Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK I ÍLMAUYARORSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 1 60. évfolyam, 45. szám 1070. FEBRUÁR 22., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT 19S9 a statisztika tükrében Beruházások, építkezések, foglalkoztatottság, életkörülmények A KSH Csongrád megyei igazgatóságának jelentésébőt Idestova márciust írunk, jócskán magunk mögött hagytuk tehát az 1969-es esztendőt. Mégis vissza-vissza­tekintünk, hisz gondos összegzés után ebben az időszak­ban kerülnek napvilágra a tavalyi részletes adatok. A szá­mok tükrét —. mint már annyiszor — a Központi Sta­tisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatósága tarja elénk. Fejlődésünket, gazdagodásunkat, de fogyatékossá­gainkat. — az idei javítani valókat —, is mutatja ez a sta­tisztikai tükör. A házgyártól az olaj mezőig lasztéki — igények teljesí­tése nem volt kielégítő. szervezési intézkedéssel el­ért létszammegtakaritás még A termelés stagnálását, a munkáslétszám egyszáza­csökkenését a vállalatok je- lékát sem érte el. lentős része munkaerő-hiány- A minimális termelésemel­nyal. munkaerő-vándor lássál kedés mellett a vállalati indokolja. Ugyanakkor a belső létszámtartalékok fel­nyereségek együttese meg- 1 haladja az 1968. évit. Leg­tárása elmaradt. A miniszté- nagyobb mértékben — több riumi ipar csaknem teljes mint 30 százalékkal — a mi­egeszére terjedő szerint tavaly a felmérés nisztériumi élelmiszeripar műszaki nyeresége nőtt Számos intézkedés szolgál­ta 1969-ben a beruházások megvalósításának gyorsítá­sát. Így az egyedi nagyberu­házások arányának csök­kentése, a hitelfeltételek szi­gorítása, az építési, szerelési adók bevezetése- stb. Célju­kat nem érték el. mert-a be­ruházási tevékenységre ta­valy is a tervezett határidők és a beruházási költségek túllépése volt a jellemző, mind a nagy beruházások, mind a kisebbek esetében. A megyében 16 fontosabb beruházást* kellett volna í9H9-ben befejezni, s közü­lük csak 7-et helyeztek üzembe. Így például nem fe­jeződött be a tejüzem, a Paprikafeldolgozó Vállalat rekonstrukciója, a FURFU­ROL vállalat építkezése. A biológiai kutatótelep építési munkája a kívántnál lasabb ütemű. Míg a szegedi ház­gyár év végi készültsége sze­rint a gyártócsarnokot a ter­vezettnél egy évvel koráb­ban helyezhetik üzembe. A Kőolaj és földgázipari beruházásokra eddig 1,2 mil­liárd forintot fordítottak. Ennek eredményeként az or­szág tavalyi kőolajtermelé­sének 35 százalékát a szegedi medence adta. Az év végéig elkészült tíz tankállomásba 102 kutat bekötöttek, s to­vábbi 36 kút bekötése folya­matban van. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek 1969-ben 630 millió forintot fordítottak beruházásokra. A megye be­ruházásainak mintegy ne­gyede itt valósult meg. Építőipar Munkaügyi gondok A foglalkoztatottság az előző évinél kisebb mérték­ben, öt százalékkal — mint­egy ötezer fővel — emelke­dett. Az átlagosnál magasabb volt a létszámnövekedés az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál. Az iparban foglalkoztatottak száma négy százalékkal haladta meg az 1968. évit. A vállalatok és szövetkezetek a korábbiak­hoz hasonlóan intenzív mű­szaki fejlesztés helyett ex­tenzív munkaerő-gazdálko­dást folytattak. A vállalatok nagy részénél a reális szük­ségletet meghaladta a mun­kaerő iránti kereslet, ez he­lyenként súlyos munkaerő­hiányt idézett elő. Az iparban a munkahely­változtatások száma kiteszi a létszám felét. Nagyobb ré­szük a munkavállalók kez­deményezésére történt. 1969­ben tovább emelkedett a munkaidő-csökkentést be­vezető vállalatok száma. Év végén az iparban foglalkoz­tatottak 88 százaléka rövidí­tett munkaidőben dolgozott már. Hiba. hogy a vállalatok a munkaidő-csökkentést rész­ben túlóráztatással igyekez­tek pótolni. Az építőipari szervezetek tavaly 1,6 milliárd forint ér­tékű munkát végeztek a me­gyében. A korábbiakhoz ha­sonlóan igen jelentős — 27 százalék —. a megyén kívüli építővállalatok itt végzett tevékenysége. Az igényeket mégsem tudták kielégíteni. A vállalatok 1969-re 1166 millió forint értékű munka elvégzését vállalták szerző­déseikben, s ennél 131 mil­lióval kevesebbet végeztek el. A Szegedi Építőipari Vál­lalat például az 1969. évi 76 millió forintos kapacitásával szemben 116 mjllió forint értékű munka elvégzésére kötött szerződést, de csak 71 millió forintot teljesített. Részben a piaci feszültség hatására az építőipari árak 4—5 százalékkal meghalad­ták az 1968. évit. Ezt figye­lembe véve a megyei építő­ipari szervezet tavalyi ter­melése az egy évvel korábbi szinten maradt. Ugyanakkor a foglalkoztatottak száma 10, a munkások száma 8 szá­zalékkal növekedett, a ter­melékenység nagymértékben visszaesett. A megye építőiparában a korszerű előregyártott szer­kezetek alkalmazása, a Du­naújvárosból szállított ház­gyári elemek beépítése je­lentett nagyobb előrelépést. A vállalatok gépállománya 9. a gépek teljesitőképessege 11 százalékkal emelkedett, a munkák gépesítettsége vi­szont nem sokat javult. Az alacsony színvonalra jellem­ző, hogy országosan az épí­tővállalatok munkásainak mindössze 16 százaléka — minden hatodik ember — dolgozik gépek mellett. Átlagkeresetek Termelés és értékesítés Az ipari termelésnöveke­dés üteme mind országosan, mind a megyében vissza­esést mutat. A megye ipa­rának termelése mindössze egy százalékkal haladta meg az 1968. évit. A termelékeny­ség — az előző év eredmé­nyeit alapulvéve — 97,1 szá­zalék — szintén kedvezőtle­nül alakult. Az 1969-ben exportált ipa­ri termékek értéke 14 száza­lékkal magasabb az egy év­vel korábbinál, elsősorban a hagyományos könnyűipari termékek kivitele nőtt. 1969­ben az iparvállalatok és gyáregységek közel fele, a ktsz-ek több, mint fele ter­melt exportra. A gazdasági reform máso­dik évében még mindig nem érvényesültek eléggé a vál­lati munkában az alapvető célkitűzések. A jobb gazda­sági eredményeket a vállala- . ton kívül, a piaci lehetősé­gek kihasználásával igyekez­tek elérni, s a belső irányítás ! szemlélete alig' változott. A ! termelés még mindig nem alkalmazkodott eléggé a pia- j ci igényekhez. A nem kere­sett termékek előállítása ugyan csökkent, de az újon­nan jelentkező — főként vá­A lakosság bevételei az előző évinél nagyobb mér-' tékben. 10 százalékkal emel­kedtek. A korábbi évektől el­térően a paraszti bevételek növekedési üteme nem ha­ladta meg a bérből élőkét. A munkás-alkalmazotti be­vételeken belül a munkabér címén történő kifizetések 8 százalékkal emelkedtek, fele részben a foglalkoztatottság. feU részben az átlagkerese­tek növekedésének hatására. Az átlagkeresetek az ipar­ban. a kereskedelemben és a közlekedésben 4 százalékkal, az építőiparban 5 százalék­kal, a szolgáltatás területén 3 százalékkal növekedtek. 1969-ben az év végi részese­dés címén történt kifizetés másfélszerese volt az egy év­vel korábbinak. A tavalyi eredmények alapján fizeten­dő részesedés várhatóan az 1968. évi átlagnak megfelelő lesz. ezen belül a kategóriák megszűnése miatt a vezető állásúak részesedése csökken. Ennek ellensúlyozására a ne­gyedik negyedévben nagyobb összegű prémiumokat fizet­tek ki. A lakosság az előző évhez hasonlóan bevételeinél na­gyobb mértékben. 18 száza­lékkal növelte takarékbetét­iét. A növekedés esvhatoda gépkocsi-nyereményre lekö­tött betét. Az építési és sze­mélyi hitelek iránt változat­lanul élénk volt a lakosság érdeklődése, melyet az OTP nem tudott minden esetben kielégíteni. Péter János visszaérkezett Bulgáriából Apró Antal Moszkvába utazott Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tegnap, szombaton Moszkvába uta­zott. ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának 45. ülésszakán. Búcsúztatásara a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Lázár György munkaügyi minisz­ter. Erdélyi Károly külügy­miniszter-helyettes. dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt F. J. Tvitov. a Szoviet­unió budapesti nagykövete is. (MTI) Péter János külügymi­niszter, aki Ivan Basev kül­ügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett a Bolgár Népköztársaságban, szombaton délelőtt vissza­érkezett Budapestre. Péter János a megérkezés után a látogatás tapasztala­tairól nyilatkozott a sajtó képviselőinek: — A bulgáriai látogatás során több ízben volt al­kalmam nyilatkozni a saj­tó munkatársainak. Haza­érkezve összefoglalóan sze­retném elmondani. hogy Ivan Basev bolgár külügy­miniszter meghívására tar­tózkodtam Bulgáriában és értékes megbeszéléseket folytattunk. A mostani esz­mecsere szerves folytatása volt annak a tárgyalásnak, amelyre a múlt évben a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség látogatásakor a ba­rátsági szerződés felújítása és aláírása alkalmával ke­rült sor Szófiában. Akkor összefoglalták és megerősí­tették azokat az alapelve­ket. amelyek szerint két­oldalú kapcsolatainkat és nemzetközi tevékenységün­ket összeegyeztetjük és fo­kozzuk. A magyar—bolgár kül­ügyminiszteri tárgyalások­ról közös közleményt adtak ki. Hz első perctől... A z idősebbeknek átélt valóság, a ma ifjúságának már történelem a második világégés, majd a fegyverek elcsitulása, a béke eljövetele itt Szegeden, és szer­te hazánkban. A fasizmus annyi gyötrelme után a szovjet katonák véres és nehéz csatákban harcolták ki békénket, sza­badságunkat. Szegeden ennek 26. esztendeje, s idén ápri­lis 4-én lesz negyedszázada az egész Magyarország felszaba­dulásának. E sorsfordulót jelentő dátumra,készülve, őszinte szeretettel és tisztelettel köszöntjük mi is a szovjet hadsere­get, megteremtésének 52. esztendejében. A szovjet hadsereg és hadiflotta napja nekünk, magya­roknak is ünnep. Azzá emeli a tény, hogy a gonosz ellensé­get szovjet katonák zavarták el földünkről; hogy nekik kö­szönhetjük új életünk indításának lehetőségét. Ezért sok szovjet harcos életét adta. Szabadság és béke! — ennek jegyében alakult, s ezért áll ma is a vártán a szovjet hadsereg, amelynek léte és sze­repe elválaszthatatlan a nagy tanítótól, Lenintől, aki száz esztendővel ezelőtt született. Lenin történelmi érdeme a pro­letárforradalom katonai programjának megteremtése és a szocialista haza védelméről szóló tanításnak a megalapo­zása. A szovjet hadsereg léte első perctől kezdve a Lenin által megjelölt úton teljesíti kötelességét, földön, vízen és a levegőben. Ezért a mi ügyünk is elhivatottsága —, mert a mi szabadságunkat és békénket is védelmezi. Biztonságot ad, hogy hazánk tagja a Varsói Szerződésnek, s a szovjet hadsereg hű és igaz fegyverbarátja néphadseregünknek. A világon — bár agresszióval kirobbantott helyi há­borúk dúlnak — béke van. A hétköznapok sodrásában ta­lán nem is mérjük meg, hogy miért és mitől ilyen a vi­lágkép. Bizonyos: a Szovjetunió — beismerik ezt a reali­tások alapján a nyugati katonai szemleírók is — katonai, haditechnikai erőfölényben van az imperialista hatalmak­kal szemben. Ehhez az erőhöz az igazság, a jó ügy páro­sul, és mindez a föld békéjének legfőbb tényezője. M. S. önjáró szovjet rakétalöveg Szovjet hadihajók a Néván Koszorúzási ünnepség a szovjet hősök emlékműveinél A szovjet hadsereg meg­alakulásának 52. évforduló­ja alkalmából szombat dél­előtt koszorúzási ünnepség volt a hazánk felszabadí­tásáért vívott harcokban el­esett szovjet hősök Szabad­ság ' téri és gellérthegyi em­lékművénél. Szegeden az évforduló al­kalm4ból ma, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel' ren­deznek koszorúzási ünnep­séget a Széchenyi téri szov­jet hősi emlékműveknél a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság szervezete és a szegedi fegy­veres erők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom