Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

60. évfolyam, 9. szám 1970. JANUÁR 11, VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivé. telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 1 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! egyezmény Szombaton Kiss Árpád miniszter, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetségének elnöke és Vaszil Peevszki professzor, a Bol­gár Műszaki és Tudományos Egyesületek Tanácsának — NTS — elnöke, a bolgár kor­mányküldöttség tagja aláírta a két országos tudományos vezetötestület, az MTESZ és az NTS 1970. évi együttmű­ködési munkatervét. Az együttműködési munkaterv szerint az idén mind ma­gyar. mind bolgár részről csaknem 200—200 tudós, ku­tató és neves szakember vesz részt a 'két ország tu­dományos egyesületei által rendezett nemzetközi talál­kozókon. konferenciákon. A bolgár kormányküldött­ség szombaton délután eluta­t zott Budapestről. Szegedi termékek külföldön A szegedi gyárak termékei jó hírnevet szereztek a kül­földi piacokon is. Szívesen vásárolják a szegedi papri­kát, szalámit, konzervfélesé­geket, s a kenderfeldolgozó ipar számos termékét. Ujab­ban szegedinek ismerik már el a gyengeáramú kábelek és vezetékek sokaságát, a nagy nyomást bíró mélyfú­rótömlöket, kéziszerszámo­kat, női cipőket és más áru­kat amelyeket a szegedi gyárak állítanak elő. Tavaly szembetűnően megnőtt a vállalatok export­ja. Bár a termelés mennyi­sége valamelyest mérséklő­dött, a helyi termelőüzemek külföldi eladásai növeked­tek, mintegy 20 százalékkal. Ezen belül is a tőkés orszá­gokba irányuló szállítás emelkedett jelentősebben, körülbelül 40 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Több üzemünk összes produktumának na­gyobb részét külföldön érté­kesíti. A konzervgyár pél­dául termelésének 70 száza­lékát adja el más országok­ban: nagyobbrészt a szocia­lista államokban, a Szovjet­unióban, Lengyelországban, NDK-ban és Csehszlovákiá­ban. Forintértékben, illetve de­vizában mérve igen jelentős a kenderfeldolgozóipar el­adásainak értéke. Ahogyan iparunk egészének, úgy a szegedi vállalatoknak is leg­biztosabb és legkiegyensú­lyozottabb piaca a Szovjet­unió. A Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat az államok közötti gazdasági és érucse­re-szerződés keretében nagy­mennyiségű árut értékesít a szovjet piacon. Erre az esztendőre már aláírták a szerződéseiket, s a gyár történetében egyedül­állóan nagy üzletet kötöttek. Az idén 4 millió 200 ezer négyzetméter ponyvát szállí­tanak a szovjet partnernak, értéke meghaladja a 4 mil­lió rubelt Vaklárma és valóság A Hungáriát majd bontják, a színházat nem Két jellegzetes, s talán munkájuk a kritériuma an­már patinásnak is nevezhető belvárosi középületről, a színházról és a Hungáriáról kelt szárnyra a hír, hogy le­bontják. Minden lokálpatri­óta felszisszent hallatára: lehetséges ez? Szegezzük le jó előre: a színházat re­mélhetőleg semmiképpen sem, a Hungáriát pedig eset­leg néhány év múlva bont­ják le. Köztudomású' azonban, hogy a Szegedi Nemzeti Színház épülete megérett a teljes felújításra. Felszerelé­se, berendezése már nem al­kalmas céljának, tűzrendé­nak, hogy a nagyszmhaz epú­letenek felújításához hozzá­kezdhessenek. Ennek terveit a budapesti Középületterve­ző Vallalat készítette el, ki­vitelezője minden bizonnyal a Csongrád megyei Építő­ipari Vallalat lesz. A költsé­geket a Múvelödésúgyi Mi­nisztérium finanszírozza. Ezekből következik, hogy bontásról szó sem lehet. Nem lebontották, hanem átépítet­ték a budapesti Vígszínház épületét és az odesszai Ope­raházat is, melyeket, csak­úgy, mint a szegedi színhá­zat, a múlt század végén szeti szempontból is súlyos tervezte a bécsi Fellner és gondok vannak vele. A fel- Helmer építészkettős. Az újítás már évek óta húzódik, odesszai színház rekonstruk­mert egyrészt ez az egyetlen ciója — igaz, nagyobb és színháznak alkalmas épület a pompásabb mint a szegedi városban, másrészt igen sok- — 20 millió rubelbe került, ba kerül a tervezett belső Nagyon nagy pénz ez, de úgy a Belváros részletes rende­zésére tavaly kiírt országos pályázaton több pályázó is nagyjából azonos beépítésre adott javaslatot. Elgondolá­suk szerint a jelenlegi helyre kerülő új Hungária szálló lezárná a Tanácsköztársaság útját, a Tisza-partot is mint­egy „hozzáfűzné" az épület­hez. Ezt természetesen még nem kell készpénznek venni: majd annak idején, a terve­zéskor dől el, milyen is lesz az új Hungária szálló. De ismervén a szegedi szálloda­mizériát, bizony nagyobb öröm lenne, ha nem 1974— 75, hanem 1971—72 lehetné­nek a szállodaépítés meg­kezdésének évei. De termé­szetesen: jobb későn, mint soha. Fehér Kálmán Apró Antal elvtárs Makón Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese tegnap, szomba­ton Makóra látogatott. Vele együtt érkezett a Maros-par­ségessé, hogy a volt mező­gazdasági gépjavítóból ipa­ri üzemet létesítsenek. A FÉG több tízmilliós költség­gel felszerelte a gyárat, ahol ma a valamikori létszámnak ti városba dr. Komócsin Mi- csaknem háromszorosa dol­hály és Rózsa István, a me­gyei pártbizottság titkárai. Apró Antal a városi pórt­bizottság székházában meg­beszélést folytatott a város és a járás vezetőivel. Az esz­mecsere befejezésekor a vá­ros vezetői makói hagymát tartalmazó díszes kosárral ajándékozták meg a minisz­terelnök-helyettest. Ezt követően Apró Antal az új fémipari üzembe, a FÉG makói gyáregységébe látogatott. Itt Szilánk And­rás, a FÉG vezérigazgatója köszöntötte a vendégeket. gozik. A foglalkoztatottaknak több mint egyharmada nő, s ez az arány a jövőben tovább emelkedik. A részben export, ra gyártott háztartási kisgé­pek, barkácsoló eszközök, .sa­tuk, kézifúrók, asztali köszö. rük és más termékek minő­sége ma már kielégítő. Jel­lemző az eredményekre, hogy a termelésben már el­érték azt a szintet, amelyre csak 1970 végére számítot­tak. A tájékoztató után üzemlá­togatás következett. Apró Antal több munkagép mel­Balogh István gyáregység- ' lett megállt és beszélgetett vezető beszámolt a termelés eredményeiről, tapasztalatai­ról, valamint a további fej­lesztés kilátásairól. Elmondotta: részint a ki­használatlanság, másrészt pe­dig a munkát kereső makói­ak népes tábora tette szük­a munkásokkal, Rigó István­nal, Koszta Sándorral, Kun Károllyal, Galgóczi István, néval. Majd őszinte elismeré­sét fejezte ki a fiatal gyári kollektíva szép eredményei­ért. átépítés, külső tatarozás. Hogy ne maradjon hosszú látszik, nekik megérte. Ne­künk nem érné meg öreg, a esztendőkre színház nélkül a város képével és történeimé­város, elhatározták, hogy mi­előtt a nagy színház épületé­nek felújításához hozzákez­denek, először alkalmassá te­szik a Horváth Mihály utcai kamaraszínházat nagyobb színművek, drámák, operák, operettek, előadására. Min­den szegedi láthatja is, hogy ehhez a munkához már hoz­zákezdtek. Az átalakítás tervező cége a Szegedi Ter­vező Szövetkezet, kivitelező­je a Szegedi Építőipari Vál­lalat. A mostani, első ütem­ben kibővítik és kiépítik a nézőteret, kialakítják az elő­csarnokot: később, a máso­dik ütemben zsinórpadlást építenek, korszerűsítik a színpadot. Nyilvánvaló, hogy sem a tervezőnek, sem a kivitele­zőnek sincs gyakorlata — nem is lehet — színházépí­vel is összefonódott színhá­zunk helyreállítása? A színház lebontásának hí­re tehát vaklárma csupán, nem így a Hungária szállóé. Arról már lapunk többször is írt, hogy amikor 1966-ban elkészült az épület felújítási terve, kiderült, hogy nem sokkal több pénzért újat le­hetne építeni. A Hungária födémeinek, belső falainak teherbírása már véges. Ha átépítenék, csak a homlok­zati falak maradhatnának meg, de az adott helyen be­lül, akkor sem lehetne sem nagyobb, sem igazán modern szállodát kialakítani. A vál­lalat tehát úgy döntött, in­kább újat épít helyére. A beruházási program valószí­nűleg 1971-ben készül el, a bontás, illetve az építés a következő ötéves terv vége lég alél szivattyúzzák a belvizeket Emberek és gépek a veszély ellen Az Alsótiszavidéki Víz- liter víztől mentesíti a ügyi Igazgatóság ügyeleté- földeket, nek jelentése szerint Csöng- illetve emel át a folyókba, rád megyében, Szegeden, né- Néhány nap múlva valószí­nűleg javult a belvizhelyzet. Az elöntött terület nagvsága ,nűlefí már csak ezekre a nem csökkent ugyan lénye­nehogy visszafelé aramol­jék a víz a folyó magasabb szintje következtében. A védekezés tervszerűen és kellő appará*­tussal folyik: az igazgatóság lésben. Nagy fába vágták felé lesz aktuális, fejszéjüket. Mégis: az ő Érdemes megemlíteni, hogy gesen. de a fagyok az olva­dást megállítva „fékezik" a veszélyt. Ujabb szivattyúte­lepeket helyeztek üzembe és jelenleg huszonegy torkolati­és tizenhárom közbenső szi­vattyú másodpencenként 31 ezer torna zsilipjét. berendezésekre számíthat- területén — Csongrád nak, mert a gravitációs el- Békés megyében — összesen vezetés lehetősége egyre in- 610 ember dolgozik. A csá­kóbb csökken a Tisza ma- tornák és különböző műtár­gyarországi déli szakaszára gyak érkező áradás miatt. jeges torlaszait távolít­A tápéi térségben például ják el. rövidesen kénytelenek lesz- hogy szabad lefolyást bizto nek lezárni a főgyűjtő csa- sítsanak. Városnéző SZEGED Minden szemszögből nézve szép. de felülről szinte le­nyűgöző a szegedi Marx teri forgalom, az úi autóbusz­pályaudvar és környéke. A városháza is pompás a repü­lőgépről nézve, a Zsótér-ház öreg épülete pedig nagysze­rűen egészíti ki az építészeti panorámát. Üj ékessége Sze­gednek a Rákóczi téri párt- és tanácsháza, az előtte hú­zódó promenáddal es Lenin szobrával. Enyedi Zoltán legtfeívetelei A belterületeken is erőtel­jes a védekezés. Szegeden kívül Hódmezővásárhelyen, Makón, valamint Algyőn, Mórahalmon, Kiszom boron. Marosleién és Csanádpalotán tartanak első-, illetve má­sodfokú készültséget. A vá­rosi. illetve községi tanácsok által elrendelt védekezésben több százan vesznek részt. Bolgár—magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom