Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

között A gyermek megszületvén, tüstént női tenyerek közé jut: asszonykezek babusgat­ják. für&sztlk, s adják rá első „földi" ruháját, a pólyát. Felcseperedvén, továbbra is ott matatnak körülötte a finomabb ujjak; a bölcsödéi dajkáké, az övodal gondozó­nőké, akik egy hosszú em­berlánc egymást váltó tag­jaiként „adják-veszik" a kis növendékeket. És nincs ez másként az apró életek úlabb állomás­helyén, az iskolákban sem; ahogy az óvodistákat. úgv a tíátitóskájukat. csörgető első­söket is néni —tanító néni — fogadja az Iskolakapuban, és hasonlóképp nénik — tanító nénik — írogatják a jegye­ket a másodikosok, harma­dikosok. negyedikesek bizo­nyítványkönyvébe ls. Az ötödikesek, hatodiko­sok. hetedikesek, nyolcadi­kosok ötöseit pedig — majd minden iskolában — a tanár­nénik osztogatják. A gimnáziumokban, szak­középiskolákban? Azokban is az évek múlásával Igazodik a fehérgalléros, kékköpenyes ..női tanárok" javára az arány. Asszonyuralom, az iskolá­ban. nőinvázió a tantermek­ben! — sokan kiáltják ma­napság ezt a vészjelzést, s $zok is számosan vannak, akik statisztikákat — ilyen ez olyan „reprezentatív",„át­fogó", ..alapos" felmérése­ket — készítenek a gyengébb nem tanügyi előretöréséről. (Nemrégiben volt olvasható az a híradás, amely szerint nem ls egy olyan iskola van már hazánkban, ahol minden státuszt asszonyok és lányok töltenek he — az egy szem igazgatóit kivéve.) Akik az idevonatkozó vész­jelzéseket leadják és azok ii. akik tudományos módsze­rekkel fognak a téma vizs­gálatához. szinte kivétel nél­kül furcsának, sőt veszedel­mesnek, sőt károsnak tart­ják m a nagy feminlzáló­dást. Azt mondják: hova ju­tunk igy. ha erőtlen asszony­kezek próbálnak embert fa­ragni a fegyelmezetlen ka­maszokból, ha minden ifjú és leány életébe-indftója a gyengébb nem lesz! Halasszuk későbbre a vá­laszadást — s tűnődjünk el Inkább azon. honnan a ne­velői pályának ez a megál­líthatatlan elnőiesedése. Ma már viccesnek tűnik, de igy volt: alakulásuk ide­jén még férfiak — .óvóurak" — felügyeltek az óvodákban: bajuszos. szakállas bácsik vezetgették, csitítgatták a ki­csinyeket. És nem volt ez másképp sem. hiszen sokszorosan több tanító, mint tanítónőt bocsá­tottak ki kapujukon a ké­pezdék. A reáltanodák, polgári Is­kolák tanárat? Túlnyomó többségükben ők ls nadrá­got. cúgos cipőt viseltek, a pedagógia „férfias" jellegé­nek megtestesítőiként. Ám közben — „legalul" — megkezdődött a helycse­re: az „óvóurakat" kiszorí­tották a legkisebbek nevelé­sére sokkal alkalmasabb óvó­nők, s lassan-lassan a neve­lési rendszer felsőbb régiói­ban is megkezdődött az el­nőiesedés. (Az. hogv most hol tart ez a tanfolyamat, a fen­tiekből már többszörösen ki­derült). Miképp magyarázkodha­tunk tehát e rövid „histori­kus" áttekintés után? Nem mondhatunk mást. mint amit a tények diktál­nak: azt. hogv tényleg egy megállapít hatatlan, visszafor­díthatatlan áradásról van szó, amely a férfiakat elte­reli az iskoláktól, a nőket pedig odasodorja a tantestü­letekbe, Évtizedes törvény ez. amely egyre Inkább érezteti hatá­sát; letagadhatatlan „szabá­lyozó", amelyet többek kö­zött olyan körülmények él­tetnek. mint a pedagógusok viszonylag alacsony fizetése, a családnevelésre alkalmasabb munkabeosztás stb., stb. íratlan, de annál erősebb ..paragrafusról" lévén tehát szó. teljesen felesleges a vészharangok kongatása — jobb. ha tényleg tudomásul vesszük: ez van. ezzel az „asszonyosodással" kell szá­molni. És természetesen őket, a fehérgalléros, kékköpenyes tanftő és tanár néniket arra biztatni, hogy erejük és tu­dásuk legjava szerint terel­gessék fiainkat, lányainkat az ismeretek újabb birodalma felé. Mivel az 6 kezűbe kerül­nek át a haladási és osz­tályozó naplók, agvre inkább ők felelnek azok — s persze a bennük szereplő kis- és nagydiákok sorsának — ve­ze'.éseért. Akácz László Minőseget minden műveletnél Nyomdászbrigádok a jubileumi versenyben A szép könyvek, napila­pok, folyóiratok, különféle nyomtatványok készítői, a nyomdászok is a méltó kö­szöntésre készülnek ezekben a napokban. Hazánk felsza­badulásának 25. évfordulóját, s Lenin születésének cente­náriumát méltóképp szeret­nék köszönteni a vállalat dolgozói, s az egyéves ver­seny szakasz bezárultával most még nagyobb az akti­vitás. a versenykedv. Alapo­san körülnéznek házuk tá­ján. ml is a legfontosabb teendő, hogyan is kellene folvtatni-fokozni 1970. ápri­)ts 4. tiszteletére a tavalyi eredménysorozatot ? A múlt év krónikájában fényes lapokat találhatunk, beváltott ígéretek, teljesített felajánlások hosszú sorát. Sok-sok apró mozaikból, egyéni és brigádvállalásból állt össze az esztendő ter­melési rekordja. Jelesen az, hogy a 44 és félmillió forin­tos terv helyett 49 millió 670 ezer forint értéket termeltek a vállalat dolgozói. — Mindebben oroszlán­Szocialista módon dolgoz­tak és tanultak is. De száz meg száz jele volt a munkás hétköznapok során, hogy élni is szocialista módon igyekez­nek a mozgalom résztvevői. Bizonyíték rá a 7 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­ka is, amit az öregek nap­közi itthonának megteremté­sében végeztek. A közösség összetartó, nagy családdá ko­vácsolódásénak számos jelét őrzik a brigádkrónikák, hí­ven örökítik meg az egyes tagokat érintő családi ese­ményeket is. így válnak pél­dául meghitt ünneppé az üzemi névadók, tavalv 16 ap­róságnak adtak nevet ilyen módon. A könyvkötészet Magyar— Udmurt nevű brigádja és a dobozüzemi Zója a két aranypiakettes brigád; ezüst­tel büszkélkedhet a laprész­leg Móra Ferenc brigádja és a kötészeten az Anna Frank nevét, viselő kollektíva. S már van hat bronzpiakettes brigád is. Mindez mutatja, milyen szép hagyományokat folytat a nyomdászok kitel­jesedő szocialista brigádmoz­galma. Bizonyára méltók lesznek ehhez a most for­málódó jubileumi felajánlá­sok is. Április 4-rc egyébként megjelentetik az Üzemi Hír­adó című ..házi újságjukat", amelyben az államosítás óta élteit húsz év történetét, a nyomda históriáját is feldol­gozzák. M. Hivatalos tájékoztató az influenzaheiyzetröl Dr. Tóth Béla egészségügyi részük volt a szocialista bri- ] miniszterhelyettes, állami Téli halászszerencse Januárban ritkasságszámha menő halászzsákmányra tett szert. Török György, a Szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagja. Pénteken, tegnap, két fiával szállt a Tiszára és ladikból úgvnevezelt laftoló hálóvRl egv 38 kilós nagy harcsát fogott. A szerencse ezúttal nem Járt egyedül, mert. egy 7 kilós süllőt is szárazra emelt a ieges folyóból. Ez von az első idei jelentős fogás a szövetke­zetben. Török György csupán előlegként 600 forintot ka pott a zsákmányért, amit szombaton és vasárnap tálal­nak majd a szövetkezet Roosevelt téri csárdájának ven­dégei elé halászlének, rostonsültnek és rántott szeletnek elkészítve, Víz helyett most jég Egy ház rombadőlt a Szőregi úton Decemberben foglalkoz­tunk lapunkban a Szőregi úti házak áldatlan helyzetével. Akkor azt írtuk, hogy csak bokáig érő hóban, vízben le­het a közúti töltés és a vasút töltése közötti épületeket megközelíteni. Az udvarokat mintegy 25 centiméteres ta­lajvíz öntötte el. Az I. ke­rületi tanács építési osztá­lya akkor megígérte, hogy a kertek végén csatornát építenek, amely majd meg­oldja a problémát. Ismételten felkerestük a víztől üldözött lakókat. A Szőregi út elejétől Szőreg felé haladva egyre szomo­rúbb képet mutattak — az egymástól viszonylag távol épített — házak közötti ker­tek. A 30-as számú épület után korcsolyapályára em­lékeztetett a terjedelmes jég­páncél. A Szőregi út 53. szám alat­ti épületben lakó Pintérék mondták: — Itt van a szomszéd előtt egy szivattyú, amellyel el­szívták a kertekből a vizet. Semmi panaszunk nincs, egyelőre, hiszen amikor az a masina durrog a sarkon, nincs víz az udvarban. De ha leállítják a gépet, ismét emelkedik a vízszint. Most, a fagyos idő miatt nem sza­porodik a talajvíz. De ml lesz megint, ha olvadni kezrí? A ház előtt máskor az árokásó idegesítő csattogása most nyugtatja a környék­belieket. Néhány napja kezd­tek egy árok ásásához, amelybe a jó idő beálltával csatornát fektetnek le. Ez vezeti majd el a vizet egy szivattyúhoz, amellyel azt átemelik a Holt-Marosba. Pintér bácsi a zakatoló munkagéptől egy roskadozó házhoz Invitál. Á konyhában levő gáztűzhelyet a hiányzó házvégről a fagyos téli szél ölelgeti. A stelázsln dunsztos üvegek és egy Chemotoxos doboz. A berendezés gazdát­lan. — Nézze meg ezt az épüle­tet: a víz úgy kikezdte, hogy a napokban ledőlt a végfala. Hál'istennek, a lakók köz­ben már új lakásba költöz­tek. A környékről még néhány családot elköltöztettek. A talajvíz üldözte el őket. Az Ifjú Gárda felőli oldalon szintén a víz, illetve a jég az udvarok gazdája. A régi lakókat utoljára 1942-ben fe­nyegette ilyen belvízveszély. A városi tanács vb építési és közlekedési osztályának csoportvezetője. Ballö Zol­tán a következőket mondta a víz elleni intézkedéseik­ről: — A belvizet átmeneti­leg a későbbi csatorna árká­ban vezetjük le. A jó idő beállta után azonban csa­tornarendszer oldja ma.id meg végérvényesen a problé­mát. A töltés másik, az Ifjú Gárda felőli oldalán már körülményesebb, és főleg költségesebb lesz a víz elle­ni harc. A városrendezési tervnek megfelelően nyílt ár­kot ásunk, illetve a megle­vőket kibővítjük, az útátjá­rókban pedig betonáteresztő­ket helyezünk el. Ez a mun­ka egész Űjszegedet érinti, s mintegv 15 millió forintba kerül. Előreláthatólag több évig tart. A legszükségesebb intézkedések végrehajtását azonban néhány hónapon be­lül megkezdjük, s ha sikerül a tervek szerint haladni a munkával, újabb vízfeltörés már nem veszélyezteti majd az épületeket. Ács S. Sándor I gádoknak — mondja Vincze I György igazgató. — A párt ' Központi Bizottságának fel­t hívása nyomán megtetézték felajánlásalkat, elősegítették, hogy december elején befe­jezzük 1969. évi tervünket. Üzemi „felszabadulási hír­adónk" igy új meg új ered­ménvekről adhatott számot, ezeknek összege, hogy a könyvkiadók megnövekedett igénveit, valamint a helyi igényeket kl tudtuk elégíte­ni. A szegedi nyomdában hat üzemrész már korábban el­nverte a szocialista üzemrész címet. A hetedik, a laprész­leg is teljesítette tavalyi vál­lalásait, tehát várományosa a kitüntetésnek. Aminthogy a kollektíva egésze ls váro­mányosa egy másik címnek, a Szocialista Munka Vállala­ta rangjának, aminek elnye­rése legfőbb célkitűzésük volt tavaly. Milyen törekvések jelle­mezték tavaly a nyomdász­brigádok versenyét? Talán egv általánosan elfogadott jelszóval fémjelezhetjük leg­jobban ambícióikat: „Minő­séget minden műveletnél!" A frappáns célkitűzést rendre magukévá tették a brigádok, ezl szolgálta a jobb munka­szervezésre, a munkaidő tel­jesebb kihasználására, a munkamódszerátadásra. a hibaszázalék csökkentésére irányuló szorgalom is. — Elvégzem . .. Gondosko­dom . . . Elsajátítom . . Köz­reműködők . . . Tovább kép­zem magam ... — ilyen cím­szavak mutatják a vállalások konkrét voltát a brigádnap­lókban. Ezeket rendre telje­sítették, sőt túl is teljesítet­ték a nyomdászok. Jó kezde­ményezések bontakoztak ki az egyes kiadványokkal es könyvekkel kapcsolatos pat­ronálási mozgalomban, mi­koris egv-egv brigád eg.v­egy termék fölött védnöksé­get, vállalt. közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő pénteken össze­foglaló tájékoztatást adott az influenzahelyzetről. Az ország déli határa men­tén a múlt év december kö­zepén kezdődött influenza­járvány január első napjai­ban átterjedt a mohácsi já­rásra és Tolna megye déli részén levő községekre. Ja­nuár 8-ig a járvány lassú ütemben elérte a Bács-Kis­kun megye bajai járásához tartozó községeket is. Üj influenzajárvány-góc kelet­kezett az elmúlt héten a Vas megyei Apátistvánfalván. Ezideig az ország ierületén influenzában megbetegedet­tek száma mintegy I2 000-re tehető. Az említett területeken kí­vül az influenzás megbete­gedések halmozódását, vagy járvány kialakulását nem észlelték. Az ország több te­rületén, így Békés, Borsod, Győr-Sopron és Zala megyé­ben, valamint Debrecnben megnőtt a hurutos tünetek­kel járó légúti megbetegedé­sek száma, de előfordulásuk nem haladja meg az évszak­nak megfelelő gyakoriságot. Az A—2, Hong-Kongi — Influenzavírust három újabb esetben, apatistváníalvai be­tegnél mutatták ki. A fővárosban nincs influ­enza.jáyvánv. A hurutos tü­netekkel járó megbetegedé­sek száma sem mutat lénye­ges növekedést. A táppénzes állomány aránya az ünnepek után emelkedő tendenciát mu­tatott, ez azonban megszűnt. Számolni kell azzal, hogy a járvány által érintett terü­letekről az influenza tovább terjed. Először — 100 éve Száz esztendeje, a ha­zánkban tartott első hi­vatalos országos nép­számlálás alkalmával — ötéves korában — 1870­ben szerepelt először az „ország statisztikájában" Iváncsó József, a Borsod megyei Baskó községben született juhász. Har­minc éve már a Széndrő község szomszédságában levő Köves-tanyán él két fiával. A százöt éves Iváncsó Józsefet az idén is felkeresték az Össze­írok, akiket teljes szel­lemi frisseséggel foga­dott és tájékoztatott adatairól. Szeged szobrai 120 millió forint a vár helyreállítására „József Attila Tudományegyetem Anyagellátás Szeged, Dugonics tér 13." bélyegző elveszett 1970. jítiutr 9-tól érvényjtaton. Pénteken tartotta idei el­ső tanácsülését, a budapesti I. kerületi tanács, amely egye­bek közt az idei fejlesztési terveket tárgyalta meg. A várnegved, a pulola helyre­állítására, szebbé tételére ez évben mintegy 120 millió fo­rintot költenek. Folytatják a karmelita kolostor épületé­nek rekonstrukcióját, meg­kezdik a nyugati várfal és kert felújítását, s előrelátha­tólag az év végéig befejezik az oroszlánudvar homlok­zatának helyreállítását is. A varnegyedben felépülő Hil­ton Saátte tervei meg az idén elkészülnek, addig is a kijelölt részen régészeti fel­tárást végeznek, s közműve­sitik a területet. Sor kerül számos műemlék, műemlék jellegű épület rendbe hozata­lára is. Helyreállítják az esztergomi rondellát, a bécsi kaput, valamint a Kapisztrán téri romkertet, s restaurál­ják a bécsi kapu téri evan­gélikus templomot is. A vári lakónegyedben egyébként az idén — többek között — hozzálátnak a Tár­nok utca 13. és az Űri utca 30. szám alatti lakóhazak építéséhez r>. Munkás-paraszt szövetség (143.) Tápai Antal munkája a munkás-paraszt szö­vetséget szimbolizáló terrakotta, amely a Jósika utca 7. számú ház kapuja fölött kapott helyet. SZOMBAT. 1970. JANUÁR 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom