Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Hajdú Péter Tranzitszabadságát tölti itthon, így kerültünk telefon­közeibe. A bécsi egyetemen, ahová Hajdú Péter szegedi nyelvész-professzort vendég­előadónak hívták meg az idei tanévre, két szemeszter kö­zött, februárban vakációz­nak. A hazautazó tudóst ké­sei — megtisztelő karácso­nyi ajándék várta: a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagjának választotta. Bő évtizede dolgozik Szegeden: 1951-től Budapesten az aka­démia nyelvtudományi inté­zetének osztályvezetője volt, 1959-től a József Attila Tu­dományegyetem finnugor tanszékének vezető-profesz­szora. • másról munkájáról. — Kutatásaink tágabbak a finnugor nyelvészetnél, na­gyobb nyelvközösséggel, az uráli nyelvekkel foglalko­zunk. Specialitásom, a szamo­jéd nyelvek, a szegedi tan­szék is ilyen arculatát alakí­totta ki. Aránylag elhanya­golt terület, nemcsak ná­lunk, világszerte. Kutatá­saink érdekessége, hogy az érintett népek történelmi múltját is vizsgáljuk, a múlt összetartó szálait, a megelő­ző állapotokat, az alapnyel­vet. Így jutunk történeti kö­uralisztikában szintén elha­nyagolt. — A finnugor nyelvészet vajon az érdekelt államok tudósainak „belügye", vagy máshol is folynak kutatások? — Az utóbbi negyedszázad óta igen: mindenekelőtt Franciaországban, Angliá­ban, a két német államban, Hollandiában, Japánban, Olaszországban és az USÁ­ban, aho4. pedig nincs szá­mottevő finnugor lakosság. Észrevették a magyar és ro­konnyelvek érdekes szerke­zetét, mely számukra is új szempontokat, általános ta­nulságokat ad. Széles nem­zetközi együttműködést foly­Beszélgetésünk mi. tatunk szovjet, finn, német, indulhatna, mint francia és amerikai intéze­tekkel. — Emiitette a nyelvészet szerepét az őstörténeti kuta­tásban. A magyar őshaza tér­képén máig is tisztázatlan „fehér foltokat" találni, mi a véleménye erről a nyel­vésznek? — Az őshaza mostanában érdekes polémiákat váltott ki. László Gyula régészpro­fesszor könyve új elméletet dolgozott ki, jómagam ís fe­lülvizsgáltam korábbi állás­pontomat. Az őshazát nyel­vészeti és egzakt természettu­dományos eljárással, az er­vetkeztetésekhez, olyan kér- dőtörténettel sikerült újra dések megválaszolásához, lokalizálnom. Szibéria észak­amire a történettudomány, sőt a régészet sem vállalkoz­hat. Az etnolingvisztika a nép, az etnikum felderítésére törekszik, ám a nyelvtudó­nyugati területére, az Ob és Ural közé. Röviden: alapve­tő tájékoztatónak a fa-neve­ket választottam. Az uráli nyelvekben a szibériai tajga gadták. sőt a kazáni Halikor tavaly megjelent könyve is nagyjából ugyanezt mondja. Persze a végleges válaszhoz további bizonyítékok kelle­nek. Hajdú Péter természetesen kiterjedt publikációs munkát végez, külföldön, idehaza megjelent könyvei alapvető fontosságúak. Három eszten­deje az akadémia nagymúl­tú szakfolyóiratának a Nyelv­tudományi Közleményeknek főszerkesztője. Végezetül ar­ról kérdeztem, miben látja a finnugor nyelvészet társadal­mi hasznát? — Mint minden alapkuta­tásnak, a finnugor nyelvé­szetnek is nehezen mérhető közvetlen hatása. Társadal­mi haszna egyrészt, hogy né­pünk és nyelvünk múltjá­nak megismeréséhez szolgál­tat adalékokat, másrészt kö­zelebb segít az emberi nyelv lényegének megértéséhez, a kommunikáció törvényszerű­ségeinek megismeréséhez. A nyelvészet közvetve eljut más tudományokhoz; az al­kalmazott nyelvészet pél­dául szempontokat nyújt a hírközlésben, az iparban és máshol. De vele mi már nem foglalkozhatunk. Nikolényi István :ülc és termelők Eredményes évet zárt a MEK Tegnap Szegeden, a Tisza Szálló koncerttermében tar­tolta évi rendes közgyűlését a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központ­ja. A szokástól eltérően ez az 1969. évről számot adó tanácskozás igen sok pozití­vumot mutatott fel. Most már bátran elmondható, a beszámoló és a hozzászólá­sok is igazolták, jobban ér­vényesült a többcsatornás értékesítés, javult a piacku­tatás, rugalmasabb volt az árpolitika és nagyobb volt a piaci kockázatvállalás. En­nek következtében az igaz­gatóság beszámolója, ame­lyet Regöczi István, az igaz­gatóság elnöke tartott, igen eredményes esztendőről adott képet. A MÉK közgyűlésén meg­jelent dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhe­lyettese és Panák László, a SZÖVÉRT elnöke. A tanács­kozás gazdag programmal szolgált, s örömmel töltötte el a hallgatóságot a múlt év eredményeiről hallott beszá­moló. Mi sem bizonyítja ezt túlteljesítette, s tőkés ex­jobban. mint az, hogy 38 termelőszövetkezet. illetve szakszövetkezet kérte felvé­telét a tagszövetkezetek so­rába. Köztudomású, hogy Csong­rád megye, azon belül szű­kebb pátriánk,' a szegedi termőtáj igen jelentős sze­repet játszik a népgazdaság életében, hiszen nagy az innen külföldre irányuló ex­port. Az elmúlt esztendő­ben megyénk termelése az országos átlagnál jobb volt, több mint 6 százalékkal nö­vekedett, különösen kitűnt a növénytermesztés 10—12 szá­zalékos és a zöldségtermesz­tés 8—10 százalékos fejlő­dése.. Mindez azt eredmé­portra 20 százalék ment. összesen 1300 vagon ősziba­rackot vásároltak, s ennek 50 százaléka került nyuga­ti piacokra. Igen sokat fej­lődött a csomagolástechnika, javult a fajtaválaszték. így aztán kelendőbbek lettek az áruk. Télialmából 600 va­gonnal vásároltak fel. kü­lönösen a szegedi járásban növekedett a termés, ebből a gyümölcsféléből is 300 va­gonnal tudtak exportálni. örvendetes, hogv igen so­kat javult a MÉK kapcsola­ta a termelő gazdaságokkal, amit bizonyít, hogy több he­lyen nagyobb arányú közös beruházásba kezdtek, s a szövetkezetiek is részt vál­nyezhette, hogy a MÉK több lalnak a saját árujuk elöké­minőségi árut vásárolt fel; szítésében, csomagolásában, 1968-ban például gyümölcs­ből és zöldségből összesen 10 ezer 800 vagonnal, ta­valy viszont 11 ezer 853 va­gonnal. Már év elején je­lentős a szegedi termőtáj produktuma, a mihályteleki, a röszkei retek, amiből ta­valy 9 millió csomót vásá­rolt fel a vállalat, s ennek 90 százalékát külföldre irá­nyította. Export-előirányzatát mánynak csak perifériáit fa-nevei találhatók, a közép­érinti. Természetesen foglal- európai lomberdőket nem is­kozom tiszta nyelvtudomány­nyal, a különböző nyelvek működésével, állapotával, a belőlük kidesztillálható ál­talános tanulságokkal. A nyelvek hangrendszereinek struktúrájával ,a megkülön­böztető jegyek felismerésé­vel, a fonológiával. Legújab­ban pedig nyelvtipológiai kérdésekkel: a kifejezés fo­lyamán milyen univerzális törvényszerűségek jelentkez­nek a különböző nyelvek kö­zött. És még valamivel: a mondattannal. A beszéd alap­vető egységének kutatása az merték. A Szovjetunió erdő­története világosan regiszt­rálja a tajgaövezet vándor­lását, a különböző korokban. A fellelt fa-nevek mellett egyetlen európai lombos fá­nak, a szíí-fának nevét talál­tam az uráli nyelvben, ez a fa a nyugat-keleti vándor­lásban élen jár. Az őshaza ott van, ahol a szilfa keleti vándorlása során találkozik a nyugatra tartó tajgával. Ami időszámításunk előtt a 6—4. évezredben Északnyugat­Szibériában jelölhető kl. Az elméletet elég kedvezően fo­Az eltáncolt" hattyúdal Senki sem pótolhatatlan, balett Szegedre. Van próza, tálta több kedv a hangos ha pótolják. Ha nem. legfel- van opera, egy vidéki társu- gondolkodás mentelmi jogá­jebb Dótolatlan marad. Mint latnak balettből elég annyi. nál. Csupán eltűnődött az például a Szegedi Nemzeti hogy ezeket kiszolgálja, ki- idei bemutatókon, ahol fel­Színház balettegyüttesénél a egészítse. Csakhogy évadon- fedezni vélte még a nemrég­koreográfus-táncos ImreZol- ként bebizonyosodik: a kö- volt együttes sápadt szilu­tán. aki lassan két eszten- zönségnek kell. Egy olyan ettieit. A szegedi balett 1968 dele nem talál haza. 1968- színház profiUában. mint a decemberében a Csodálatos ban fiatal koreográfusok ver- szegedi, kívánatos a balett- mandarinnal táncolta el senyén nyert második díjat kultúra, érzi és látja ezt a hattyúdalát. Azóta nincs fel­es rövid lejáratú szerződést színház vezetősége: havonta adatuk, mert hiányzik a vég­Kölnben. s amíg ezt hosz- meggyőződhet róla a Pécsi rehajtás fettétele — és vi­szabbítgatta. a kicsi, de lel- Balett szegedi vendégjáté- szont. Sportnyelven úgy kes szegedi egvüttes lassan kain. Kérdés, a pécsiek ven- mondják: ez a hullámvölgy, szétbomlott. Ma csak árnyé- dégszereplését végleges, vagy Vajon mekkora? Válaszol az illetékes Ünnepi kalács — módosítva Januárban írtuk Ünnepi hették Szőregre, ha egyáíta­kalács címmel Berta Sándor domaszéki olvasónk panaszát. Kalácsot rendeltek kará­csonyra. de nem kaptak. Le­vélírónk szerint ..a szállítók azt mondták. Röszkére vittek több kalácsot, nem is akar­ták átvenni tőlük, de mégis otthagyták. Biztos az volt a domaszéki bolté". Kétszer keresett fel azóta bennünket levelével a Csong­rád megyei Sütőipari Válla­lat igazgatója. Az első levél szállítójegyekre hivatkozva bizonyítja, hogy a szóban forgó vegyesbolt nem is ren­delt kalácsot, de nem szállí­tottak Röszkére sem. A gép­kocsit kísérő segédmunkás ugyan írásban nyilatkozta, hogy 6 — nem lemervén a rendeléseket — tett olvan megjegyzést, melv szerint Ián volt a boltnak rendelé­se". Akárki fogalmazta ls meg az írásbeli nyilatkoza­tot. gratulálunk hozzá. Tény. hogy Berta Séndorékat va­laki egyszerűen lerázta a nyakáról karácsony örömére. A második levél mellékle­teként a Mórahalmi Áfész nyilatkozata érkezett. Ez sokkal egyértelműbben fo­galmazza meg a lényeget: megállapítottuk, hogy az egységvezető mulasztásából adódott a sajnálatos eset... és a hibáért szíves elnézé­süket kérjük. A számon kérhető mulasz­tást tehát Domaszéken kö­vették el. de a felelőtlen összevissza beszélő ráfelelt erre egy nagvot. Berta Sán­dor szemszögéből ítélve nyu­godtan kezet foghat a bolt­„esetleg tévedésből elküld- vezető és a szállítómunkás. engedéllyel Az utóbbi időben ismét elég gyakoriak az Iskolák­ban a különböző, nem a tan­tervi követelmenyekkel ösz­szefüggő felmérések, adat­gyűjtések. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek megállapítása szerint a fél­mérések gyakran szakszerűt­lenek, rosszul előkészítettek, s zavarják az iskolai munka menetét. Ezért a miniszter most utasításban szabályoz­ta az oktatási Intézmények­ben végezhető kérdőívés fel­méréseket. ka önmagénak. Időleges megoldásnak szán­Ennyit az előzményekről, iák? Tegyük fel. csupán át­amlhez illendőség kedvéért menetinek. Akkor viszont hozzátehetjük, a szegedi ba- szembe kell nézni a ténvek­lett ranszódiáiának volt már kel. Talpra állhat-e újra a hasonló mélypontja. A fel- szegedi balett, vagy sem szabadulás utáni szegedi szín. Nincs koreográfus, nem ház talán ez Idáig legerősebb lön képzett, szólIstaerénvek­tánsulatának kitűnő balettje is kel rendelkező táncos. És felbomlott idővel. Az 1964— nincs táncos, minek szerződ­68-as évekre tehető a má- jön ide a koreográfus. A kör sodvirágzés. ami nem utolsó- látszólag bezárult. A szegedi sorban Imre Zoltán tehetsé- balettnek máskülönben nem gének, ambíciójának, lelkes a legjobb híre kelt — régtől szervező munkájának érde- fogva — a táncosok körében, me. Ügy látszik, egy fecske Kevés fizetés, kurta lehető­csinált nyarat. Az 1968-a« ségek. drága albérlet; nem a évad óta a szólisták közül legvonzóbb cél a balettlnté­Lászay Andrea az Operaház- zetl növendéknek, aki ln­N. I. ami munkaalkalmat is je­lent és természetesen több jövedelmet. Amennyiben ed­digi igyekezetét megtartja, s fokozza a vállalat; így ter­melési kooperáció, piackuta­tás stb., úgy még szebb eredményeket is elérhet. Mindenesetre az tény. hogy zöldségből, gyümölcsből és burgonyából az 1970-es esz­tendőre már 10 ezer vagon­ra megkötötték a szerződést. Ebből is sejthető, hogy az idei tervek meghaladják a tavalyit, és ha különösebb elemi csapás nem pusztít a tájon, kül- és belföldre 12 ezer vagonnál több jut Csongrád megyéből. Dr. Komócsin Mihály fel­szólalásában az eredmények elismerésekor felhívta a fi­gyelmet, hogy ebben a me­zőgazdaság egyszerű mun­kásainak a mindennapi helytállása is benne van, a vállalat csak így tudta ered­ményesen zárni a múltévet. A jövőben különösen arra is törekedjen a MÉK, hogy az alaptevékenységet segítő ki­egészítő ágazatokat (tevé­kenységeket) támogassa, folytassa. A fogyasztók és a termelők érdekének össz­hangjáról ne feledkezzen meg. hoz. Szente Ernő. Lakatos Károly. Nemes Lajos Debre­cenbe távozott, a törzsgárdá­ból négyen maradtak. 6 a hozzászerződtetett nyolc tán­cos szakmailag közel sem éri el a régiek tudását. Azóta nincs önálló estjük, operák. kébb elszegődik valamely fő­városi bárba, mint leszerződ­jön vidékre. A körülmények azóta kedvezőbbek: régeb­ben posztó volt. pénz nem — most fordítva. Nem ár­tana ennek Í6 hírét kelteni! A fogadatlan prókátor sze­operettek. mustcal-ek betét- repét önvédelmi okokból nem jelt táncolják, és — statisz- vállalom; végeredményben a tálnak. színház belügye, akar-e ön­Mindeddlg rendjén lenne, álló balettet, vagy sem. A ha azt mondjuk, minek a fenti sorok íróját sem irri­Nyert-e a kötvénye? Sorsolási tanácsadás az OTP-nél Február 25-én, szerdán ér­demes lesz felkeresni az OTP-fiókokat békekölcsön­ügyben, A bemutatott köt­vényeket visszamenőleg megvizsgálják: nyertek-e az eddigi sorsolásokon? A nye­reményeket azonnal kifize­tik. Ez alkalommal a szokásos­tól eltérően, 8-tól 17 óráig tartanak a takarékpénztári fiókok pénztárszolgálatot. Jó tudni, hogy békekölcsön­ügyben nem fontos lyesen felkeresni a számát. A névvel és lakcím­mel ellátott írásos bejelen­tés alapján szintén megvizs­gálják. nyert-e a kötvény. Az eredményről írásban ér­tesíti a kötvénytulajdonost az OTP. megjelölve a nyer­tes békekölcsönök számát. A nyertes kötvényeket bemu­tatáskor fizetik kl. Legutóbb az elmúlt év jú­niusában tartott az OTP sorsolási tanácsadást me­gyénkben. Ezen az egy na­szemé- pon 2460 db. nyertes köt­bank- vényre 371 985 forintot fizeí­fiókokat. Elegendő, ha íré- tek ki. Elég sok tehát még STs fUSS^ - Olyan békekölcsön me­fiókkal a szükséges békeköl- lyel korabban kisorsoltak, de esőn sorozatát, osztályát és erről tulajdonosa nem tud­Szeged szobrai Zászlótartó barátok (180.) A Dóm téren, a püspöki palota kapufa fölött látható a két zászlótartó barát figurája. A mészkőből fa­ragott alkotásokat Ohmann Béla és társai készítették. SZOMBAT, 1970. FEBRUÁR 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom