Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám

regi vasutasok megbecsülése A MÁV vezérigazgatósága és a Vasutasok Szakszerveze­tének vezetői felhívást ad­tak ki. amelyben elismerésü­ket fejezi ki a vasutasok becsületes helytállásáért, s külön köszönti azokat a dol­gozókat, akik 1945-ben meg­kezdték az újjáépítést. A MÁV gazdasági és szak­szervezeti vezetői hazánk fel­szabadulásának 25. évfordu­lója alkalmából erkölcsi, s a lehetőségekhez mérten, anyagi elismerésben részesí­tik azokat, akik 25 esztende­je, vagy azt megelőzően lép­tek a vasút szolgálatába és azóta folyamatosan a MÁV­nál dolgoznak. Valamennyi ilyen régi vasutast emlék­lappal ajándékoznak meg, s az 1969. évre 15 százalék­kal nagyobb nyereségrésze­sedést kapnak. Felszabadulás Tsz Kutatófúrás Elérte a 3000 métert a ha­zai olajkutatás történetében példátlanul mélyre — 6000 méteresre — tervezett kuta­tófúrás, az úgynevezett Hód —l-es számú fúrási ponton. Az európai viszonylatban is jelentős, nagy műszaki fel­készültséget igénylő vállalko­záshoz román gyártmányú berendezést használnak a Nagy-alföldi Kutató- és Fel­táró Üzem brigádjai. A mun­ka tovább folytatódik. A közös vagyon 52 millió forint Mindig jelentős esemény a mozott termelési érték az tovább növelte közös vagyo­^^tZ^^"1^6 fl munka humanizácioja és a pszichológia apjainkban egyre több szó esik világszerte a munka humanizációjáról. Nyugaton a probléma Marx ifjú­kori munkáinak újrafelfedezése és az elidegenedés újraértékelése nyomán merült fel. illetve azoknak a kuta­tásoknak a nyomában, amelyek az utóbbi évek gyors tech­nikai fejlődésének szociális hatásait vizsgálják a polgári társadalomban. A szocialista társadalomban a munka hu­manizációia az úi társadalom építése szerves részeként je­lentkezik, olyan feladatként, amelynek megoldásában a technikai, a gazdasági, a társadalmi és a tudományos ha­ladás eredményei egyaránt szerepet kapnak. Ennek lényege az ember és a munka viszonyának úi alapokra helyezése, amelynek során a munka a létfenntartás kényszerű esz­szegedi Felszabadulás Ter- olaikártalanitással együtt ér. melőszövetkezet részközgyű- tendő.) lésein megjelenni, hiszen a N' nát, 8 százalékkal, azaz 14 millió forinttal. Ez jó for­A növénytermesztés 11 mii- rasa az 1970-es esztendőnek, közösséggel törődök népes tá- lió 533 ezer forintot, a ker- biztos alapja. Világos és egv- i közéből, kényszertevékenységből, az emberi alkotóerők sok­borával találkozhatunk, akik tészet 6 millió 328 ezer fo- értelmű út áll a szövetkeze- j oldalú kibontakoztatásának terévé, az egyén hajlamainak tek előtt. Nőttek a hozamok 1 és érdeklődésének leginkább megfelelő, az állattenyésztésben, a ter- i mel végzett tevékenységgé válhat. lelkiismeretes. szorgalmas rintot. az állattenyésztés 16 munkájukkal igen tiszteletre millió 735 ezer forintot, a kedvvel és öröm­méltó eredményeket értek el. fuvarozás 3 millió 330 ezer mé6átlagok úgyszintén, és Tegnap a második részköz- forintot, a szolgáltatás 31 javult a munka termelékeny­gyűlésen megjelent dr. Var- ezer forintot hozott (értéke- sége. Jövőre, s 1972-ben a ga Dezső, az MSZMP Szeged sitési áron), városi bizottságának titkára. A termelőszövetkezet Hovorka István, a Szeged m. valyi munkadíja és a pré­korábbi hiteleket is vissza­ta- törlesztik. így aztán újabb nagy beruházásokra szánhat­mium 14 millió 120 ezer fo- ják el magukat a szegedi kö­rintot tett ki. A szociális bi­E fejlődésnek természetesen számos előfeltétele van. például a tőkés termelési viszonyok felszámolása, a terme­lési eszközök tulajdonba vétele, a szocialista társadalmi viszonyok kibontakozása. De a munka humanizációia ép­pen úgy magában foglalja a termelőmunka irányításának űi formáit, és a tárgyi jellegű munkafeltételek átalakulá­sát. Ebből következik, hogy a munka humanizációiának nélkülözhetetlen feltétele a társadalom termelőerőinek sza­i. városi tanács osztályveze tője. rintot tett ki. A szociális bi- zös gazdaságok. Az elmúlt A Felszabadulás Tsz el- zottság javaslatára a jubiláló esztendő bebizonyította, hogy I kadatlan fejlődése, magasabb szintre emelése is. A terme­mül^ évi munkájáról Áren- részközgyűléseken jelentették a szövetkezeti mozgalom be- j lőerők fejlődésében mind nagyobb súlyt kapnak a szak­hogy váltotta a hozzá fűzött re­Huszonöt éves a magyar nőszövetség Egy tavaszt ígérő februári megszabadul a babonáktól, a dás György elnök adott szá- be (hétfőn és kedden) mot. Az elmúlt évben 531-en 321 fő részére személyenként ményeket. Itt. a mi szűkebb dolgoztak rendszeresen a tsz- 400—400 forint szociális se- pátriánkban is elfelejtettük ben és az egy dolgozó tagra gélvt küldenek. már azt az időt. amikor 6—8 jutó részesedés, háztáji és Dr. Varga Dezső, a városi mázsát termett holdanként a földjáradék nélkül 22 ezer pártbizottság titkára hozzá- föld búzából, napjainkban 109 forint, vagyis egy napra szólásában hangsúlyozta, exportra is küldünk, és a 102 forint 28 fillér jutott, hogv az elmúlt esztendőtjen hűszmázsás holdankénti átla­Ebben a gazdaságban oéldául tovább erősödtek, gvaraood- got közelítettük meg. Javult 95-en, kerestek 15—20 ezer tak az ország termelőszövet, forint' között. 61-en 20—25 kezetei. s ez vonatkozik Sze­ezer forint között. 68-an 25— ged váro6 négy közös gaz­30 ezer forint között. 50-en daságára is. Egyik kisebb, a láthatjuk, hogv valóra vál­30—40 ezer forint között, másik nagyobb lépéssel ha- nak azok a célok, amelyeket 20-an 40—50 ezer forint kö- ladt tovább a megerősödés, a partunk es kormányunk né­zött. 6-an pedig 50 ezer fo- boldogulás felé. A „Felsza- oünk elé tűzött mind az rint felett. A vagyoni hely- badulás" sem független a iparban, mind a mezőgazda­zet szépen alakult; ma már város, s az ország szövetke- ságban. a tiszta vagyon 52 millió 48 zeteinek fejlődésétől, a szö- nincsen ezer forint, a halmozott ter- vetkezeti önálló gazdálkodás .és falusi dolgozók között, a melési érték 44 millió 720 szoros összefüggésben van a munkásság és a parasztság ezer forint. Egy hold ter- népgazdaság fejlődésével, között A városi oártbizott­mőterületre a tiszta vagyon- igényeivel. Jellemző, hogv - ' - f • ^ ból 9107 forint jut. (A hal- azonos földterületen, azonos sae' a var0S1 tanacs neve0en taglétszámmal az elmúlt év- sratulált a húszéves teesz­m^^mmmmmmmmmmmmmmm ben a négy szegedi gazdaság nek. a parasztság életszínvonala, s a harmadik ötéves terv be­fejező évében. 1970-ben, már S lényeges, hogy feszültség a városi vasarnapon, 1945-ben, hu­szonöt évvel ezelőtt. meg­alakult a Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége, az házi rabszolgaság minden formájától. Azt akarták, hogy a nö tanuljon, fejlesz­sze képességeit, vegyen részt MNDSZ. Ez hadüzenet volt az alkotó munkában, sze­a nőket sújtó régi szemlé- repeljen a köréletben, le­letnek, Kinder, Kirche. Azaz: a nő szüljön töltse konyhában az és ha akad szabad imádkozzék a templomban. Küche, gyen szilárd, tudományos világnézete biztosítsa és vé­életét delmezze függetlenségét, ideje, Minderre a lehetőséget a demokratikus átalakulás Akkor, azok a nők, akik megadta. De a lehetőség ön­nem tartoztak az uralkodó magában nem minden — lehettek élni is kell vele. Az MNDSZ társ-adal- nagy történelmi érdeme, nő­osztályhoz, nem egyenjogúak sem milag, sem jogilag, gazdasá- hogy mindezt igen sok gilag. Megtagadták tőlük, a ben tudatosította, tanulás, a kulturálódás, a társadalmi érvényesülés minden lehetőségét. Másod­rendűvé degradálták őket. it|arban doleo,ók 41 száza­Ennek az állapotnak üzent A magyar nők helyzetének alapvető változását a statisz­tika tényei igazolják. Ma az léka nő. A mezőgazdaságban a dolgozó nők aránya 38.8 százalék. A középiskolák tanulóinak 57,9, az egyete­zá'szlóbontása mek hallgatóinak 44,4 száza­zasziobontasa léka A mai magyar életnek nincsen egyetlen olyan szektora sem, amely­hadat az MNDSZ. A magyar nők e harcos szervezetének . életrekeltői igen jól tudták, hogy a marxizmus óta a nők öntudatosult ré­sze nem törődött bele a nők sanyarú sorsába. A korábbi ben nók ne ,ennének ké evszazadok néma es meddő „.„,.._ _. , lázongásait szervezett küz­delem váltotta fel. 1899-ben, Párizsban, a II. Internacio­viselve — minden pálya ki­vétel nélkül megnyílt a szá­mukra. A munkavállaló nők nálé megalakulásakor Klara ^LonHo^^t^vt Zetkin mar messzehangzoan -kg^nd^asi tegeré kap. követelte a nők egyenjogú- H J ságát. A nők ott voltak a Párizsi Kommün barikád­kitó gondoskodás. Az MNDSZ megalakulása jain. az 1905-ös orosz for- óta, nem kis mértékben ép­radalomban és 1907-ben már Pe" az MNDSZ tevékenysé­létezett egy erős nőmozga- í?e reven. a magyar nok lom. 1908-ban 40 ezer New na8y része óriási utat tett York-i varrónő vívott ered- meS az egyenjogúság útján, ménves sztrájkot és 1910 óta Elismeri ezt az 1945 őszén évenként nemzetközi nőnap keretében toboroztak új har­cosokat. Az MNDSZ 1945-ben már a demokratikus szabadság légkörében kezdhette a munkáját. Ellenfelei azon­ban voltak. Egyrészt a poli­tikai féltékenység, másrészt a maradiság állta az útját. De az alapító nők nem riad­tak vissza a nehézségektől. Felvilágosulttá, aktívvá, modernné akarták tenni tár­saikat. Azt akarták, hogy mennél több nő váljék űj típusú emberré, olyanná, aki megalakult Nemzetközi De mokratikus Nőszövetség is. Az igaz. hogy a küzdelem­nek még nincs vége és nem is lehet, mindaddig, amíg a nőket sújtó konzervatív gon­„ZíZ dolkodás utolsó maradványai is el nem tűnnek... Az MNDSZ-t a kommunista párt kezdeményezte, felada­tait a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa vette át 1957­ben és méltó folytatója a nagyszerű hagyományok­nak . E. DL Tiszatáj Tsz Vezetőség­választás Tegnap tartotta zárszám- üzemágban az 1968. évihez adó és vezetőségválasztó köz- viszonyítva jelentősen emel­gyűlését a tápéi Tiszatáj Me- kedtek a termésátlagok. Fű­zőgazdasági Termelőszövet- szerpaprikából 335 holdon kezet is. Szegeden, a Hun- termesztették, a 68-as 42 má­gária étteremben. Az egész zsás terméssel szemben 62,6 napos programon megjelent mázsa lett holdanként. dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei A szövetkezet gazdálkodá­sára rányomta bélyegét a bizottságának titkára. Gruber nagy vízkár és az olajos­János. a szegedi járási párt­bizottság titkára. Farkas Ist­károk. Így lényegében az el­múlt évi bevételi tervüket ván. a járási tanács vb el- nem tudták teljesíteni. Még­nöke és Nieszner Ferenc or­szággyűlési képviselő. A termelőszövetkezet ösz­szesen 5754 holdon gazdál­kodott. Mint Vass Lajos, a közös gazdaság elnöke is­is. az árbevételek emelked­tek. mert a halmozott terme­lési érték ÍJZ l968- évi 50 mil­lió forintról tavaly 54 millió forintra emelkedett, s a kö­zös gazdaság tiszta vagyona mertette, üzemáganként az 58 millió forint, alábbi eredménvek születtek. Növénytermesztésben külö­nösen a kenyérgabona, a ta­karmánygabona. a kukorica, a kender hozott jó termést, összeg. természetbeni és A tagok a szeszélyes év­nek nem látták kárát, hi­szen a tagság és az alkal­mazottak részére kifizetett Kenyérgabonából oéldául 18.8. takarmánygabonából 18,3. kukoricából 32,4 mázsa termett. Érdemes megemlíte­nünk a kendert is — bár nem nagy területen termesz­tik ezt az ipari növényt, mindössze 100 holdon, mégis jól jártak vele —. hiszen a oénzbeni részesedés, az 1968­as szintet 16 százalékkal, vagyis közel 3 millió forint­tal haladta meg. A közös gazdaság tagsága a zárszámadást elfogadta és titkos szavazással megVálaez­tervezett 36.5 mázsa hefyett totta az új vezetőséget. 60 mázsát fizetett holdan­ként. A növénytermesztési üzemág eredménye 7 millió 993 ezer forint. A kertészeti amelynek elnöke Í6mét Vass Lajos lett. Sz. Lukács Imre tudományok, de egyré jobban bekapcsolódik a munka- és üzemszociológia és a pszichológia is. S mivel a munka humanizációiának a végcélja az ember, ez utóbbira külö­nösen fontos szerep hárul. Az ötvenes évek folyamán — az automatizációs pers­pektívájának kitárolásával — világossá vált az a felisme­ré. hogy az ember és a technika viszonyát már nem le­het úgy elképzelni, hogy az emt>ert igyekszünk idomí­tani a gépekhez. Ellenkezőleg: a gépi rendszereket, azok irányításának és ellenőrzésének műszaki elveit igazítjuk az emberhez. E felismerést elmélyítette a kibernetika, ax információelmélet, s egy sor egyéb tudományág behato­lása az iparban. Az ember-gép rendszerek emberközpontú ja­vításának az igényével indult fejlődésnek világszerte a mű­szaki lélektan, amely ma már a munkalélektan legfonto­sabb területe. A munkapszichológia a'munka humanizációjának a fo­lyamatát kettős szemléletből vizsgálja. Egyrészt ügy, hogy a munka, mint tárgyi tevékenység mennyire biztosítja az ember szamara érdeklődésének kielégítését, képességeinek sokoldalú kibontakozását. Másrészt pedig úgy, hogy a mun­ka, mint társadalmi tevékenység, mennyire biztosítja az egyén számára, hogy érdeklődésének leginkább megfelelő helyet foglalhasson el a munkamegosztás rendszerében. Mit értünk valójában a munka humanizációján? A fo­lyamat lényege és célja, hogy egyre sokoldalúbban fejlett emberi személyiség alakuljon ki. Egy folyamatról, változás­ról van tehát szó, és ezek a változások nem maradnak a sze­mélyiség belső értékei, hanem szükségszerűen kifejeződnek az egyének magatartásában. E kapcsolatok összességükben tartalmazzák a dolgozók munkához való viszonyát, amely­nek gazdagodása nyomon követi a humanizáció folyama­tának előrehaladását. F elmerülhet a kérdés: a munka pszichológiai struktú­rájának a gazdagítása hogyan függ össze a munka humanizációjának végső céljával, a személyiség sok­oldalú fejlődésével, alkotó erőinek kibontakoztatásával? A munka pszichológiai struktúrájának gazdagítása közrehat a munkával való azonosulás kialakulásában azzal, hogy nö­veli a dolgozók érdekeltségét a munkában, elősegíti a mun­ka átélését, és tudatosítását. Az így vonzóbbá, az egyén számára érdekessé váló munkatevékenység kifejleszti az egyénben a személyiségnek leginkább megfelelő munkafel­adatok keresésének az igényét, és képességeinek a számára megfelelő tevékenységformák keretében történő fejleszté­sére irányuló törekvését. A munka humanizácioja a személyiség fejlesztésében magában foglalja a képességek idejében történő fejlesztését, az iskolai és szakmai oktatás és nevelés során a megfelelő pályaválasztás lehetőségének biztosítását, azt a lehetőséget, hogy egy-egy ember több munkaterületen is kiképezhesse magát. De magában foglal olyan tényezőket is. mint az alkotójellegű tevékenységformák kibontakoztatását és el­terjedését a szabadidő-kihasználás keretében. Kiss Sándor Uj tévé­torony A televízió műsorvételének javítására 94 méter magas tornyot építenek Zalaeger­szeg legmagasabb pontján, o bazitai tetőn. Az új erősítő­ből az év végén kezdődik a ,/műsor sufiarzasa. (MTI) Katolikus bizottság ülése Az Opus Pacis intéző bi­zottsága és az Országos Bé­ketanács katolikus bizott­sága kedden ülést tartott, amelyen részt vett dr. Ijjas József kalocsai érsek, a ka­tolikus püspöki kar több más tagja, továbbá az Opus Pacis intézőbizottságának és az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának tagjai. Az ülés részvevői elhatá­rozták, hogy március ban Bu­dapesten és a megyeszékhe­lyeken a katolikus papság széles rétegeinek részvéte­lével ünnepi gyűléseken em­lékeznek meg hazánk fel­szabadulásának 25. évfor­dulójáról. Turbina­óriás A román—jugoszláv kö­zös vállalkozásban épülő Vaskapu Vízierömű létrejöt­téhez a Szovjetunió is je­lentős mértékben hozzájárul: Leningrád egyik legnagyobb gépgyárában készülnek az erőmű hatalmas méretű — egyenként 178 000 kW telje­sítményű — turbinái. A ké­pen látható turbinaforgórész ' 9,5 méter átmérőjű. SZERDA. 1970, FEBRUÁR 18. DÉÍMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom