Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

U Thant—Tarring találkozó Í • °enf (AFP) mi megbeszélesek miatt szá­ll Thant szerdán este szál- kított félbe, lodai szobájában találkozott A találkozót teljes titok­Gunnar Jarringgal. az ENSZ tartás övezi. Az ENSZ-fötit­közel-keletl közvetítőjével — kár saját szobájában vacso­aki Moszkvából utazott rázott Jarringgal. Genfbe —. es tájékozott kö- „ _ . . .... . rök szerint megkérte, hogy Genfben URy tud1ak- ho«v folytassa közvetítő tárgyalá- áz ENSZ főtitkára két na­sait. amelyeket a négyhatal- pot tölt a városban. Nlxon külpolitikai üzenete # Washington (MTI) A kelet-európai országok­Nixon szerdán terjesztette ról Nixon azt mondja, hogy az amerikai kongresszus elé az Egyesült" Államok kész az Egyesült Államok külpo- tárgyalásokat kezdeni velük litikájáról szóló üzenetét. A a kapcsolatok fokozatos nor­116 gépelt oldalas dokumen- malizlása céljából „olyan tum összefoglalja az elnök ütemben és mértékben, korábbi külpolitikai jellegű ahogy ezek az országok jó­állásfoglalásait, az USAkül- nak látják". Az elnök sze­politikájára és katonapoliti- rint az Egyesült Államok Ke­kájára vonatkozó elképzelé- let-Európában „tekintetbe seit, azzal a céllal, hogy „az kívánja venni a Szovjetunió elkövetkező évtizedre meg- érdekeit", de „szuverén ál­határozza az USA ilyen jel- Iámként tárgyal a kelet-eu­legű célkitűzéseit". rópai országok mindegyiké­Az elnök a bevezetőben vei", és „nem fogad el olyan összefoglalja külpolitikai cél- doktrínát, amely megrövidíti kitűzéseit az új partneri vi- jogaikat, hogy megjavítsák a Zsivkov befejezte prágai látogatását • Prága (MTI) Szerdán, a késő esti órák­ban közleményt adtak ki Todor Zsivkov február 17-e és 19-e között Prágában tett baráti látogatásáról. A közlemény tanúsága szerint Todor Zsivkov és Gustáv Husák tájékoztatták egymást pártjuk és országuk helyzetéről és véleménycse­rét folytattak a csehszlovák —bolgár kapcsolatok továb­bi fejlesztéséről. Megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet és a nem­zetközi "kommunista mozga­lom időszerű kérdéseit. Nagyra értékelték a hét szo­cialista ország párt- és álla­mi vezetői 1969. decembe­rében megtartott moszikvai találkozójának jelentőségét. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat az amerikai agresszió ellen küzdő viet­nami nép iránt, s elítélték Izrael növekvő agresszivitá­sát, támogatósukról biztosít­LENIN­CENTE­NÁRIUM Gyurkó László: Az a lkai­szonyról, majd a tézisek má- kapcsolatokat az Egyesült j va az arab népek igazságos sík pontjával, az Egyesült Államokkal vagy más orszá­AUamok katonai erejével gokkal". kapcsolatban azt hangoztat- Kínáról szólva Nixon utal ja, hogy a katonai politiká- a varsói nagyköveti tárgya­nak tekintetbe kell vennie lások újrakezdésére és azt a világban bekövetkezett hangoztatja, hogy az Egye­változásokat, ezért kormá- sült Államok a pekingi kor­nya végrehajtotta e politika mánnyal is megfelelő kap­teljes felülvizsgálatát. csolatokat kíván teremteni, A tárgyalásokról szólva az de „fenntartja szövetségesi elnök azt emeli ki, hogy az kötelezettségeit Tajvan Egyesült Államok „kész be- iránt". csületesen és gyakorlatiasan tárgyalni a kommunista or­szágokkal", bár „nincsenek illúziói" és tisztában van mind az ideológiai különb­ségekkel, mind a nehézsé­gekkel. „Az Egyesült Álla­moknak megvannak a ma­ga érdekei és meg is védi ezeket" — szögezi le Nixon, hangsúlyozva, hogy ugyan­akkor „mások érdekeit is tekintetbe kell venni". A tárgyalások lehetőségé­ről szólva, az elnök hang­súlyozta ugyan az európai rendezés fontosságát, de nem említi a szocialista eu­rópai országok javaslatát a biztonsági értekezletről és ehelyütt inkább azt húzza alá, hogy a német kérdés „a kelet—nyugati kapcsolatok kulcspontja". Külön terjedelmes fejezet foglalkozik az elnöki üzenet­ben Vietnam kérdésével. „Mielőbbi becsületes rende­zést kívánunk elérni a tár­gyalások útján. De ha a má­sik fél elutasítja ezt, foly­tatjuk a dél-vietnami had­sereg megerősítését. Ez lehe­tővé teszi számunkra, hogy rendszeres ütemterv szerint megfelelően felválthassuk csapatainkat. Reméljük, ahogy a „vietnamizálás" elő­rehaladt, az észak-vietnami kormány felismeri, hogy a tárgyalások útján többet nyerhet, mint a harc foly­tatásával" — írja Nixon. Ugyancsak terjedelmes fe­jezetben fejti ki Nixon kor­mánya véleményét a közel­keleti helyzetről, hangsú­lyozva, hogy itt „heves he­lyi konfliktusról és egyúttal a nagyhatalmak bevonásá­ról is szó van". Az elnök a négyhatalmi tárgyalások ed­digi eredménytelensegéért a Szovjetuniót teszi felelőssé, amely szerinte „az elmúlt evekben megnövelte tevé­kenységét a Közel-Keleten és a Földközi-tenger térsé­gében". Nixon az üzenetben lehetségesnek mondja a ren­dezést, ennek egyik fázisa­ként a fegyverszállítás! em­bargót sürgeti, de haladék­talanul kijelenti, hogy ad­dig az USA „a szükségle­teknek megfelelően fegyvert biztosít a baráti országok­nak" — utalva az Izraelnek kilátásba helyezett repülő­gépekre. • Az üzenet külön foglalko­zik a szovjet—amerikai kap­csolatokkal, amelyekben az elmúlt évben bizonyos ja­vulás történt, de „még mesz­sze vannak a kielégítőtől". Az elnöki üzenetet írás­ban juttatták el a kong­resszus két házához. harcát. A tárgyalások igen szívé­lyes és elvtársi légkörben folytak. Minden megvitatott kérdésben teljes nézetazonos­ság nyilvánult meg. Todor Zsivkov a BKP KB és a bolgár kormány nevé­ben csehszlovák párt- ós kormányküldöttséget hívott meg bulgáriai látogatásra. A meghívást elfogadták. Nasszer-inferjű a Le Monde-ban • Párizs (MTI) Lehetséges a tartós béke. ményeit — mondotta az egyiptomi elnök — elmélyül­de csak akkor, ha Izrael ki- ten elemeztük, de úgy ha­üríti az elfoglalt arab terű- tároztunk. hogy a béke hely­ieteket és elfogadja a pa­lesztinai menekültek ügyé­nek rendezését — jelentette reallításáig nem hozzuk nyil­vánosságra ezt az elemzést. Nasszer hangsúlyozta: nem ki Nasszer, az EAK elnöke tárgyalhatunk mindaddig az abban az interjúban, ame­lyet a Le Monde kairói tu­dósítójának. Eric Rouleau­ízraeliekkel. amíg ők meg­szállva tartják az egyiptomi terület húsz százalékát. Jor­nak adott, és amelyet a lap dánia területének hetven szá­szerdai számában közölt. Nasszer hangsúlyozta, hogy egyetlen egyiptomi sem akarja a háborút pusztán azért, mert szeret háborús­kodni. A háborút az izraeli­ek kényszerítik ránk. Pedig ez a háború súlyos megpró­báltatásokat okoz mindkét népnek *— mondotta. Nasz­szer emlékeztetett arra, hogv zalékát és Szíria területének 15 százalékét. Ilyen körül­mények között a tárgyalá­sok nem békéhez, hanem feltétel nélküli kapituláció­hoz vezetnének. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokról az EAK elnö­ke megállapította, hogy azok egyedülállóak a maguk ne­mében. — Az oroszok felét hogv folv­megcáfolta- az a gyilkos tá­madás, amelyet Ben Gurion indított 1955 februárjában a ghazai övezet ellen. __ Sem akartam — mondotta. Ezt ezzel az ideologiaval és rend az izraeli vezetők is nagyon jól tudják. Nem volt szán­dékomban elzárni az Aka­bai-öblöt az izraeli hajók elől és nem kértem UThan­kívüli módon csodálom Le­nint — mondotta. Az oro­szok soha semmit sem ker­tek segítségükért cserébe. tot, hogy vonja kl az ENSZ- Mindezt azért teszik, mert csapatokat a ghazai övezet- ők is. akárcsak ml. ellensé­ből és Sarm el Sejkből, ha­gel az imperializmusnak és nem csak a Rafah-től Eilatie s2ÍveBebben ,ótnak bennünket terjedő front egy részéről. Egy amerikai nemzetiségű magas rangú ENSZ-funkclo­nirius tanácsára azonban U Thant valamennyi kéksi­sakos visszahívását rendelte el. s ezzel engem arra kénv­szerített. hogy egyiptomi csapatokat küldiek Sarm el Sejkbe és blokádot létesítsek, így estünk bele a számunk­ra előkészített csapdába. En­nek az időszaknak az ese­független államként, mintáz amerikaiak és az angolok igájába. „Oroszországban most mar lehetetlen a forradalom békés fejlődése — jelentette ki Lenin a júliusi események után —, s a történelem így veti fel a kérdést: vagy az ellenforradalom teljes győzelme, vagy egy újabb forradalom." De amikor a Kor­nyilov puccs leverése után a szovjet kije­lentette, nem. hajlandó többé szövetkezni a kadetokkal, még egyszer felcsillant ben­ne a remény: hátha mégis lehetséges a szovjethatalom békés megvalósítása. Hát­ha mégsem kell vérnek folynia, hogy bebi­zonyosodjék, ami olyan nyilvánvaló, mint a kétszer kettő, hogy a forradalom egyet­len útja a szovjethatalom. „Az orosz forradalomban most olyan éles, olyan eredeti fordulat állt be — ír­ta —, hogy mint párt, önkéntes kompro­misszumot javasolhatunk — igaz ugyan, nem a burzsoáziának, közvetlen és fő osztályellenségünknek, hanem legköze­lebbi ellenfeleinknek, a »-vezérlő« kispol­gári-demokratikus pártoknak, az eszerek­nek és a mensevikeknek .., Kompromisszum a mi részünkről az, hogy visszatérünk a július előtti követe­léshez: minden hatalmat a szovjeteknek, a szovjeteknek felelős eszer-mensevik kormányt. Most, és csakis most. lehet, hogy mind­össze néhány napig vagy egy-két hétig, egy ilyen kormány egészen békés úton lét­rejöhetne és megszilárdulhatna. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy ez a kormány biztosíthatná az egesz orosz forradalom békés előrehaladását, és rendkívül nagy az esély arra. hogv a békéért és a szocia­lizmus evőzelméért folyó világmozgalom óriási léptekkel haladna előre. C'ek a forradalom e békés fejlődésének érdekéhen — ennek a történelemben igen ritka és igen értékes lehetőségnek a ked­véért — mehetnek bele. és kell is, hogy belemenjenek, véleirrinvem szerint, a bol­sevikok. a világforradalom hívei, a forra­dalmi módszerek hívei ebbe a kompro­misszumba. A knmoromiss7um abban állana, hogy a bolsevikok, anélkül, hogy igénvt tarta­nának a kormányban való részvételre (ez internacionalisták számára lehetetlen, ha ténylegesen nem valósítják meg a proletá­liátus és a szegényparasztság diktatúrájá­nak feltételeit), lemondanának arról, hogy haladéktalanul felállítsák azt a követelést, hogy a hatalom a proletariátus és a sze­gényparasztság. kezébe menjen át, lemon­danának az ezért a követelésért folyó harc forradalmi módszereiről. A magétól érte­tődő — és az eszerek és mensevikek szá­mára nem új — feltétel az agitáció teljes szabadsága és az Alkotmányozó Gyűlés újabb halasztás nélküli, sőt esetleg még korábbi időpontban való összehívása len­ne. A mensevikek és az eszerek, mint kor­mányzó blokk, beleegyeznének abba (fel­téve, hogy a kompromisszum megvalósul), Lenin és Gorkij Capriban « hogy olyan kormányt alakítsanak, amely teljesen és kizárólag a szovjeteknek tarto­zik felelősséggel, s hogy vidéken is az egész hatalmat átadják a szovjetek kezé­be. Ebben állana az ->új- feltétel. A bol­sevikok, ügy vélem, semmiféle feltételt nem szabnának, számítva arra, hogy a valóban teljes agitációs szabadság és az új demokratizmus haladéktalan megvalósí­tása a szovjetek összeállításánál (újjává­lasztások) és a szovjetek működésében ön­magától biztosítaná azt, hogy a forrada­lom békés űton halad előre, és hogy a szovjeteken belül békés formák között vé­gigvívják a pártok harcát. Vagy ez talán már nem lehetséges? Meg­lehet. De ha csak egy százalék remény van erre, akkor mégis mindenáron meg kell kísérelnünk, hogy ezt a lehetőségei valóra váltsuk." Lunacsarszkij „a megalkuvás zsenijé­nek" nevezte Lenint. Olyan embernek, akinek csodálatos képessége, hogy azonnal hozzáidomul az új helyzethez. Megalkuvás? Talán pontosabb úgy fo­galmazni. hogy az alkalmazkodás zsenije volt. Olyan ember, aki tudta, hogy a po­litika, sőt, az élet lényege: alkalmazkodni az egyre változó valósághoz. Aki realista, állandóan változik, hisz feladatai is állan­dóan változnak. S mi más az ember, mint a feladatok összessége, melyeket életében végre kell hajtania? De valóban semmi más? Az alkalmaz­kodás hány zsenijét ismeri a történelem, akiknek épp az a hibájuk, hogy egyetlen képességük volt igazán jelentős: az alkal­mazkodás. Minden feladatnak megfelel­tek, mert minden feladathoz hozzáidomul­tak. De az állandó alkalmazkodásban tö­rekvéseik lényege sikkadt el. (Folytatjuk.) forradalmának győzelme elengedték fennálló tarto­után. 1952-ben. 1953-ban és zásainknak — mondotta. — 1954-ben azok közé tartozott A többire fizetési könnvíté­akik hangoztatták. Egyip- seket adtak. Nem kísérlik tómnak nincs szüksége arra, meg. hogy befolyásoljanak hogv felfegyverkezzék, mert bennünket döntéseinkben és a viszályt Izraellel békésen az ^ ötezer szakember, aki­ig meg lehet oldani. Állás- ket az Asszuáni-gát építésé­pontját azonban alaposan re hozzánk küldtek, soha­sem kísérelte meg. marxista propagandát tasson. bár én magam nem állok ellenségesen szemben Egyeztetik a választ # Párizs (MTI) mo6t egyeztetik — mondot­A francia kormány ta- ta — a má6ik érdekelt két nulmányozza azt a válasz- nyugati hatalom, az Egve­jegyzóket, amelyet a szov- sült Államok és Nagy-Bri­jet kormány a három nyu- tannia kormányával, gati nagyhatalomnak Ber- A francia külügyminisz­lin kérdésében hozzá el- ter bejelentette azt is. hogy juttatott jegvzekére küldött a bonni kormánytól rész­— közölte Maurice Schu- letes tájékoztatásokat kap­mann francia külügymi- tak azokról a beható tár­niszter u kormány szerda fftzVzK^nce^ délelőtti ülesen. A szovjet hivatalanak államtitkara jegyzékre adandó választ folytatott Moszkvában. 2 DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1970. FEBRUÁR 19. Tyimosenko marsall kitüntetése • Moszkva (TASZSZ) Szemjon Tyimosenko mar­sallt, a szovjet háborús ve­teránok blaottságanak elnö- tüntették kl. Chicaaói felmentések • Washington (MTI) ben a hét amerikai békehar­Felmentették az öeszeeskü- cost nem találta bűnösnek a vés vádia alól a chicagói po- vad tárgyává tett „összees­litikai per hét vádlottiát. Az küvésben" es kormánvelle­psküdtszék csaknem ötnapos nPfi szervezkedésben. Oí vrtd­tanácskozás után szerdán hir- lr>ttat az esküdtszék bűnös­dette ki verdiktjét, amely- nek mondott ki. A chicagói „hetek" 'ettől az ®••••mmmmmítélettől függetlenül hosszú, több éves börtönbüntetést kaptak védőügyvédjeikkel együtt, esküdtszéki eljárás nélkül a tárgyalást vezető bírótól, aki a „bíróság meg­sertéeének" ürügyén ítélte el őket. Jogászok véleménye szerint azonban a fellebbvi­teli bíróságokon ezek az íté­letek sem maradnak fenn. két 75. születésnapja alkal­mából az államnak tett szol­gálataiért Lenin-renddel Manila! tüntetések # Manila (MTI) Manilában szerdán délután tömeggyűlést tartottak, ame­lyen mintegy huszonötezer egyetemista, munkás, paraszt és pedagógus vett réazt. A mintegy négy órát tartó nagygyűlés szónokai bírálták az amerikai Imperializmust és a Marcos elnök vezette kormányt. A gyűlés rendza­varás nélkül zajlott le. A tömeggyűlés után mint­egy négvszáz tüntető az el­nöki palotához vonult és kö­rülvette azt. Körülbelül kétezer más tüntető — főleg fiatalok — az amerikai nagykövetség épülete elé vonult és az összes ablakokat betörte. Benzines palackot dobtak az épületbe, de a tü^et rövide­sen eloltották. A nagykövet­ség előtti tüntetést egy órá­val később a rendőrség szét­oszlatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom