Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

I. KERttLET Házasság: Sulyok Peter Janón os Györj Eszter Paulu, llutluk Tibor es Szűcs Borbála, Slom­balby Lajos és Botló Jolán Zsu­zsanna, Ocskó Józ-seí és Hevesi Maria. Farkas István es Aszta­los Zsuzsanna Erzsébet, Paroli András György és Papp Erzsé­bet, Kaslor István László és Császár Piroska ZseniUu. Simon István OS Bementük Mána, Dob­ronyut János Miliily és Szurmal Etelka, Misán János JOzset és Ludányi Erzsébet Anna, Barna Gézit és Nólári Emília, Révész Ferenc Anaras és Kohajda Má­rlu Rozália, Seregi Zoltán And­rás es Jámbor Íren Mária, Do­vulovszkl István es Trám Flel­ka, Váradl Antal és C/albert Magdolna Mária, Turzó Tivadar és Kovács Rozina Mária, Suder Károly és Lengyel Anna Mária, Bonkovics Atilla és Póes Mag­dolna, Rudlseh Erik Fereno es Masa Irén, Herkeal András és dr. Zaránd Rózsa, Gelencsér András és Kersch Angyalka, nenes Amál Imre és Mészáros Márta, Miklrts Szilveszter es Szekerei Sarolta, Nóvé László es Keller Aura-. Ibolya. Halta Emil István es BUUk Mária Mag­dolna, Konijáti István cs Hza­badv Tünde Mária. Csiszár Sán­dor Géza és Komjátl Katalin, C'.yelmls Péter es Juba Rózsa Klára. Páger János és Simon Marsit. Varga János éa Orosz Judit. Palágyl Andor Vilmos cs Piroska Magdolna Mária, Soós Elemér és Bánszkl Eva v->"lln " ni'' .T"dO és Tln­kolya Mária. KörmOel Kárnly es Fodor Evh Ida, püspök Fe­renc és Onnda Fr/sebet. I'ónva Lajos es Kajos Julla házassá­got kötöttek. Születés: Nagy Jánosnak éa Czomóus Viklormnak Attila Já­nos, Tóth-Molnár Ferencnek és UngI Honának Szilveszter, Mol­nár Istvánnak és Molnár Mári­ának Gábor, Vecsernyés József­nek es Lak Klurának Zsolt, Tö­rök Bálintnak és Nógrádi Ve­ronikának Balázs Bálint, Hor­váth Józsefnek éa Kovács Ma­rum <k . uidni'. 'lotlt Sándornak cs Kis Margitnak Beáta, Vlneze I.as/.lonak éa Török Rozáliának Imre, Csurgó Mihálynak és Hanfi Matildnak Erika. Nagy Ferencnek és Györffy Annama­rtanak Ferene, Szekeres Ferenc­nek es Abrahám-Tandari Valéri­ának Erika, Pörget Jánosnak ej Ferenczl Rozáliának János, Li­zák Lászlónak es Sípos Etelká­nak Tamás, Hódi Lajosnak és Király Lidtának Gyula Tamás, Vagy Kálmánnak és Török Ibo­|ra Juliénak Mónika, Klsa Jó­zsefnek és Hódi £vu Julianná­nak Zsolt, Nagy Tibor Zoltán­nak és Pető Erzsébetnek Tibor Csaba, Rovó Jánosnak és Ka­kuszi Mariának Gabriella, Laez­ko Sándornak és Gémes Idá­nak' Eduárd. Ungi Antalnak és Verők Irénnek Csaba Péter, Or­bán József Attilának és Bán Klára Matildnak Gabriella Ildi­kó, Hevesi Bélának és Czirok Marta Idának Zoltán Béla, Ber­ta Ferencnek és Zsikai Anna Máriának Anikó, Nagy Zoltán Győzőnek és Zambo Ida Mar­gitnak Emőke Andrea. Kiss Ist­vánnak és Széesl Teréziának Ágnes, Pragal Béla Mihály nak és dr. Ördög Klarának Zoltán Béla. Simon Jánosnak és Illés Etelkának Attila. Német Já­nosnak és Vér Márianak Maria, Bodor LaNZlónak es Papp Maria Zsuzsannának László Zsolt, Tö­rók Jánosnak és Nagy Piros­kának Ágnes, Bozori Istvannak es Börcsék Máriának Tímea, Merfelsz Zoltánnak es Karnot Juliannának Zoltán. Kovács Jó­zselnek és Sós Anikónak Ildikó Tandari Józsefnek és Szalal Margitnak Ágnes. Juhász Ist­vánnak es Knpssz Franciskának Ágnes. Makra Lajosnak és Né­meth Jolánnak Zsuzsanna, Pong­rác/ Gusztávnak és Suhal Ma­riának Csaba, Balog Lalos Pál­nak és Gábor Máriának Ágnes Rita. Katona Bélanak es Zsala­kovlcs Zauzssnnánsk Zsuzsan­na Judit. FOdl Józsefnek es Kórasz Gizellának Gabriella. Keresztes Jözsefnek és Balosh Erzsébetnek Zoltán Borsi Pe­ternek es Sipos Mártának Péter, Szabó Jánosnak és Varga Etel­anyakönyvi hírek kának Tibor János. Makra Szil­veszternek es Kónya Ilonanak Kiara, Csatlós Péier Pálnak és Molnár Erzsébetnek Péter, Kop­eslk Sándor Józsefnek és Me­sziuos-Szuharevszkl Ibolya Ma­riának Győző. Hlka Györgynek es Bábel Elvira Irénnek Zsu­zsanna Mária. Horváth Mihály­nak es Borbély Erzsébetnek Ág­nes, Nvart imrenek e« Klembuez Katalinnak Eva Katalin, Halog Imrenek ós sári Máriának Im­re. Dunszt Károlynak és Barna Erzsébetnek Erzsébet. Zstkal Anclrasnsk és S/edlák Erzsébet­nek György András, Dame Fe­rencnek és Galria Juliannának Ferenc, Dani Tivadarnak es Kalmár Zsuzsanna Margitnak Anna Ágnes, Molnár Antalnak és Rákos Julianna Idának Imre Sándor. Kalmár Vince Józsefnek és Bálint Mártának Lásrló Ot-te János Istvánnak és Győri Ilo­nának Éva, Halál Sándornak é» öze Erzsébetnek Krisztina Zsu­zsanna, Baranyl Ferencnek és Úrban Piroskának Piroska Ág­nes Rost ás Latosnak éa Szabó Rt olya Teréziának Mngdoina Ibolya, Bangó Imrének és Elek Erika Ibolyának Zoltán Sándor, Tóth Péter Pálnak és Szilágyi Ilonának Péter László. Bánhegyi Zoltán Józsefnek és Szöcs Irmá­nak Zol'án Róbert, Varga Ist­vánnak es Jólárt Ilonának lát­ván Attila. Zombort Istvánnak és Hegedűs Gizellának Zsuzsan­na Ágnes. Sörös Sándornak és Horváth Erzsébetnek Ildikó, Kiss Janostiak és Molnár Erzsébet­nek János. Berkó Károlynak éa Csillag Rozállanak Valéria, Szi­lassi Lajosnak és Fogarasl Mar­gitnak Péter, Somogyi György­nek és Bergmann Máriának Sza­bolcs, Kiss Józsefnek és Szabó Ei/sebetnek Gabriella. Terhes Las/.lonak és sötét Katalinnak László, Kangyulka Tibornak és Rovó Mártának Tibor Zsolt, Pusztai Tibornak és ördög Kla­rának Klára Györgyi, Barna Istvánnak és Tóth Erzsébetnek Angnlu. dr Vargu Pál Józsefnek és Hegedűs Erzsébetnek Enlkö, Farkas Tibor Jánosnak és 8zél Katalinnak Krisztina. Varga Fe­renc Árpádnak és Annus Jolán­nak Oábor, Várhelyi Mihálynak es Kovács Klárának László Mi­hály. Vass Sándornak és Nyíri Mária Ilonának Sándor, Török Mihalynak és Szűcs Márianak Hajnalka, Szekeres Istvánnak és Rúzsa Piroska Katalinnak Piros­ka, Elekes Sándornak és Kiszí Annának Sándor, Eder Sándor­nak és Vakula Jolánnak Szil­via, Huszár Jánosnak és Makra Eszternek Erika. Simon Zoltán Adamnak és Tóth Mária Erzsé­betnek Renáta Beáta. Kovács Imrének és Szécsi Margitnak Imre, Szeklár Istvánnak éa Naay Maria Etelkának István, Hovo János Józsefnek és Kiss Ilonanak László. Szelpál János­nak es Miklós Ételnek János Antal. Murányi László Istvánnak és Balog Anna Magdolnának Brigitta. Rekasi Antalnak cs Uukacsl Juliannának Alfréd. Csanyl Lászlónak es Karacsonyi Erzsébetnek Gábor, Boros Gyu­lanak es Bakró Juliannának Tí­mea Zsuzsanna, Nagyivan Fe­renc Györgynek és ördögit Eva­nak Ferenc Tntre, Czegledl Ist­vannak és Tarkovács Ilonanak Attila István. Vass Imrének és Papp Magdolnanak Magdolna Szilvia. Varsányi Ferencnek es Ellet- Erzsébet Evanak Zsolt, Ozékns Jánosnak és Kordás Ibo­lya Veronikának János, Káté Kaltnan Balázsnak és Halta Ol­gának Kálmán, Mészáros Sán­dornak es Kucsal Zsuzsannanak Anikó. Insperger Tivadarnak es Grántoz Zsuzsanna Teréziának Aitlla Péter. Hélint Ferenonek es Marta Rozáliának Ildikó. Ka­posvári Ferencnek és Ttx Kala­linnak Katalin, Horváth Istvan­nak es Dnel Ágnesnek Tibor, Hegedűs Miklósnak és Szalma Matildnak Miklós. Bánlaki Fe­rencnek és Nádudvari Erzsébet­nek Zsuzsanna, Berkó Ferencnek es Sáfár Annanak Tibor, Jenei Sándornak es Acs Anna Márta­nék Barbara nevű gyermekük született. Halálozás: Várkonyl Józsefne Kovács Maria, Sárkány Kálmán, Bolár József András, HldvcRhy Ferencné Bodó Anna, Szányer Jánosnc Apro Rozália, Hegedű, Mibalyné Kelemen Erzsébet, dr, Elekéi János, Baráti Péter. Szcp Lajos. Trényi György. Merde­híic ker Péter Mór, Kurillak Ta­más, Németh Sándor, Császár Szilveszter, Takács Pál, Daröczi Mihály János, Gál Józsefne Cséfán Julianna. Farkas István, Fehér Andrasné Garai Lenke, Dunszt Erzsébet, Makra Ferenc­né Miklós Terézia. Babarc! Ist­vánnr Acs-SántH Etelka, Kovács Jártosné Búvár Julianna, Pálfi Pálné Tóth Piroska, Vattay Al­beinné Polgár Emília Etel, Frank Józsefne Kalmár Ilona, Szűcs Imre, Oláh Ilona, dr. Holló Má­ria. Molnár Janosné Terhes Ro­zália, Vas Károly, Benke Nán­dor, S/.ücs István. Kovács Oá­bor. Varga Andrásné Farkas Etelka, Szanka Ferenc, Bodor János, lfj. Czuez Ferenc meg­halt. II. KERÜLET Házasság: Kiss Zoltán es Pala­tínus Márta, Temesvári Józsel és Hegedűs Terézia. Varhelyi András György és Heltovits Etelka Éva, Holly János Már­ton és Kovács Erzsébet házas­ságot kötöttek. Halálozás: Gárgyán Ignácné Somodi Julianna. Kocsis György né Gregus Erzsébet, Ko­vács Illés István meghalt. III. KEllULET Házasság: Puruczki Sándor és Császár Erzsébet, Gábor János és Katkó Irén, Csarnai József és Bálint Erzsébet, Fodor Gyula István és Király Aranka Emő­ke házasságot kötöttek. Születés: dr. Pável Miklósnak és dr. Kovács Idának Miklós Tamás, Várhelyi Imre Lajosnak és Acs Margitnak Attila, Ma­darász Sándornak és Nagy An­namáriának Annamária, Komló­di Jánosnak és Bárkányi Er­zsébetnek János, Slmonyi Lász­ló Emilnek és Fábián Mariettá­nak Marietta. Orosz Lajosnak és Rózsa Margitnak László La­jos, Hunyadkürtl Lászlónak es Mezei Rozáliának László György, Forrni Tmrénrk és Boclal Tömva Verinikának István, Veszprémi Sándornak és Fekete Margit Máriának Gabriella, Katona Fe­rene Bélának és Nagy Erzsébet­nek Ferenc, Juhász Ignác Fe­rencnek es Bese Iloűának Anita Tünde Dobó Ferencnek és Mol­nár Máriának Ferenc, Tóth Mi­hálynak és Szegedi Jolánnak Andrea Mónika. Simon Antal Zoltánnak és Török Irén Évá­nak Éva. Komócsin Vincének és Szűcs Rozáliának Zoltán, Vass Lajos Istvánnak és Gárgyán Ju­liannának Zoltán. Bálint Károly­nak és Acsal Varga Annának Karoly Zoltán. Széli Józsefnek és Tűrt Erzsébet Annának Ta­mas. Bacsó Szilveszternek es Káposzta Ilonanak Karoly, Mi­zsei Zoltánnak es Dékanv Ma­ria Ilonának Zoltán, Böresólt Györgynek és Vaiger Valériá­nak György Attila, Sával Györgynek és Csányi Matildnak Zsolt, Gombkötő Antalnak és Vágl Irén F-telkanak Csilla Ani­kó. Fehér Lajosnak es Ivan An­nanak Márta íren. Tart Ferenc­nek és Szahó Rozállanak Má-­ta. Kazl Gézának es Császár Ilo­nénak Aenes Ildikó Zsarkó Jó­zsef JánoHttak es Király Juli­anna Rózsának Zsolt József ne­vű gyermekük született. Halálozás: Blte Lalos. Birkát Istvánné Gravala Teréz. Vass István, Nagy Józsefne Zombori Anna. Rővó József Laios. Ve­csernyés János Imre. Zvekán Ferenc, ötott Kovács Ferene. Berta Ferenc. Puruczki Flórián­ná Juhász Ilona, Tlllinkó Pál. Luczl Józsefne Herter Erzsébet, Papp Elekné Szenes! Mária. Gyórl Farkas Gyula Tihamér, Talpai Dezső, Cslpak Károly meghalt. Házak A középkorban két típusa volt a lakóházaknak. Az egyik az utca rendiében állt, s befelé mintegy körülzárta udvarát. A másik a torony­ház volt: e lakótornyot ud­vara, kertje zárta körül. A toronyházuk — sokáig úgy látszott — divatja elmúlt, azonban a modern építészet felelevenítette ezt is. Ilyen például a budapesti Torony­szalló. Az óbudai Vörösvári út közelében most kezdték meg egy tízemeletes új sáv­ház vagv szalagház építését. Az új épületkolosszus 900 lakásában több mint 2000 ember talál otthont; jóval több. mint egy kis község összlakossága. Az órtáshazat 'betonlábakra állítják; hom­lokzatának teljes hossza jó­val meghaladja a 300 mé­tert. Amíg felépül. Buda­pestnek — s az országnak — változatlanul a volt kirá­lyi palotának dunai homlok­zata marad leghosszabb, la­kóházjellegű épülete! Ennek hossza pontosan 304 méter. Az 1944. évi ostromig a ki­rályi palota hordta magában az ország leghosszabb belső terét is. Ezt írja róla 1900­ban. építője. Hauszmann Alajos: „a belső beosztási oly módon létesítettem, hogy a régi díszterem, s annak csatlakozó helyiségei az újakhoz kapcsolódnak ... ezáltal a hosszanti — dunai — tengelyben 200 méter hosszú teremsor keletkezett. Olyan hosszú, amilyennel — Versailles kivételével — egyetlen kontinentális kirá­lyi lak sem rendelkezik." A nagy homlokzatokkal szemben kicsiny házikóink is akadnak. A zárt utca­rendben állók közül talán a legkisebb az egri vár alján, a Dobó utca 8. sz. alatt áll. E kurta homlokzat telje6 hossza alig több a 3 mé­ternél. Tehát alig valamivel több. mint a volt királyi palota dunai homlokzatának századrésze. DELMAGYARORSZAG 1945. január Öregedő beat A NAP HÍREI: EGYES SZOVJET EGYSÉGEK MÁR BETÖRTEK BUDÁPEST BELVÁROSÁBA — AZ EGYETEMNÉL ÉS A PARLAMENTNÉL FOLYNAK A LEGHEVESEBB HARCOK — HATALMAS PÁNCÉLOS CSATA KOMÁROMNÁL. tasztrófából kivezeti és eh­hez a törekvéshez minden magyarnak szent kötelessé­ge hozzájárulni... Éljen Magyarország részvétele a szabadságszerető nemzetek szabadságharcában, a néme­tek és csatlósaik ellen." Moszkvai nyilatkozat Vörös János vezérezredes, az ideiglenes Magyar Nem­zeti Kormány jiadügvmtniez. tere, aki a fegyverszüneti bizottság tagiaként Moszk­vába érkezett, nyilatkozatot adott a Reuter irodának. „Budapest Bécs kulcsa, és a németek addig fognak ott harcolni, ameddig csak tud­nak. Az Ú1 kormány demok­ratikus hadsereget akar szervezni a németek elleni harcra. A régi magyar had­seregben túl sok német származású tiszt volt. Az úi magvar hadseregben csak magyarok lesznek." Gyöngyösv külügyminisz­ter így nyilatkozott: „Ma­gyarország helyzete tragikus. A németek elrabolták a magvar géneket, á lakosság élelmiszer-készletét és száz­ezerszámra hurcolták el a 18—60 év közötti magyar férfiakat." Miklós vezérezredes, ma­gyar miniszterelnök a kő­vetkezőket mondotta: „Ma­gvarország első lépése fegy­verszünetet kötni és szövet­ségre lépni minden demok­ratikus országgal, mindenek­előtt a Szovjetunióval, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. Magyar­ország együtt akar működ­ni a szomszédos Jugoszlá­viával. Csehszlovákiával és Romániával." A Petőfi Rádió üzenete A magyar Petőfi Rádió felhívást intézett a felszaba­dított magvar területek ma­gvar lapjaihoz. hogy közöl­jék az alábbiakat: „Addig is, amíg személye­sen szoríthatunk kezet a magyar nemzetgyűlés és a nemzeti kormány derék tag­jaival. minden hallgatónk­nak üzenjük, hogy kövessük és támogassuk teljes erőnk­kel a magyar nemzeti kor­mány nemzetmentő, becsüle. tes munkáját. A magyar nemzeti kormány programja hazánkat a jelenlegi ka­Kongresszus az USA-ban London, január 4. Szerdán délben először ült össze az Egyesült Államok 97. kong­resszusa. amelv két éven át lesz hivatva az amerikai né­pet képviselni. A háborúnak ebben a fonto6 szakaszában a kongresszus olyan határo­zatokat fog hozni, amelyek a háború utáni időkre nagy fontossággal birnak. Elsők között egy új törvényjavas­latot vizsgál meg. amely 4 millió amerikai mozgósításá­ról rendelkezik, akik eddig egészségi állapotuk miatt a katonai szolgálat alól fel voltak mentve. Ezeket a javaslat 6zerint a hadsereg segédszerveihez kell beosz­tani, illetve gyárakba állíta­ni. ha ott emberhiány mu­tatkozik. Roosevelt elnök tegnap írt alá egy határozatot, amely megszünteti a 18—25 éves földművelők katonai men­tességét Egy kiló liszt A közellátás híreiből: „Fi. nomlisztosztás. Az 1945. évi január hóra érvényes l-es számú finomliszt jegyre 1 kilogramm finomliszt kerül kiosztásra. Jelen közlemény megjelenése után a kereske­dők 1945. évi január hó Ifi­ig jelentkezhetnek utalvá­nyokért a liszthivatalnáL Minden kereskedő csak any­nyi finomlisztet igényeljen, amennyi a vevőkörének ki­elégítésére szükséges. A liszt kiadásának végső határide­je 1945, január 18. A keres­kedők tartoznak 1945. január 18-án és 20-án a kiadott liszttel szabályszerűen elszá­molni". Egy magyar — Albionban 7. Templomhajók fedélzeten KpC7Ültftm természetesen. Szívósan, módszeresen, kö­nGŰÍUIU.IN rültekintöen, Műtörténetből. Jeles hazai szerzőnket forrásként hasznosítva megtudtam, hogy az an­gol gótika öl szakaszra tagozódik. Kezdetben volt a transi­tional style (átmeneti stílus). De ami vele elkezdődött, az még nem az igazi. Mihelyt azonban átcsap az early eng­llsh-be (korai angol stílus), akkor már érzékelhető, hogy az utánzást kezdi eredetivé növelni az elhatalmasodó nem­zeti büszkeség. A decoruted style (díszítő stílus) egyetlen szépséghibája — persze kizárólag hazafiúi szemszögből megítélve a tényeket —, hogy díszítő formációi a kóiá­csozatok francia genezist! halhólyag motívumaira emlékez­teinek. Okét követi o perpendicular style (függélyes stíl), «tn«ly v»laml okból előszeretettel dédelgeti a vertikalitást, Am az nngol gótika betető/.ődése mégis a Tudor-st.vle tér­nyerése. Hogy milyen sajátosan eredeti nemzeti dologról van szó, azt az úgynevezett Tudor-ív megielenése jelzi, Az ív eme faja fejlődésének kezded szakaszában — s ezt n történelmi tapasztalatok is alátámasztják — agresz­szlv: hegyes, lándzsanlnkzatot kultivál, amely később la­possá és n.vomolIá szelídül. Ami viszont minden kétséget kizáróan n konszolidáció Jele. Brit-léie/.éslechnlka — építészetben elbeszélve, aminek bőséges a példatára ls: Londonban a Westminster Apót­- ' ' — Wteches­Cv -- - -oi még a felsoroltaknál többet is —, abból az idegenforgalmi be­ídegzódöttségből kiindulva, amely a múltat — még végül monotonul ismétlődő megnyilatkozásában is —, százszoro­san lontosabbnak és megismerésre is méltóbbnak tartja a jelennél. Fő- és oldalhajók, normann oszlopok, román szenté­lyek, minden feleltük levőnél régibb altemplomok, cslllag­és keresztboltozatok, négyzeti tornyok, egynyilású kapu­zatok. kötegpillérek, famennyezetek, valamint azok ma­radványai, körüljárós szentélyek, szobrok, faragványok, zászlók, ülőkék, bibliák, síremlékek: a lehető legrégibb és legeredetibb anglikán teljesség, amely a hagyományt és a látványosságot évszázados rutinnal párosítja. A lpnlfhr m'ndenesetre még az országban uralkodó IGynUl viselkedési normákhoz képest is — hogy úgy mondjam — meglehetősen riemokratikus. Ttt lehet hango­san beszélni; végig lehet tolni az évszázadok koptatta ntárvanykockákon a csecsemővel bélelt gyerekkocsit, meg lehet fogni a faragványokat, fönt lehet hagyni a satyakot — mint egy supermarketben. azzal a különbséggel, hogy itt a hit és a múlt rendkívül változatos relikviái jelentik a bőség és a jólét szinte kimeríthetetlennek tűnő választé­kát. Mindössze egyetlen tiltó rendelkezésről tudok: ez ud­variasan arra hívja fel a figyelmet, hogy az érdeklődők ne kedvenc négylábújuk társaságában térjenek be a patinás falak közé Kqtyajs magara hagyása viszont nagy fokú udvariatlanságot tételez föl egy dzsentlemenről, aki ad va­lamit önnön kifogástalanságára. A megoldás természetesen csak a könnyebb ellenállás irányában realizálódhat. Együtt mennek. A Westminster Abbey-ben éppen csúcsforgalom van. Ember ember hatan, bábeli hangzavar, 1066-ban itt ko­ronázták királlyá Hódító Vilmost. De meg kéne nézni I. Edward trónusát, már csak azúrt is, mert ülőkéje alatt he­ver az ún. sconei kő, amiről q legenda azt tartja, hogy Jákob ruila nyugialva fejét álmodott arról az égbe nyúló lajtorjáról, amelyet Leiter Jakabbá személyesített hazánk­ban a fordítói tévedés Ügy hiszem: ez a Westminster Ab­bey egyetlen magyar vonatkozása — még szerencse, hogy csak ml tudunk róla, reputációnkat — ha valaki azt itt egyáltalán méltányolni akarná — így sikerrel megőrzen­dő. Az apatsági templom — temető ls egyben. Itt nyug­szik — sok mással együtt — Verengző Maria, Erzsebet, a lenyakazott skót királynő, Stuart Mária, Newton, Dar­win — jelezve, hogy a halál színe előtt mindannyian egy­formának számítunk, noha hírnevünkhöz esetleg egymás­tól eltérő úton-módon jutottunk. Tanulságos hely a Poet's Cot-ner, az a sarok Is, ahol a költök nyugszanak — köz­tük Chaucer és Spencer. (Hazai utánzását nem javaslom, mert az igényeket kielégítendő, templomsorokat kellene lé­tesítenünk, lévén zsebkendőnyi területű hazánk a lírá­ban nagyhatalom.) A winchesteri székesegyházban található a Szigetor­szág legrégibb — fennmaradt — kovácsoltvas készítménye; a Salisbury-iénak viszont a tornya tart — magassági — re­kordot; a Canterbury-i pedig a legtekintélyesebb, igaz, e városka a központja az anglikán egyháznak, s székhelye a Canterbury-i érsekeknek — névsorukat márványtábla őr­zi tempomuk előcsarnokának falán. Londonban, a Szent Pál székesegyházból viszont kiza­vartak bennünket — epp szertartás folyt —, miközben a 30,5 méter átmérőjű kupolát bámulgattuk, keresve a hí­res suttogó erkélyt, amelynek az a sajátossága, hogy nem őrzi meg az elhangzott szó titkát. így aztán Turner sírem­lékét se láthattam, pedig jobban érdekelt volna, mint Nelsoné. Iltflliárí) maradt Coventrv. 1941. november 15-én mip­U1U1JQIQ den addiginál gyilkosabb erejű bombtzápor zúdult, a városra, nagy részét — » székesegyházat is — felgyújtva, elpusztítva. Göring légügyi matsall e naptól kezdve nevezte a városok földdel egyenlővé tételét: co­ventryzálásnak. A régi székesegyháznak csak a falai maradtak meg. Szupermodern, új istenháza épület mellette; 1882-ben szen­telték fej, de n régi romjait is meghagyták. Az.t hiszem, ez a világ egyetlen ma is működő ronv­lempioma. Teteje az ég, ablakuinak üvege a levegő. Az oldalfalnál szobrot állítottak. Egy szárnyalak néz farkasszemet az ide betérőkkel. Talpazatára azt vésték: Ecce homo. Csak a kérdőjelet hiányolom, mert másmilyennek hi­szem magunkat. Mi ugyanis: építünk. PAPP ZOLTÁN KavsfltecilM A MÁSODIK NEM - MINIBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom