szombaton néhány centiméterrel csök­kent a vízállás és minden valószínűség szerint további fokozatos apadás várható •amennyiben nem hullik na­gyobb mennyiségű csapadék Kisebb havazás vagy esőzés nem befolyásolja lényegesen az áradást. Eevelőre a Tisza egész Csongrád megyei sza­kaszán fenntartják az első­fokú készültséget. A Körösön is javult a helyzet, A szarvasi mércénél szombaton harmincöt centi­méterrel csökkent a folyó szintje, de változatlanul har­madfokú a védekezés. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Csongrád me­gyére, valamint Békés é6 Bécs megye egy részére ki­terjedő körzetében enyhült a belvízveszély. A hét ele­jén nyolcvanhétezer holddal tetőzött elöntés visszahúzó­dóban van és jelenleg het­venezer holdat érint. A sok­szor váltakozó, növekvő, il­letve csökkend belvizek már hat hét óta mintegy tizenöt­ezer hold őszi kalászost sa­nyargatnak a Dél-Alföldön. A tartós elemi csapást a gabonafélék megsínylik. Nagy területeken várható kipusztulás s a gazdaságok­nak fel kell készülniök, hogy a tönkrement kalászo­sok helyére más növényeket vetnek. A kárt csak a viz le­vonulása után tudják pon­tosan felmérni. Tanulságos esztendő Zárszámadás az újszegedi Haladás Tsz-ben Tegnap Újszegeden, a Ha­ladás Termelőszövetkezetben is megtartották az 1969-es évet összefoglaló zárszámadó közgyűlést. A két évtizedes múltra visszatekintő közös­ség talán az egyik legnehe­zebb évet hagyta maga mö­gött, amit őszintén és nyíl­tan tükrözött az elnöki be­számoló. Dr. Csizmás Sándor beszámolójából minden tag megértette, hogy a termelő­szövetkezet gazdálkodásában már évek óta olyan hibák voltak, amelyek a rentabili­tást veszélyeztetik. Termé­szetes, hogy a korábbi évek hibás gazdaságpolitikáján az új vezetés egycsapásra nem tudott változtatni. Ehhez évek kellenek. Annál is in­kább, mivel köztudott, hogy a Haladás Termelőszövetke­zet évről évre jelentős hite­leket törleszt, több mint 2 millió forintot. Ez 1972-ig lesz így, csak azután kezd­hetnek „nagyobbat lélegez­ni", új utakon tovább fej­leszteni Szeged legkisebb gazdaságát Az elmúlt év ráadásul minden tekintetben kedve­zőtlen . volt. Az időjárás is rossz volt, a belvízkárok sok ezer forintot elvittek. Emel­lett néhány termelőegység vezető nélkül maradt és csak ideiglenesen tudtak helyette­sekről, vezetőkről gondos­kodni. A géppark állapota leromlott. Jó tervekben nincs hiány, de mindezek pénz hiányában még eddig nem realizálódhattak. Ennek ellenére korántsem kell azt hinni, hogy az újszegedi Ha­ladás Tsz tagjai rosszul ke­restek, hiszen a közös és a háztáji a nehéz esztendő el­lenére szépen fizetett A ter­vezett egy tagra eső jövede­lem a közösből 21 ezer 141 forint volt, az egy napra eső jövedelem meghaladta a 90 forintot. Mérleghiány nincs, a kö­zös vagyon 36 millió 925 ezer forint. Az egy tagra eső kö­zös vagyon 72 ezer 402 fo­rint, az egy tagra eső tiszta vagyon 42 ezer 600 forint. A halmozott termelési ér­ték az előző évihez válto­zatlan, 33 millió 809 ezer fo­rint. A tagoknak és az al­kalmazottaknak összesen 10 millió 236 ezer forintot fi­zettek ki. A tsz zárszámadásán meg­jelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Varga Dezső, a városi párt­bizottság titkára is. Sz. L. L Megkezdődtek az útjavítások — amint lapunk­ban jelentettük — az I. ke­rületi tanács 24 millió fo­rintot fordít idén az utak és a járdák javítására. A mun­kálatokat február c'ső heté­ben megkezel :-k. Természe­tesen az útfelújításokkal együtt végzik el ott. ahol szükséges, a közművek cse­réjét is. Az útjavítások először a Károlyi és a Kis Menyhért utcában kezdődtek. Képünk a Kis Menyhért utcában készült. Az utcában — mint képünk i6 mutatja — nem­csak az úttestet korszerűsí­tik, hanem a közművezeté­keket is kicserélik. Somogyi Károlyné felvétele VASÁRNAP. I»7fl. FEBRUÁR 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom