Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

POKOLJÁRÁS A Pécsi Balett újabb bemutatója Valóság és álom, realitás es fantasztikum keveredik bizarr vallomássá a Pécsi Balett csütörtöki szegedi be­mutatójában, a Pokoljárás­ban. Eck Imre ezúttal mé­lyebbre vezeti nézőit jelleg­zetes absztrakció-világába: a művészről szól, aki hivatá­sának és magánéletének egyeztetésekor korlátokba ütközik, s ezek a korlátok áthághatatlanok. Valamit fel kell adni valamiért —a kér­dés csupán az, jól válasz? totj-e. Megéri-e az emberi természet örökszép ösztönei­nek feladása a keservesen megszenvedett siker látvá­nyos ellenszolglátatásaiért. A dilemmára nem ad egyértel­mű feleleletet a Pokoljárás. Altalános érvényű emberi­erkölcsi konklúzió nincs: a rhűvésznek magának kell döntenie valamennyi esetben, hiszen a magával szembeni felelősség is övé. Dallos Attila szövegvázla­ta a balett formanyelvén legkézenfekvőbb művészfog­lalkozást választja: a táncos­nőt. Bretus Mária belső színészi tartalmat is ad figu­rájának. A prímabalerina motorikus próbatermi hét­köznapjait mámoros érzés, a szerelem zavarja meg, de hát professzorférje, a színház­igazgató és az állandó part­ner bűvös kolostorfalához egy szürke kisember. (fotó­riporter: Herda János) sze­relme kevés. Víziók követ­keznek — a filmművészetben Fellini óta divattá serkent látomásképek balettnyelvű újrafogalmazása —, melyek során a táncosnő arra vár választ, vállalja-e születendő gyermeket. Az összefüggé­sek ettől kezdve nem teljesen tisztázhatók. A látomások bi­zarr csapongásai rendezetlen­segükben önálló útra térnek, a felfokozott idegállapot fre­udista foszlányképei a moto­rizált világ (Eck Imre ked­venc témaforrósa) könyörte­lenségtörvényeit hivatottak jelképezni': a hindu templom, a kultikus sámán-tánc, a pi­roslámpós örömtanya, néger pap és néger rendőr, a jóté­konysági menhely stb. Ebben a túlhajszolt fantasztikum­világban két szilárd pont ér­zékelhető egyértelműen. A fehérruhás vak szerelmespár (Lakos Ilona és Komlosy Gábor puritán eszközfl alakí­tásában) poezise és a mind­untalan visszatérő féri-igaz­gató-partner háromszög zord logikája, Tóth Sándor (férj) Csifó Ferenc (direktor) és Hetényi János (partner) ta­lán kevesebb mozgáslehető­séget kapott — az adott szi­tuációkban viszont elfogad­ható szerepük visszafogottsá­ga. Az ő tercettjük tartja földön a fantázia el-elszaba­duló gyeplőit. A Pécsi Balett újabb sze­gedi bemutatója is szemléle­tesen tanúskodott az együttes erényeiről. Jellegezetes for­manyelvükön egy-egy felfo­kozott pillanattal képesek keserű tragédiát és csendes lírát fogalmazni, vallani tud­nak az élet örökérvényű képleteiről, s nincs üresjárat, agyonismételt torokköszörü­lés; minden figurációban van valami mondandójuk a közönségnek. Amit el' lehet fogadni, vissza lehet utasítani, de közömbösen szemlélni aligha. Ilyen szigorú elhatá­rozásban azért is meglepő, ha néhányan „elhagyják magu­kat", rutinmegoldásokból él­nek: a társulat tagjai közül egy-kettő alaposan átesett a súlyhatáron. A kilófeleslegek pedig erősen zavarják a moz­gáskultúra esztétikáját. A Pokoljárás zongorakísé­retét Angster Pál látta el — megbízhatóan. N. I. Á fénysorompó az oka? Szegedi művészek Zombori László 6 aztán tényleg szegedi, sőt. összegedi: születésenek, gyermekkori játszadozásai­nak, kamaszkori barangolá­sainak színhelye egyaránt a Moravaros. Űgv meséli, nem volt ar­rafelé kuhikgódör. amelynek agyagos vizében meg ne mártózott volna, és olyan kerítés sem. amelynek desz­káit oldalha ne döngette velna gumilabdájával. Általános iskolába is ar­rafelé járt, csak a gimnázi­um. majd a főiskola ked­véért szokott később a belső kerületekbe. A főiskola. Szeged akkor még Pedagógiai Főiskolája? Természetesen a művészet­történeti órákra emlékszik a legszívesebben, meg Vinkler tanár úr okos-szép szavaira, amelyekben mindig volt va­lami megszívlelni való. Űtjának következő állo­TOasa Csongrád- ahol már diplomás tanárként állt a rá hízott gyerekek elé. Szép­volt. kedves volt az ott el­töltött tégy esztendő1 tje nehéz, mea hosszú is. Mert hjába gyönyörködött a pí­roskovqros vízben álló. búb­jukig virágos cseresznyefái­ban, ha még egy ceruza váz­latra ge nagyon futotta ide­jéből. nemhogy a máig fe­ledhetetlen látvánv sok pró­bálgatást. tűnődést igénylő megfestésére. Be hát ennek a csongrádi négy évnek is végeszakadt egyszer, és az a város lett ismét az otthona, ahonnan elindult: Szeged. Nemcsak otthona — miihelye is! Fes­tőműhelye természetesen, hi­szen a Móraváros szegett vállú házainak, meg oldalba döngetett kerítéseinek- képe már nagyon az ecsetje vé­geié kívánkozott Jó művész módjára azt kezdte festeni Zombori László, amit a legaslegjob­fctgn ismer. A külvárosi ut­cákat. azok téglajárdáinak fáradt arcú. esett mozdulatú kontáréit. Meg a gőzös konv­hák horpadt-repedt edénye­it.. meg a gondosan kapált kicsi kprtek legszebb virágát, a napraforgót. Előbb a szegedi tárlatokon váltak láthatóvá a meleg színeikkel, gondosan szer­kesztett formaikkal hamar feltűnést kellett kepek. maid meghozta a posta a megtisz­telő invitóciót a Vásárhelyi Őszi Tárlatokra is. Hanem az igazi beérke­zést, a fpstői névjegy végle­ges asztalra tevését mégis­csak az 19fi9-ben megrende­zett első önálló kiállítás je­lentette. A Móra Múzeum Horváth Mihály Utcai kép­tarában került falra Zpmbo­ri László ölvén képe, amely előtt a tárlatnyitó D. Fehér Zsuzsa a maga tiszteletre méltó szenvedélyével valami olyasmit mondott, hogv egy új mester születésének ta­núi yaSVunk. Az; erő és a harmónia festőmesteréé, aki egyáltalán neon szomorkás emlékidózésként viszi vá­szonra gyermekkorának tá­jait. hanem a modern vá­roslakó iskolázott értelmé­vel, a felnőtt fiú ösztönös szeretetével. De nemcsak szép megnvi­tája — szép sikere is volt Zombori László bemutatko­zó tárlatának. Tényleg, mes­ter-rangot adó sikere, hiszen amikor arról volt szó. hogv kiket hívjanak meg arra a zárt körű pályázatra, ame­lyet a városi tanácsháza nagytermének Új díszítésére írtak ki, néhány más társá­val együtt az 6 neve is a rövid listára került. És nem hiába került oda: benyújtott tervét a legjobb­nak találván, öt hirdette ki pályázatnyertesnek az ítélet­mondásra felkért zsűri. A múlt év májusától e terv megvalósításán dolgo­zik. Ha csak teheti, odaáll a Tábor utcai képzőművész kör egyik termében magaso­dó két óriás képe elé. s fes­ti, építgeti, javítgatja őket, hogy igen-j bólintson majd rájuk a mostanában várt zgüri. Hogy mit mutatunk majd a hatalmas panaók? Régeb­bi képeinek jól ismert mo­tívumaiból szerkesztette meg őket. de úgy." hogy mást is, többet is adjanak: a szülő­Város tájban, figurában megfogalmazott szelleme tűnjön elő rajtuk. Április 47én, a negyedszá­zados ünnepen avatják majd fel Zombori László díjnyertes munkáit. ame­lyekhez hasonló nagv meg­bízást szegedi művész már hosszú évek ota nem ka­pott. Amikor a pannófestés kín­jairól, gyönyöreiről beszél­getünk. ezt a szép gesztust emlegeti, meg azt az illen­dően meg nem fogalmazható örqmét, hogv q. a móravá­rosi kubikgodrök egykori mártózóia. a hosszú-hosszú évekig albérletien meghú-, zódó. feleségtől. gyerektől félreszoruló festő nemrégi­ben egy csupaablak művész­lakást kapott, mondja, megköszönni úgysem lehet, legfeljebb, ha . a maga mód­ján. a maga képességei sze­rint — meghálálni. Akik Zombori László most készülő pannóit látták, azt beszélik, nem akármi­ben lesz ez a vonalban, színben megfogalmazórió há­la... Akácz I.as/ló „Sötét hely" a Marx tér! Még összebeszéléssel sem sikerülhetett volna jobban: a héten két levél i6 érkezett a Marx téri állapotokról. A Szarvas János (Londoni krt. 1. szám) es mások aláírásá­val beküldött panasz főleg arról szól. hogy rossz a köz­világítás. s bár néhány vi­lágítótestet felszereltek, azok még nem működnek. A város közvilágításáról ír­tunk már a minap Höröm­pő Józsefnek, a DÁV főmér­nökének nyilatkozata alap­ján. reméljük, sorra kerül a Marx téri ilyenfajta sötét­ség megszüntetése is. De ami a másik „sötét helyzetet" Il­leti — és erről 6zól Horváth Csabáné levele —. az is sür­gős intézkedést kíván. Mint panaszosunk leírja: sok a ré. szeg ember a környéken. Van arra kocsma elég — mond­hatják erre —. de: miért van nyitva 5 óra—fél 6 körül hajnalban is a pálinkáspavi­lon? Vagy honnét szerzik akkor az emberek az italt, mert sokan bemennek a munkahelyre már ittasan. Egyrészt: ellenőrizni kellene ezeket a szeszmérő helyeket, ha kell, a nyitvatartási en­gedélyt módosíthatnák. De úgy véljük, ideje lenne né­hány gyárban (mint az már sok üzemnél szokásos) néha ellenőrizni a portán vagy a műhelyben, hogy ittas ember ne is állhasson a gép mellé. A szegedi városi-járási ka­pitányság közrendvédelmi osztályán megtudtuk, hogy a közbiztonság a Marx téren egyáltalán npm kritikus, leg­alábbis a nagy forgalomhoz képest különösebb rendőri felügyeletre szükség nincs. Piacnapnknn mindig van rgpdőrjgröj' a líprnyékM. az LRH-l(ocsi is naponta meg­fordul. Nincsenek azonban, szerencsére, olyan rendbon­tások. amelyek miatt több gondot kellene fordítania a rendőrségnek a környékre. Ettől függetlenül: mindig ta­lálkozni ittas "emberekkel. A január 17-én történt ka­rambolról — amikor is egy bolgár kamionkocsi és a kis­vonat ütközött össze az E 5-ös nemzetközi útvonalon, mint jelentettük — ír Ta­podi Gyula (Röszke. Felsza­badulás út 511.). Azt közli: a MÁV és a KPM miért nem tett komolyabb intézkedést, hogv hasonló baleset ne tör­ténjen. mert usuoán egv fényjelző berendezés ielzi a vasúti átjárót. Olvasónk sze­rint még sok halálos baleset történhet ott. Igaza van ab­ban. hogv az állandóan nö­vekvő idegenforgalom szük­ségessé teszi a biztonsági* közlekedés zavartalanságát. Hozzáteszi, hogv ezen az úton a hatalmas platánfák miatt kevésbe tűnik ki a fényjelzés, s főleg a külföl­diek — szerinte — nem is sejtik, hogv a nvílt úton vasúti kereszteződés van. Olvasónk levelének, meg­mondjuk őszintén. nagvon örültünk, hiszen az utóbbi időben nagvon megszaporod­tak a közlekedési balesetek, és alapjában véve a mi fia gyelmeztetéseink is folvton ismétlésnek tűnnek. Hiszen mit írhatnánk mást. mint­hogy a gépjárművezetők óva­tosságára apellálunk, vagy a kölcsönös udvariasságra, és a szabálvok szigorú betartásá­ra kérjük őket. De engedje meg az olvasó, hogv levelé­nek alapján is csak ezt is­mételjük meg. hiszen az a kgmionvezetö, aki Európa országút jait tárta, nem most találkozott először fényso­rompóval. és ha még egy­szer annyi platánfa takarná is a fényjelzést (pedig nem takaria). akkor is figyelmez­tetik a gépkocsivezetőt avas­úti átjárót jelző táblák. Nos. ezek a táblák arra kötele­zik. hogy lassan hajtson, vagvjs az óvatos gépkocsi­vezetőt akkor sem éri meg­lepetés a vasúti átjáróban, ha történetesen nem ég a fénv, avagy abban a pilla­natban vált át tilosra. Ez nemzetközi jelzés, amit az idegen és a magyar gépko­csivezetők egyaránt ismer­nek és a szabályt be is kell tartaniok. Mint a rendőrsé­gen megtudtuk, még tart a. szakértői vizsgálat a január 17-i baleset ügyében, tehát nem tudunk választ adni ar­ról. hogv figyelmetlen volt-e a bolgár kamion vezetője, avagv műszaki hiba volt a kocsiban. Annyi bizonyos: ta­nulság lehet ez az eset ül minden gépkocsivezetőnek, hogv a kötelező óvatosságon túl is mindenkinek érdeke., hogv az egvre növekvő for­galomban nagyon figyelme­sen vezesse járművét. S ezért örültünk olvasónk le­velének. mert ennek kapcsán még egyszer és újból el­mondhattuk ezt. Omega Red Star Eladó 100 q árpa (310.= FWq.) Í5 q korpa. 190 négyzetméter nádpalló (18.— Ft négyzetméter). „Béke" Szakszövetkezet, Domaszék. Telefon 10. Virágot l-én, vajárngp a Dugonics téri üzletből vásároltat. Nyitva: 8-tól 12 óráig. Két előadáson négy órái) át taps, sikítás. A tizenéve­sek tetszésnyilvánítása kí­sérte az „O meg A" csütörtö­ki koncertjét a textilművek ritmus klubjában. A beat­ben külön kategóriát képvi­selnek, számaikban az új ál­landó keresése, kutatása ér­ződik. Egyénileg ig produ­kálnak, improvizálnak, szó­lóznak. Előadott szerzemé­nyeik kitűnő vájegatása a múlt es jelen presszióinak. A régi sikerszámok közül a Rettenetes emberek és a Nem tilthatom meg neked improvj-zatív, bontott rit­musképletéhez Molnár György szólóyal, Presser Gábor ,.Hammond" orgoná­jának hátborzongató akkord­jaival kötődik- Egyetlen ze­nekari szerzeményükben — Kérges kezű favágók — Lg­ux József hat perceg cjabszo­lója jelent élményt. Az IM januári elsője, a Tízezer Jé? pés, egy szerelem történetét meséli el, a Gyöngyhajú lány — képzelgtjáték, a Nap­lemente meg mindig nagy si­ker. hasonlóan Presser szer­zeményéhez, a régi petróle­umlámpához. Régi emléke­ket idéz (ezért is jókedvű) Az 1958-as boogie-woogie klubban című szám. A hat fiú kulturált, igé­nyes könnyűzenét adott ezen az estén ls, minden külső ha­táskeltés nélkül, A beat jö­vőjét illetően Laux József helyesen mondta: „most kezd kialakulni". És a kiala­kító együttesek egyik veze­tője az Omega Red Star. A Tízezer lépés nagylemezből már 35 ezer darab kelt el, míg a Rettenetes embereknél már csak ezer hiányzik ah­hoz, hogy Magyarországon elsőnek megkapják az 50 ez­redik példány után járó arany nagylemezt. Március­ban „Omega show — Tíz­ezer lépés" címmel televíziós filmet mutatnak be róluk. Bagamery László Olaj ömlött a Zalába Csütörtökön csőtörés kö­vetkeztében jüglebérnél szá­mottevő mennyiségű ola.i ke­rülj a Zala folyóba. A vízbe került olaj a folyón át a Balaton felé úszik es ve­széllyel fenyegeti a kesz.l he­lyi öpöl élővilágát. A Nvu­gat-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság vízminőség-védelmi műszaki alakulata azonnal hozzálátott a veszély elhárí­tásához. A legcélravezetőbb megoldásnak az olai meg­gyújtása ígérkezett, ezt azon­ban a vékony réteg miatt nem lehetett megvalósítani. A szakemberek pénteken is megfeszített erővel dolgozlak, a Zala folvn egves szaka­szain: a mederben iulaszö­vetet feszítettek ki ás ezzel igyekeznek megszűrni az oly lat. Az olai péntek este. az, óv. Intézkedések ellenére eljutott a Balatonba. .' szobrai .. „.,... I: • llllil Teremdísz (161.) Az újjáalgkilott lEtUSZ-irodá falát disziti Mészá­ros Mihály lemezdomborítása. A szimbólikus alkotás közép­pontjában egy faliórát képezett ki a szobrászművész. SZOMBAT, 1970. JANUÁR 31. utLMAumuksm. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom