Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

U Thant—Tarring találkozó Í • °enf (AFP) mi megbeszélesek miatt száll Thant szerdán este szál- kított félbe, lodai szobájában találkozott A találkozót teljes titokGunnar Jarringgal. az ENSZ tartás övezi. Az ENSZ-fötitközel-keletl közvetítőjével — kár saját szobájában vacsoaki Moszkvából utazott rázott Jarringgal. Genfbe —. es tájékozott kö- „ _ . . .... . rök szerint megkérte, hogy Genfben URy tud1ak- ho«v folytassa közvetítő tárgyalá- áz ENSZ főtitkára két nasait. amelyeket a négyhatal- pot tölt a városban. Nlxon külpolitikai üzenete # Washington (MTI) A kelet-európai országokNixon szerdán terjesztette ról Nixon azt mondja, hogy az amerikai kongresszus elé az Egyesült" Államok kész az Egyesült Államok külpo- tárgyalásokat kezdeni velük litikájáról szóló üzenetét. A a kapcsolatok fokozatos nor116 gépelt oldalas dokumen- malizlása céljából „olyan tum összefoglalja az elnök ütemben és mértékben, korábbi külpolitikai jellegű ahogy ezek az országok jóállásfoglalásait, az USAkül- nak látják". Az elnök szepolitikájára és katonapoliti- rint az Egyesült Államok Kekájára vonatkozó elképzelé- let-Európában „tekintetbe seit, azzal a céllal, hogy „az kívánja venni a Szovjetunió elkövetkező évtizedre meg- érdekeit", de „szuverén álhatározza az USA ilyen jel- Iámként tárgyal a kelet-eulegű célkitűzéseit". rópai országok mindegyikéAz elnök a bevezetőben vei", és „nem fogad el olyan összefoglalja külpolitikai cél- doktrínát, amely megrövidíti kitűzéseit az új partneri vi- jogaikat, hogy megjavítsák a Zsivkov befejezte prágai látogatását • Prága (MTI) Szerdán, a késő esti órákban közleményt adtak ki Todor Zsivkov február 17-e és 19-e között Prágában tett baráti látogatásáról. A közlemény tanúsága szerint Todor Zsivkov és Gustáv Husák tájékoztatták egymást pártjuk és országuk helyzetéről és véleménycserét folytattak a csehszlovák —bolgár kapcsolatok további fejlesztéséről. Megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet és a nemzetközi "kommunista mozgalom időszerű kérdéseit. Nagyra értékelték a hét szocialista ország párt- és állami vezetői 1969. decemberében megtartott moszikvai találkozójának jelentőségét. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami nép iránt, s elítélték Izrael növekvő agresszivitását, támogatósukról biztosítLENINCENTENÁRIUM Gyurkó László: Az a lkaiszonyról, majd a tézisek má- kapcsolatokat az Egyesült j va az arab népek igazságos sík pontjával, az Egyesült Államokkal vagy más orszáAUamok katonai erejével gokkal". kapcsolatban azt hangoztat- Kínáról szólva Nixon utal ja, hogy a katonai politiká- a varsói nagyköveti tárgyanak tekintetbe kell vennie lások újrakezdésére és azt a világban bekövetkezett hangoztatja, hogy az Egyeváltozásokat, ezért kormá- sült Államok a pekingi kornya végrehajtotta e politika mánnyal is megfelelő kapteljes felülvizsgálatát. csolatokat kíván teremteni, A tárgyalásokról szólva az de „fenntartja szövetségesi elnök azt emeli ki, hogy az kötelezettségeit Tajvan Egyesült Államok „kész be- iránt". csületesen és gyakorlatiasan tárgyalni a kommunista országokkal", bár „nincsenek illúziói" és tisztában van mind az ideológiai különbségekkel, mind a nehézségekkel. „Az Egyesült Államoknak megvannak a maga érdekei és meg is védi ezeket" — szögezi le Nixon, hangsúlyozva, hogy ugyanakkor „mások érdekeit is tekintetbe kell venni". A tárgyalások lehetőségéről szólva, az elnök hangsúlyozta ugyan az európai rendezés fontosságát, de nem említi a szocialista európai országok javaslatát a biztonsági értekezletről és ehelyütt inkább azt húzza alá, hogy a német kérdés „a kelet—nyugati kapcsolatok kulcspontja". Külön terjedelmes fejezet foglalkozik az elnöki üzenetben Vietnam kérdésével. „Mielőbbi becsületes rendezést kívánunk elérni a tárgyalások útján. De ha a másik fél elutasítja ezt, folytatjuk a dél-vietnami hadsereg megerősítését. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy rendszeres ütemterv szerint megfelelően felválthassuk csapatainkat. Reméljük, ahogy a „vietnamizálás" előrehaladt, az észak-vietnami kormány felismeri, hogy a tárgyalások útján többet nyerhet, mint a harc folytatásával" — írja Nixon. Ugyancsak terjedelmes fejezetben fejti ki Nixon kormánya véleményét a közelkeleti helyzetről, hangsúlyozva, hogy itt „heves helyi konfliktusról és egyúttal a nagyhatalmak bevonásáról is szó van". Az elnök a négyhatalmi tárgyalások eddigi eredménytelensegéért a Szovjetuniót teszi felelőssé, amely szerinte „az elmúlt evekben megnövelte tevékenységét a Közel-Keleten és a Földközi-tenger térségében". Nixon az üzenetben lehetségesnek mondja a rendezést, ennek egyik fázisaként a fegyverszállítás! embargót sürgeti, de haladéktalanul kijelenti, hogy addig az USA „a szükségleteknek megfelelően fegyvert biztosít a baráti országoknak" — utalva az Izraelnek kilátásba helyezett repülőgépekre. • Az üzenet külön foglalkozik a szovjet—amerikai kapcsolatokkal, amelyekben az elmúlt évben bizonyos javulás történt, de „még meszsze vannak a kielégítőtől". Az elnöki üzenetet írásban juttatták el a kongresszus két házához. harcát. A tárgyalások igen szívélyes és elvtársi légkörben folytak. Minden megvitatott kérdésben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. Todor Zsivkov a BKP KB és a bolgár kormány nevében csehszlovák párt- ós kormányküldöttséget hívott meg bulgáriai látogatásra. A meghívást elfogadták. Nasszer-inferjű a Le Monde-ban • Párizs (MTI) Lehetséges a tartós béke. ményeit — mondotta az egyiptomi elnök — elmélyülde csak akkor, ha Izrael ki- ten elemeztük, de úgy haüríti az elfoglalt arab terű- tároztunk. hogy a béke helyieteket és elfogadja a palesztinai menekültek ügyének rendezését — jelentette reallításáig nem hozzuk nyilvánosságra ezt az elemzést. Nasszer hangsúlyozta: nem ki Nasszer, az EAK elnöke tárgyalhatunk mindaddig az abban az interjúban, amelyet a Le Monde kairói tudósítójának. Eric Rouleauízraeliekkel. amíg ők megszállva tartják az egyiptomi terület húsz százalékát. Jornak adott, és amelyet a lap dánia területének hetven szászerdai számában közölt. Nasszer hangsúlyozta, hogy egyetlen egyiptomi sem akarja a háborút pusztán azért, mert szeret háborúskodni. A háborút az izraeliek kényszerítik ránk. Pedig ez a háború súlyos megpróbáltatásokat okoz mindkét népnek *— mondotta. Naszszer emlékeztetett arra, hogv zalékát és Szíria területének 15 százalékét. Ilyen körülmények között a tárgyalások nem békéhez, hanem feltétel nélküli kapitulációhoz vezetnének. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokról az EAK elnöke megállapította, hogy azok egyedülállóak a maguk nemében. — Az oroszok felét hogv folvmegcáfolta- az a gyilkos támadás, amelyet Ben Gurion indított 1955 februárjában a ghazai övezet ellen. __ Sem akartam — mondotta. Ezt ezzel az ideologiaval és rend az izraeli vezetők is nagyon jól tudják. Nem volt szándékomban elzárni az Akabai-öblöt az izraeli hajók elől és nem kértem UThankívüli módon csodálom Lenint — mondotta. Az oroszok soha semmit sem kertek segítségükért cserébe. tot, hogy vonja kl az ENSZ- Mindezt azért teszik, mert csapatokat a ghazai övezet- ők is. akárcsak ml. ellenséből és Sarm el Sejkből, hagel az imperializmusnak és nem csak a Rafah-től Eilatie s2ÍveBebben ,ótnak bennünket terjedő front egy részéről. Egy amerikai nemzetiségű magas rangú ENSZ-funkclonirius tanácsára azonban U Thant valamennyi kéksisakos visszahívását rendelte el. s ezzel engem arra kénvszerített. hogy egyiptomi csapatokat küldiek Sarm el Sejkbe és blokádot létesítsek, így estünk bele a számunkra előkészített csapdába. Ennek az időszaknak az esefüggetlen államként, mintáz amerikaiak és az angolok igájába. „Oroszországban most mar lehetetlen a forradalom békés fejlődése — jelentette ki Lenin a júliusi események után —, s a történelem így veti fel a kérdést: vagy az ellenforradalom teljes győzelme, vagy egy újabb forradalom." De amikor a Kornyilov puccs leverése után a szovjet kijelentette, nem. hajlandó többé szövetkezni a kadetokkal, még egyszer felcsillant benne a remény: hátha mégis lehetséges a szovjethatalom békés megvalósítása. Hátha mégsem kell vérnek folynia, hogy bebizonyosodjék, ami olyan nyilvánvaló, mint a kétszer kettő, hogy a forradalom egyetlen útja a szovjethatalom. „Az orosz forradalomban most olyan éles, olyan eredeti fordulat állt be — írta —, hogy mint párt, önkéntes kompromisszumot javasolhatunk — igaz ugyan, nem a burzsoáziának, közvetlen és fő osztályellenségünknek, hanem legközelebbi ellenfeleinknek, a »-vezérlő« kispolgári-demokratikus pártoknak, az eszereknek és a mensevikeknek .., Kompromisszum a mi részünkről az, hogy visszatérünk a július előtti követeléshez: minden hatalmat a szovjeteknek, a szovjeteknek felelős eszer-mensevik kormányt. Most, és csakis most. lehet, hogy mindössze néhány napig vagy egy-két hétig, egy ilyen kormány egészen békés úton létrejöhetne és megszilárdulhatna. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy ez a kormány biztosíthatná az egesz orosz forradalom békés előrehaladását, és rendkívül nagy az esély arra. hogv a békéért és a szocializmus evőzelméért folyó világmozgalom óriási léptekkel haladna előre. C'ek a forradalom e békés fejlődésének érdekéhen — ennek a történelemben igen ritka és igen értékes lehetőségnek a kedvéért — mehetnek bele. és kell is, hogy belemenjenek, véleirrinvem szerint, a bolsevikok. a világforradalom hívei, a forradalmi módszerek hívei ebbe a kompromisszumba. A knmoromiss7um abban állana, hogy a bolsevikok, anélkül, hogy igénvt tartanának a kormányban való részvételre (ez internacionalisták számára lehetetlen, ha ténylegesen nem valósítják meg a proletáliátus és a szegényparasztság diktatúrájának feltételeit), lemondanának arról, hogy haladéktalanul felállítsák azt a követelést, hogy a hatalom a proletariátus és a szegényparasztság. kezébe menjen át, lemondanának az ezért a követelésért folyó harc forradalmi módszereiről. A magétól értetődő — és az eszerek és mensevikek számára nem új — feltétel az agitáció teljes szabadsága és az Alkotmányozó Gyűlés újabb halasztás nélküli, sőt esetleg még korábbi időpontban való összehívása lenne. A mensevikek és az eszerek, mint kormányzó blokk, beleegyeznének abba (feltéve, hogy a kompromisszum megvalósul), Lenin és Gorkij Capriban « hogy olyan kormányt alakítsanak, amely teljesen és kizárólag a szovjeteknek tartozik felelősséggel, s hogy vidéken is az egész hatalmat átadják a szovjetek kezébe. Ebben állana az ->új- feltétel. A bolsevikok, ügy vélem, semmiféle feltételt nem szabnának, számítva arra, hogy a valóban teljes agitációs szabadság és az új demokratizmus haladéktalan megvalósítása a szovjetek összeállításánál (újjáválasztások) és a szovjetek működésében önmagától biztosítaná azt, hogy a forradalom békés űton halad előre, és hogy a szovjeteken belül békés formák között végigvívják a pártok harcát. Vagy ez talán már nem lehetséges? Meglehet. De ha csak egy százalék remény van erre, akkor mégis mindenáron meg kell kísérelnünk, hogy ezt a lehetőségei valóra váltsuk." Lunacsarszkij „a megalkuvás zsenijének" nevezte Lenint. Olyan embernek, akinek csodálatos képessége, hogy azonnal hozzáidomul az új helyzethez. Megalkuvás? Talán pontosabb úgy fogalmazni. hogy az alkalmazkodás zsenije volt. Olyan ember, aki tudta, hogy a politika, sőt, az élet lényege: alkalmazkodni az egyre változó valósághoz. Aki realista, állandóan változik, hisz feladatai is állandóan változnak. S mi más az ember, mint a feladatok összessége, melyeket életében végre kell hajtania? De valóban semmi más? Az alkalmazkodás hány zsenijét ismeri a történelem, akiknek épp az a hibájuk, hogy egyetlen képességük volt igazán jelentős: az alkalmazkodás. Minden feladatnak megfeleltek, mert minden feladathoz hozzáidomultak. De az állandó alkalmazkodásban törekvéseik lényege sikkadt el. (Folytatjuk.) forradalmának győzelme elengedték fennálló tartoután. 1952-ben. 1953-ban és zásainknak — mondotta. — 1954-ben azok közé tartozott A többire fizetési könnvítéakik hangoztatták. Egyip- seket adtak. Nem kísérlik tómnak nincs szüksége arra, meg. hogy befolyásoljanak hogv felfegyverkezzék, mert bennünket döntéseinkben és a viszályt Izraellel békésen az ^ ötezer szakember, akiig meg lehet oldani. Állás- ket az Asszuáni-gát építésépontját azonban alaposan re hozzánk küldtek, sohasem kísérelte meg. marxista propagandát tasson. bár én magam nem állok ellenségesen szemben Egyeztetik a választ # Párizs (MTI) mo6t egyeztetik — mondotA francia kormány ta- ta — a má6ik érdekelt két nulmányozza azt a válasz- nyugati hatalom, az Egvejegyzóket, amelyet a szov- sült Államok és Nagy-Brijet kormány a három nyu- tannia kormányával, gati nagyhatalomnak Ber- A francia külügyminiszlin kérdésében hozzá el- ter bejelentette azt is. hogy juttatott jegvzekére küldött a bonni kormánytól rész— közölte Maurice Schu- letes tájékoztatásokat kapmann francia külügymi- tak azokról a beható tárniszter u kormány szerda fftzVzK^nce^ délelőtti ülesen. A szovjet hivatalanak államtitkara jegyzékre adandó választ folytatott Moszkvában. 2 DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1970. FEBRUÁR 19. Tyimosenko marsall kitüntetése • Moszkva (TASZSZ) Szemjon Tyimosenko marsallt, a szovjet háborús veteránok blaottságanak elnö- tüntették kl. Chicaaói felmentések • Washington (MTI) ben a hét amerikai békeharFelmentették az öeszeeskü- cost nem találta bűnösnek a vés vádia alól a chicagói po- vad tárgyává tett „összeeslitikai per hét vádlottiát. Az küvésben" es kormánvellepsküdtszék csaknem ötnapos nPfi szervezkedésben. Oí vrtdtanácskozás után szerdán hir- lr>ttat az esküdtszék bűnösdette ki verdiktjét, amely- nek mondott ki. A chicagói „hetek" 'ettől az ®••••mmmmmítélettől függetlenül hosszú, több éves börtönbüntetést kaptak védőügyvédjeikkel együtt, esküdtszéki eljárás nélkül a tárgyalást vezető bírótól, aki a „bíróság megsertéeének" ürügyén ítélte el őket. Jogászok véleménye szerint azonban a fellebbviteli bíróságokon ezek az ítéletek sem maradnak fenn. két 75. születésnapja alkalmából az államnak tett szolgálataiért Lenin-renddel Manila! tüntetések # Manila (MTI) Manilában szerdán délután tömeggyűlést tartottak, amelyen mintegy huszonötezer egyetemista, munkás, paraszt és pedagógus vett réazt. A mintegy négy órát tartó nagygyűlés szónokai bírálták az amerikai Imperializmust és a Marcos elnök vezette kormányt. A gyűlés rendzavarás nélkül zajlott le. A tömeggyűlés után mintegy négvszáz tüntető az elnöki palotához vonult és körülvette azt. Körülbelül kétezer más tüntető — főleg fiatalok — az amerikai nagykövetség épülete elé vonult és az összes ablakokat betörte. Benzines palackot dobtak az épületbe, de a tü^et rövidesen eloltották. A nagykövetség előtti tüntetést egy órával később a rendőrség szétoszlatta.