Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

Téli piac Brikett­behozatal az NBK-ból Mintha nem is tél végén járnánk, annyi zöldséget és gyümölcsöt kínálnak a szegedi piacon. Tegnap ismét sok volt a szárnyas: 28 forintot kértek kilójáért. Az elmúlt hónapokhoz viszonyítva szokatlanul nagy mennyiségű to­jást kínáltak, a Móra Tsz 26 ezret, a forráskúti Haladás Tsz pedig 1440 darabot, darabját 1,30—1.40-ért. A főze­lékfélékből több mint kétezer kiló került a vevők elé." A magántermelőknél is bőséges volt a felhozatal, de az árak magasak voltak. Szerdá" a Ligm-npex Kül­kereskedelmi Vállalatnál az ez évi NDK-brikett vásárlás­ról írtak alá szerződést az importáló Lignimpex és a szállító Bergban—Handel kül­kereskedelmi vállalatok ve­zetői. A megállapodás értel­mében az NDK-beli erportőr ebben az évben 460 000 ton­na _ brikettet szállít, 160 000 tonnával többet, mint a műit évre lekötött mennyiség. A szállítósok értéke meghaladja az ötmillió rubelt. A megállapodásról szóló hírhez a Lignimpex vezetői , hozzáfűzték, hogy az NDK­Somogyl Károlyné felvétele ból móris folyamatosan ér­kezik a brikett, ami az idei kemény télen különösen jól jön. A két vállalat közötti jó együttműködést bizonyítja, hogy az NDK-beli partner januári szállítási előirányza­tait 10 százalékkal túl is tel­jesítette. (MTI) Otthoni műhefyek Egyre bővül a tápéi Házi­ipari Szövetkezet bedolgozói­nak köre. Már tavaly is több környékbeli községben vol­tak anyagkiosztó—áruátvevő egységeik. Kistelekről külö­nösen sokan kapcsolódtak be a háziipari munkába. Most újabb községekben, így Kis­zomboron, Röszkén is kiala­kul a háziasszonyok és a szö­vetkezet kapcsolata. A különféle gyékényáruk, divatcikkek házi készítésében megtalálják számításukat, s egyben hozzájárulnak a pa­tinás szövetkezet fejlődésé­hez: idén már 22 millió fo­rintnak megfelelő érték ké­szülhet az otthoni műhelyek­ben. Gépesítik a posta ügyviteli munkáját A posta vezérigazgatójá­nak utasítására megalakult a posta számítástechnikai és szervezési iroda. Az űj pos­tai intézményhez került a posta gépiadatfeldolgozó üzem, a posta üzemszervezé­si iroda, s irányításával dol­gozik a távbeszélő díjbesze­dő hivatal. Az iroda gondos­kodik a posta országos kis­és közép gépparkjának javí­tásáról, karbantartásáról. Az új Intézmény össze­hangolja majd a posta szer­vezési, számítástechnikai és ügyvitelgépesítési tevékeny­ségét. A posta munkája ugyanis jelentős adminiszt­rációval, ügyviteli munkával jár. Az ország pénzforgalmá­nak mintegy 80 százalékát Képernyő Gyilkosok egymás közt Az önkényes igazságszol­gáltatás vagy az amerikai filmeken divatos rémtörténe­tek paródiája? Az egyik szel­lemes, szórakoztató vígjáté­kot. a másik könnykacajú burleszket ígérne. Ha . .. Ha eldönthető lenne, mit akar a kedd esti tévéjáték szerzője. James Kirkwood „sajátos látószögű darabját"' Komisznak lenni életveszé­lyes címmel Horváth Tibor rendezte képernyőre, maga sem sokat bajlódva a fenti alternatívákkal. Így történik, hogy a torzókba maradt öt­letfüzér egy vígjátékíró ce­ruzája (és ami fontosabb, helyzethalmozó fantáziája) nélkül csupán a puszta sztori tőmondataival szellemeske­dik, a színészek (Feleki Ka­mill, Csala Zsuzsa, Agárdi Gábor, Kiss Manyi) otthon­ról hozott humorral lejátsszák — a néző meg időnként ásí­tozik. A darabból tulajdon­képpen a benne maradt le­hetőségeket sajnáljuk. Abban az országban, ahol a politikai fanatizmus éppoly indíték gyilkolásra, mint egy sanda tekintet, vagy egy rosszalló megjegyzés, ahol alvó taxi­sofőr fejére nylonzacskót köt­nek, büntetlenül, csupán mert néger, s egész családot irta­nak ki, mert a hippifőnök­nek éppen „olyanja van"' — ez a szatíra nagyon is sokat mond. A bűn és a büntetés laki életben maradna. Sze­rencsére erről nincs szó, a kör bezárul: a vak Collins. a mosolygós arcú sarlatán mit sem sejtve kisétál az ab­lakon. Kár. Tessék elképzel­ni. mennyi gondot okozott volna még neki az a három­milliárd ember, aki ittma­radt a sárgolyón . .. N. I. például a posta bonyolítja le. Tavaly csaknem 140 mil­lió postautalványra, csekkre fizettek be- és ki pénzt; évente mintegy 30 millió rá­diónyugtát, 18.1 millió tele­vízió nyugtát, több millió te­lefonszámlát állítanak ki, s szedik be utánuk a díjakat Az intézet nagyteljesítményű berendezéssel korszerűsiti egyebek között az ezzel kap­csolatos postai ügyvitelt. A Honeywell-típusú elektroni­kus adatfeldolgozó berende­zést már szerelik, s az év el­ső felében munkába állítják. A nagyteljesítményű elekt­ronikus berendezes fokozato­san felváltja majd a postá­nál a manuális adminisztrá­ciós munkát. Első ütemben a rádió-, a televízió- és a bu­dapesti távbeszélő előfizetők nyilvántartását és díjszámlá­zását. valamint az utalvány­forgalommal kapcsolatos egyeztetési, ellenőrzési és el­számolási munkákat gépesí­tik. A tervek szerint június­ban vidéken már...gépesített"' rádiónyugtát kapnak az elő­fizetők. majd a tv-előfizeté­sek nyilvántartása és szám­lázása kerül gépre. A követ­kező két évben várható a rá­dió- és a televízió nyugták összevonása is. A gépesítés fizikailag is nagy könnyebb­séget jelent majd az érintett dolgozóknak. A gépesítéssel felére csökken a nyilvántar­tókban, a számlázásnál a helyigény, s a mostani lét­számnak — amelynek pótlá­sa a legnagyobb nehézségek­be ütközik — a feie is ele­gendő lesz a munkához. Az ünnepi jubileumok és a népmüvelés Ülést tartotta Népművelési Tanács szeged: szekciója Mint már jelentettük, a Csongrád megyei Népnuivelesi nepségsorozatot, a leoonyo­Tanács szegedi szekciója a Bartók Béla Művelődési Ház- lilás zavartalanságát, á dó­ban kedden tartotta idei első ülését és Radnóti Tamás- logi és tárgyi feltételek bíz­nak, a városi tanács művelődési osztálya csoportveze- tösítását, valamint a rendez­tőjének referátuma alapján megtárgyalta a jubileumi ün- vények koordinálását egy­nepségek tapasztalatait és a további feladatokat, valamint aránt. így született meg ~ szekció munkatervét. A referátum vitájában a kibő- rendezvények mennyisége te­vített ülés résztvevői közül sorrendben felszólalt dr. Cson­gor Győző tudományos kutató, dr. Bezerédy István, a So­mogyi Könyvtár igazgatója, dr. Oltvay Ferenc, a városi levéltár vezetője, Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, dr. Nagy Lászlóné, az SZMT munkatársa, IJapp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyet­tese, Gruber László, a József Attila Tudományegyetem kul- — kiemelve, hogy a külön­turális bizottságának képviselője, Hampel Ferenc, a váró- féle akciók egyik feladata a si tanács művelődésügyi állandó bizottságának elnöke, permanens népművelés fel­Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi bizottságának frissítése — rámutatott, hogy osztályvezetője, Miklós Sándor, a Művelődési Tanácsadó hazánk felszabadulásának 25. vezetője, továbbá a művelődésügyi osztály munkatársai: évfordulóját és a Lfenin-cen­kintetében mértéktartó és differenciált programú, a város különböző rétegeihez szóló és egészében eredmé­nyes ünnepségsorozat. • A tanács szegedi szekciója Fazekas István, Laczó Katalin és Varga József. Mind a referátum, mind a vita középpontjában az ed­digi jubileumi ünnepségek tapasztalatai és a felszabadu­lás 25. évfordulójának már lezajlott és ezután követke­ző, valamint a Lenin-cente­nárium ünnepségei állottak. Az elmúlt évek történelmi jubileumai — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom és a Tanácsköztársaság ötvenedik, Szeged felszaba­dulásának huszonötödik év­I fordulója — jelentősen meg­határozták a népművelő ) tevékenység tartalmát. Az i évfordulók tenáriumot a népművelési munka szerves részének kell tekinteni. A feladatok össze­lettek. A felszabadulás tör­ténelmileg közelebb van hozzánk, mint az Októberi Forradalom és a Tanácsköz­társaság, de a fiatalok szá­mára a felszabadulás is „tá­voli" korszak, amelyről nin­évfordulók megünnep- csenek személyes élményei. nagyarányú tervező- Mindezt figyelembe véve ar­ra kell törekedni, hogy a megemlékezés ne csupán né­fl- hány ünnepi rendezvényre kerének ez a "perspektivikus szorítkozzon, hanem hassa át H ^ az évi munka egeszét, to­vábbá arra, hogy a rendez­vények és programok való­litikai kérdések felé irányí­tották, s egyebek közt hoz­zájárultak ahhoz, hogy erő­södjön népünkben a forra­dalmi hagyományok Iránti tisztelet, a szocialista haza­fiság és a proletár interna­cionalizmus gondolata. Az lését munka előzte és előzi meg. s mint a felszólalók is rá­mutattak, a rendezvények si kerének ez a perspektivikc tervezés az egyik legfonto­sabb feltétele. Az MSZMP unnepsegei. megemlékezések a lakosság figyelmét világnézeti és po­Szeged városi bizottsága és srtpos társadalmi igényeket elégítsenek ki. Különösen a a városi tanács végrehajtó bizottsága a kezdetektől nagy figyelemmel kísérte az ün­nagv figyelmet kell fordítani az ifjúságra és az üzemi nép­művelésre. Felsőfokú munkavédelmi tanfolyam A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felsőfokú mun­kavédelmi tanfolyamot indít az 1970/7l-es tanévre szak­szervezeti bizottságok társa­dalmi munkavédelmi fel­ügyelői, a munkavédelem valamely ágában dolgozók, valamint műszaki vezetők és más műszaki képzettséggel rendelkező érdeklődők ré­szére. A szakmérnöki tago­zatra okleveles mérnökök, il­letve tudományegyetemet végzett vegyészek, szaktech­nikusi tagozatra ipari-techni­kusi képesítő oklevéllel ren­delkezők jelentkezhetnek. A hallgatók az előírt vizsga­rend szerint félév végén kollokválnak, meghatározott tantárgyakból szigorlatoznak. Tanulmányaik végeztével a jelöltek diplomatervet, illet­ve szakdolgozatot készítenek, melynek sikeres megvédését követően munkavédelmi szakmérnöki. illetve szak­technikusi oklevelet kapnak. A tandíj félévenként 100 fo­rint. de a félévben elért ki­tűnő vagy jeles eredmény a következő félévre tandíjmen­tességre jogosít. A jelentkezéshez szükséges formanyomtatványokat me­gyénkben a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának munkavédelmi bizottságánál (Szeged, Eszperantó utca 3— 5. szám II. emelet 3-as ajtó) lehet kapni. Jelentkezési ha­táridő: 1970. április 18. A jelentkezéseket a SZOT Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam Budapest, V. ke­rület, Szabadság tér 17., II. 207. szám alá kell küldeni. Konfekció félmilliárdért A Szegedi Ruhagyár párt­bizottsága tegnap tárgyalta idei gazdasági tennivalóit. A gyári pártbizottság űj titká­ra, Bereng József beszámo­lójában elmondta, hogy eb­ben az esztendőben elhagy­ják a bűvös félmilliárdot, munkájuk értéke 535 millió forintot ér majd. A jelentős növekedést zömében a ter­melékenység javítása ered­ményezi. a villamosra Arról panaszkodik P. Gy. (Borbás utca 23.) olvasónk, hogy az alsóvárosi Bem tá­dési Vállalatnak ezt a ren­delkezését. — Egy előző írásunkra kap­tunk választ a Szegedi Köz­lekedési Vállalattól, a janu­ár 14-i számban öregek vé­bornok utcai megállójiál nem delmében cimmel adtuk kóz­lehet felszállni az l-es villa­mosra. Részletesen leírja, hogy egy idős bácsi akart felszállni, meg egy terhes asszony és egy nágymama beteg kisunojíájával. akiknek a közeli 150 méternyire levő pályaudvari megállóhoz is nehéz volt eljutni. A kalauz viszont hajthatatlan volt: még ha jegyet váltanak, ak­kor sem veheti fel őket an­nál a megállónál, csak a arányainak torzulását karikí- Tisza pályaudvar előtti vég­rozná a szerző — csak ne­héz kitalálni, a szatíra éle hova irányul: a gyilkos gyil­kost gyilkol, s a nagy igye­kezetben csoda lenne, ha va­állomáson. — Nem tudjuk, hogy olvasónk találkozott-e már vele, de mi többször is megírtuk a Szegedi Közieke­re dorozsmai olvasónk ha­sonló panaszát. Annyira ha­sonlít a két eset, hogy az ar­ra adott választ akár alsó­városi olvasóink panaszára is kaphattuk volna. Röviden összefoglalva: azt írja le a Szegedi Közlekedési Vállalat, hogy olyan forgalmi utasítás van érvényben, s a tanácsi rendelet is előírja, hogy a végállomáson az utasoknál* el kell hagyniuk a kocsit, hogy azt a szolgálatban levő dolgozók szükség esetén taka­rítsák és átvizsgálják, nem felejtett-e ott valaki valamit, s csak ezután szállhatnak fel az új utasok. Ez nagyon sok­szor vitára ad okot. de a köz­lekedési vállalat dolgozói igyekeznek elkerülni az ilyen vitákat. Azt is leírják, hogy az öre­gek védelmében íródott cik­künk nyomán a havi oktatá­son felhívták a dolgozóik fi­gyelmét arra, hogy a vonat­kozó utasítás és rendelet ki­vételt tesz a terhes anyák­kal, a kisgyermekkel utazók­kal. az aggokkal és a testi fogyatékosságban szenvedők­kel. ' A válasz pontos, de kide­rül belőle az is, hogy alsóvá­rosi olvasónk nem lehet ez­zel megelégedve. A gyakor­latban ugyanis — úgy látszik L— nem sok foganatja volt az oktatáson elhangzott figyel­meztetésnek. Vagy ez a ka­lauz és kocsivezető éppen hiányzott az előadásról? * Szeged szobrai Múzsák X176—177.) A Móra Ferenc Múzeum épiiletdis-e' a ké­peken látható múzsák A kezében könyvet fogó nőalak a történelem, a fuvolát tartó a zene múzsája. Mindkét al­kotás készítőié ismeretlen. CSÜTÖRTÖK. 1970. FEBRUÁR 19. -WT. .(.'mot • "í'. V. ' DÉLMAGYARORS/AG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom