Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Amerigo Tot Szegeden A Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai kép­tárában megrendezett kiállí­tása alkalmából tegnap, ked­den Szegedre érkezett Ame­rigo Tot, a világhírű, ma­gyar származású szobrász­művész. Amerigo Tot érkezé­se után megtekintette tárla­tot, majd Papp Gyula, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese fogadta hivatalában. A fogadáson megjelent dr. Ozvald Imre, a fezeged városi pártbizottság titkára, dr. Dömötör János, országgyűlési képviselő, a Csongrád megyei múzeumok mb. igazgatója, dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke, valamint Czéh Jó/tsef, a Ki­állítási Intézmények igazga­tója és Űri Endréné, a mű­vész szegedi kiállításának rendezője. Amerigo Tot a tiszteletére rendezett fogadá­son bejelentette, hogy Sze­gednek ajándékozza a „Ko­marov emlékére" című szob­rát ás a „Fürdőző nők" című rajzát. Papp Gyula — a vá­rosban tett látogatása emlé­kére — egy Szegedet ábrá­zoló plakettel ajándékozta meg a világhírű szobrász­művészt. Amerigo Tot teg­nap, kedden este nagy ér­deklődéssel kísért előadást tartott a Sajtóház klubjában, a modern képzőművészet né­hány kérdéséről. Ma, szer­dán a szegedi festők Lenin körúti míívészházába látogat el a Horváth Mihály utcai tárlat szobrainak sok or­szágban tisztelt készítője. * Amerikából jött. Ahogy az ismert gyerekjáték lelkes részvevői a maguk határta­lan képzeletében, úgy röpül­te ő át nemrégiben az óceánt, s úgy mesél most a tenge­rentúlról, mintha a Szabad­ságszobor mögött elterülő földrész is csurgói táj kisza­kíthatatlan része volna. New York? Igen. ott lakott az egyik luxusszálló negyven­hetedik emeletén, ahova ép­pen tizenhat másodperc alatt ér fel a lift. Sopron? Igen, onnan startolt karácsony estéjén Alfa Rómeójával Veszprém felé, s néhány útvágó tank segítségével onnan érkezett meg — potom 16 órás kín­lódás után — Győrbe. Philadelphia? A váratlan gyomorvérzés ott érte. s ugyancsak ott kapta legújabb — évnyi munkát jelentő — megrendelését. Endrőd? Feltétlenül el kell mennie még oda, hiszen ott lakik az a nyolcvanegy­néhány éves Keresztes Ist­ván. aki nemcsak nagybáty­ja, de a németek által 1945­ben halálra vert apjának ha­zatalicskázója is. Amerikából jött, de kilenc­órás szorongásnál nemigen jelentett többet számára a hatalmas röppenés; Ameri­kából jött. de jobban isme­ri Győr-Sopron megye má­sodrendű útjait, mint a nagy repülőtársaságok néhány fontosabb légiösvényét. Mondani nem mondja, de azért minden ízzel, vidékies hangsúllyal ejtett szavából kiderül, hogy Amerigo Tot — hiába a megszenvedett, kiharcolt világhír, hiába az annyi hírvivő, hírcsináló szobor — mégiscsak magyar; mégiscsak az, akinek jópár éve tudjuk, hisszük: a csur­gói iskola testben megkoro­sodott, lélekben viszont ma is gyerekmód őszinte diák­ja. Es most itt van Szegeden! Először — „sajnos" —, de reméli: nem utoljára. A vá­rosról már sokat hallott. Is­meri — noha csak képről — házait, utcáit; és ismeri — személyesen! — néhány mű­vészét. Köztük is elsősorban Vinkler Lászlót, akinek „fi­zetett modellje" volt valami­kor, Rómában, a legnehezebb évek egyikén. De hát ez a fizetett mo­dell állás mar nemigen ér­dekes. Ami fontos, az né­Az év elején kapott leveleink jórészt még az év végi problémákkal vannak teli. De sajnos, nem mondhatjuk rájuk, hogy hol van már a tavalyi hó..., mert bizony lassan olvadozik. Helyben is vagyunk: a hó, na meg a gáz és a közbiztonság helyzete adott tollat kezébe ez­úttal olvasóinknak. Ismét: a fiatalok mm Amerigo Tot Szegednek a.já ndékozolt szobra, a Komarov emlé kére Nem a legolcsóbb Örökzöld témánk a hó, il­letve el nem takarítása. Hiá­ba, nálunk ilyen furcsa a flóra. Az újabb hajtásokat Kovács Mihály (Doles utca 8.) küldte be a szerkesztőség­nek. Azt írja — és semmi okunk kételkedni benne —, hogy amikor a tarjáni vil­lamos beér a végállomásra, az utasokat jéghegy fogadja. Valamikor hóként zuhant le a tetőről, de senki fia nem törődött vele. Általában elé­gedetlen a villamosmegállók takarításával is. Az Acél ut­cába még egy tank is nehe­zen bírna bejutni, olyan szűk és féloldalas a járda. Pedig erre vezet az útja azoknak, akik a közeli orvosi rendelő­be igyekeznek. S nem különb a helyzet az Acél utca többi részén sem. Ha arra várnak, hogy elolvadjon a hó, nem biztos, hogy olcsó megoldás: hátha valakit baleset ér? Kinek van igaza? Sonkói Gergely tanító kedves hangú levelében leírja, hogy szil­veszter éjjelén a Belvároson vitt keresztül útja. A Kárász utca, úgy 1 óra tajban, teli volt tizenévesekkel. Bizony hangoskodtak, körláncot jártak, egy alaposan becsics­csentett férfit meg is hógo­lyóztak. De nem tudott ha­ragudni rájuk, mert tulaj­donképpen nem követtek el semmi rosszat: fiatalok vol­tak, vidámak, élvezték a szép havas szilveszter-éjszakát. Ezért örült igazán annak, hogy a Kárász utcán szol­gálatot teljesítő rendőr sem csinált ügyet a dologból. Ezzel szemben ..Egv öt­venéves" jeligéjű levélírónk azt állítja, hogv Szegeden az idősebb generációnak este 8 —9 óra körül már nem biz­tonságos az utcán járni. Az 50—60 éves asszonyok még nem elesettek, mégsem me­hetnek este egyedül társa­ságba. színházDa, mert a vá­ros főútvonalain is ki van­nak téve ifjú emberkék, hu­ligánok inzultusainak. Ha nappal találkozik ugyan­ezekkel a fiatalokkal, látni rajtuk, hogy gimnazisták, ipari tanulók vagy ifjúmun­kások. Nappal rendesek, de amint elcsendesednek az ut­cák. szemtelenekké, brutáli­sokká válnak. A közbiztonság nemcsak azt jelenti, hogy nem ütnek le valakit, azt is, hogy a járókelők semmiféle inzultusnak sincsenek kité­ve. Ha több rendőrőrszem járna az utcákon, bizonyára nagyobb lenne a rend is. Éjszakai műszakban? Az ember joggal hihetné, hogy Szegeden annyi a gáz, amennyi csak kell, de tudja, hogy sajnos nem így van. Hetek, hónapok óta dőlnek szerkesztőségünkbe a pana­szok, de mindeddig csaknem hiába. Nagyon megértjük azokat az olvasóinkat, akik felháborodtak, hogy éppen az ünnepekre maradt háztartá­suk gáz nélkül. Ki a felelős — kérdezi Waltner Mihály —, hogy a Teleki utca 7. számú 14 laká­sos házban nincs vízzsák? A gázművek alkalmazottai ki­Ainerigo Tot — jobbról — hány rövid — igazán rövid — sorban is összefoglalható: a Németországban, Francia­országban, Olaszországban eltöltött négy évtized után jó volt végre hazajönni; jó volt megszorítani a régi fő­iskolástársak kezét; s jó volt látni, hogy Pesten, Ti­hanyban, Debrecenben és most Szegeden milyen sike­re van a nagysokára hazaho­zott és nagyon gondosan ösz­szeválogatott gyűjteményes kiállításnak. Ez most a lényeg, ez az erősen megváratott, de be­vallatlanul is dicsőséges ha­zatérés, meg az, hogy Buda­pest főváros műpártoló gesz­tusként néhány napja műte­rem építésre alkalmas telket adományozott Csurgó világ­hírű fiának. Igen, ez most az érdekes, ez a gesztus, ez a minden díjnál értékesebb or­szágos ajándék. Hogy a pesti Várban kije­lölt telken mikor kerül te­tő alá a műterem, s az eke tartására született kéz mikor lendíti majd meg itthon is a szobrász-kalapácsot? Ezt az időt is ki lehet várni; ezek a hónapok is eltelnek majd, mint ahogy elfutott a többi, nagy ínségben és még na­gyob dicsőségben eltelt hó­nap. Az a fontos, hogy vala­hol édes fiúként szeressék az embert; az a fontos, hogy valahol szívesen hallják, ha negyven külföldi év után azt mondja „sörcint"; az a Somogyi Károlyné felvétele Papp Gyula társaságában fontos, hogy itt jó bor mel­lett, jó étel mellett órákon át el lehet beszélgetni ar­ról, hogy milyen természeti parancsok szerint árad-apad ez a „kackiás" Tisza, s hogy Szeged környékén miképpen is honosodott meg a szőlő­vessző ... Amerigo Tot — azaz Tót Imre — többek között ezért is találta meg újra a hazá­ját, s ezért ls vallja most már — hacsak egy napja is — kedves városának — Sze­gedet. Akácz László A tanulók túlterhelésének A tanulók túlterhelésében — sok iskolában — az is közrejátszik, hogy a gyakor­lati foglalkozáshoz kapcso­lódóan is kapnak házi fel­adatokat a gyerekek. A mű­velődésügyi miniszter most megjelent utasítása ezért ki­mondja, hogy az általános iskolai és gimnáziumi gya­korlati foglalkozás körében nem szabad házi feladatot előírni, illetőleg a tanítási órán megkezdett munka ott­honi befejezését elrendelni. E tantárgyból a diákok el- | bírálásának alapja a tanítási órán végzett munka. Az órán kívül önként és önállóan (szakkörben, mozgalmi tevé­kenység során) végzett mun­kát — ha annak önállóságá­ról a tanár meggyőződött — a tantárgy végső osztályzatá­nak megállapításánál figye­lembe lehet venni. A tilalom nem vonatko­zik a gimnáziumban gyakor­lati foglalkozásként oktatott műszaki rajzra és gyorsírás­ra. A tanítási órán kívüli feladatok csökkentésére azonban — a tanítási óra minél jobb megszervezésé­vel és kihasználásával ezek­nél a tantárgyaknál is töre­kedni kell. A házi feladatok mértéké­ről — sőt, egyes tantárgyak­ban mellőzéséről — a követ­kező tanévben megjelenő mi­niszteri módszertani levél részletes utasítást és útmu­tatást nyújt majd. fúvatják a vizet a lakásból az utcára, ez azonban a má­sikház vezetékét tömíti el, majd visszatódul oda, ahol volt. A karácsonyi ünnepe­ket végigfagyoskodtuk. Hogy ez mit jelent egy rokkant embernek, azt valószínűleg mindenki megérti, csak ta­lán a gázművek nem ... Héra gázégővel fűtenek la­kásukat és gázboylerrel me­legítenék a vizet Jávorkai Istvánné és Sinkó Antalné Horváth Mihály utca 3. szám alatt lakó olvasóink. De több mint két hete már, hogy többször nem gyullad­nak be vagy elalszanak, mint rendesen működnek. A gáz­tűzhelyen 20—30 perc is be­letelik, mire 1 liter tej fel­forr. A gázművek szakembe­rei — többszöri megkeresés után — kiszálltak, s meg­állapították, hogy a vezeték eldugult az utcán. Ezután szépen eltávoztak, és semmi változás nem történt. Csak az az érdekes, hogy éjszaka, úgy látszik, nincs dugulás, akkor ragyogóan működik a Héra. Talán át akarják a lakókat szervezni éjszakai műszakra? Akkor fűtsenek, főzzenek, fürödjenek? A ház többi lakója is sokat pa­naszkodott, hogy nem volt gáz az ünnepek előtti na­pokban. Elvonták a jogtalan hasznot Szeged szobrai A Csongrád megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség egyes megyei ruházati keres­kedelmi és vendéglátóipari vállalatok 1969. évi bevéte­léből együttesen mintegy 400 000 forintot elvont. Több­szöri ellenőrzések ugyanis fényt derítettek arra, hogy ezek a vállalatok — a fo­gyasztók érdekeit megsértve — jogtalan haszonhoz jutot­tak. A ruházati kereskedel­mi vállalatok például néhány esetben a megengedettnél többért, szabad áron értéke­sítettek olyan cikkeket, ame­lyeket időközben alacso­nyabb kötött árformába so­roltak. A fogyasztók megká­rosításával növelték bevéte­lüket több vendéglátóipari egységben is. A szentesi De­lelő-vendéglőben például 31 900 forint jogtalan ha­szonhoz jutottak azzal, hogy az előfizetéses ételek árá­nak kiszámításánál a meg­engedettnél csaknem kétszer­te nagyobb haszonkulcsot al­kalmaztak. Az éttermekben tartott vizsgálatoknál rámu­tattak arra is, hogy a szám­lák pontatlan, az előírások­kal ellentétes kitöltése is visszaélésekre ad alkalmat. Mintegy tucatnyi helyen tártak fel hasonló hiányossá­gokat. Mindenütt intézkedtek a jogtalanul szerzett haszon elvonásáról. Zsiráfok (139.) A Ság vári utcai óvoda udvarát disziti a képünkön látható két zsiráf. A gyermekek szemével ábrázolt, kettős kompozíció Rácz Edit szobrászművész alkotása. A két zsi­ráf 1966-ban került jelenlegi helyére. SZERDA. 1970. JANUÁR m

Next

/
Oldalképek
Tartalom