Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

I i A SZEGEDI TERMŐTÁJ ÉS A VILÁGPIAC MA MÁR vitathatatlan, hogy hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom az utóbbi tíz év alatt igen intenzíven, erőteljesen fejlődött és évről évre többet hallat magáról országhatárainkon kívül is. Jól példázza ezt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbbi tévéinterjúja, amelyben az elmúlt év eredményeiről. tapasztalatairól számolt be. Így többek között megemlítette, hogy kenyérgabonából holdanként 15,6 mázsás rekordot értek el a magyar nagyüzemek, 20 mázsán felüli kukoricaátlagot, 205 mázsát meghaladó cukorrépa termést holdanként és nem utolsósorban 5,4 millió hektoliter bort és 600 ezer tonna almát szüreteltek. Mindez elismerésre méltó, gyönyörű eredmény, bár vitathatatlan, hogy a világszínvonaltól még 25—30 százalékkal lemaradtunk. Napjainkban válik valóra az a kezdeményezés ls, amely két-három éve indult. Ez törvényszerű. Hiszen már az uradalmi nagybirtokokon is nemcsak egyszerű árutermeléssel foglalkoztak, hanem feldolgozással is. Egyre erőteljesebben bontakozik ki szűkebb pátriánkban is az élelmiszergazdaság. — nem jelent ez lényegében semmi újat, csupán az elmúlt évtizedek szemléletén változtat, részben az önálló vállalatszerű gazdálkodás következtében, — hogy a mezőgazdasági nagyüzemek nemcsak megtermelik az árut. hanem feldolgozzák és értékesítik is. Az új gazdasági mechanizmus, a kialakult jó közgazdasági környezet igen sokat segített ezekben a mezőgazdasági üzemekben a műszaki-technikai feltételek megteremtésében. Ám hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy ez eléri más országokban, vagy az iparban lezajlott műszaki -techn'kai forradalmat. A KGST-országok mezőgazdaságának fejlődése már a korábbi években is nozitív. Az 1967—68-as gazdasági év általában előnyös volt. de a rekordéveknél kisebb eredményeket hozott Lengyelország: Csehszlovákia. NDK és a Szovietunió aránylag jő eredményekel ért el. Bulgáriában. Romániában. Magvarorszáeon és Jugoszláviában viszont 1968-ban 50 év óta a legerősebb Szárazság, aszálv dühöngött. Ennek hatása megmutatkozott.. Mégis a terméshozamok mneasohbak a korábbi évek átlagánál, néldául ar 1961— 65-ös éveknél. Romániában 1963ban a búzatprmés holdanként 10.6 mázsa. 1967-ben viszont csak 9 mázsa volt Hazánkban a gabonahozam — beleértve a kukoricát is. — 1968-ban holdanként 16 7 máz»a volt míg 1965-ben csak 13,3 mázsa. valamint a szalámi, őszibarack mellett a primőrökkel is jelentősebb helyet vívtunk kl magunknak. Becsült adatok alapján a nyugati deviza bevételünknek (mezőgazdaság) mintegy 40 százalékát a zöldségfélékkel, a primőrökkel érjük el. Csongrád megyében a csanyteleki, szentesi termőtáj a kedvező adottságok következtében tud legkorábban jelentkezni primőrökkel az európai piacokon. 1964-től szűkebb pátriánk, a szegedi termőtáj felzárkózott hozzá és most már az elszállított primőrökből, zöldségfélékből egyre nagyobb mennyiséggel rukkol elő. Sajnos, igazság az is, hogy Bulgáriát és Romániát már nem tudiuk behozni a világpiacokon, mert hatalmas tömeggel, olcsóbb árakkal jelent, keznek, gorombán fogalmazva úgy is mondhatnánk; korábban ébredtek fel egv órával és létrehozták az üvegház-erdőket. Hazánkban nem gazdaságos most már a túlzott „üvegfelület" létrehozása, bár nem 6zabad figyelmen kívül hagyni a hollandok aiánlkozását ugyanis az olcsó és gyorsan felépíthető berendezéseket, mint már több példa mutatja. több szövetkezetben kooperációval fölépítik. HOLLANDIÁBAN ráfizetéssel termelik ezeket a kultúrákat, mert igen drága a munkaerő. Mit tehetünk tehát, hogy a világpiacon megőrizzük, sőt fokozzuk lehetőségeinket? Elsősorban a szegedi termőtájban, támaszkodva a geotermikus energiára, a termálvizekre, a fóliázással nyerhetjük meg a csatát. Olcsó berendezés és csak annyi növényüvegház szükséges, amennyi a fóliás városokat kiszolgálná. Szegeden is megszülettek már a tervek, sőt az elkövetkezendő évek ennek irányában munkálnak, több nagyvonalú és merész elképzelés született, amellyel nemcsak a primőrök, zöldségfélék, 'gyüthöcsök. bór. de a húsfélék előállításában is előrébb lépünk, jobban kielégítjük a világpiaci igényeket. Sz. Lukacs Imre Emberek a téeszben A KISEMBER Sok neve közül egyet se említsünk. Sokat tréfáltak már veie, nem szereti a népszerűségét. Az igazi kisember méretre is apró, Ez a tulajdonsága legalább annyira föltűnő, mintha valaki góliáttá nő. Csak nem olyan veszélyes. A kisemberrel lehet csúfot űzni. tehet mondani neki. hogy kettőslétráról szedi a földiepret; hogy bújjon el, mert talajmenti fagyok járnak, vaay legalább füstöljön maga körül: nagy bandában oldalvágással azt is megkaphatja, hogy hallgassam aki sámliról mászik az ágvba Fáit neki az ilyen beszéd. Ennélfogva az igazi kisember a valódinál is kisebb lesz. félrehúzódik. hatalmas gyökeret ereszt lelkébe a kisebbségi érzés. Rég volt gyerek, csöndes ö:eg. Fülel, kutat, de ha lehet, nem szól. Pedig ha megszólal érdemes hallgatni. Tanyák közt beszéd közben a téeszt uffvanúev nem lehet elkerülni, mint az első háború' a honvéd-gyalogezredekkel. Dobé rdó* vagy Istwvffót. Kéretlenül is előbukkan És minden ember hőse ennek a háborúnak is. — Először örültünk nagyon, hogy nem megy ez a szövetkezet, Megmondtuk mi előre, minek erőitelték. Nem nekünk való az. Dolgozzon, aki szereti az ingyenmunkát. Egyszeresek kezdtük kórdezgenti. miért is nem megy ee a szövetkezei? Az « hőstesége ebből a korszakból való. Összeült, a közgyűlés. Mondta Ott mindenki a magáét, hogy így kellene, meg úgy kellene, ez se jó, az se jó, ő meg csak hallgatott. Igazat adott minden hozzászólónak. Később arról kezdtek beszélni, ez ttt a legnagyobb bűn. hogy tele van az iroda. Egymást érik az asztalok, és ember ül mindegyik mögött. Kergessük ki őket kapálni! A parasztember azelőtt ts megélt iroda nélkül. Az elnök se itt topja a napot járja Inkább a határt, vagy mondjon le! Megizzadt az elnökség. Életében először szót kért « Kisember is. Húzták a kabátját elől-hátul, hogy üljön le. Nagy elhatározás költözött belé, meri állva maradt •»- Ha bolondot mondok is. egyszer jogom van beszélni. Azért mert én nem értek egyet veletek, fogjam be a számat* Tudjátok meg. nincsen Igazatok. Nem az a baj. hogy 6akan vannak az irodán, hanem az. hogy kevesen. Lett «Te akkora csatazaj, hogy a Kisember összébbhúzta magái. De állva maradt azért Az elnökségből rózsaszínű mosolyok szálltak felé. úgy érezték, 6 lest a mentőangyal. Csendet is parancsolták hamar, hadd folytassa, mert nagy bölcsesség van a szavaiban. — Ha rámbíznák, én még égy embert vinnék arra az irodára. — Hová ültetnéd? Tán neked Is van rokonod? Megszólal az elnök is. hogy ne vigyük túlzásba a lelkesedés!, megítélése szerint is éppen elegen vannak most, — Egy embernek pedig helyet kell ott csinálni. Nem íróasztalt) Azt nem adnék neki, mert nagyon hozzásimul. — Bökd kl már. mit akarsz! — Olyan ember kellene oda a sok többi mellé, aki érti is, amit csinál. Mert oda ész is kellené, nemcsak szék. Leült Apró termete fölött sokáig zúgott a taps. Az új választásnál hívták a jelölőbizottságba, nem ment. Nem az 6 dolga. De ha valaki beköszön hozzá, pohár bor mellett tűzbe jön: — Megmondtam én. nem megmondtam, hogy lehet ezt okosan l& csinálni? A SZEGEDI termőtől nanfatnkban Jelentős szerepet játszik a világpiacon. Ez történelmi tradícióin hiszen Szeged körnvékén a mezőgazdaság a népvándorlás idejében mór virágzott, ezért ls ütött Attila ezen a vidéken tanyát. Igaz ugyan, nem volt anynyira fejlett ez a mezőgazdaság, mint a kelták, rómaiak és frankok lakta vidéken, de kétségtelen, hogv Idővel sokat fejlődött, olyan kultúrákat honosított meg. amelvek innen „hódították meg", Járták be a világot. Elég csak megemlíteni az intenzív kultúrák kialakítását, már a török időkben a város körül, Tariánban, Szilléren, Kétérközben. Hernyós, Kálvária. Jerikó nevű dűlőkben meg az alsóvárosi részeken is szőlőskertek létesültek, beültetve gyümölcsfákkal. Meghonosodott a paprikatermesztés ts. A dohánytermelés ugyancsak régi időkre nyúlik vissza, hiszen írásos feljegyzések szerint 1793-bán 40 hajórakomány szállítatott el a városból. Azt ls régi írások bizonyítják, hogv hazánktól nyugatra eső szomszédos országokba a szőlőművelés és borkészítés Magyarországról terjedt át. A világpiacon a magyar mezőgazdasági termékek most is szerepet játszanak és a szegedi termőtáj specialitásai nem szorulnak háttérbe. Persze az utóbbi öt-hat évben lényegesen változott a helyzet, módosultak az arányok. Hiszen amíg az 1910-os övek után fűszerpaprikával, pusztamérges! rizlinggel placóltunk, addig napjainkban lényeges változás történt éa az említettek. Telelőben — Maga vállalná ? — Természetesein. Hivatásomnak nem azt érzem, hogy agrármérnök vagyok. hanem azt. hogy paraszt. Tagja egy nagy közösségnek. Ebben benne van. hogy a rámbízott négyszáz emberért nem kívülről, nem csak hivatalból felelek, nem a fizetésért dolgozom csak, hanem az emberekért. " Ennél a gondolatnál meg kell állni. Mert ez még nem mindenkinél van így. Milyen a forráskút! érrtber? — Nagyon jóindulatú, munkás nép lakja ezt a falut. Ha látják, hogy érdemes dolgozni, elég azt mondani. legyen szíves. képesek lennének megszakadni. Szeretnek dolgozni, meg ts látszik a szövetkezeten. Lehet. hogy nem vállalnák mindnyájan a parasztot, mert minden átkát hvakukooi hordták eddig. De a Szövetkezetet vállalják. Ilyen szövetkezet, persze kevés van. lehet is vállalni. Ez az ember KtíbekhAzán született, de hozzá nőtt Forráskúthoz. Hitehagy ásnak számítana, ha a homokot pártolná. — Jobb * homok, mint a feketeföld. Ismerem ezt is. azt is. De a homokon többet kell dolgozni. hogy több jövedelmet hozzon. Kérti csak úgy lehet a földtől. Jjg adunk is néki. Sok munka. több ész kell hozzá, akkor fizet Beszélgetünk, körbejárjuk sáros birodalmának egy részéi. Vadászom Szemes Dezső minden mozdulatát figyelem szavait, hátha, pözoL Nem különcködésből mondja csak parasztnak magát, hogy érdekesebb legyén? Be kell látnom, olyan embere a természetnek, aki riéffi tanulta meg a színészi játékot, öröklött adottsága sincs 'hózza. A Szabad Földben vita" folyik erről a témáról. Egy ssavaeatot suiveeen továbbítók hozzájuk. Horváth Dezső Ha önkényesen rostáigatom beszélgetésünk szavait, sok mondatát tudom visszaidézni. Az, hogy egyetemet végzett, és a mezőgazdaságban dolgozik. egv re inkább nem újság. Hogy sokadmagával indult levelezőként az egyetemre, és csak kevesen végezték el, sokát nyom mellette a latban. A mázsaház melletti kis szobában kérdezgetem, hogvan tud kezet fogni a- falu erdőkében a hagyományos képzettségű értelmiségi az új szelek diplomásával? Ismer mindenkit, kinek-kinek érdeme szerint elismeréssel is adózik. de szórós kapcsolat nyomai nehezen tűnnek föl. — Sok jó ismerősöm' van a pedagógusok között. Itt a téeszben is találkozunk, ha gyakorlatra hozzak a gyerekeket. De hogy ' alakulhatná ki közöttünk közelebbi kapcsolat? Amikor a pedagógusnak lenne ideje, wáron. HIVATÁSA: PARASZT nti azt sem tudjuk, hol áll a fejünk. Télen mi mozdulnánk szabadabban. de ki látott ilyenkor ráérő pedagógust? Inkább csak a politikai továbbképzéseken találkozunk. Az orvos? Ha beteg vagyok, hozzá megyek. Kisebbnek netn érzi magát a többipél. — Ha mindenki megállja a maga vonalán a helyét, ugyanolyan, mintha én becsületesen dolgozom. ' : 1946-üian érettségizett. Miért tanult levelezőként jóval később egyetemen, mikor ehhez az álláshoz technikusi képesítés ls elég? — Sokszor mondjuk, de azért. Igaz: Aki nem tanul, lemarad. Sokat változott a mezőgazdaság. Mondhatnám így is: lenézett gyakorlatból megbecsült tudomány lett. Azélőtt annvi volt a lényeg: vessünk, arassunk. Most? Bevonult a kémia veszedelmes mérgeivel, gépi művelés. Jó agrotechnika, kalkulációk, előtervezés — alacsony szinvöftaion ez nem megy. Magasabb polcra nem Vágyik. Ozerhegységveaető. — Változott a mezőgazdaság, változott-e véle az ember? Magyarul: paraézLe a paraszt? — Paraszt De ne értse hozzá a régi. becsmérlő jelentést! Az nincs;. Ha a mai téesztag találkozna a harminc évvel ezelőtti átlagparaszttal. esetleg akkori önmagával. nem ismernék meg egymást Ég ós föld a különbség, Ma s legegyszerűbb emberrel is lehet beszélni mindenről. ' : í Foglalkozást '• jelent, Nem alantasabb a többinél. Ezt a szót nem eldobni, vállalni kell.